Észak-Magyarország, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-18 / 14. szám
■Redd, 1056. január 18. CszakmagyarorszAg 3 Megyénk iparának és mezőgazdaságának 1965. hl munkája és feladatai 1966-ban ma. S mindinkább kifeje* zésre jut munkájában annak felismerése, hogy életkörülményeink javulása a szocialista nagyüzemi termeléssel biztosítható. A fejlődés azonban nem egyértelmű. Az átszervezés befejezése óta csökkent a szövetkezeti tagok száma, nőtt az átlagéletkor is. Jelenleg az 50 éven felüli tagok az összes tagságnak több mint 50 százalékát teszik ki. A tervidőszak alatt a tervezett termelésnövekedés nem következett be. Előzetes számítások szerint öt év alatt kb. 10—11 százalékkal növekedett a mezőgazdaság ösz- szes termelése. A kedvezőtlen időjárás, a munkaerő-helyzet, az egyes termelőeszközökben meglevő hiány és a szántóterület csökkenése akadályozta a magasabb termelési eredmények elérését. A termelés szerkezetében bekövetkezett változás az ellátás rosszabbodását idézte elő. A cukorrépa, a zöldség. a gyümölcs, a bor, a szá- lastakarmány termelésben jelentős fejlődés állt be; Az állatlétszám, a szarvas- marha kivételével, kedvezően alakult. A szarvasmarha-létszám az átszervezést követő években csökkent, bár az utóbbi két évben növekedés állott be, de ez az I960, évi szintnél jelenleg is 16.9 százalékkal kisebb. A sertéslétszám 36.4, a juhlétszám 28 százalékkal magasabb, mint a terv kezdetén volt. Az ötéves ten' idején a mezőgazdasági nagyüzemekben kedvezően alakult az állat és állati termékek termelése, jelentősen nőtt az állatlétszám. Politikai las* és gazdaságilag tovább szilárdultak termelőszövetkezeteink A szövetkezeti gazdálkodás uralkodóvá válása a felvásárlás volumenének növekedését eredményezte. Az elmúlt év összes felvásárlása 20 százalékkal meghaladja az 1960. évi szintet. A kenyérgabona felvásárlás kétszeresére, a baromfihús felvásárlása ötszörösére növekedett. A vágott sertés 42, a tej 7 százalékkal, a tojásfelvásárlás pedig kétszeresére növekedett 1960-hoz képest. Napraforgóból, burgonyából és abraktakarmányból azonban nem éri el a felvásárlás mennyisége az 1960. évi szintet. Nagy előrehaladás történt termelőszövetkezeteink politikai és gazdasági megszilárdulásában. Minden tsz-ben működik pártszervezet, s eredményesen segíti a gazdálkodás fejlesztését. Az utóbbi években javult a tsz-pártszervezetek szervezeti élete és javult a pártépítő munka is. A párt- szervezetek titkárainak zöme, akik vagy 10—12 hetes pártiskolát, vagy 5 hónapos pártiskolát végeztek, ma már a szövetkezetekben dolgoznak. A pártszervezetek javuló gazdasá gszervező munkája hozzájárult ahhoz, hogy a termelés költségei az elmúlt években a tervezettnek megfelelően alakultak. A mezőgazdaság fő feladata 1965-ben az volt, hogy a termelés és a felvásárlás növekedjék, s emelkedjék a szövetkezeti tagok közösből származó jövedelme is. A figyelmet a munkák időben és jó minőségben történő elvégzésére, az üzem- és munkaszervezés javítására, a rendelkezésre álló anyagi és technikai eszközök maximális kihasználására, az anyagi érdekeltség legcélszerűbb módszereinek alkalmazására. a falusi politikai munka hatékonyságának növelésére fordítottuk. Az elmúlt évi feladatok végrehajtása, összességében, eredményes volt. Az állati betegségek, az árvíz és belvíz okozta termés kiesések, a kedvezőtlenül ható tavaszi és nyári csapadék okozta nehézségek ellenére növekedtek az átlagtermések, javult a termelés gazdaságossága. Jelentős eredmény a kenyérgabona átlaghozamának emelkedése, a szálastakarmány ellátás biztosítása, az árufelvásárlási tervek teljesítése. A mezőgazdasági üzemek dolgozóinak fegyelmezettebb ma»*, kája eredményeként az előző évhez képest kb. egy harm adóra csökkent a mérleghiánya» tsz-ek száma és jelentősén csökkent a mérleghiányok ősz- szege is. Az állami gazdaságolt nem tudták ugyan teljesíteni mennyiségi hozamtervüketj azonban nyereségük nem sokkal marad el a tervektől. Ä gépállomások mintegy 3 millió nyereséggel zárják az évet. A tsz-tagok jövedelme a tervezettnek megfelelően alakúk Ä gazdasági munka eredményei azonban nagyobbak is lehetlek volna. Több fontos kérdésiben — az üzemek egy részében — nem történt kellő előrehaladás; Azokat a lehetőségek«^ amelyek a munka- és a* üzemszervezésben rejlenek, nem minden üzemb«» használták ki. Emiatt, különösen az aratás idején, zavarok keletkeztek. Az elmúlt évben sem sikerült a rendelkezésre álló anyagi éj technikai eszközöket maximálisan kihasználni, és sok tennivaló van továbbra is a vezetés színvonalának javításában} a közösségi, és az egyéni érdekek összhangjának megteremtésében, a jövedelemelosztás jobb módszereinek kidolgozásában; A megyei pártbizottság végrehajtó bizottsága köszönetét fejezte ki az elmúlt évben végzett munkáért az iparban, az építőiparban, a közlekedésben, a mezőgazdaságban, a k-eresk-edclemben, a tömegszervezetekben és ez állami szervezetekben dolgozó kommunistáknak, majd az elmúlt évi munkák értékelése után rátértek az 1966-ban előttünk álló feladatok ismertetésére. A pártbizottsági ülésről szóló tudósításunknak ezt a részét lapunk holnapi, szerdai számában közöljük. Közlekedési kiállítás a miskolci Tiszai pályaudvaron Két, egybekapcsolt kocsiból álló szerelvény érkezett az elmúlt hét végén a miskolci Tiszai pályaudvarra. A vendégkönyv, amelybe az érdeklődők bejegyzik észrevételeiket, arról tanúskodik, hogy gyakran és sűrűn van itt látogató. A kocsikban A magyar közlekedés 20 esztendeje címmel megDiesel-mozdony követ, majd az impozáns 1400—3200 lóerős villamosmozdonyok. Képek mutatják be az országút, a vasút építésének gépesítését, a hídépítést, amelyben nemcsak idehaza alkottunk elismerésre méltót, hanem külföldön is. Ezt a Nílust átszelő híd is igazolja; „Székesfehérvár* tengerjárói; Újabb modellek különféle re* pülögéptípusokat mutatják bej amelyek különösen a diákság körében váltanak ki nagy érdeklődést. A kiállítást megrendező Közlekedési Múzeumot képviselő Varkocs Antal elmondotta, hogy az anyagot először Látogatók a „Székesfehérvár” tengerjáró hajó modellje előtt. A kiállítás második csoportja a csuklós villamosokról, illetve -autóbuszokról, a világhírű Ikarusz autóbuszokról nyújt szemléltető képet. Több modellen szemlélhetjük a hajóépítésben elért eredményeinket (pl. Sirály szárnyashajó, a Budapesten, a Nyugati pályaudvaron mutatták be, ahol 2800-an tekintették meg. Utána, illetve Salgótarján után jöttek Miskolcra, ahol eddig közel 900-an nézték meg. Innen e hó 22-én indulnak tovább Nyíregyházára, majd az ország több más városéba. rendezett kiállítás a lepergeti két évtizedről ad tömör, átfogó képet. A háborúban szétdúlt, elpusztított ország talpra állt, megjelentek az új kocsik, mozdonyok, mint például a 303-as gyorsvonati gőzmozdony, amelyet a 2000 lóerős iparban a munka előkészítettségé és szervezettsége, munkacröcllátottsága. A legfontosabb beruházások közül 1965-ben elkészült a TVK Nitrogén M ú trágya gyára, a HCM földgáztüzelésű mész- üzeme, továbbá folytatódott az . LKM durvahengermű vének * rekonstrukciója; a szénbánya- J szatban mintegy 200 ezer ton- 5 ta/óv termelő kapacitás lépett , üzembe, és a Borsodi Vegyi- f kombinátnál is jelentős előre- i haladás történt, jóllehet a kap- : rolaktám üzemnél csaknem fél ' esztendős késés mutatkozik. helyezéseket. 1965-ben az építőipar az előző évinél kisebb volumenű feladatát sem tudta teljesíteni, és az 1965-re tervezett beruházások közül tíz, jórészt emiatt húzódott át 1966-ra. Nem kielécrítő az énítőA párt és a tömegszervezetek, de a gazdasági, az állami tezetés szemléletében és munkájában is pozitív irányú változás következett be a minőség és a gazdaságosság javítását illetően. Lemérhető ez Például a kohászat, a gépgyártás és egyes építőanyag- jjpari üzemeknél a selejt csökkenésében, az első osztályú kész termékek arányának növekedésében, a külső reklamációk csökkenésében, a tejlagos műszaki, gazdasági mutatók javulásában és a termelési költségszint alkulá- sában. A javulások lényegeik, de lehetőségeinket még ®em sikerült teljesen feltárjunk és felhasználnunk. A párthatározatok nyomán előrelépés történt a műszaki fejlesztésben, a munka- és üzemszervezésben is. A gépgyártás fejlődési üteme a n. ötéves terv idejében mérséklődött. A tervidőszakban a termelés körülbelül egy- «armaddal növekedett, a munkáslétszám mintegy 5 Százalékos növekedése mel- fctt. Az ipar átszervezése jelentős mértékben érintette a megye gépiparát, azonban az átszervezés előnyeit az utóbbi években nem tudtuk teljes egészében kihasználni. Gépipari üzemeink teljesítették 1965-ben előírt feladataikat. Az egyik legfontosabb Eredmény, hogy a Dl GÉP eledet tett feladatainak, s elindult azon az úton, amelyen megszilárdíthatja eredményeit. A megye könnyűipari üzemei is jelentős szerepet töltenek be, különösen a női munkaerők foglalkoztatottságában. A II. ötéves tervben a könnyűipar termelése mint- *Ry 44 százalékkal növekedett, főleg a munka- és üzem- szervezési intézkedések, a folyamatos munkarend bevezetése és az űj kapacitások özembe lépése következtében. Elismerésre méltó az a munka, amely a Miskolci Pamutfonóban a folyamatos munkarend jó előkészítését gondos bevezetését megelőzte. Ez a módszer jó eredményeket hozott ebben az üzemben. a dolgozók munkaideje m órára csökkent, bérszínvonala nem változott, a termetes mennyisége mintegy 11 Százalékkal nőtt, és a terve- tettnél 1 százalékkal jobb j°lt az I—II. osztályú termékek részaránya. Az élelmiszeripar termelése átlagosnál lényegesen nagyobb ütemben, körülbelül 77 ^ázalékkal nőtt és a megyei igények kielégítésén tűi, jelentős exportfeladatokat is «lát. Az új tcrmclőbcrcndczé- sek beállításával és az •Par átszervezését követő Profilrendczéssel a termékek minősege és önköltsége is kedvezően alakult. A helyi ipar termelése öt év alatt együttesen 39 százalékkal nőtt. Javult a lakosság Javítási, szolgáltatási szűkületeinek kielégítésére irányuló törekvés, de ebben a tevékenységi körben a szocialista ipar részaránya nem ®rte el a tervezett előirányzatot. Ebben a rendelkezésre ülte anyagi, műszaki eszközök «úgtelenségén kívül jelentős szerepet játszik a munkában jeszvevő szervek közötti rossz kooperáció is. , Építőanyagipari üzemeink termékei csak részben elértik ki a korszerű építőipar szükségleteit, az egyes üzentek profiljának nem kellően kigondolt kialakítása és a be- ’teházás hiányosságaiból eredő jelentős minőségi hibák teiatt. A második ötéves terv időszakában megyénk jelentős Ül létesítményekkel gazdagodott. Tovább növekedett a nehézipari jellegű beruházások aránya. Javult a beruházások koncentráltsága is. Az építö- tear kapacitása azonban évek pia nem biztosítja a beruházást keretek felhasználását és a határidőre történő üzembe (Folytatás az 1. oldalról.) Valósítása. Nem megfelelő •zonban a kohászatban a beruházások, fejlesztési elképzelések előkészítésének színvonala, es enneK KovctKezieoen indokolatlanul elhúzódik nem egy beruházás megvalósításának ideje. Fokozatosan javul a minőség és a gazdaságosság nem tartásából és gondatlanságból erednek. A munkaerő-gazdálkodással való foglalkozás a párt- és a szakszervezetek munkájában is egyre nagyobb szerepet kap. A teljesítménynormák felülvizsgálatát és karbantartását egy-két esettől eltekintve eredményesen segítették. Az időbérben foglalkoztatott munkások teljesítményének vizsgálatára és fokozására, valamint az alkalmazotti munkakörökben dolgozók munkájának hatékonyabb megszervezésére azonban még nem fordítottak mindenütt kellő gondot. A második ötéves ten' időszakában az alkalmazotti és ezen belül is az adminisztratív dolgozók számának növekedése meghaladta a munkások számának növekedését. Egyes üzemek területi párt- szervezeteinek munkája a munkaerőgazdálkodásban eléggé egyoldalú, mert elsősorban a foglalkoztatottság növelésére irányul. A több éve fennálló és ismert probléma, a szociális szempontból foglalkoztatott és a csökkent munkaképességű dolgozók eredményesebb munkára történő átcsoportosítása még mindig nem halad kellően. Részben emiatt a munkaerő, szati Üzemek martinacélművé■ bem De hasonló eredmények• ről számolhatnánk be más ■ iparágakból is. A vállalásokra ■ az volt a jellemző, hogy a ter- i melékenyebb, gazdaságosabb, i takarékosabb munkára irá- ; nyúlt. A DIGÉP-ben a szocia• lista brigádok több mint 700 • újítás kidolgozását és beveze■ tését vállaltait, ezzel szemben ■ csaknem 900 darab újítást : nyújtottak be, aminek utókal■ kulült gazdasági eredménye, ! éves szinten, több mint 20 mil- “ lió forint. Azonban a szervezésben és az irányításban vannak még fogyatékosságok. Ez a nemes verseny nem bír mindenütt egyforma hatékonysággal. Pl. ■ kevésbé irányul a ter.vek téte• les teljesítésére, a szerzödés- i ben vállalt határidők pontos ; betartására, a minőségi rekla■ mációlc csökkentésére, a válasz• ték további növelésére. A szo■ cialista munkaversenyben a l műszaki dolgozók is részt ; vesznek, de csak kisebb ré• szűknek van konkrét, egyéni ; felajánlása. Megállapítható i volt ez az elmúlt év során és ■ az is. hogy néhány egyéni és ■ brigádvállalás nem tükrözte ■ eléggé a Központi Bizottság • decemberi határozatát. Ezeket : a hibákat ebben az évben ki ■ kell javítanunk. Ma már több mint 500 szakember dolgozik megyénk szövetkezeteiben, számuk azonban még nem kielégítő. A traktorok száma kétszeresére, a mezőgazdasági tsz-ekben tízszeresére emelkedett. Az öntözött terület szintén tízszeresére, a műtrágya felhasználás kétszeresére növekedett. Elkezdődött és tervszerűen halad Tokaj- Hegyalja rekonstrukciója, s évenként 10 ezer holdon történik talajjavítás. A második ötéves terv idején eszközölt beruházásokkal megteremtődtek a nagyüzemi gazdálkodás feltételei; Erősödött a szövetkezeti parasztságnak a közös gazdálkodásba veteit blzalA második ötéves tervben állami beruházásból és egyéni építkezésből több mint 24 ezer lakás készült el. Ez nagy eredmény, több tízezer ember számára biztosított jobb körülményeket. Azonban a második ötéves terv eredeti előirányzatához képest állami beruházásból 3000 darab, magánerőből pedig mintegy 4000 darab lakás nem épült meg. A megyében, együttesen Miskolccal, 1721 lakás megépítését terveztük, ebből 1575 lakás épült meg. Tehát megyei szinten 137 lakás nem készült el. Ennek fő oka az előkészítés és elsősorban a korszerű építőanyag biztosításának hibáiból ered. Építőiparunk megyei szinten körülbelül 98 százalékkal zárta elmúlt évi feladatát. Valamivel programszerűbfaen, jobban dolgozott, mint azelőtt, de a tenneiékenység elmaradt, alapjövedelmezési tervét nem tudta teljesíteni, és problémák vannak az építőipari vállalatok készletgazdálkodásával is. Készleteik a normalizált készlet fölött vannak. A feltárt készletnek is mintegy felét tudták értékesíteni. Az építőiparban a javuló minőségi munka ellenére még mindig előfordulnak olyan hibák, amelyek nagyrészt a felelőtlenségből, a technológiai fegyelem be Lassabban halad a lakásépítés A második ötéves tervben nem tartásából és KondatlanErősödőtt a szocialista munkaverseny Az elmúlt év tervteljesítését, a Központi Bizottság decemberi határozatának végrehajtását nagyban segítette a szocialista munkaverseny. Dolgozóink fele munkabrigádokban versenyez, illetve szocialista munkabrigádokban dolgozik; 1964-ben mintegy 94 ezer ember dolgozott munkabrigádokban, illetve vett részt a szocialista munkaversenyben. 1965- ben számuk százezer fölé emelkedett. Szocialista üzemért, üzemrészért 1964-ben 36 üzem, 1965-ben pedig 61 üzem küzdött. Javult a szocialista mun- kaverseny tartalma, konkrétsága, s ez nagyban hozzájárult elért credmény«!- inkhez. A dolgozók vállalásait helyesen ráirányítják a tervfcl- adatok túlteljesítésére olyan formában, ahogy azt a bel- és külföldi szükségletek kielégítése megkívánja. Például a bányászat csaknem 90 ezer tonna szénnel teljesítette túl évi tervét a fűtőanyag szükséglet biztosítására. A TVK több tízezer tonna műtrágyát állított elő terven felül, Az LKM-ben a nyersvas termelésnél 11 ezer tonna többlet termelési felajánlást tettek, s ezt 12 ezer 600 tonnára teljesítették. Hasonlóképpen túlteljesítették felajánlásukat az Ózdi IíoháMegyén k m ezőgazths ságá n a k eredményei A második ötéves terv időszakában elért legjelentősebb eredmény, hogy a mezőgazdaságban is uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. A szántóterület 94.6 százaléka szocialista szektor kezelésében van, a szövetkezeti szektor részaránya 80.1 százalék. A terv kulcskérdésként határozta meg a mezőgazdaság termelő erőinek fejlesztését, a termelés ütemének meggyorsítását, s a mezőgazdasági termelőszövetkezetek megszilárdítását; A termelőerők fejlődésében jelentős fejlődés következett be. Kialakultak a nagyüzemi gazdálkodás keretei, évről évre javult a vezetés munkája.
