Észak-Magyarország, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-18 / 41. szám

ßSZAKMAGYAROKSZÄG Péntek. T956. február 18. A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör- .tokon ülést tartott. Meghall­gatta és jóváhagyólag tudo­másul vette Apró Antalnak, a Minisztertanács elnökhe­lyettesének beszámolóját a KGST végrehajtó bizottságá­nak 21. ülésszakáról, vala­mint a magyar—lengyel gaz­dasági együttműködési bizott­ság VT. üléséről. A külkereskedelmi minisz­ter első helyettese beszámolt az európai szocialista orszá­gokkal folytatott 1966. évi és az 1966—1970. évekre szóló hosszúlejáratú árucsercforgal- mi tárgyalásokról, majd pe­dig az ezévi Budapesti Nem­zetközi Vásár előkészületei­ről. A kormány a beszámoló­kat megvitatta és elfogadta. A nehézipari miniszter tá­jékoztatta a kormányt a ne­gyedik ötéves terv erőműépí­tési programjára vonatkozó elgondolásokról. A Miniszter- tanács a tájékoztatást tudo­másul vette. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa elnökségének ja­vaslatára a Minisztertanács meghallgatta a belkereske­delmi miniszter tájékoztató-* sát arról, hogy milyen hatást gyakoroltak az árintézkedé­sek a kereskedemi forgalom­ra. majd a munkaügyi mi­niszter beszámolóját a febru­ár 1-i bérintézkedések, végre­hajtásáról. A kormány a je­lentéseket elfogadta. A munkaügyi miniszter tá­jékoztatója beszámolt arról, hogy a február 1-i bérrende­zés mértékéről az érintett dolgozóknak több mint a fe­lét még az intézkedések vég­rehajtása előtt és a többieket is február 7-ig értesítették. A személyi béremelések megállapításánál elsődleges szempontnak tekintették az anyagi ösztönzés javítását. Egyes esetekben emelték a munkakör ellátásával kapcso­latos követelményeket. Papaniiren-gyüles Athénben A szerdai negyedmilliós. Pa- pandreu-gyűléshez hasonlót Athénben még nem láttak. A tüntetők a feltámadást jel­képező gyertyákat gyújtottak, galambokat repítettek fel, bengáli tüzek világították meg az utcákat, léggömbök száll­tak a magasba, miközben ed­dig még soha nem hallott erő­vel harsogtak a jelszavak: „Papandreu a vezérünk!” Vasúti szerencsétlenség ímíiá'jan Az indiai kormánynak a szerdai vasúti szerencsétlen­séggel kapcsolatban kiadott közleménye szerint a vizsgálat megállapította, hogy a vonaton robbanás történt. A szerelvény­nek a szerencsétlenséget követő átvizsgálása során az egyik va- gonbah újabb, fel nem robbant időzített bombát találtak. A legújabb jelentések sze­rint a katasztrófának 36 halá­los áldozata és 53 sebesültje van. Béla életútjával, forradalmi munkásságával. i Szólt Kun Béla Leninhez fűződő kapcsolatairól is. Az ünnepség az Internacio- nálé hangjaival ért véget. Tiltakozó nagygyűlés Sárospatakom jenek felszólalását- Ezután a Tanítóképző Inté­zet és a gimnázium fiataljai felajánlásokat tettek Vietnam honvédő harcának támogatá­sára, majd tiltakozó távirat­ban követelték az amerikai bombázások beszüntetését, az intervenciós csapatok kivoná­sát Dél-VietnambóL Sárospatak1 ifjúsága a Ta­nítóképző Intézet és a Rákó­czi Gimnázium KlSZ-szerve- zetének előkészítésében nagy­gyűlést rendezett a kollégi­umban, hogy kifejezze tilta­kozását az Amerikai Egye­sült Államok vietnami ag­ressziója ellen. A vörös és nemzeti zászlókkal és a Rá­kóczi színekkel díszített Mud- rány-teremben csaknem 1290 fiatal gyűlt össze. Eljöttek a megyei és a járási KISZ-bi- zottság vezető munkatársai i/ Ünnepi műsorral kezdődött a nagygyűlés, majd Németh Antal elvtárs, Miskolc város KISZ-bizottságának titkára mondott beszédet. Lelkes tapssal fogadta a közönség Lé Guang Lám elvtársnak, a Budapesten tanuló vietnami diákok szervezete képviselő­Mepyflt az Olasz KP Központi Bizottságának plénuma Rómában megnyílt az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának és Központi El­lenőrző Bizottságának kétna­pos plénuma. A következő na­pirendi pontokat vitatják meg: 1. A kormányválság és az ország problémái (előadó: Gi­orgio Amendola). 2. A Központi Bizottság osz­tályvezetőinek és sajtószervek szerkesztőinek kinevezése. 3. Egyéb kérdések. Kincsesbánya Diósgyőrben Repli’^zerencséí-enség Moszkvában A TASZSZ tudósítójának ér­tesülése szerint csütörtökre Virradó éjjel a Brazzaville-i Kongóba próbajáratra induló TU—11-1 szovjet repülőgépet közvetlenül a Seremetyevoi re­pülőtér kifutójának elhagyása után szerencsétlenség érte. Az utasok soraiban áldozatok vannak. A szerencsétlenség okának kivizsgálása folyik. Gyász Jiigosz’oÄn Egész Jugoszláviában meg­döbbenést és mélységes rész­vétet keltett a Split közelében -történt súlyos vasúti szeren­csétlenség, amelynek során — az eddig beérkezett adatok sze­rint harminc utas életét vesz­tette, huszonhét pedig súlyosan megsebesült. A mentőalakulatok tagjai a mentési munkálatok nehéz­ségeit hangsúlyozzák. Előfor­dult például, hogy egy sérültet csak úgy tudtak kimenteni a roncsok alól, hogy lábát n helyszínen levágták. / Mgy öregember panaszkodik —’ Kiment belőle az erő, fiam — az öreg a tenyerét mutatta, mely ráncos volt, bár esetten puha, látszott raj­ta, régen nem fogott vele szerszámot. — Most mit csináljunk? — tárta szét a karját az elnök. — Egyedül vagyok, fiam, egyedül, mint az ujjam — nyögte. — ügy, szóval egyedül. — Mint az ujjam — bólin­tott az öreg, ismételve ön­magát. . — Mért nem hallgatott rám7 — Okos voltam, nagyokos — dünnyögte. Az elnök szemügyre vette az öreg arcát. Szájaszéle ii- lás volt, szénié beesett. Erősen megcsappant korábbi jóltáp­lál ésága. — Szólhatna valamit az ér­dekemben — sütötte le János bácsi a szemét. — Jó, szólok. — mondta az elnök —, de a közgyűlés dönt, és tudja, milyenek az embe­rek. felhánytorgatják majd, hogy annak idején nem állt. közéjük, nem vállalt velük sorsközösséget. — Erre elkészültem — mo­tyogta az öreg. — Van mit ennie? — kér­dezte az elnök. — Mikor hogy. A lányom nem nagyon gondol rám. Messze van. Azt írta, menjek hozzá. Nem megyek, innen én már nem megyek sehová, a feleségem mellett akarok ma­reskedelm.i papírok, hanem különlegességek. S igaza is van. S hogy közülük néhányat megemlíthessünk, engedélyi, kértünk rá Bele). Imre igaz­gatótól és . Kotiezvaid Imre főmérnöktől. Kezdjük a leg­elején a legfontosabbak Itt készül a pénzpapír.' Ä papírpénz finom anyagát kar zánkban csak ez a gyár ál­lítja elő. S ha kezünkbe ve­szünk egy tízest, vágy százast, jusson eszünkbe, hogy diós­győri papírtermék. Gyártása­kor nagyon alapos munkára van szükség. Frigyik László, a Petőfi szocialista brigád vezetője, valamint tagjai, Nei- Iiold József művezető és a többiek azonban értik dol­gukat. Legtöbbjüknek édes­apja is itt dolgozott, a szak­tudás apáról fiúra száll. Olt- jártunkkor a budapesti átve­vő elégedetten szemlélte a oaoírpróbákat, jónak találta őket, jó bankó lesz belőlük. Bizalmas állami papírok. Ezt a gyűjtőfogalmat használ­ják némely, más termékeik­re. Nem is érdeklődtünk utá­nuk, ami bizalmas, az bizal­ma« Azért úgy véletlenül megkérdeztük, hogy a szemé­lyi igazolványok papírjai is itt készültek-e. Ránk moso­lyogtak. Találatunk volt. És ki gondolna rá, amikor egy zenés üdvözlő lapot a le­mezjátszóra 'tesz, hogy ennek papírja is diósgyőri termék. A kártya is diósgyőri papír­ból készül, a bélyeg is, meg a térkép, a különféle diagramm papírok, például a MÄV- mozdonyok sebességét mérő papírszalagok. A Negró. cu­korka Is diósgyőri papírban van. A kitűnő szakmunkások, modern gépekkel dolgoznak, világos csomagólóteremben készítik elszállításra a termé­keket. A papírminták között ita­tóspapírral is találkoztunk. Ma már nem tartozik profil­juk köfé. A történetet azon­ban a humor kedvéért el kell mondani. Alapanyaga elég drága volt. s egy újítás potom olcsóvá tette. Használt női fel hérnem ükből kitűnő minő­ségű itatóspapírt készítettek. <Azóta is pirulva nyúlok a/, itatóshoz.) A diősgySri nem 259 ember dolgozik. Évente 50—60 milliós értéket állítanak elő Termékeik ma is nevesek, amelyre ’ joggal lehetnek bfU/kZ'- alkotóik. Boda Istvá* Lillafiired . “ tak mellett, a hegy lábához simulva dolgozik a 183 éves Diósgyőri Papírgyár. Igazi kincsesbánya. 1782rben létesült, mint Ma­gyarország első papírgyárai 1878-ban Kolba Mihály és fia, iglói papirgyárosok vet­tek meg, akik nem sokkal utána új épületbe költöztet­ték. Nagy múltja van ennek a kis üzemnek. A diósgyőri merített papír a legelső mi­nőségű és finomságú volt a papírpiacon. Az 1800-as pá­rizsi világkiállításon díjat nyert. Az igazgató. Beled Imre szobájának falán díszes ke­retben elsárgult oklevél, amely Pesten kelt. 1847. má­jus 27-én, Kossuth Lajos és Batthyányi Lajos, az első füg­getlen magyar kormány tag-» jai Írták alá: A bizonyítvány kellemes kötelességének, tesz eleget, amikor igazolja, hogy a III, ipari kiállításon a di­ósgyőri merített papír ezüst érmet nyert. A legbüszkébbek a legfrissebb kitüntetésükre, amelyet 175. évfordulójuk al­kalmából kaptak: a Magyar Népköztársaság Munka Vörös Zászló Érdemrendjére. Égerszegi József gyártásve­zető, ha vendégeket kalauzol, büszkén mondja, hogy a gyár termékei nem közönséges ke­radni — nem sokáig kell már várnia rám. De hát addig is élni kell valamiből. János bácsi elment. Az el­nök nem érzett semmiféle elégtételt, a káröröm meg se környékezte lelkét, inkább szomorú volt. Lám, mit tesz velünk az öregség, egyszer- csak nyakoncsíp, és számon kér rajtunk mindent. Gyor­san intézkedett, szociális se­gélyt juttatott az öregnek, majd felkereste a tsz-elnököt, hogy fel kellene venni az öre­get. — Állami tehertételnek? — kérdezte a tsz-elnök. — Igen — bólintott a ta­nácselnök. — Jó, megpróbálom, de tu­dod, a tagság dönt. — Ha szépen beszélünk az öreg mellett, fog menni — reménykedett a tanácselnök. És ment a dolog, egyetlen ember szólalt csak fel elle­ne, de lehurrogták azt is, lel- ketlenséggel vádolták. Az öreg már egy hónapja tsz-tag, éjjeliőr egy másik magafajta öreggel, s mint a tanácselnök mondotta: mint­ha kicserélték volna. Egészen magához tért, és példásan dogozik. H amarosan a postás is felkeresi havonta legalább egyszer, az öregségi járulékot vi­szi majd neki. A közösség, melyet ő egyszer oly könnye­dén megtagadott, befogadta. A tsz asszonyai védnökséget vállaltak fölötte, hetente egy­szer kitakarítják lakását, s felváltva hívják meg ebédre. G. M. ..............................................................................■■>, ö reg hegyesen, s kemény ar­cán magabiztos mosoly Je­lent meg. — Ne féltsen maga engem, megélek a tsz nélkül, a tsz is éljen meg nélkülem. — Hát jó — fogta meg 02 elnök a kilincset. — De az­tán magára vessen. Nem kí­vánom, hogy maga valami nagy bajban tizenkétszer tal­paljon hozzám, de előfordul­hat. De akkor emlékeztetni fogom makacsságára. — Ne féltsen maga engem — nevetett az öreg ember, Cs odamutatta az Cipőknek la­pátnyi tenyerét, — Megélek én éhből, elnök elvtára. E ~v hold földje volt az '»regnek a háza végé­ben — meg is ma­radt • neki. Felesége már nem élt, egyetlen gyer­meke messze szakadt a szülői háztól, Dunántúlra ment férjhez. Példásan megművel­te kevéske földjét, s maradék idejét alkalmi munkákkal töltötte. Megvolt. Nem járt az elnök nyakára semmiért. Elmúlt hat esztendő, s egy januári napon beállított az .öreg a tanácselnökhöz. — Itt vagyok, fiam — állt meg az öreg az ajtóban, le­vett kalappal, meghorgadt fő­vel. — Jöjjön közelebb, János bácsi, foglaljon helyet. János bácsi félszegen leült, s nézett maga elé nagy bú­san. — Mi járatban? — kérdez­te az elnök. ( _. etrirégiben összeakad­tam egy tanácsel- I * nőkkel. Érdekes ese­tet mondott el. A téesz-szervezés idején egy igen nehéz emberrel ví­vott kemény szópárbajt. Ér­veket állított csatasorba az elnök az öreg, keményfejű magyar aggodalmainak leküz­désére. Hivatkozott fűre-fára, meg valóságos tényekre, me­lyek akkor még nem voltak tények, csupán jövendő gon­dok, melyek majdan beár- nyékozzák az idős ember mindennapját. De akkor, 1960-ban az az ember még nem érezte magát öregnek, bár hatvannégy esztendőt mondhatott magáénak. Friss »/olt, lendületes, olyan, aid a jég hátán is megél, és a szó szoros értelmében fütyült a termelőszövetkezetre, az in­gyenes egészségügyi ellátásra, az öregségi járulékra, mint lehetőségre, a közösség párt­fogoló szere tetőre. Azt hitte szegény feje. hogy őt majd elkerülik a betegségek, s a munka tlanságra kárhoztató öregkor is elkerüli, mindig olyan lesz, mint hatvannégy éves korában. Amikor már tizenketted­szer nyitotta rá az elnök' az ajtót (igen, tizenkétszer, az elnök jól megiegyzil), a ta­nácselnököt elfogta a méreg és kifakadt: — Mondja, bácsikám. nem sajnálja a cipőtalpamat? — Nem 1 — vágta rá az Á béremelés mértéke 50 forinttól 300 forintig terjed, egyes munkakörökben ezt az összeget, is meghaladta. A dolgozók egy része kisebb emelésre számított. mint amennyit kapott. Az ipari munkások több mint egy har­madának emelték a bérét; elősegítette ezt. hogy a válla­latok felhasználták saját bér­tartalékaikat is. A célkitűzé­seknek megfelelően hajtották végre az egészségügyi dolgo­zók és az építőmunkások bér­emelését A bérrendezéssel kapcsola­tos feladatok megoldásában igen jól együttműködtek az állami szervek és a szakszer­vezetek. Minden szükséges intézke­dés megtörtént a nyugdíjak és a családi pótlékok elren­delt mértékű ' emelésének végrehajtására. A belkereskedelmi minisz­ter jelentése az árintézkedé­seknek a kereskedelmi forga­lomra gyakorolt hatását ele­mezte. Januárban a ruházati cikkekben alacsonyabb, egyes élelmiszercikkekben és a ven­déglátóiparban . magasabb volt a forgalom az 1965. janu­árinál. Összességében a ja­nuári kereskedelmi forgalom 5,5 százalékkal meghaladta a múlt évit. Február 1. óta a húsféleségek forgalmában bizonyos eltoló­dás mutatkozik az olcsóbb cik­kek irányában. Ilyen tenden­cia a vendéglátóiparban is ér­vényesül. Az üzemélelmezés forgalma alig változott. Az árleszállítás után első­sorban az ágynemű és egyes műszálból készült ruházati cikkek forgalma nőtt. A hét­főn megkezdődött téli vásár iránt is már az első napokban igen nagy érdeklődés mutatko­zott. Rendszeres és szigorú ellen­őrzéssel biztosítják az árintéz­kedések pontos végrehajtását. A felmerült hiányosságokkal szemben (pl. a hús- és töltelék­áruk szabványtól eltérő zsír- tartalma miatt) a kereskedelmi szervek minden esetben azon­nal fellépnek, s ennek hatása máris mutatkozik. Tíz nap — és tizennyolc ér.~ A cscppbcn kerestük a ten­gert. Tíz napban azt a tizen­nyolc évet, amely egy szerző­dés aláírása óta eltelt. Fel­ütöttük a legnagyobb magyar napilap összefűzött példányait. 1966. február 1 és 10 között, időrendben a következő szov­jet—magyar vonatkozású köz­leményeket találtuk: „A szegedi Odessza-negyed- ben befejezték a lakásépítke­zést.” (Odessza Szeged testvér­városa: a szovjet kikötőváros­nak is van Szeged nevű ne­gyede.) „Szovjet íróküldöttség érke­zett Budapestre.” „Magyar államférfiak üdvöz­lőtávirata a Luna—9 sikere al­kalmából.” „Szovjet—magyar villamos távvezeték építését kezdtek meg.” „Moszkvában magyar—szov­jet filmművészeti együttműkö­dési egyezményt írtak alá.” „Apró Antal elutazott Moszkvába, a KGST végrehaj­tó bizottságának ülésére.” „Magyar közgazdászok is részt vettek a moszkvai nem­zetközi közgazdasági értekezle­ten.” Magyar és szovjet álla Az évforduló alkalmából magyar és szovjet államférfi­ak váltottak táviratot egymás­sal. Kádár János, az MSZMP KB-nak első titkára, Dobi István, az Elnöki Tanács elnö­ke. Kállai Gyula, a kormány elnöke, L. I. Brezsnyevnek, az SZKP első titkárának, N. V. Podgornijnak, a Szovjetunió A cseppben kerestük a íeri­■ gert... [ A hasonlat több értelemben ’ is ide illik, ügy is, hogy ez a néhány címsor híven tükrözi ' a szovjet—magyar kapcsolatok ’ sokoldalúságát, de úgy is, hogy mindaz, amit a tudósítá­sok tíz nap alatt elmondtak, csupán parányi cseppjc kapcso­lataink valóban beláthatatlan tengerének. Az idézett hírek annyira- megszokottak, annyira min­dennaposak. hogy szinte sem­■ mi különöset nem találunk bennük. Valóban: a szovjet—- magyar kapcsolatok minden­■ napjaink szerves részéve vál­tak, amire ki-ki bizonyára > sok példát tudna elmondani szúkebb környezetének: falu­jának, városának, inunkahe­■ lyénck. de/ még családjának ■ gyakorlatából is. Minderre pedig azért emlc- '■ köztelünk most, mert éppen ■ ma van tizennyolc esztendeje, hogy Moszkvában aláírták a : Szovjetunió és Magyarország ■ barátsági, együttműködési és • kölcsönös segélynyújtási szer­ződését. iniférfiak íáviralvállásai l Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége ■ elnökének, A. N. Kosziglnnak ■ a Szovjetunió Minisztertanácsa ’ elnökének küldött táviratuk­ban szívből köszöntötték a testvéri szovjet népet. A szov­' jet államférfiak az egész : magyar népnek újabb sikere- . két kívántak a. szocializmus építésében. Emlékünnepség Kun Béla születésének 80. évíordulója alkalmából többi tagja is. Az ünnepségen Hevesi Gyula mondott beszé­det. Kun Béla, születésének 80. évfordulója alkalmából a magyar forradalmi mun­kásmozgalom kimagasló vezető' egyéniségére emlé­kezünk, akinek neve el­választhatatlanul összefor­rott a Kommunisták Ma­gyarországi Pártjának megalakításával, a Magyar Tanácsköztársaságért vívott harcok minden lénye­ges mozzanatával — kezdte beszédét Hevesi Gyula, majd részletesen foglalkozott . Kun Kun Béla születésének 80. évfordulója alkalmából Buda­pest dolgozói csütörtök dél­után a Hazai Fésűs fonógyár művelődési házában ünnepsé­gen emlékeztek a magyar es a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő alakjára. A Buda­pesti Pártbizottság és a Párt- történeti Intézet által rende­zett megemlékezésen részt vett és az elnökség tagja volt dr. Münnich Ferenc és Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Az elnökségben foglalt he­lyet Kun Béla özvegye, s részt vett az ünnepségen a család

Next

/
Oldalképek
Tartalom