Észak-Magyarország, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-20 / 43. szám
Vasárnap, 1965. február 20. ESZAKMAGYARORSZAG 3 TŐPIX QIaPLÓ Nyolcvan éve született Kun Béla Miért oly szemérmesen ? Nemrégiben ezen a helyen „a borsodi rcpublikanizmus” vadhajtásait nyesegettük. A dicsekvés, a szerénytelenség ellen szóltunk. Jóllehet Ano- nymus mester sűrűn emlegeti krónikájában szép tájunkat, a későbbi századokban is átviharzott rajta a történelem, sokmindenre, ami errefelé játszódott le, érdemes és szükséges is emlékezni, a természet javakkal, szépségekkel áldotta meg, azért mégsem a világ közepe. Szóval: a nemzeti, sőt, nemzetközi integrációban gondolkodó és mozgó önbecsülésre, az elfogultság és korlátoltság határait hevesen ledöntő egészséges lokálpatriotizmusra irányítottuk a figyelmet. Ennek kovácsa és kovásza a felelősségérzet, amelynek érvényesülése logarléccel mérhető. Termelési adatok, új objektumok, gazdasági mutatószámok árulkodnak róla. Ezt a felelősséget érzékeltette a napokban tartott műszaki értelmiségi aktíván Apró Antal, a párt Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese: „Borsod megye jelentőségét több körülmény is kiemeli — mondta. — Részben az, hogy az ország második legnagyobb ipari gócpontja, hiszen itt termeli k az ország villamos energiájának több mint egynegyedét, itt állítják elő a magyar kohászat nyersvas termelésének 60 százalékát, acéltermelésének 64 százalékát, hengereltáru termelésének 62 százalékát. Borsod adja az ország egész vasérc termelését, nitrogén- műtrágya termelésének négyötödét és barnaszén termelésének több mint egynegyedét. Borsod megye az ország második legnagyobb lélekszámú megyéje, és — Budapestet kivéve — egyben legsűrűbben lakott területe is. A második ötéves terv időszakában összesen 23 milliárd forintot, az országos beruházások 10 százalékát fordítottuk itt ú,i. nagy létesítmények megépítésére... A megye politikai és társadalmi Jellegű eseményei kihatnak az egész országra.” Ezeket a számokat mindenkor csokorba kötjük, valahányszor megyénk jellemzéséhez fogunk. (Persze, sok egyéb adat is rákerül a minősítő lapra.) Az ezekkel a számokkal ábrázolt népgazdasági szerep „túljátszása” óhatatlanul hetvenkedéshez vezet, hányaveti kezelése viszont sokszorosan megbosz- szúlja magát, hiszen minél nagyobb értékeket bíznak ránk, annál kevésbé engedhető meg a tervszerűtlenség, a rögtönzés, az állandó kiigazítás. Ha életet lehelünk ezekbe a számokba, ha mozgásba hozzuk a felsorolt adatokat, amelyek mögött a borsodi munkások, műszaki irányítók, gyárvezetők szakértelme, sok töprengése, ve- sződsége és a hétköznapok kohójában edződő alkotó munkája rejlik, ha több fogódzót adunk a borsodi tények és tényezők országos, sőt, nemzetközi összefüggéseinek megértetéséhez, sikeresebb lesz gazdaságpolitikai Propagandánk. Mert ez mostanában még, — valljuk be őszintén —, eléggé vérszegény. Pedig nagy szükség Van rá. (A gazdaságirányítás reformjával foglalkozó kibővített megyei párl-végrehaj- tóbizottsőgi ülésen is gyakran ésett szó fontosságáról.) Úgy tűnik, hogy Kissé még szemérmes, szégyenlős ez a propaganda. Mitől félünk? Attól talán, hogy ez száraz dolog? "Vagy az egyszerű embereknek nincs közgazdasági értékük? Ugyan! (Valaha József Attila magyarázta szemináriumokon a munkásoknak az értéktörvényt; ifjabb éveinkben Jókai műveivel együtt olvastuk Kari Kautsky Világos, közérthető f könyvét btarx gazdasági tanairól. Vagy a felszabadulás után milyen közkeletűek voltak a munkások körében a Rudas- izetek.) A gazdasági problémák nagyon intenziven foglalkoztatják az embereket, akik. a nü megyénkben is, szívesen fogadják az okos, színes, szemléletes magyarázatokat, azt a fajta közgazdasági tájékoztatást, amelyben ők is, brigádjuk is, üzemük is benne van. S ha benn* van, jobban megértik az összefüggéseket, és nem lesz számukra boszorkányság olyan fogalom, mint az ár-, az áru- és pénzviszonyok, vagy a nyereség. Marx nagyszerű fejtegetéseiből azt is tudjuk, — meg is botránkoztatta velük kora széplelkeit! —, hogy „a vallás. a csaTád, az állam, a fog, a morál, a tudomány, a művészet stb. csak különös módjai a termelésnek cs ennek általános törvényei alá esnek”. A gazdasági témakörből teliat nagyon is sok az útelágazás életünk minden területe felé, és ennek figyelembe vétele, érvényesítése csak színesebb', közvetlenebbé, izgalmasabbá és emberibbé varázsolja a gazdaságpolitikai propagandát, amelynek friss lendületet adtak megyénkben a napokban rendezett közgazdasági „seregelések”. Bonyolult Ki tagadná, hogV előrehaladásunk, amellVel törvényszerűen együtt járnak az új jelenségek, számos bonyolult kérdést tűz napirendre, de élek a gyanúperrel, amikor úton-útfélen erre hivatkoznak. Tárgyalásokon, eszmecsereken folyton-folyvást halljuk: bonyolult, ügy ez, kérem. Sóhaj száll nyomában, vagy aki éppen mondja: szánakozást keltve széttárja karjait. Pedig sok esetben üdvösebb lenne, ha inkább döntetne, intézkedne. Mert azért nem minden ügy bonyolult. Csak azzá avatjuk. Rátartiságból, kényelemszeretetből, íróasztalunk méltóságának, s jelentőségének hangsúlyozása kedvéért. Valami különbség alighanem álcád egy nagyarányú beruházás és a ruhatisztítás, vagy egy automata gépsor megszerkesztése, s egy szolid akta elintézése között. Mégis milyen bonyolult lehet a ruhatisztítás, vagy az akta lezárása. (Ha jaj!) Mennyi fontoskodássai találkozunk! Hány Csehov-no- vellából kilépett hőssel, tok- babújt emberekkel, akik tehetetlenségüket ezzel mentik: bonyolult ügy ez, kérem. Bonyolult a nemzetközi helyzet, a gazdaságirányítás reformja, az egyetemi felvételi rendszer, az útjavítás, a lyukas mosdó kicserélése, egy rövid cipőfűző megvásárlása, a gyerekek nevelése, baráti találkozó megszervezése, utazás a villamoson, alvás altató nélkül, a jó feketekávé a presszóban, az új művészi alkotások, esélyeink a labdarúgásban, meg minden. Szóval, ha mindig, minden bonyolult, akkor megkopik, elhalványul, elszegényedik ennek a tisztes jelzőnek a tartalma, fedezete, és las- san-lassan semmire se lesz használható. Úgy járunk vele, mint a mesében az egyszerű, jótétlelkek a farkassal: addig-addig ijesztgették vele őket. hogy amikor valóban jött a farkas, senki se hitte. A bonyolult dolgokhoz, neki syűrkőzés. alapos felkészülés, kemény erőfeszítések kellenek. Töprengés, okosság és ügyesség, hory legyőzzük őket, akár gazdasági, akár társadalmi feladatokat motiváljanak is Arra igazán nincs szükség, hogy az. egyszerű. könnyed és könnyen elintézhető dolgokat is komplikál iuk. A bonyolultságra való hivatkozás nem menlevél a restségre, a gyámoltalanságra, az ítélőkőnes- ség hiányára, a felelőtlenségre, s a döntések elodázására. Legkevésbé a lélektelen- ságre, amelyben fogan és amelyet újra termel. Veszélyét pompásan illusztrálja Karinthy Frigyes egyik örökérvényű humoreszkje, a Lebeszélő Hivatal, Egy férfi valamelyik hídon önfeledten nézte a Duna vizét és gyönyörködött a tarajok játékában. — Ne tegye uram! — nehezedett rá egy kéz, s az arra haladó már vitte is magával a Lebeszélő Hivatalba. Ott egyik ablaktól küldték a másikig. Stempliket ütöttek kitöltött kérdőívére és aláírásokat firkantottak rá. Buzgó hivatalnokok duruzsolták fülébe: az élet szép, az élet jó, az élet gyönyörű, fel a fejjel, csak előre. Egyik szobából szédült a másikba. Minden kusza, zavaros és bonyolult lett körülötte, amikor végre kitámolygott az épületből. Lassú, megfontolt léptekkel visszatért a hídra, átvetette magát a karfán és beugrott a Dunába, Sárközi, Andor Beszélgetés Kun Ágnessel Sűrű feketehajú asszony. Vonásai határozottságukban is lágyak, asszonyosak* Faggatom. arra keresem a választ, milyen érzés lehet Kun Béla lányának lenni. Mire emlékszik ő, a^ gyermek egy nagy forradalmár életéből, laki neki ennél is több: az édesapja. Február van. Megtréfál bennünket az időjárás. A budai ház kertjében fényes a megkopott pázsit. Eső áztatja a várost. Könyvek. Könyvek a raenv- nyezetig. Az édesanyja, az élettárs. Hidas Antal és Mar- tinov. a kedves költőbarát fényképe díszíti a könyvespolcokat. A falon Uitz Béla festménye a fiatal Kun Ágnesről. — Apámról meséljek? — Elgondolkodik. — Róla nagyon sokat és egyszersmind nagyon keveset lehet mesélni, ö sohasem beszélt tetteiről, nagyon szerény ember volt. Eletet nehéz lenne reginyben megírni, mert nem túr kiegészítést. Csak a dokumentumokat kell egymás mellé tenni. minden kommentár nélkül. — Anyám sokat mesélt apám ifjú koráról. Tizenhat éves volt csupán, gimnazista Kolozsvárott, amikor aranyérmet nyert a magyar népköltészetről, Petőfi Sándor és Arany János munkásságáról írt dolgozataival. Igazsácér- zete hajtotta, a harc útját kereste. — 1912-ben bekapcsolódott a gozott — Mondják, hogy a kolozs- lálkoztunk ismét, ö fáradhat vári urak boldogok voltak, tatlanul harcolt tovább. Részt amikor a Pesti Napló munka- vett a krimi harcokban, mint Kun Béla feleségével és Agnes leányával, 1916-ban. társaként Budapestre költözött. Frunze harcostársa. A szerkesztőségben együtt dől- — Emlékszem, amikor meg- Kosztolányi Dezsővel, érkeztünk, nemet származási! munkásmozgalomba és rövid idő alatt az erdélyi szocialista mozgalom egyik vezetője lett. Fáradhatatlanul agitált a közeledő háború, az elnyomás ellen. 6 előadás - csak nőknek Előadássorozatot szerveztek Sátoraljaújhelyen, a járás nőtanácsi vezetőinek továbbképzésére. Érdekes és időszerű témákról hallhatnak előadásokat az asszonyok. Szó esik többek között róla, hogy a tavaszi és a nyári mezőgazdasági munkákból milyen feladatok hárulnak a tsz-asszonyokra, beszélnek a szocialista munkaversenyről, a fiatalok pályaválasztásáról, a nőmozgalom szervezeti kérdéseiről. Csaknem 100000 beiratkozó« olvasója van a Borsod megyei tanácsi könyvtárnak Megyénkben a tanácsok kezelésében 424 könyvtár működik. Ezek a lakosság művelődését segítő intézmények jelentősen fejlődtek a második ötéves terv időszakában. így például 1960-tól a megye különböző tájain, mind a mező- gazdasági vidékeken, mind az ipartelepeken, csaknem 30 könyvtárat korszerűsítettek Ezekben szabadpolcos kölcsönzőket alakítottak ki, s rendJól működő nőtanács-kluh Árián Az arlói nőtahács derekas munkával vonzza sorai közé az asszonyokat. Kéthetenként tartanak klubnapot, és azan 100—200 nő is részt vesz. Pedagógiai, gyermeknevelési, nővédelmi cs családtervezési előadások váltják egymást minden második héten. Ez azonban még nem minden! 12 tagú bábszakkörük, amelyben 25 és 35 éves nők egyaránt lelkesen munkálkodnak. rendszeresen tart előadást a helyi és a környező falvak gyermekeinek. Van ezenkívül 2 szabás-varrás tanfolyamuk is, ezt 66-an látogatják. A tanfolyam eredményes munkáját mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az itt tanult asszonyok közül 40 szállít munkát bedolgozóként a mezőkövesdi Matyóháznak. . . \ szeresen tartanak zenes, irodalmi klubesteket. A beiratkozott olvasók száma öt év alatt csaknem duplájára, mintegy 100 000-re növekedeít, akik jelenleg 751 000 kötet könyv között válogathatnak. A jól felszerelt könyvtárak igen nagy forgalmat bonyolítanak le, 1965-beVi csaknem 2 millió 500 kötet könyvet vettek ki elolvasásra. A könyvtárak továbbfejlesztésére az elkövetkező esztendőkben is nagy gondot fordítanak a tanácsok és a tömegszervezetek. Többek között, 1970-ig, tíz helyen szerveznek körzéti könyvtárakat, és minden járásban legalább tíz könyvtárklubot alakítanak. Ezekben havonta könyvismertető előadásokat, vitákat, filmvetítéseket, irodalmi műsorokat szerveznek. Élménybeszámoló Vietnamról Makai György, az Ország- Világ című lap munkatársa az elmúlt évben a magyar párlés kormányküldöttséggel Vietnamban járt. Az ott szerzett élményeiről tart beszámolót február 21-én, hétfőn este 0 órai kezdettel Miskolcon, a Bartók Béla Művelődési Házban. Kun Béla beszél Csepelen. Kortársai szerint nemcsak kiváló politikus, de jelentős újságíró-tehetség volt. Aztán a háború. 1915-ben hívták be katonának. Beszélgetünk. A régi emlékeket idézi. Csöng a telefon. Az Izvesztyija munkatársa kér interjút. Néhány perce távoztak a lengyel újságírók. Jártak itt már olasz, s jugoszláv kollégák is, akik szintén Kun Béla születése 80. évfordulója alkalmából készítettek interjút Kun Ágnessel. — Apám 1916-ban Tomszk- ban fogságba esett. Mint a bolsevik párt tagja, a hadifoglyok szervezésének élére állt. Ettől kezdve minden cselekedetével, lélegzetvételével már a forradalmat szolgálta. Részt vett a KMP megalakításában is. — És mint apa? — Mint apa? — ismétli. — Mint apa talán a legtökélete- sepb volt. A Tanácsköztársaság napjaiban — pedig abban az időben a külügy, a hadügy, és szinte minden, ami a Tanácsköztársasággal összefüggött, az ő vállán is nyugodott — ha egv percre nyugalom volt egyáltalán! — a családról nem feledkezett meg. „Elienek a felszabadított gyerekek” — mondta — és engedett élni, valóban szabadon gondolkozni. A kezemet mégsem engedte el egy pillanatra sem. Irányította a fejlődésemet, felhívta a figyelmet a jeles olvasnivalókra. Közben észre sem vettem, hogy minden tanácsát önkéntelenül is a magam akaratának éreztem. — A Tanácsköztársaság bukása után a bécsi emigráció. Külön tőlünk. Moszkvában taházvezetőnője mutatta, hogy a szekrényben két ing és egy nadrág Kun Béla minden vagyona. „Nem tehetek róla — mentegetőzött —, de Kun elvtárs mindenét elajándékozza.” — Pétervárott kapcsolatban állt Leninnel. Moszkvában a kommunista hadifoglyok föderációjának elnöke lett apám. Dolgozott, beszédeket tartott. — Milyen ember volt? Talán a hiszékenységig jó. Az internacionalizmus személyes tulajdonságává vált. Hányszor, de hányszor elmondta; akkor lesz boldogság a földön, ha a népek egy nagy családdá egyesülnek, s megszűnik az egymás elleni acsarkodás. Egy apró példát, magatartása jellemzésére. A Komintern végrehajtó bizottságának tagja volt akkor apám. Meggyűlt a lábam, tűrtem a fájdalmat, azután mégis el kellett mennem a kórházba. Bekötözték a lábam, de nem fért a cipőbe a pólya. Felhívtam édesanyát, talán most. kivételesen, apa értem küldhetné egy autót. Anyu visszahívott a kórházban. „Apád üzeni — mondta zavartan —, hogy kocsit sajnos, nem tud küldeni, de mindjárt érted megyek és viszek egy nagy kalucsnit, abba befér a kötés is.” — Most. a 80. születésnapján mindenki azt kérdezi tőlem: miiven ember volt? Csak any- nvit mondhatok: forradalmár, s nekem az apám. Hős volt és egyszerű ember egyszemélyiben Kun Ágnes befejezi. Arra gondolok, milyen szép és magasztos tudat: Édesapia nevét nranybetükkel írták a magyar nép. a nemzetközi munkásosztály történetébe. Regős István
