Észak-Magyarország, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-18 / 41. szám
ßSZAKMAGYAROKSZÄG Péntek. T956. február 18. A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör- .tokon ülést tartott. Meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette Apró Antalnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének beszámolóját a KGST végrehajtó bizottságának 21. ülésszakáról, valamint a magyar—lengyel gazdasági együttműködési bizottság VT. üléséről. A külkereskedelmi miniszter első helyettese beszámolt az európai szocialista országokkal folytatott 1966. évi és az 1966—1970. évekre szóló hosszúlejáratú árucsercforgal- mi tárgyalásokról, majd pedig az ezévi Budapesti Nemzetközi Vásár előkészületeiről. A kormány a beszámolókat megvitatta és elfogadta. A nehézipari miniszter tájékoztatta a kormányt a negyedik ötéves terv erőműépítési programjára vonatkozó elgondolásokról. A Miniszter- tanács a tájékoztatást tudomásul vette. A Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének javaslatára a Minisztertanács meghallgatta a belkereskedelmi miniszter tájékoztató-* sát arról, hogy milyen hatást gyakoroltak az árintézkedések a kereskedemi forgalomra. majd a munkaügyi miniszter beszámolóját a február 1-i bérintézkedések, végrehajtásáról. A kormány a jelentéseket elfogadta. A munkaügyi miniszter tájékoztatója beszámolt arról, hogy a február 1-i bérrendezés mértékéről az érintett dolgozóknak több mint a felét még az intézkedések végrehajtása előtt és a többieket is február 7-ig értesítették. A személyi béremelések megállapításánál elsődleges szempontnak tekintették az anyagi ösztönzés javítását. Egyes esetekben emelték a munkakör ellátásával kapcsolatos követelményeket. Papaniiren-gyüles Athénben A szerdai negyedmilliós. Pa- pandreu-gyűléshez hasonlót Athénben még nem láttak. A tüntetők a feltámadást jelképező gyertyákat gyújtottak, galambokat repítettek fel, bengáli tüzek világították meg az utcákat, léggömbök szálltak a magasba, miközben eddig még soha nem hallott erővel harsogtak a jelszavak: „Papandreu a vezérünk!” Vasúti szerencsétlenség ímíiá'jan Az indiai kormánynak a szerdai vasúti szerencsétlenséggel kapcsolatban kiadott közleménye szerint a vizsgálat megállapította, hogy a vonaton robbanás történt. A szerelvénynek a szerencsétlenséget követő átvizsgálása során az egyik va- gonbah újabb, fel nem robbant időzített bombát találtak. A legújabb jelentések szerint a katasztrófának 36 halálos áldozata és 53 sebesültje van. Béla életútjával, forradalmi munkásságával. i Szólt Kun Béla Leninhez fűződő kapcsolatairól is. Az ünnepség az Internacio- nálé hangjaival ért véget. Tiltakozó nagygyűlés Sárospatakom jenek felszólalását- Ezután a Tanítóképző Intézet és a gimnázium fiataljai felajánlásokat tettek Vietnam honvédő harcának támogatására, majd tiltakozó táviratban követelték az amerikai bombázások beszüntetését, az intervenciós csapatok kivonását Dél-VietnambóL Sárospatak1 ifjúsága a Tanítóképző Intézet és a Rákóczi Gimnázium KlSZ-szerve- zetének előkészítésében nagygyűlést rendezett a kollégiumban, hogy kifejezze tiltakozását az Amerikai Egyesült Államok vietnami agressziója ellen. A vörös és nemzeti zászlókkal és a Rákóczi színekkel díszített Mud- rány-teremben csaknem 1290 fiatal gyűlt össze. Eljöttek a megyei és a járási KISZ-bi- zottság vezető munkatársai i/ Ünnepi műsorral kezdődött a nagygyűlés, majd Németh Antal elvtárs, Miskolc város KISZ-bizottságának titkára mondott beszédet. Lelkes tapssal fogadta a közönség Lé Guang Lám elvtársnak, a Budapesten tanuló vietnami diákok szervezete képviselőMepyflt az Olasz KP Központi Bizottságának plénuma Rómában megnyílt az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának és Központi Ellenőrző Bizottságának kétnapos plénuma. A következő napirendi pontokat vitatják meg: 1. A kormányválság és az ország problémái (előadó: Giorgio Amendola). 2. A Központi Bizottság osztályvezetőinek és sajtószervek szerkesztőinek kinevezése. 3. Egyéb kérdések. Kincsesbánya Diósgyőrben Repli’^zerencséí-enség Moszkvában A TASZSZ tudósítójának értesülése szerint csütörtökre Virradó éjjel a Brazzaville-i Kongóba próbajáratra induló TU—11-1 szovjet repülőgépet közvetlenül a Seremetyevoi repülőtér kifutójának elhagyása után szerencsétlenség érte. Az utasok soraiban áldozatok vannak. A szerencsétlenség okának kivizsgálása folyik. Gyász Jiigosz’oÄn Egész Jugoszláviában megdöbbenést és mélységes részvétet keltett a Split közelében -történt súlyos vasúti szerencsétlenség, amelynek során — az eddig beérkezett adatok szerint harminc utas életét vesztette, huszonhét pedig súlyosan megsebesült. A mentőalakulatok tagjai a mentési munkálatok nehézségeit hangsúlyozzák. Előfordult például, hogy egy sérültet csak úgy tudtak kimenteni a roncsok alól, hogy lábát n helyszínen levágták. / Mgy öregember panaszkodik —’ Kiment belőle az erő, fiam — az öreg a tenyerét mutatta, mely ráncos volt, bár esetten puha, látszott rajta, régen nem fogott vele szerszámot. — Most mit csináljunk? — tárta szét a karját az elnök. — Egyedül vagyok, fiam, egyedül, mint az ujjam — nyögte. — ügy, szóval egyedül. — Mint az ujjam — bólintott az öreg, ismételve önmagát. . — Mért nem hallgatott rám7 — Okos voltam, nagyokos — dünnyögte. Az elnök szemügyre vette az öreg arcát. Szájaszéle ii- lás volt, szénié beesett. Erősen megcsappant korábbi jóltáplál ésága. — Szólhatna valamit az érdekemben — sütötte le János bácsi a szemét. — Jó, szólok. — mondta az elnök —, de a közgyűlés dönt, és tudja, milyenek az emberek. felhánytorgatják majd, hogy annak idején nem állt. közéjük, nem vállalt velük sorsközösséget. — Erre elkészültem — motyogta az öreg. — Van mit ennie? — kérdezte az elnök. — Mikor hogy. A lányom nem nagyon gondol rám. Messze van. Azt írta, menjek hozzá. Nem megyek, innen én már nem megyek sehová, a feleségem mellett akarok mareskedelm.i papírok, hanem különlegességek. S igaza is van. S hogy közülük néhányat megemlíthessünk, engedélyi, kértünk rá Bele). Imre igazgatótól és . Kotiezvaid Imre főmérnöktől. Kezdjük a legelején a legfontosabbak Itt készül a pénzpapír.' Ä papírpénz finom anyagát kar zánkban csak ez a gyár állítja elő. S ha kezünkbe veszünk egy tízest, vágy százast, jusson eszünkbe, hogy diósgyőri papírtermék. Gyártásakor nagyon alapos munkára van szükség. Frigyik László, a Petőfi szocialista brigád vezetője, valamint tagjai, Nei- Iiold József művezető és a többiek azonban értik dolgukat. Legtöbbjüknek édesapja is itt dolgozott, a szaktudás apáról fiúra száll. Olt- jártunkkor a budapesti átvevő elégedetten szemlélte a oaoírpróbákat, jónak találta őket, jó bankó lesz belőlük. Bizalmas állami papírok. Ezt a gyűjtőfogalmat használják némely, más termékeikre. Nem is érdeklődtünk utánuk, ami bizalmas, az bizalma« Azért úgy véletlenül megkérdeztük, hogy a személyi igazolványok papírjai is itt készültek-e. Ránk mosolyogtak. Találatunk volt. És ki gondolna rá, amikor egy zenés üdvözlő lapot a lemezjátszóra 'tesz, hogy ennek papírja is diósgyőri termék. A kártya is diósgyőri papírból készül, a bélyeg is, meg a térkép, a különféle diagramm papírok, például a MÄV- mozdonyok sebességét mérő papírszalagok. A Negró. cukorka Is diósgyőri papírban van. A kitűnő szakmunkások, modern gépekkel dolgoznak, világos csomagólóteremben készítik elszállításra a termékeket. A papírminták között itatóspapírral is találkoztunk. Ma már nem tartozik profiljuk köfé. A történetet azonban a humor kedvéért el kell mondani. Alapanyaga elég drága volt. s egy újítás potom olcsóvá tette. Használt női fel hérnem ükből kitűnő minőségű itatóspapírt készítettek. <Azóta is pirulva nyúlok a/, itatóshoz.) A diősgySri nem 259 ember dolgozik. Évente 50—60 milliós értéket állítanak elő Termékeik ma is nevesek, amelyre ’ joggal lehetnek bfU/kZ'- alkotóik. Boda Istvá* Lillafiired . “ tak mellett, a hegy lábához simulva dolgozik a 183 éves Diósgyőri Papírgyár. Igazi kincsesbánya. 1782rben létesült, mint Magyarország első papírgyárai 1878-ban Kolba Mihály és fia, iglói papirgyárosok vettek meg, akik nem sokkal utána új épületbe költöztették. Nagy múltja van ennek a kis üzemnek. A diósgyőri merített papír a legelső minőségű és finomságú volt a papírpiacon. Az 1800-as párizsi világkiállításon díjat nyert. Az igazgató. Beled Imre szobájának falán díszes keretben elsárgult oklevél, amely Pesten kelt. 1847. május 27-én, Kossuth Lajos és Batthyányi Lajos, az első független magyar kormány tag-» jai Írták alá: A bizonyítvány kellemes kötelességének, tesz eleget, amikor igazolja, hogy a III, ipari kiállításon a diósgyőri merített papír ezüst érmet nyert. A legbüszkébbek a legfrissebb kitüntetésükre, amelyet 175. évfordulójuk alkalmából kaptak: a Magyar Népköztársaság Munka Vörös Zászló Érdemrendjére. Égerszegi József gyártásvezető, ha vendégeket kalauzol, büszkén mondja, hogy a gyár termékei nem közönséges keradni — nem sokáig kell már várnia rám. De hát addig is élni kell valamiből. János bácsi elment. Az elnök nem érzett semmiféle elégtételt, a káröröm meg se környékezte lelkét, inkább szomorú volt. Lám, mit tesz velünk az öregség, egyszer- csak nyakoncsíp, és számon kér rajtunk mindent. Gyorsan intézkedett, szociális segélyt juttatott az öregnek, majd felkereste a tsz-elnököt, hogy fel kellene venni az öreget. — Állami tehertételnek? — kérdezte a tsz-elnök. — Igen — bólintott a tanácselnök. — Jó, megpróbálom, de tudod, a tagság dönt. — Ha szépen beszélünk az öreg mellett, fog menni — reménykedett a tanácselnök. És ment a dolog, egyetlen ember szólalt csak fel ellene, de lehurrogták azt is, lel- ketlenséggel vádolták. Az öreg már egy hónapja tsz-tag, éjjeliőr egy másik magafajta öreggel, s mint a tanácselnök mondotta: mintha kicserélték volna. Egészen magához tért, és példásan dogozik. H amarosan a postás is felkeresi havonta legalább egyszer, az öregségi járulékot viszi majd neki. A közösség, melyet ő egyszer oly könnyedén megtagadott, befogadta. A tsz asszonyai védnökséget vállaltak fölötte, hetente egyszer kitakarítják lakását, s felváltva hívják meg ebédre. G. M. ..............................................................................■■>, ö reg hegyesen, s kemény arcán magabiztos mosoly Jelent meg. — Ne féltsen maga engem, megélek a tsz nélkül, a tsz is éljen meg nélkülem. — Hát jó — fogta meg 02 elnök a kilincset. — De aztán magára vessen. Nem kívánom, hogy maga valami nagy bajban tizenkétszer talpaljon hozzám, de előfordulhat. De akkor emlékeztetni fogom makacsságára. — Ne féltsen maga engem — nevetett az öreg ember, Cs odamutatta az Cipőknek lapátnyi tenyerét, — Megélek én éhből, elnök elvtára. E ~v hold földje volt az '»regnek a háza végében — meg is maradt • neki. Felesége már nem élt, egyetlen gyermeke messze szakadt a szülői háztól, Dunántúlra ment férjhez. Példásan megművelte kevéske földjét, s maradék idejét alkalmi munkákkal töltötte. Megvolt. Nem járt az elnök nyakára semmiért. Elmúlt hat esztendő, s egy januári napon beállított az .öreg a tanácselnökhöz. — Itt vagyok, fiam — állt meg az öreg az ajtóban, levett kalappal, meghorgadt fővel. — Jöjjön közelebb, János bácsi, foglaljon helyet. János bácsi félszegen leült, s nézett maga elé nagy búsan. — Mi járatban? — kérdezte az elnök. ( _. etrirégiben összeakadtam egy tanácsel- I * nőkkel. Érdekes esetet mondott el. A téesz-szervezés idején egy igen nehéz emberrel vívott kemény szópárbajt. Érveket állított csatasorba az elnök az öreg, keményfejű magyar aggodalmainak leküzdésére. Hivatkozott fűre-fára, meg valóságos tényekre, melyek akkor még nem voltak tények, csupán jövendő gondok, melyek majdan beár- nyékozzák az idős ember mindennapját. De akkor, 1960-ban az az ember még nem érezte magát öregnek, bár hatvannégy esztendőt mondhatott magáénak. Friss »/olt, lendületes, olyan, aid a jég hátán is megél, és a szó szoros értelmében fütyült a termelőszövetkezetre, az ingyenes egészségügyi ellátásra, az öregségi járulékra, mint lehetőségre, a közösség pártfogoló szere tetőre. Azt hitte szegény feje. hogy őt majd elkerülik a betegségek, s a munka tlanságra kárhoztató öregkor is elkerüli, mindig olyan lesz, mint hatvannégy éves korában. Amikor már tizenkettedszer nyitotta rá az elnök' az ajtót (igen, tizenkétszer, az elnök jól megiegyzil), a tanácselnököt elfogta a méreg és kifakadt: — Mondja, bácsikám. nem sajnálja a cipőtalpamat? — Nem 1 — vágta rá az Á béremelés mértéke 50 forinttól 300 forintig terjed, egyes munkakörökben ezt az összeget, is meghaladta. A dolgozók egy része kisebb emelésre számított. mint amennyit kapott. Az ipari munkások több mint egy harmadának emelték a bérét; elősegítette ezt. hogy a vállalatok felhasználták saját bértartalékaikat is. A célkitűzéseknek megfelelően hajtották végre az egészségügyi dolgozók és az építőmunkások béremelését A bérrendezéssel kapcsolatos feladatok megoldásában igen jól együttműködtek az állami szervek és a szakszervezetek. Minden szükséges intézkedés megtörtént a nyugdíjak és a családi pótlékok elrendelt mértékű ' emelésének végrehajtására. A belkereskedelmi miniszter jelentése az árintézkedéseknek a kereskedelmi forgalomra gyakorolt hatását elemezte. Januárban a ruházati cikkekben alacsonyabb, egyes élelmiszercikkekben és a vendéglátóiparban . magasabb volt a forgalom az 1965. januárinál. Összességében a januári kereskedelmi forgalom 5,5 százalékkal meghaladta a múlt évit. Február 1. óta a húsféleségek forgalmában bizonyos eltolódás mutatkozik az olcsóbb cikkek irányában. Ilyen tendencia a vendéglátóiparban is érvényesül. Az üzemélelmezés forgalma alig változott. Az árleszállítás után elsősorban az ágynemű és egyes műszálból készült ruházati cikkek forgalma nőtt. A hétfőn megkezdődött téli vásár iránt is már az első napokban igen nagy érdeklődés mutatkozott. Rendszeres és szigorú ellenőrzéssel biztosítják az árintézkedések pontos végrehajtását. A felmerült hiányosságokkal szemben (pl. a hús- és töltelékáruk szabványtól eltérő zsír- tartalma miatt) a kereskedelmi szervek minden esetben azonnal fellépnek, s ennek hatása máris mutatkozik. Tíz nap — és tizennyolc ér.~ A cscppbcn kerestük a tengert. Tíz napban azt a tizennyolc évet, amely egy szerződés aláírása óta eltelt. Felütöttük a legnagyobb magyar napilap összefűzött példányait. 1966. február 1 és 10 között, időrendben a következő szovjet—magyar vonatkozású közleményeket találtuk: „A szegedi Odessza-negyed- ben befejezték a lakásépítkezést.” (Odessza Szeged testvérvárosa: a szovjet kikötővárosnak is van Szeged nevű negyede.) „Szovjet íróküldöttség érkezett Budapestre.” „Magyar államférfiak üdvözlőtávirata a Luna—9 sikere alkalmából.” „Szovjet—magyar villamos távvezeték építését kezdtek meg.” „Moszkvában magyar—szovjet filmművészeti együttműködési egyezményt írtak alá.” „Apró Antal elutazott Moszkvába, a KGST végrehajtó bizottságának ülésére.” „Magyar közgazdászok is részt vettek a moszkvai nemzetközi közgazdasági értekezleten.” Magyar és szovjet álla Az évforduló alkalmából magyar és szovjet államférfiak váltottak táviratot egymással. Kádár János, az MSZMP KB-nak első titkára, Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke. Kállai Gyula, a kormány elnöke, L. I. Brezsnyevnek, az SZKP első titkárának, N. V. Podgornijnak, a Szovjetunió A cseppben kerestük a íeri■ gert... [ A hasonlat több értelemben ’ is ide illik, ügy is, hogy ez a néhány címsor híven tükrözi ' a szovjet—magyar kapcsolatok ’ sokoldalúságát, de úgy is, hogy mindaz, amit a tudósítások tíz nap alatt elmondtak, csupán parányi cseppjc kapcsolataink valóban beláthatatlan tengerének. Az idézett hírek annyira- megszokottak, annyira mindennaposak. hogy szinte sem■ mi különöset nem találunk bennük. Valóban: a szovjet—- magyar kapcsolatok minden■ napjaink szerves részéve váltak, amire ki-ki bizonyára > sok példát tudna elmondani szúkebb környezetének: falujának, városának, inunkahe■ lyénck. de/ még családjának ■ gyakorlatából is. Minderre pedig azért emlc- '■ köztelünk most, mert éppen ■ ma van tizennyolc esztendeje, hogy Moszkvában aláírták a : Szovjetunió és Magyarország ■ barátsági, együttműködési és • kölcsönös segélynyújtási szerződését. iniférfiak íáviralvállásai l Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége ■ elnökének, A. N. Kosziglnnak ■ a Szovjetunió Minisztertanácsa ’ elnökének küldött táviratukban szívből köszöntötték a testvéri szovjet népet. A szov' jet államférfiak az egész : magyar népnek újabb sikere- . két kívántak a. szocializmus építésében. Emlékünnepség Kun Béla születésének 80. évíordulója alkalmából többi tagja is. Az ünnepségen Hevesi Gyula mondott beszédet. Kun Béla, születésének 80. évfordulója alkalmából a magyar forradalmi munkásmozgalom kimagasló vezető' egyéniségére emlékezünk, akinek neve elválaszthatatlanul összeforrott a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakításával, a Magyar Tanácsköztársaságért vívott harcok minden lényeges mozzanatával — kezdte beszédét Hevesi Gyula, majd részletesen foglalkozott . Kun Kun Béla születésének 80. évfordulója alkalmából Budapest dolgozói csütörtök délután a Hazai Fésűs fonógyár művelődési házában ünnepségen emlékeztek a magyar es a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő alakjára. A Budapesti Pártbizottság és a Párt- történeti Intézet által rendezett megemlékezésen részt vett és az elnökség tagja volt dr. Münnich Ferenc és Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Az elnökségben foglalt helyet Kun Béla özvegye, s részt vett az ünnepségen a család
