Észak-Magyarország, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-18 / 14. szám

XXn. évfolyam, 14. szám Kedd, 196G. január 18. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYE! BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! \ f ^ Szovjet—mongol közös közlemény Ä magunk üg^e Tízmilliárd forint oktatásra V __________________________J l iliióK és msliiártíok a z intézkedés, amely a /i bérek és nyugdíjak -íJL emelésére vonatkozik, kan ? vasárnapi lapok­én, hn !'- Cnt meS> egymillió tonntn- ennt’ évi 2 milliárd Jel-. ,/ összegben. Röviden így eemLTegfogaImazni a de- temberben közzé tett ár- és ,intézk<Mések első bérel selt k°nkretizálását, a éretni? atnVuadijak emelé­sál ^.ydezkedesek kihatá­SparáfÍv et’ íl különféle agakban, szakminisztériu­mok területén meglehetősen ®ag,r szóródásra ad lehetősé­a béremelési százalék a’ mógis körvonalazza az oojekt/v lehetőségeket, a ozgasterületek alsó és felső 'tokárát. A bér és nyugdíj jellegű ezkedések egyrészt csők-1 ontiiv a korábbi, helyenként j orn indokolt különbségeket, I erőseket, másrészt ösztön-' ál is felhasználhatók gaz-1 a6Politikai célkitűzéseink í egvalósításához. Tehát az topjaiban szociális jellegű nlezkedéseken kívül helyet! tpnak benne a mindennapi - rmelő-, irányító- és ellen- rző^ munka mennyiségét és ^Hőségét serkentő tényezők j Minisztertanács lég­yéi utóbbi ülésén, meg- ■á hallgatva a SZOT és téw a Munkaügyi Minisz- ).0Z7lJtt’ tájékoztatását, hátú- ijr~ hozott a vonatkozó »szabályok módosítására. le®ft a nyugdíj jel­efíT/m; -té7f<;daso,: több mint n)Ü ,lho dolgozó emberre és Velhl1-J?Sra terjednek ki kőz­úzóké T -f‘S kö-Vetve nünd- Vabm^l .aklk családon beiül w!? ,, -ppcn részesednek a jov'w?,b0';.Á* nyugdíjból élők JOVede^ebol. A rendelkezés j^n^ugyi kihatása tehát igen i röi ’ blszen nem kevesebb- •j'i’ noint kétmilliárd forint i'tsonóolt- igazságos, cél- évei el°sztásáról van szó Sín e’"°’ meg arról a plusz " milliós családi pótlék envhkoro1,, - aml ugyancsak V,,,“‘ltb a kisebb fizetésű, de ‘OPesebb családok gondjait. A Pedagógusok régóta na­genden szereplő fizetésren- ne2ése most minden bizony- jJaI megnyugtató tonnában, kéltségük és munkásságuk Gyclembe vételével oldódik ,lc“- A rendelkezés alsó- és °zépfokú oktatási intézmé­nyeinknél 100 ezer nevelőt 'rint. Pedagógusaink mun- j7í,4iágának ilyetén megbecsü- ese’ fáradozásaik, az ifjúság ^oolelista szellemű nevelé- nek „honorálása” minden­képpen szükségszerű volt. Re- hihetőleg, túl a szociális ybegű meggondolásokon, a rskála „rugalmassága” igaz ^közévé válik a jobb mun- ra> a hivatásszeretettel pá- f°'suló nevelésre való ösztön­ösnek. Hasonlóan napirendre kí- öobm Z?,U az eOészségiigyi Jo-ok egy részének bére- (j la- ,A SZOT és a Munká­lj:; • Minisztérium vasárnap kitű -í- tett tájékoztatójából bő,. hogy a rendelkezésre satott 150 millióból miként meredhetnek a szakképzett Ro7^fye,b egészségügyi dol- tt riíi alaPbér, illetve ügyele- aíJ formájában. B elkereskedelmünkben 140 ezer embert érint az intézkedés 8—9 százalékos fizetés- emeléssel. A szakismeret, a hozzáértés itt is rangos té­mája, fontos tényezője lesz a bérmegállapításnak. Az át­lagosnál ugyanis nagyobb fi­zetésemelést várhatnak az élelmiszer-, vas- és háztartási boltok szakképzett vezetői, éppúgy, mint a jó szakácsok, cukrászok és konyhamészáro­sok. Köztudott — alti csak ke­vés ideig élt távol családjá­tól, maga is tapasztalhatta —, hogy az állami építőiparban milyen nagy gondot jelentett az otthon. Ha szabad monda­ni, két helyen jelentkezett a „rezsi-költség”. S ezt, bizony, nem mindig fedezte a ko­rábbi különélés! pótlék. Az új rendelkezés értelmében vi­szont az állami építő­ipari vállalatoknál az ott­honuktól távol élő, család- fenntartó építőipari munká­sok a vállalat székhelyén vég­zett munka esetén napi 15, a székhelyen kívüli munka esetén napi 20 forint, külön- élési pótlékot kapnak. A nem családfenntartók 10, il­letve 15 forintnyi összegben részesülnek. Első látásra ta­lán kicsiségnek tűnik, de ke­vés számolgatás után kitűnik, hogy lesznek olyanok, akik­nél a „fillérekből” havonta csaknem 400 forint többlet is összegyűlne F eltétlenül jól jön a különélőknek ez a bizonyos összeg. Vi­szont lehetővé teszi a nagymértékű és sokszor bi­zony, kimondhatjuk, káros, semmivel 6em indokolható munkaerő-vándorlás csökken­tését. Stabilizálja a létszámot, erősíti, gyarapítja a törzsgár­dái. Az állatni iparban és egyéb ágazatokban dolgozó mun­kásságot 630 millió forintos összeggel teszi érdekeltté a bérügyi intézkedés. 300 000 ember saját asztalánál, csa­ládi költségvetésénél, min­dennapi gyarapodásánál lát­ja majd hasznát a 7—8 szá­zalékos kereset-növekedésnek. Több pénzt kapnak elsejé­től a földalatti munkahelyek kiszolgálói, a szakmányos ke­reset is kedvezően módosul, a vegyiparban még az ^ egész­ségre ártalmas tényezőket is figyelembe veszik a fiz<2tér­rendezésnél, a kohászoknál, elsősorban a fizikai igénybe­vétel alapján az olvasztárok, a hengerészek, és az öntészeíc összesen 35 000-en kapnak ez­után magasabb bért. Nincs jóformán olyan ipar­ág. amelynél ne hozna vala­mit. a konyhára a varhato bérrendezés. Nem is beszelve róla, hogy tisztesebb fizetést kapnak ezután a termelés, a mindennapi munka közvetlen parancsnokai, a művezetők. A nyugdíj és a családi pót­lék emelések, mint tipikus szociális intézkedések, iend- szerünk mélységes humanitá­sából fakadnak. Nem nagy összegek ezek, mégis segíts é­get jelentenek azoknak, akik korábban kevesebb P«nzbo) gazdálkodtak. A progresszív nyugdíjjárulék alkalmazása, mint az igazságos tehervise­lés kiegészítése kapcsolódik az egész bérügyi komplexum­hoz. gy millió embert érint az elsején elosztásra S'j kerülő 2 milliárd to- rint és 850 milliós családi pótlék. Hatása az egész országot. __ P aulovits Ajtosioo Megyénk iparának és mezőgazdaságának 1965. évi munkája és feladatai 1966-ban Kibővített ütést tartott a megyei pártbizottság Tegnap, január 17-én, hétfőn kibővített ülést tartott az MSZMP Borsod megyei Bizott­sága. Napirenden a megye iparának és mező- gazdaságának 1865-ben végzett munkája, vala­mint a megye 1966. évi ipari és mezőgazda- sági terveinek teljesítésével kapcsolatos poli­tikai feladatok megtárgyalása szerepelt. A pártbizottsági ülésen, amelyet dr. Bodnár Fe­renc elvtárs, az MSZMP Borsod megyei Bi­zottságának első titkára nyitott mag, jelen voltak a megyei pártbizottság titkárai, vala­mint o piártbizoUság tagjain kívül számos Legfontosabb céljainkat elértük nagyüzem, vállalat vezetői, a tömegszerveze­tek képviselői. A párt-végrehajtóbizottság már korábban megküldte a pártbizottság tagjainak az ülésre készített tájékoztató jelentését, tanulmányozás végett. Ehhez a jelentéshez fűzött szóbeli ki­egészítést Dojcsák János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára. Az alábbiakban ismer­tetjük a végrehajtó bizottság jelentését és Dojcsák János elvtárs referátumának megálla­pításait. A Központi Bizottság 1964. december 10-i határozatának végrehajtásával javult párt- szervezeteink gazdaságszerve­ző munkája. Az elmúlt eszten­dőben a pártszervezetek, a szakszervezetek, a KISZ és a többi tömegszervezet eredmé­nyesen dolgoztak az emlí­tett határozat végrehajtásán. Eredményeink jelentősek, leg­fontosabb céljainkat elértük, teljesítettük. Amikor a határozat megje­lent, alapvető helyesléssel ta­lálkozott párttagságunk kö­rében, s ha voltak is elvétve kétkedések a határozat meg­valósíthatóságát illetően, ez már a múlté. Az élet igazolta, hogy a határozat következetes végrehajtása gyorsabb előrehaladásunk segítésé­nek kulcsa. Az élet igazolta azt is, hogy jelentősen megnőtt a határo­zat végrehajtása kapcsán a pártszervezetek, a gazdasági és az állami szervek, valamint a tömegszervezetek aktivitása, nőtt a hozzáértés, a felelősség Művek durvahengerművénél korábban indokoltan felhal­mozott készlet csökkentésé­ből ered. A szemlélet tehát pozitiven alakult, de számos vállalatunknál még mindig nem elég mélyreható a készlet- csökkentési tevékenység és pártszervezeteink sem fordí­tottak rá kellő gondot. A vállalatok gazdasági es társadalmi szerveinek munká­jában az export termelés egyre növekvő jelentőségű, ki­emelt szerepet kapott és kap a jövőben is. A II. ötéves terv időszakában az export terme­lés mintegy 63 százalékkal nö­vekedett. Az üzemek teljes termelésüknek 12—13 százalé­kát exportra termelik. 1965- ben a kisipari szövetkezetek is 40 százalékkal növelték a főképp tőkés piacra irányuló export-termelést. Az elért eredmények ellenére több te­rületen lemaradás tapasztal­ható az export feíadatox té­teles teljesítésében, a vállala­tok közötti kooperációba*».’ Lassú az export-termékek mi­nőségének és korszerűségé­nek javulása is. Fokoztuk a munka termelékenységét A gazdaságszervező munka lapvető feladatát, a terme- ikenység gyors növelését sak részben sikerült megva- ásítaní. A II. ötéves terv iőszakában a termelékeny­ig átlagosan 24 százalékkal övekedett, ez elmaradt lehe- iségeink mögött, de a múlt v nagyobb termelési fel- datait majdnem teljes egé­rében a termelékenység nö- elése fedezte. A szénbányászatban az előirányzatnak megfelelő­en növekedett a terme­lés. 1965-ben már vasár­napi műszakok nélkül, Technikumi laboratórium — a termelőszövetkezetek segítésére Kaposvárott, a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban megkezdte működését ax a laboratórium, amely Somogy. Zala, Baranya és Tolna megye termelőszövetkezeteinek ad szaktanácsot. Keresik például a kukorica szakszerű tárolásának módjait, valamint azt is, hogyan lehet a magvak tápanyagveszteségét kémiai módszerekkel megakadá­lyozni. és a vezetés színvonala is. Megnőtt a kommunisták fele­lőssége, a kezdeményezés, a példamutatás jelentősége. A Központi Bizottság ha­tározatának végrehajtásá­ban elért eredményeink ott nagyobbak és mara­dandóbbak, ahol a párt, állami és gazdasági szer­vek vezetői szilárdságot és következetességet ta­núsítottak a feladatok meg­oldásában. Megyénkben így az ipari termelés 1965-ben átlagosan 5 százalékkal, a II. ötéves terv időszakában 40 száza­lékkal növekedett. Az idei terv mintegy 1,5 százalékos túlteljesítéséből kétharmad rész export célokat szolgált. A termelés tavaly az eddigi­nél jobban igazodott a szük­ségletekhez, emiatt a mennyi­ség helyenként csökkent, és a termelési program is válto­zott. Ez a törekvés kihatott a készletek alakulására, megyei szinten a készletfelhalmozó­dás mértéke csökkent, ami elsősorban a Lenin Kohászati kevesebb mnnkásléíszám­mal túlteljesítette évi termelési tervét a szénbá­nyászat. Számottevő mértékben ja­vultak a műszaki, gazdasági mutatók is. Például a Bor­sodi Szénbányászati Tröszt tisztán • mélymüvelésböl 3,7 százalékkal növelte termelé­sét. Tovább nőtt a termelés koncentrációja, javult a mun­kaerőgazdálkodás, a munka termelékenysége. A vas-, érc- és ásványbányá­szat az igényeknek megfele­lően növelte termelését. A villamosenergia és a szolgál­tató ipar növelte a termelést, menetrendszerűen, zavartala­nul biztosította a villamos- energia ellátást. Javult a vil­lamosenergia termeléséhez felhasznált fajlagos kalória mennyiség is. Csökkent az ön- fogyasztás mértéke és műsza­ki intézkedések nyomán az üzemek termelékenysége nö­vekedett, az önköltség csök­kent. A vegyiparban az üzembe helyezett beruházásokkal és a meglevő kapacitások in­tenzív felhasználásával a vegyipari termelés mértéke a legnagyobb mértékben nö­vekedett a többihez képest. Mindezek, a földgázra való áttéréssel együtt 33 száza­lékkal csökkentették a BVK- ban a műtrágya önköltségét. Időre, jó minőségben, a ter­vezett költségen belül elké­szült a TVK beruházása. A BVK-ban, sok problémával küzdve, de lényegében elju­tott a mű a karbamid- és a Kaprolaktam üzem próbaüze­meléséig. Vegyipari üzemeink egész munkája eredményes­nek ítélhető. A kohászai fejlesztése as elmúlt időszakban a meglevő termelő kapacitá­sok rekonstrukciós bőví­tése és a belső tartalékok jobb hasznosítása útján ment végbe. A tervidőszak alatt a kohá­szati vállalatok termékössze­tétele gyakorlatilag alig vál­tozott, így nem tudja megfe­lelően kielégíteni a feldolgozó ipar igényeit. A termelés nö­vekedéséhez, a költségszint csökkentéséhez minden kohá­szati üzemben jelentős mér­tékben hozzájárult a termelő berendezések __ jobb kihaszná­lása, a minőség színvonalá­nak javulása és az ütemes, tételes termelés fokozott meg- (Fdytatás a. 3. oldalc&J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom