Észak-Magyarország, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-03 / 28. szám
Mi a Kamera Silenta? Két jelszó M egszoktuk mór, hogy mindennapi életünk egy-egy területén a haladás, a fejlődés ritmusának gyorsítására, ha úgy tetszik: a figyelem felkeltésére, jelszavakba sűrítjük tetteink célját. Jó ez, hiszen e jelszavak értelme gyakorta ébreszt gondolatokat valami általános feladat megoldása közben. Jók a jelszavak azért is, mert olyasfajta szuggesztív erővel rendelkeznek, amelyek példákkal kapcsolva, ahogy mondani szokás, hegyek megmozgatására is serkentenek. Félreértés ne essék, nem rigmusokká koptatott holmi felszínes szólás-mondásokra gondolunk, hanem tartr Irnas, valóban sürgető tennivalóima ösztönző mondatokra. Reális, megalapozott cselekedetekre, figyelmeztető jelszavakra. Talán nem haszontalanság múltbeli, jól értelmezett példákkal előhozakodni, melyek éppen szállóigévé vált jelszavak nyomán születtek, vagy lettek valóságos moz- galmaklcá. Ilyen volt többek között: a Tanulj, hogy tanít- hassl, vagy a KlSZ-kongresz- szus jelszava: Jobb munkával. nagyobb tudással a szocializmusért! Nem is beszélve a gyárakban, bányákban, építkezéseken oly teremtsen szaporodó szocialista brigádokról, amelyeknek zászlaján az áll: Szocialista módon élni, dolgozni, tanulni! E jelszavak erjesztő módon hatnak. Egészséges ‘ nyugtalanságot keltettek, kimondva, leírva. S hogy e nyugtalanság nyomában mi minden sarjadt, árkiak valómeny- nyien, kik mondjuk a jelszavakat, vagy cselekszünk azok értelmében — tanúi vagyunk. M indez annak kapcsán ötlött fel bennem, hogy a KlSZ-szerve- zetek egész évi munkájának keretét adó akcióprogramokról és ezek végrehajtásáról beszélgetve, Kovács Sándor, a KISZ megyei bizottságának első titkára hangsúlyozott két jelszót. Mindkettő mostanában kezd szárnyra kapni, mintegy kifejezve az esztendő tennivalóit. Az egyik így hangzik: Tervezzünk, és cselekedjünk együtt! Az idén, köztudott, ki nck- kinek a maga munkaterületén úgy kell gyűrkőznie, hogy a tervek, a hasznos, életrevaló elgondolások valósággá érlelődjenek. Nagy célokért csakúgy, mint a mindennapi „apróságokért” az tud igazán fáradozni, aki határozottan látja munkájának értelmét. Aki részese a tervezésnek éppen úgy, mint a kivitelezésnek. Ismerek j borsodi üzemeket, ahol nincs olyan téma az igazgató asztalán — döntés előtt és döntés után —, amit nem „látlamozolt” a KISZ. Nem formalitás ez, és nem is látványos kollektivitás, hanem jól kialakult módszer-e a vezetésnek, az egy nyelven beszélésnek. Néhány hónapja voltam egy nagy miskolci gyárban, ahol üzemvezetőségek adtok számot munkájukról a vezér- igazgatónak. A beszámoltatok és a bcszámoltatottak között is ott volt a KISZ-tit- kár. „Nálunk 5000 fiatal dolgozik, ami ebben a gyárban történik, annak az ifjúság is részese” — így mondotta a vezérigazgató, amikor megkérdeztem, miért van ott a KlSZ-titkár. Közösen határoznak. együtt mérik fel a lehetőségeket, feladatokat, s utána együtt fáradoznak, hogy valósággá legyenek a Papírra vetett mondatok. Erre illik a jelszó: Tervezzünk és cselekedjünk együtt! Ha mindenütt így volna, talán nem kellene ez a jelszó. Ha nem lennének üzemek, intézmények, ahol „osztályon aluli partnárnak” tekintik a fiatalságot és képviselőit. Különösen a tervezésnél. Pedig milyen patinás példái vannak az ifjúság alkotókészségének, éppen a tervezésnél! Hallottam, hogy egy beruházásnál elmaradtak a tereprendezéssel. Két hetet csúszott volna az egész láncolat. Már majdnem „áttervezték”, amikor jelentkezett a KISZ 5000 óra társadalmi munkával. Máskor megint merész ötleteket, bátor javaslatokat „szállított” az ifjúság. A vegyipari védnökség során tucatnyi ilyen példa akadt Tiszasze- derkényben és Kazincbarcikán. S micsoda erkölcsi ösztönző erő az, ha valaki olyan tervek megvalósításán munkálkodik, amelyekkel nemcsak egyetért, hanem egyik ki gondol ója is. Megfordítva a Központi Bizottság jelszavát: Köny- nyebb együtt csélekedni, amikor együtt tervez az ember. Amikor cél és értelem eggyé forr utasítások és szükségszerűségek kapcsolatában. S azok a fiúk, akik fontos népgazdasági feladatok megoldása során éveken át együtt cselekedtek, mindenkivel, aki a holnapért tett, rászolgáltak, hogy részesei’ legyenek a tervezésnek' is. Nem presztízsből, hanem a józan ész parancsára. Az értelem adta, utasításra. Figyelmeztessen erre egy kicsit a jelszó: Tervezzünk és cselekedjünk együtt! A KISZ központi Bizottság másik jelszava: „Szót kér a KISZ-tag” — tágább fogalom az előbbitől. Talán vulgárisán hangzik, de arról van szó: Legyen véleménye az ifjúságnak minden i fontos gazdasági, politilcai, társadalmi és kulturális kérdésben, Hiszen így ismerhetjük meg igazán, milyen gondolatok foglalkoztatják őket, mit helyeselnek és mit elleneznek, hogyan akarják adni ‘energiájukat országosan és helyi jelleggel a köz javára és hasznára. Ilyen tettek és vágyak ismeretében és birtokában tegnapról és holnapról valósabb a kép. Nem arról van szó, hogy elvtelenül, kritikai érzék nélkül minden elképzelést, a „szól kér” valamennyi mondatát köziigy- gyé emeljük. Ez hiba volna. De éppen ilyen baj származhatna abból is, ha elengednénk a fülünk mellett a reális igényeket. Hiszen nymodon hamis képünk lenne az ifjúság hangulatáról, politikai, erkölcsi arculatáról. És a helytelen alanállásból nem válhatna ifjúságunk ieaz képviselőjévé a KISZ. Nem tudna olyan politikai légkört teremteni, amelyben magas elviségű vitákban szókimondó, harcos fiatalok nevelődnek. Ilyen vitákra jó példák a Miskolc yárosi KISZ Bizottság kezdeményezte ifjúsági parlamentek, Kérdezz — felelek délutánok, és a megyeszeiáe kibontakozó különféle ankétok. E fórumokon mindenképpen szót kér a KISZ-tag — képviselve az ifjúság rétegeit. A szenvedélyes, nagy horizontokat nyitó vitákban, jól kapcsolódnak az értelmi és az érzelmi motívumok; ezek a viták igazi ügyet szolgálnak. Éppen e kél jelszó szárnyalásában. Paulovits Ágoston Szép példa € „Lét, eb, zöld...” r* fi kampány végén Szerencsen Egyiptomi esték r Mit mond a medve? Kedvezni cn ycs üdülési lehelősé«ek a Magas-Tátrában (Riport a S. oldalon.) Kállai Gyula találkozott Másszor elnökkel Megkezdődtek a magyar—egyiptomi tárgyalások Szerdán délben Kállai Gyula miniszterelnök Nasszer elnök meghívására látogatást: tett Munchiet-El-Bakriban, az elnök magánlakásánr Nasszer elnök most is Kairó külvárosában lakik, abban a házban, ahol a forradalom előtt élt, amikor még ezredes volt. Nasszer elnök és a korábban odaérkezett Amer marsall, az EAK alel nőké fél kettőkor fogadta Kállai Gyulát és a magyar kormányfővel együtt érkező Zakaria Mohieddin miniszterelnököt. Az elnök és Amer marsall a ház kapujában fogadta vendégeit, majd abba a szalonba vezette őket, amelyben az elnök illusztris látogatóit fogadni szokta. A szalont azoknak az állam- és kormányfőknek dedikált fényképei díszítik, akik látogatást tettek az elnöknél. Az egyiptomi és a magyar sajtó képviselőinek jelenlétében a televízió és filmhíradó munkatársainak íelvevögépci előtt az államférfiak üdvözölték egymást és barátságosan elbeszélgették. Nasszer elnök érdeklődésére a magyar kormányfő elmondta. hogy Magyarországon kemény a tél, nagy gondot okoz a városi közlekedésben: tréfásan megjegyezte, hogy szívesen átvennénk némi meleget és napsütést az egyiptomi „télbőié, amelyet a küldöttség tagjai az otthoni fagyos napok után >n- kább nyárnak neveznek. Nasszer elnök tréfás, „áru- kapcsolással” válaszolt: megkérdezte, hogy vajon a meleg mellé átvennének-e vendégei az Egyiptomban oly gyakori homokviharokból is? Nasszer elnök. Amer marsall, Zakaria Mohieddin és Kállai Gyula ezután baráti eszmecserét folytatott a két országot érintő kérdésekről és a nemzetközi helyzet fő problémáiról. Az eszmecserét követően két órakor Nasszer elnök asztalhoz kísérte vendégeit, az időközben megérkezett egyiptomi államférfiakat, a magyar küldöttség tagjait, Kállai Gyula feleségét. Rács Pál nagykövetet és feleségét. A baráti hangulatban lezajlott ebéden részt vett Kállai Gyula és felesége, Bíró József külkereskedelmi miniszter-, Kiss Árpád, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, Szarka Károly külügyminiszterhelyettes, Rónai Rudolf közlekedési- és postaügyi miniszterhelyettes. dr. Sághy Vilmos, a Tervhivatal elnökhelyettese. dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének ügyvezető elnöke, Rácz Pál nagykövet és felesége. Egyiptomi részről a ven-, déglátő Nasszer elnökön és feleségén kívül részt vett az ebéden Amer marsall, az EAK alelnöke, a hadsereg helyettes főparancsnoka, Zakaria Mohieddin miniszterelnök, Anvar Szadat, az EAK Nemzetgyűlésének elnöke, Husszein Esz-Szafei, az EAK alelnöke, Ali Szabri, az Arab Szocialista Unió főtitkára, Ahmud Favzi külügyi minisz- terclnökhelyettes, Mahmud Riad, külügyminiszter, Szoti- man Huzajen kulturális miniszter, a magyar kormányfő mellé kinevezett öíszkísé- ret elnöke, Mohamed Ibrahim, az EAK budapesti nagykövete, Nasszer elnök jobbján Kállai Gyuláné. Kállai Gyula balján Nasszer elnök felesége foglalt helyet. Szerdán délelőtt a Kubbeli palotában megkezdődtek a Magyar Népköztársaság és az Egyesült Arab Köztársaság miniszterelnökének hivatalos tárgyalásai. As egyiptomi sajtó méltatja as EAK és Itasánk erősödő kapcsolatait Szakfelügyelők kétnapos lájérfekezlete Miskolcon Kedden és szerdán kétnapos országos jellegű tanácskozás színhelye volt a Miskolci városi Tanács kisterme. Az ország 19 megyéjéből érkeztek ide szakfelügyelők, művelődésügyi osztályok munkatársai, iskolaigazgatók, hogy megtárgyalják az általános iskolákban folyó gyakorlati oktatás és nevelés időszerű kérdéseit, Az első napon az általános iskola felső tagozatában folyó gyakorlati oktatás különböző kérdéseiről volt szó. A referátumot Vasas Fauszt szakfelügyelő tartotta. A második napon az általános iskola alsó tagozatában az új tanterv végrehajtásának tapasztalatai | alapján vitatták meg a gya- * korlati foglalkozás lcgkülönbözőbb természetű kérdéseit. Korreferensek: Miskolc, Borsod, Heves, Nógrád és Szabolcs megye szakfelügyelői voltak. Az általános iskolák alsó tagozatában folyó gyakorlati munkáról dr. Földvári/ Gyuláné szakfelügyelő tartott elemző előadást. Ezt követően értékes hozzászólásokra került sor. A hozzászólók között ttolt Sebők László, a Művelődésügyi Minisztérium gyakorlati oktatással foglalkozó főelőadója és dr. Nemes Rudolf, az Országos Pedagógiai Továbbképző Intézet munkatársa. A kétnapos tanácskozás érdemi méltatására a későbbiekben visszatérünk. Kállai Gyula látogatásának eseményeit az egyiptomi sajtó vezető helyen ismerteti és méltatja a két ország barátságának jelentőségét. Az Ahram vezércikkében hangsúlyozza,. milyen örömmel, baráti érzelmekkel fogadja vendégeit az EAK népe, amely nagyrabe- csüli a magyar és az arab nemzet szoros és mindinkább megszilárduló kapcsolatait. A lap emlékeztet azokra a hasonló történelmi körülményekre, amelyek között a két nép forradalmi harcát megvívta. • A lapok Magyarországon járt tudósítók tollából újabb jelentéseket közölnek hazank politikai, gazdasági és kulturális életéről és kiemelik, hogy Kállai Gyula látogatása során sor kerül az EAK és a Magyar Népköztársaság új gazdasági, tudományos-műszaki és kulturális egyezményeinek aláírására. Koszig in üzenete a genfi értekezlet részvevőihez Koszigin, a szovjet. Minisztertanács elnöke üzenettel fordult a genfi leszerelési értekezlet részvevőihez. Az üzenet a többi között rámutat arra, hogy a tizen- nyolchalalmi leszerelési bizottság eddig, sajnos, nem tudott komoly, eredményekre jutni, mert azok a NATO- hatalmak, amelyek részt vesznek a bizottság munkájában, nem tették lehetővé az előrehaladást. — Ez azonban nem gátolhatja meg a leszerelésre ténylegesen törekvő államokat abban — folytatja az. üzenet —, hogy szilárd elhatározással tovább törekedjenek a cél elérésére, folytassák erőfeszítéseiket az általános és teljes leszerelésért. j Az üzenet a továbbiakban felsorolja azokat a javaslatokat, amelyeket a szovjet kormány a leszerelés érdekében terjesztett a tizennyolchatalmi bizottság élé abból kiindulva, hogy e javaslatok alapul szolgálhatnak a további előrehaladás* ra a leszerelés útján. XXII. évfolyam, 28. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1966. február 3. Világ .proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA
