Észak-Magyarország, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-16 / 13. szám

BSZAKMAGYAEORSZAa 7 F@ic©znl kívánjuk a statisztika nyilvánosságát Nyomok ­fél négyzetmiliiméteren 4 KSH első elnökhelyettesének nyilatkozata az 1966. évi statisztikai tervekről és a nemzetközi együttműködésről A .lan As eset egy dunántúli falues kában történt, almaérés idején A gyümölcsöst a határban ké csősz őrizte: az idősebbnél csak baltája, a fiatalabbnal vadászfegyvere is volt. Már es iclcdett, amikor az idősebt csősz egy almafán két férfi vett észre. A másik csősz i odasietett, cl akarták venni i két férfitől a zsákot. Szóváltás majd dulakodás támadt, a. egyik almatolvaj elragadta < baltát, ebben a pillanatban el dördült a puska, a férfi ha nyatt vágódott: azonnal meg halt. önvédelem vagy gyilkosság? A vizsgálatkor a fialniabl csősz, akinek puskájából eldör dűlt a végzetes lövés, azt val lotta: önvédelemből hasznáíti a fegyvert, mert az áldoza baltával támadt rá. A rendőr­ségnek azt kellett kiderítenie a vallomás megfelel-e a való­ságnak? A nyomozásba bekap csolódott Krebs Sándor őrnagy a Belügyminisztérium bűnügyi­dolgozik. A tudomány és a szakemberek előtt ma már nincs megmagyarázhatatlan, kideríthetetlen eset, még akkor sem, ha egyik-másik ügy a fan­tasztikum határát súrolja is. Egy vidéki kisvárosban laká­sán holtan találtak egy férfit. A hátrahagyott búcsúlevél sze­rint öngyilkos lett: fejbelőtte magát. Az eset egyszerűnek látszott, egészen a boncolás pillanatáig, amikor is a fejben az orvosok nemcsak a lövedé­ket, hanem egy — töltény- hüvelyt is találtak! Példa nél­kül álló eset! Most már a fegy- verszakeriö látott munkához és bonyolult vizsgálatokkal pon­tosan rekonstruálni és bizonyí­tani tudta: mi történt. Az ille­tőnek két pisztolya volt: para- be.lluma: 9 és TT-jc: 7,62 milli­méteres lőszerrel. Az egyéb­ként is erősen rövidlátó ember az öngyilkosság előtti, felzak­latott idegállapotban, a para- bcllum tárába töltéskor első­nek egy TT-lőszert is belenyo­mott, s ez a fegyver elsütése­Magyarországon mintegy 3-400 fajta lőfegyver — puska is pisztoly — ismeretes. A tette»- sei együtt gyakran a fegyvert is homály fedi, az áldozatban csak a lövedék, a helyszínen szerencsésebb esetben csak a hüvely marad. A szakember­nek azonban nem is kell többi neki a holt anyag is beszél. Mit mond cl például egy deformá­lódott lövedék? Elsősorban azt, milyen fegyverből lőtték ki, s milyen akadályokon hatolt át. A lövedéken talált, szemmel nem is látható, úgynevezett „huzagolási barázdák”, elárul­ják: „jobbos" vagy „balos” hu­zagolási fegyverből származik. A fegyverszakértő ezután vaL latóra fogja a lövedéket: mi­lyen egyedi sajátosságok van­nak rajta? Ha véletlenül rozs­dás volt a fegyver csöve, ha a lőszer gyengébb minőségű volt, ezt a lövedék azonnal „bevall­ja” — sőt: meg is mutatja <* szakembernek. Nem kell hozzá más, csak egy ügyes műszer: a lövedék-kör fényképezőgép, amely a lövedék teljes, kitért­A Központi Statisztikai Hi­ttel a népgazdaság irányítá­snak rendkívül fontos segítő szerve. Huszár István, a KSH első elnökhelyettese az alábbi tájékoztatást adta a hivatal te­ekenységéről, idei feladatairól. , — örülünk az alkalomnak, nngy a megyei lapot; nyilvá­nosságán keresztül ismertethet­jük hivatalunk tevékenységé­nek néhány jellemző vonását. A gazdasági irányítás fontos segítője A. lakosság széles rétegei többnyire csak a félévenként * sajtóban is publikált tervje- jentésekből értesülnek a Sta­tisztikai Hivatal munkájáról, pedig azok összeállítása tevé­kenységünknek csak kis hánya­dát adja. Bár ' gyakorlatilag ®taHnem minden statisztikai ?daV nyilvános, mégis aránylag kevés statisztikai kiadvány, V;igy ismertetés jut el a széle­sebb olvasórétegekhez. Mi fo­kozni kívánjuk a statisztikai Adatok nyilvános publikálását, psakúgy, mint az összefoglaló értékeléseket, elemzéseket is tartalmazó, szélesebb érdeklő­désre számot tartó kiadványok nyilvánosságra hozatalát. Köztudomású, hogy a sta- nsztikai munka függvénye a Gazdasági irányításnak. Annak a megváltoztatása, hogy milyen kérdésekben döntünk közpon- Júag, közvetlenül érinti a KSH tevékenységét is. így például •srneretcs, hogy a kormány az adminisztráció csökkentése mellett foglalt állást. Ennek jpegfelelően hivatalunk is szű­kítette az adatgyűjtést, a köz- {kmtiiag feldolgozandó adat­közlést. Továbbá: előtérbe ke­itek a termelésnek azok a mutatószámai, amelyek arra válaszolnak: mennyire törté- P'k nálunk a termelés szükség­etekre? De érintik munkánkat a felújítással, a prémiumrend- ”*er megváltoztatásával kap- dsolatos határozatok is. Az ilyen jellegű Bsszefüggé- “mret még hosszan lehetne so- folni. ^ Említettem már, hogy a sta- •*s?tikus tevékenysége az irá- nyftási rendszerhez kapcsoló­ik. Ez például azt jelenti, a°Ry megbízható tükröt kell P^új tanunk népgazdaságunk panyítóinak a lakosság széles rétegeit érintő határozatok , Pm'ehaj tásán ak nyomonköve- ÍP?úhez, annak vizsgálatához — például —, hogy a mezőgazdá­ra felvásárlási árakra, illet- .6 a lakosság fogyasztói áraira yp^ott határozatok hogyan P^ntik a különböző rétegeket. A2 árak változtatásának, az ár- endszer módosításának hátá­ig is statisztikailag figyelemmel ipdl kísérni. Ehhez változtatni az árstatisztikát is. Napi­rendre tűzzük a háztáji gaz- Í*sági termelés statisztikai fel- j?erését is, hogy pontosabban üssük annak jelentőségét a ^tógazdasági termelés egészé­Az elmúlt évben a KSH —■ .lobbi között — a következő üüfuális témákkal foglalkozott; A tsz-ck munkaerő helyzete, munkásvándorlás Megvizsgálta CO mezőgazda- rJSi termelőszövetkezetnél a munkaerőhelyzetet, kor és nem |Perinli megoszlásban. Az idén jüsonló adatfelvétel készül, de j\°st már 300 tsz-ben. Ezek Jymtai alapján (kiegészítve ffe'ób adatgyűjtésekkel) meg­élő következtetéseket lehet (é;ijd levonni a termelőszövet- j.t?etek általános munkaerő- K^zetéről. A KSH ugyancsak ^valy foglalkozott a miniszté- u’thi iparvállalatok szerzödés- Jjjése értékének megfigyelésé- az értékesítés irányai sze­műt részletezve az adatokat. A kormány 1964-ben hozott * rozata alapján a tanácsi 6tvek jogköre a munkacrő­Megfelcnt az Eiílobényci líisgaiérsa katalógusa T? égi kívánságot teljesített a Borsod megyei Tanács •* * és a Magyar Képzőművészek Szövetsége észak­magyarországi területi szervezete, amikor megjelentette az ország első falusi kisgalériájúnak katalógusát. A képző- művészetet kedvelők táborában régóta ismert már az Erdőbényei Kisgaléria, amely néhány esztendős múltja alatt viharos pályát futott be. Többször hírt adtunk már arról is, hogy a jobb sorsra érdemes képzőművészeti alko­tások több alkalommal kerültek veszélybe, amidőn a mű­velődési otthon falai megrepedeztek, málladozni kezdtek. Többszöri nekirugaszkodás után végül sikerült rendet te­remteni az Erdőbényei Kisgaléria házatáján, sikerült a ki­állítási csarnokot a célnak megfelelő állapotba hozni. S miután az Erdőbényei Kisgaléria most már zavartala­nul teljesítheti népművelési szolgálatát, igen örvendetes, hogy a mind jobb tájékozódás céljából megjelentették a kisgaléria katalógusát. Katona László grafikusművész íz­léses borítója takarja a nyomdailag is jól kivitelezett ka­talógust, amelyben névsor szerint megtalálhatók mind­azon festőművészek nevei és alkotásai, akik a kisgalériát reprezentálják. A szép kiadványnak van azonban egy ala­pos hibája, ez pedig a képszerkesztés. A festmények és grafikai munkák fotómásolatai szokatlan és nem túl át­gondolt kivágásban, illetve kicsinyítésben jelentek meg a füzet lapjain. Kalló László Beszélgetők című 50—CO-ns temperája például alig nagyobb egy jól megtermett bé­lyegnél. így értelemszerűen hangsúlyeltolódás, értelme­zési zavar támadhat azokban, akik az Erdőbényei Kis- galéria képeit csak a katalógusban megjelent ismertető alapján vehetik szemügyre. (P—1) Krebs őrnagy munkában; vi zsgálat az összehasonlító mikroszkóppal. ) technikai osztályának vezetője. !a perdöntő tény ebben az eset­ben a lövés távolságának meg- > határozása volt. Ha a lövés Jnem közelről dördült el, akkor (nem igaz a gyanúsított állítá­ssá, hogy baltától fenyegettetve, j közvetlen életveszélyben, ön- í védelemből használta fegyve­rét. Krebs őrnagy vizsgálatai a lcsősz vallomását igazolták: be­bizonyította, hogy közvetlen közelből, tehát a baltás táma­< dótól védekezve, jogosan hasz- )nálta fegirverét. Megállapítá- \sait. a bíróság is elfogadta: a vádlottat felmentették. Egy fantasztikus eset A modern tudományos csz- í közökkel és módszerekkel dol- Igozó bűnüldözésben nagy szc- srepe van az orvos-, az írás- és ).fegyver szakértőnek. Az orvos­lés a fegyverszakértő — ha a í bűncselekményt fegyverrel kö­< vették el — közösen, egymás J megállapításaira támaszkodva & jujAlVUit; d JllUiiivcivri w­(Ólálkodásban jelentősen nőtt. j?£rt szükségessé vált a mun- l^eresők lakóhely és munka­it? szerinti felmérése. Az űrfelvétel az 1965. év végi ál- fogja rögzíteni, s tárn­áiul szolgál a megyei szintű Új városok a Szovjetunió térkévén A Szovjetunió 19G5-ben 38 új várossal gazdagodott. Ezek a városok az ország különböző részein — a sarkkörön túl és Közép-Ázsia déli részén, a Baltikumban és a szibériai taj- gán, Oroszország középső öve­zetében és a Csukcs félszigeten — jelentek meg. Az új városok születése a szovjet állam termelőerői ro­hamos fejlődésének újabb bi­zonyítéka. A legészakibb város — a murmanszki területen — szü­letését a geológusoknak kö­szönheti, akik gazdag vasérc és más hasznos ásványi lelő­helyeket tártak itt fel. Ez a város a Kovdor nevet kapta. A legdélibb új város Szovjct- abad, amely Tádzsikisztánban a ferganai völgy közelében fekszik. Lakosai zömükben az öntözőrendszerek építői közül kerülnek ki. Ebben a kerület­ben ugyanis több mint száz­ezer hektáron telepítenek új szőlőskerteket, gyümölcsösöket és gyapotültetvényeket. Több új város jelent meg az idén Szibériában. Az egyik új várostól — Urajától indul ki a Saim—Tyumen közti új szibériai olajvezeték. Ebben a kerületben kolosszális kőolaj­készleteket fedeztek fel. A má­sik szibériai új város Szurgut, szintén az olajnak köszönheti megszületését. Lakosainak szá­ma 20 000. 1965. elejétől kezdve itt több mint kétezer lakás épült. Üj városok keletkeztek a nagy szibériai folyó, a Léna közelében húzódó híi’es vas­érclelőhelyek közelében, a Kuznyecki medencében is. A Kirov terület erdőségeiben ki­épült Kursz város, ahol óriási kábelgyárat létesítettek. A vá­rosnak már számos utcája, is­kolái, köztük zeneiskolája, szép üzletei vannak. Több új város jelent meg Ukrajna, Moldávia, a moszkvai terület és a Szovjetunió né­hány más kerületének tér­képén. A lövedek-körfényképezőgép. kot, válogatott, olimpiai helye- nyomot hagytak rajta. zett, sportpuska céllövő-rekor- Ezek a vonalkák, barázdád dert ismeri -, és társat hallat- eseJle? nyi tenlleten találhatók. AS lanul bonyolult, alapos és el- összehasonlító mikroszkóp se- mélyült szakismeretet igénylő gítségével mégis jó néhány munkáját talán leginkább egy gyilkost lepleztek le. számadattal érzékeltethetjük: BALOGH LÁSZLÓ ján — az alkoholizmus társa­dalmi okait, demográfiai ténye­zőit kutattuk. Statisztika és a KGST Szeretnék utalni a szocialis­ta országok központi statiszti­kai szerveinek mind jobban összehangolódó együttműködé­sére. A statisztikai munka fon­tosságának, megnövekedett fel­adatainak felismerését jelentet­te, hogy 1902-ben életrehívták a KGST Statisztikai Állandó Bizottságát. Ennek fő célkitű­zése az adatszolgáltatással szemben támasztott egyre nö­vekvő igények nemzetközileg összehasonlítható adatokkal történő kielégítése, s az ezzel összefüggő módszertani egyez­tető munka. E munka fő irá­nya — az általános elvektől a finomabb részletekig — a nemzetközi összehasonlításra alkalmas fogalmak módszeres kidolgozása, egységesítése a statisztika különböző ágazatai­ban. A magyar statisztikusok nagyra értékelik a KGST ke­retében folyó munkát és aktív részesei is az ott folyó tevé­kenységnek. A következő évek­ben — a KGST megbízásából — néhány fontos téma kidolgo­zását (például az ágazati kap­csolatok mérlege összehasonlí­tásának lehetőségei, a távlati népességszám, a két népszám­lálás közötti népességszám to­vábbvezetése) fogjuk elvégez­ni, — mondta befejezésül Hu­szár István, a KSH első elnök­helyettese. munkaerőmérlegek elkészítésé­hez, a megyék közötti inga- vándorforgalom megfigyelésé­hez stb. Az egész népgazdasá­got átfogó ágazati kapcsolatok mérlege is elkészül 1965-ről; ebben mintegy 80—100 ágazat­ra bontva mutatjuk be az új­ratermelési folyamatot. Myusdíj, házassáp A szociális otthonokban el­helyezettek körülményeit, a ta- íácsok ezzel kapcsolatos tevé­kenységét a KSH 1964-ben és 1985-ben több adatgyűjtés se­gítségével is vizsgálta; a fei­neres a gondozottak egy ré­szére vonatkozóan ebben az Ívben tovább folytatódik. Nem ;eljes körű, úgynevezett repre- :entatív megfigyelést készítet­ünk 1964-ben a nyugdíjasok életkörülményei nek vi zsgála­ára. Ennek kiegészítéseként 966-tól — több lépcsőben — i nyugdíjazás hatását szeret- íénk felmérni, a nyugdíjazás ;lőlt állók és a nyugdíjból élők véleménye alapján. A születések számának csök- cenése, továbbá a nők egész­égi állapotának vizsgálata cél- ábol 1965-ben reprezentatív címerest végeztünk; a szerzett idatok e témának nemzetközi ■s hazai viszonylatú elemzését zolgálják; Az idén hasonló negfigyelést tervezünk a há- asságlcötéseket befolyásoló ársadalmi és gazdasági ténye- őkről, a családtervezési elkép- elésekről; 1 Érdekes vizsgálat rolt az is, amelynél — mint- gy 7000 személy adatai alap­iéit felületét lefotozza. A fel­nagyított felvételen szinte egy­mást érik az árulkodó vonal­kák, barázdák. Vagy a hüvelyi a laikusnak csak egy rézdarab, ám a szakértőnek — magneto­fon, amely órákig beszél pél­dául az ütőszegröl, a hüvely­vonóról és kivetőröl, amelyek — szemmel nem is láthatóan — tor először csak a csőbe ke- ült: a következő — már sok- cal erősebb — 9 milliméteres övedék azután ezt is magával ■agadta. fl beszélő lövedék Krebs őrnagy — a közönség nini sokszoros magyar bajno-

Next

/
Oldalképek
Tartalom