Észak-Magyarország, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-19 / 42. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXII. évfolyam, 13. szám ARA: 50 FILLÉR Szombat, 1966. február 19. Kállai Gyula Kuwaitból Indiába utazik Anglia fiataljainak élete Rádió- és tv-müsor L ____________________J K özgyűlé s és fegyelem V annak olyan termelő- szövetkezetek, ahol egy határozathozatalra jogos közgyűlést Bsszehozni szinte lehetetlen. A tagság kétharmada nem megy cl. Néha a fele sem. Előfordul, hogy emiatt háromszor-négy- szer is elhalasztiák a közgyűlést. és azok. akik kötelességtudóim mindig elmennek, érthetően dühösek. A közgyűlés iránti közömbösség nemcsak gyenge termelőszövetkezetekben fordul elő. Van rá nélda a jó teime- löszövetkezetekben is. Persze, más-más az ok. A gyenge termelőszövetkezet közömbös tagjai azt mondják: ..Minek menjek, nem lesz azáltal jobb semmi.” Talán hangsúlyozni se kell, hogy tévesen gondolkoznak. Ha ugyanis mindenki egyforma érdeklődéssel törődne a közössel, magával a közgyűléssel is, egészen bizonyos, hogy jobbak lennének az eredmények. A jó termelőszövetkezeteknek is megvannak a maca közömbösei. Helyenként nagyon Is sokan. Annyira sokan, hogy miattuk határozatképtelen a közgyűlés. Ezekben a termelőszövetkezetekben viszont emígy gondolkodnak az emberek, már akik közömbösek. — Minek menjek el? Úgy is jól megy minden. Nekem nincs kifogásom. Ott a vezetőség, azért van, hogy csinálja. En m.eg vagyok elégedve az életemmel. Ez is ferde gondolkodás. Égj’felől azért, mert a vezetőség nem csalhatatlan. A közgyűlés bölcsessége mindig nagyobb, áthatóbb, mint a vezetőségé. Másfelől pedig az eredményeken, ahogy mondani szokás: a „babérokon” sohasem szabad üldögélni. A közömbös belenyugvás a meglevő jóba, lassítja a további fejlődést, az elértnél is jobb eredményektől, jobb életszínvonaltól foszthatja meg a közösséget. Y an a dolognak egy harmadik oldala is. Mégpedig az. hogy a közgyűlést végül megtartják a közömbösök nélkül is (a kétharmad többséget csak »összehozzák”), ami egyben azt Jelenti, hogy az elfogadott határozatok vonatkoznak azokra Is. akik a közgyűlésen nem voltak jelen. Ebből eredően aztán gyakran hallhatunk olyan felelőtlen kijelentéseket, hogy: »Nem voltam ott, én nem szavaztam meg, rám nem vonatkozik”’ Csakhogy az ilyen zm- kerck tévednek. Igenis, rájuk is vonatkozik a közgyűlés hiinden határozata. Kötelesek «zt végrehajtani akkor is. ha bem voltak jelen és nem szavazták meg. Lám, mennyi vitát, félreértést el lehetne kerülni, ha mindenki mindenkor fegyel- biezetten eljárna a közgyűlésekre. Az évközbeni közgyűlésekre csakúgy, mint mondjuk: a zári- 'madó közzyűlésre. Ám' pl kell mondani, hogv még a biostnni zárszámadó közgyűlések fegyelme sem kielégítő. Mindezt pedig azért mondtam el, mert a minap olyan termelőszövetkezetben jártam, bhol másnap az elnök, főmezö- Razd'-sz és párttitkár egyenként Ív'vatta be azokat az embereket. akik előző nap nem hientek cl a közgyűlésre. Jó termelőszövetkezetben történi ez. olyan helyen, ahol 50 forintnál többet fizettek egy hiúnké:'vsígre. A kérdésre, hogy miért nem jöttél el? — itt is ez volt a válasz: minek menjek, nincs nekem kifogásom semmi ellen sem, én meg vagyok elégedve az életemmel. A vezetők aztán sorjában mindenkinek megmagyarázták, miért fontos jelen lenni a közgyűlésen. Sőt, hivatkoztak egy igen lényeges korábbi közgyűlési határozatra is. Arra, hogy a vezetőségnek jogában lenne — közgyűlés hatalmazta fel erre! — szigorúbban is felelősségre vonni a hiányzókat. Esetleg úgy, hogy bizonyos büntetést, munkaegység-megvonást eszközölnek. Erre még nem került sor, mert az emberek a beszélgetés során megértették a vezetők álláspontját és megígérték, hogy ezután indokolatlanul nem hiányoznak a közgyűlésekről. B eszélgettem ezekkel a vezetőkkel. Megkérdeztem tőlük, miért ez a következetesség, ez az elvtársi-baráti íelelősségre- vonás? Megmagyarázták. Azt mondták, hogy a közgyűlésen való részvétel legalább olyan fontos, mint a közös munkában való részvétel. Ugyanis a közgyűlés éppen olyan közös ügy és közös tevékenység, mint bármilyen termelő munka. Jelentősége még nagyobb is, mint mondjuk, egy féinapi kaszálásé, vagy kapálásé. Mellőzni a közgyűlést, kibújni az ilyen közös feladat alól ugyanolyan, mintha a közös munkából húzná ki macát az illető. A közgyűlés elhanyagolása rontja a közös szellemet, a kollektív fegyelmet. A közgyűlésen meg nem jelent tacok nem ismerik alaposan a közös elhatározásokat és feladatokat, pedig ezek teljesítése rájuk is vonatkozik. A nemismerésből eredően sok dolgot félreértenek és félremagyaráznak. esetleg egyik-másik kérdést egyáltalán nem értik. Ebből bonvodalmak származnak. Ha, például, ott leltek volna a közgyűlésen, nem követelnének olyasmit, ami jogtalan és másnuk természetes is. Nem vitatkoznának olyan kérdésekről, amit a többi ért. Más szavakkal: nem kavarnák a közhangulatot fontos feladatok idején, nem okoznának felesleges bosszúságot, sokszor időpocséklásl is a vezetőknek és társaiknak. Mindez káros. De káros lehet a mulasztás úgy is, hogy kevesebb vélemény, vagy javaslat hangzik el. Ha ott lenne az illető, és figyelné a problémákat, esetleg olyan javaslatot tenne, amely a közösségnek anyagi előnyöket hoz. — Ne menjünk messzire — mondta az elnök — itt vannak, például a közelgő tervtárgyaló közgyűlések. Egész évi munkáról és termelésről lesz szó. Véleményeket várunk, hocv nyugodtabban bízzunk az általunk készített tervben. Minél többen egyetértenek, annai magabiztosabban tudjuk végrehajtani a tervet. Es minél több javaslat hangzik el. annál jobb lesz a terv. Később, ha menet közben iut eszébe valami az embereknek, azt mar nagyon nehéz beiktatni a tervbe, hiszen köztudott, hogy tervícgyelem is van a világon ... E ngem meggyőztek. Ieen. a közgyűlésen való részvétel a szövetkezeti fegyelem fontos része. Ha általában megköveteli ük a fegyelmezettséget, akkor jogos a közgyűlési fegyelem megkövetelése és betartása is. És jó lenne már. ha a fegyelemnek ezzel a részével Is többet törődnének a termelőszövetkezeti vezetők. Valahogy úgy, ahogyan a már említett termelőszövetkezetben csinálják. Szendrei József Apró Antal elvtárs beszélt Miskolcon a műszaki értelmiségi aktfvaülésen ■ , A* Tegnap, február 18-án pénteken Miskolcra látogatott Apró Antal elvtárs, pártunk Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese. Délelőtt találkozott a megyei pártbizottság vezetőivel, majd Deme László elvtársnak, a megyei pártbizottság titkárának kíséretében a Lenin Kohászati Művekbe látogatott el, ahol megtekintette a durvahengermű b.lokksorát, a kozephengermuvet és az acélművet. Délután a megyei pártbizottság műszála értelmiségi aktívaülést rendezett az SZMT-székház színháztermében, ahol Apró Antal elvtárs beszélt népgazdaságunk időszerű kérdéseiről. Az aktívaülést Dojcsák János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára nyitotta meg, ezután Apró Antal elvtárs emelkedett szólásra. pártunk VIII. kongresszusának alapvető céljait és leraktuk hazánkban a szocializmus alapjait. Iparunk és mezőgazdaságunk nagyon sokat fejlődött ebben az időszakban és számottevő eredményeket Borsod megye nagy szerepet játszik a népgazdaság életében — A Borsod megyei pártós gazdasági vezetők, az itt élő és dolgozó munkások, értelmiségiek és dolgozó parasztok tevékenysége nem ítélhető csak úgy meg, hogy ez a megye egy a sok közül — mondta beszéde bevezető részében Apró Antal elvtárs. — Borsod megye jelentőségét több körülmény is kiemeli. Részben az, hogy az ország második legnagyobb ipari gócpontja, hiszen itt termelik az ország villamoscnergiájának több mint egynegyedét; itt állítják elő a magyar kohászat nyersvastcrmcléscnek 60 százalékát, acéltermelésének 64 százalékát, hen- gcrcltáru termelésének 62 százalékát. Borsod adja az ország egész vasérc termelését, nitrogén műtrágya-termelésének négyötödét és barnaszén-termelésének több mint egynegyedét. Borsod megye az ország második legnagyobb lélekszámú megyéje és — Budapestet kivéve — egyben legsűrűbben lakott területe is. Apró Antal elvtárs beszéde további részében elmondotta, hogy jelentőségéhez mérten Borsod nagy szerepet kapott a beruházások megvalósításában is. A második ötéves terv időszakában összesen 23 milliárd forintot, az országos beruházások 10 százalékát fordítottuk új. nagy létesítmények megépítésére. Ezek a gazdasági tényezők meghatározzák a megye munkájának jelentőségét, de emellett feltétlenül utalni kell a megye politikai életének fontosságániilliárd forintot ruház be, ahol az időjárás nehézségei ellenére a mezőgazdaság 26 százalékkal több árut adott és ahol mintegy 20 százalékkal nőtt a lakosság fogyasztása, ott gazdara is, hiszen az itt történt politikai és társadalmi jellegű események kihatnak az egész országra. Beszéde további részében belpolitikai életünk egyik nemrégen lezajlott legjelentősebb eseményével, az ország- gyűlés költségvetési vitájával foglalkozva elmondta: — Az ülésen őszinte hangú, tartalmas vita folyt. A mintegy öt ven hozzászóló sok hasznos javaslattal járult hozzá az ülés sikeréhez. Legtöbben az 1966. évi tervfeí- niatokk-’ foglalkoztak, mint ahogyan fokozatosan e feladatok kerültek a közvélemény érdeklődésének középpontjába is. Ebben a költség- vetésben Borsod ismét nagy szerepet kapott. Belpolitikai életünk másik nagy eseménye az ár- és bérintézkedések bevezetése volt, s elmondhatjuk, az ország lakosságának elöntő többsége ma már érd. hogy ezeknek az intézkedéseknek célja gazdasági erőforrásaink jobb kihasználása, a termelési mindenek előtt a mező- gazdasági termelés ösztönzése, árrendszerünk ellentmondásainak fokozatos felszámolása. Az emberek megértik, hogy ezek az intézkedések az egész lakosság érdekeit szolgálják, erősítik társadalmi rendünk alapját: a munkás-paraszt szövetséget és segítik élet- színvonalunk további emelkedését. A második ötéves terv teljesítésének néhány fontosabb kérdéséről szólva elmondta: — Sikerült megvalósítani Apró Antal elvtárs bcszéL értünk e! az emberek élet-,' illetve munkakörülményeinek megjavításában is. Ezt azért is szükséges kihangsúlyozni és tudatossá tenni, mert hallani esetenként túlzottan pesszimista véleményeket gazdasági fejlődésünkről és olyan hangokat is, hogy „válságban vagyaink, nálunk minden rosszul megy...” Egy népgazdaság, amely öt év alatt mintegy 50 százalékkal növeli ipari termelését, körülbelül 206 sági válságról nem beszélhetünk. Apró Antal elvtárs ezután nemzetközi adatok összehasonlításával bizonyította népgazdaságunk fejlődését, erősödését, majd elmondotta: — Mostanában sok szó esik az életszínvonal alakulásáról.' A második ötéves tervben alapvetően e téren is sikerült n célkitűzéseket teljesíteni.' Ezt bizonyítja, hogy az egy főre eső reáljövedelem a tervezettnél jobban, mintegy 20 százalékkal növekedett. Bővült a belkereskedelmi forgalom. s különösen a tartós fogyasztási cikkekből sokkal többet vásárolt a lakosság. A második ötéves terv alatt megerősödött a szocialista gazdálkodás. Értékelve az ipari termelést, elmondta* hogy a januári terveket figyelembe véve. a legtöbb helyen jó ütemben haladunk előre, de hiba még, hogy nem_ tettünk meg mindent, a minőség állandó javításáért. Kevesebbet, de jobbat kelt termelnünk — mondta Apró Antal elvtárs — Hódítson teret mindenütt a minőség. Sokat kell még javítanunk a műszaki fejlesztésen, az anyagellátáson, ezt a célt szolgál in a gazdasági reform is. A harmadik ötéves terv' főbb célkitűzéseiről szólva elmondta: — Nagv jelentőségű fejlesztést tűztünk ki célul, es felel meg legjobban lehető- ségeinknek és fgv nyílik módunk arra is. hogy sokkal inkább előtérbe állítsuk a minőséget. a korszerűséget 6* (Folytatás a 2. oldalon.)
