Észak-Magyarország, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-16 / 13. szám
Vasárnap, aö6(5. január 16. ESZAKMAGYAÚORSZAG Molfo: „A'/r amerikai nép a vl- iág Mighataliriäsabb és left* éIetr/űvrtU)l)b ncbizeíc, rrt- ncjc icövetkcztébcn gyakorolj mi teljes nyomást a Világba, olyful célok érdcké- amelyeket jénak ift- *«•% olyan eszközökkel, mi>- ty/efact alkalmasnak tart. Az a, feladatunk, hogy megte- r&mtsük az első nagy ahtc- tjxkai évszázadot.** Az -tígyik ismert amerikai öflJlottiata szávai rendkívül cimksjsan fogalmazták meg iJli.-ben az amerikai külpo- ütnm hosszútávé céljait. Ami. kot? ifidig a háború befejező- dt'tf.t az európai kontinensen, “fkld Hirosima és Nagaszaki féléit elszabadult amokol, az HSA uraiban igen komoly re- inények éledlek az „amerikai cvsuitzad” megteremtését illetően. Az atommonopólium birtokában az USA vezetői nagy hangon jelentették ki, hogy i,As Egyesüli Államok nem fogja tűrni a szocializmus előretörését Kelet-Európábán’’. A háború után kialakult erőviszonyok azonban lehetetlenbe telték számukra a Szovjet- ünió ellőni azonnali katonai Agressziót, s a szocializmus az HSA vezetőinek minden igyekezete ellenére mégiscsak diadalmaskodott Kelet-Euróbában, sőt, a Távol-Keleten is. 1047-ben a Szovjetunió bejelenti, hog” megszűnt az érné,"ikai atommonopólium; 1940-ben már a nyugati .megfigyelő állomások is észlelik A szovjet a tóm robbantásokat, és kénytelenek elismerni, amit addig „Moszkva blöff- jének” tartottak: az atombomba nem monopólium többé. 1953 augusztusában a Szovjetunió végrehajtja a hidrogéhbomb: első légi robbantását (melyhez hasonlót az amerikaiak csak 1954 márciusában tudtak végrehajtani), s ezzel nyilvánvalóvá vált, hogy a szociálista országok katonai lerohahásra irányuló külpolitika Vajmi kevés eredménnyel kecsegtet. A katonai támadásról való időleges lemondás azonban nem jelentette, hogy lemondtak volna a „t»sfüggöny mögötti népek felszabadításán ról”, pusztán egy számukra alkalmas időpontra kívánták kitolni a nyílt katonai akciókat, s a fegyverkezési verseny mellé beiktattak egy élőkészítési időszakot, s lélektani hadviselésbe kezdtek a szocialista országok ellen. ISsmfkgtoök A lélektani hadviselés alapvető célja, hogy a szocialista Világrendszer, az, egyes szocialista országok belső rendjének bomlosztásával, „fellazításával” mintegy megbénítsák a szocialista országok cselekvőképességét, hogy morálisan züllesszék szét a szocialista rendszert, előkészítve ezzel a talajt a nyílt katonai agresszió számára. A világ közvéleményének megdolgozására nem sajnálják az anyagi eszközöket. A Voice of America, az Amerika Hangja például 1965-ben napi 120 műsorórában 38 nyelven népszerűsíi í az amerikai politikát, életformát. Ezeket a műsorokat, melyek túlnyomó többségükben ke- let-Európa, Afrika, Datin- Amerika és Ázsia számára szólnak, 106 adóállomáson sugározzák (42 az USA-ban, 64 más földrészen működik). Az adók összteljesítménye 15 000 kilowatt, alkalmazottjainak száma pedig több mint 2000. A propagandatevékenységet az USIA — az Egyesült Államok tájékoztatási szolgálata — koordinálja, s anyagokat juttat más. adóállomásoknak is, melyeket heti 13 000 (!) órában sugároznak. Ennek a szervnek van alárendelve a hírhedt, müncheni központú Szabad Európa Rádió is, amely a szocialista országokra specializálta magát, (lásd részletesebben: Népszabadság, 1966. I. 9—11 —12. számát), k melynek ismeretes szerepét az 1956-os magyarországi ellenforradalomban nem kell bővebben kommentálni. Mód szerek Az SZKP XX. kongresszusa után azonban egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a korábbi módszereket — a szocialista országok nyílt rágalmazását, a szemérmetlen hao zudozást; stb, — lehetetlen továbbra is eredményesen alkalmazni, hiszen a szocialista országok sorban felszámolták a személyi kultusz maradványait, s megszűntek azok a belső feszültségek, melyek talajul szolgálhattak a nyílt rágalmazás számára. A politika azonban üzlet az USA urai számára és az üzletbe Csak akkor érdemes befektetni, ha a befektetések konkrét hasznot is hoznak. A nyílt hazudozások nem hozlak eredményit Finomabb módszereket keil alkalmazni. Mivel nem számíthatlak sikerre a kérlelhetetlen ellenség szerepében, megjátsszak a szocialista országok, a szocializmus ügyét szívükön viselő nagybácsit, s előfordul az a visszás eset. hogy a Szabad Európa jobban „aggódik” vívmányainkért, mint mi magunk. Nyílt, hazugságok helyeit nehezen ellenőrizhető „Objektív” információk közlésé, nyílt an tikom munizrAus helyett a szocializmus „liberalizálásának”’ propagálása. Ebben jelölhető meg az utóbbi évek propaganda-módszereiben bekövetkezett minőségi változás. A rok\ámnszichológia egyik alapvető fogása, hogy a „vásárlónak lyukat kell beszélni a hasába”, ha egy hazugságot sokszor mondanak, végül is igaznak tűnik. Ezt a fogást alkalmazzák, gyakorta nem is eredménytelenül, amikor megkísérlik ..eladni” az amerikai politikát, életformát, ideológiát. Célok Az utóbbi időtlen az USA rengeteget beszél békepolitikájáról, békecéljairól, készségéről a feltétel nélküli tárgyalásokra Vietnamban. Ismeretes előttünk, mit takarnak a feltétel nélküli tárgyalásokról hangoztatott szólamok: a vietnami háború elfogadtatását a nemzetközi közvéleménnyel. A néhai Kennedy elnök állal mooío- galmazott ,, békestratégia” célja azonban már kevésbé ismeretes. „Állhatatosan törekednünk kell a békére, abban a reményben, hogy a kommunista tömbön belüli konstruktív változások elérhető közelségbe hóznak majd olyan megoldásokat, amelyek most elérhetetlennek tűnnek számunkra A fellazításl politika egyik alapvető célja — a pillanatnyilag elérhetetlen célokat elérhető közelségbe hozandó —, hogy megbontsa a szocialista tábor, elsősorban a Szovjetunió én az egyes szocialista országok egységét. „A ,csatlósold — írja az egyik angol lap (s a csatlósok kifejezést a ,finomabb’ politika jegyében már idézőjelbe teszi!) — az európai kulturális hagyaték részesei, európai nemzetek, és olyan országok, mint Magyarország független szerepet játszhatnak a megosztott Európa egyesítésében”. (Nem Ítéli bővebben bizonygatni, miféle egyesítésre gondol a lap és azt sem, hogy. a nekünk olyan nagylelkűen felajánlott „független” szerep a szocializmustól való függetlenedésünket jelentené.) A nacionalizmus élesztgetó- so, a nemzeti függetlenségünkért való „aggodalom” hatja át az USA és a Vezető kapitalista államok gazdaságpolitikáját is, melynek célja a szocialista országok gazdasági kapcsolatainak „fellazítása”. Egyes szocialista országokkal szemben alkalmazzák a „legnagyobb kedvezmény’’ elvét, ugyanakkor másokkal szemben tovább szigorítják az embargó-politikát. Ennek célja, hogy bizalmatlanságot támasszanak a szocialista országok közölt. A gazdasági fellazítás lehetőségként kecsegtető eredményeitől fellelkesülve Johnson elnök 1PG3- ban már így nyilatkozott: „A közelmúlt fejleményei lehetőséget teremtenek arra, hogy újból hozzálássunk a Marsall- terv eredeti célkitűzéseinek megvalósításához” — mintegy elfeledkezve róla, hogy .a szocialista országok csak a kölcsönös előnyöjc elve alapján hajlandók kereskedni, s hogy a Marsall-tcrv bukását éppen az okozta, hogy az USA politikai feltételekhez kötötte a gazdasági kapcsolatokat. lifts A nyugati propaganda egyik igen kedvelt módszere a kapitalista életforma népszerűsítésé. melyre kiváló lehetőségekét teremt a megnövekedett idegenforgalom. E módszer egyik eszköze a „mintaállamok” létrehozása. (Az NDK számára az NSZK, Magyarország, Csehszlovákia számára Ausztria.) Egy pillanatra sem Vitás, hög'y egyes Nyugatot jáíl hazánkfiai hajlamosak „hanyatt esni” a bécsi autóáradat és áltálában a nyugati életszínvonal előtt. Egy dolgot azonban figyelmen kívül hagynak, nevezetesen azt, bár erről az utóbbi időben valahogy „nem illik beszélni”, hogy honnan indultunk, hogy a felszabaduláskor gazdasági fejlettségünket tekintve Törökországgal, Spanyolországgal, Portugáliával voltunk egy színvonalon, s ma azért van egy kis különbség a mi javunkra. Ezt szívesen figyelmen kívül hagyják a nyugati propaganda-szólamok is, amikor a legfejlettebb kapitalista országokkal hasonlítják össze gazdásági színvonalunkat, bizonygatva ezzel, hogy a kapitalizmus mennyivel többre képes, mint a szocializmus. A fellazítás jelentős területe a szocializmus Vívmányaival szembeni bizalmatlanság, a lekicsinylés táplálása. Jellegzetes példája ennek az Amerika Hangja egyik adása, mely az új Erzsébet-híd átadásakor hangzott el. A híd- avatás. ha visszaemlékszünk rá, valamiféle nem hivatalos nemzeti ünnep volt, mindannyian és jogosan büszkék voltunk legújabb alkotásunkra. Az Amerika Hangja Velünk „örvendezett”, azután mintegy mellékesen hosszasan ismertette, hogy kevéssel azelőtt mennyivel hosszabb, szélesebb, nagyobb teherbírású; stb. kábelhidat építettek az Egyesült Államokban. El kell ismerni, rendkívül ügyes fogás volt. Mert a józanul gondolkodó ember azonnal arra gondolt, hogy azért nem szélesíthetjük ki a Dunát, hogy az USA-val versenyre kelve, az övékhez hasonló hidat építsünk, de a kevésbé realisták mire gondoltak? Arra — Rajkin szavaival ólve —, hogy „Bezzeg, odaát!” Az Utóbbi időben sokat beszélünk a fellazításról, és nem véletlenül. Jóval ravaszabb, veszélyesebb, mint a korábbi módszer, a nyílt és kézzelfogható hazudó zás. A hazugság ugyanis nem akkor veszélyes, ha az első pillanatban látszik, hogy hazugság, hanem ha az igazság köntösébe öltözik. Kun László Á számadatok a valé helyzetet mutassák! Még néhány nap és sorra Összeülnék a termelőszövetkezetek közgyűlései, meghallgatni, megvitatni az 1965-ös esztendő gazdasági mérlegét, á zárszámadást. Hogy milyen lesz a zárszúmadö közgyűlések légköre, hangulata, azt alapjában véve nem a most készülő számadások, a könyvelők hozzáértése határozza meg, hiszen a készítendő mérleg alapja az elmúlt ért gazdálkodás, a tagság, a szakemberek munkája, a termelés, a gazdaságosság. Egy dolog azonban már bizonyos, hogy Borsod megye termelőszövetkezetei általában eredményesen, sikeresen dolgoztak, Az elmúlt évben, 1064- hos viszonyítva, a megye termelőszövetkezetei jobban, jövedelmezőbben gazdálkodtak. Tévedés volna azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a zárszámadások készítésének, számszaki összeállításának is jelentős szerepük van a számadások reálisságát, sőt, az elkövetkezendő év munkáját, alakulását illetően is! ■írni nem volt helyes Közgazdasági szakemberekkel, többek között Minarik György elvtárssat, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának könyvelési szakértőjével beszélgettünk az idei zárszámadásokról. Az a vélemény, hogy ez a munka sókkal könnyebb és gyorsabb az idén, mint a korábbi években volt. Egyrészt a tsz-fő- könyvclők, szakemberek többsége ma már valóban érti munkáját, megvan hozzá a megfelelő képzettsége. S bár a járási tanácsok, a megyei tanács szakemberei mindenkor segítenek, e segítségre egyre kevésbé van szükség. A nagyobb hozzáértéssel magyarázható, hogy ez évben fél hónappal korábban sikerül megtartani a közgyűléseket, mint az elmúlt években, annak ellenére, hogy most néhány alapvető elszámolási, értékelési változás miatt sokkol alaposabb munkát kellett végezniük a leltárt készítő, a termelési eszközöket számba- VeVő bizottságoknak. Sőt, túlságosan sokát, követeltek, követelnek e napokban az illetékes minisztériumok, s a bank egyaránt. Elsősorban e szervek szakemberei tudják leginkább, milyen pontos, éppen ezért plusz munkát, figyelmet igényel napjainkban a leltározás, az álló eszközök újraértékelése. S ehhez a bank szakemberei még olyan jelentéseket is kérnek (január közepéig kérték!), amelyek valóban pontosan, reálisan csak a zárszámadások elkészítése, összesítése Után készíthetők el. Bizony, e kérdésekkel, jelentésekkel kicsit várni kellett volna. Annál inkább, mert e gazdasági év kezdetén igen fontos tényező, hogy valamennyi termelőszövetkezet számadásai a való helyzetet mutassák, ne elhamarkodottan készüljenek! A tartalékolás fontossága. Az új, a termelőszövetkezetek számára kedvezőbb felvásárlást árváltozások, továbbá az állóeszközök újraértékelése mind a tervezésben, mind az elszámolásokban új helyzetet teremt. De ahhoz, hogy az elkövetkezendő gazdasági években valóban gyorsabb legyen a közös gazdaságok fejlődése, erősödése, az előbbi tényezőkhöz olyan momentumoknak is csatlakozniuk kell. amelyek elsősorban a tsz-tagság, a termelőszövetkezeti vezetők elhatározásától függnek. Egyik ilyen dolog például a tsz-tagságok megfelelő, a gazdálkodáshoz szükséges, a jövő fejlődéshez biztosítékot szolgáltató forgóalapok tartalékolása. Számos termelőszövetkezet már cl sem tudná képzelni a holnapot megfelelő tartalékolás nélkül. Éppen ezért vált már az elmúlt évben törvényesen is kötelezővé valamennyi közös gazdaságban a tartalékolás. Sajnos, tavaly ezt sok helyen elmulasztották. Most viszont az égjük elengedhetetlen feltétel többek között, hogy minden gazdaság rendelkezzék a szükséges forgóalappal, tartalékkal. Tehát megfelelő vetö- magtartalékkal, az állatállomány tervszert n ti tartásához, fejlesztéséhez szükséges takarmánnyal. Ez természetes dolog, hiszen bármilyen szép és jelentős az állatállomány, megfelelő tnkarmánykészlet nélkül nem sokat ér a fejlődés, a bővített újratermelés szempontjából. Önaiagnhaf vezetnék félre Ezzel viszont még számos termelőszövetkezetben korántsem értenek egyet. A magasabb „jövedelemosztás” végett sok helyen mindent elkövetnek, hogy valahogy „elfeledkezhessenek” a tartalékolásról, mondván: így többet oszthatunk, s majd csak kapunk valahonnan takarmányt. Akad olyan holy, ahol inkább az állatállomány egy részét is értékesíteni kívánják, avagy lemondanak a tervezett állatlétszám növeléséről, Csák ne kényszerüljenek tartalékolásra. Más helyeken, bár országosan kialakított takannánynorma nincs, nem is lehet, olyan alacsonyra tervezik a takarmányszükségletet, hogy abból az állomány fele se élhetne, nemhogy fejlődhetne. Kérdés, vajon mindez kinek okoz kárt? Elsősorban a tsz-tagság holnapjának, a fejlődésnek. Aki néni hiszi, az látogasson el olyan közösségekbe (Mező- keresztes, Tiszakarád, Hal- maj, Hét, Sátoraljaújhely), ahol évek óta nem mondanának le nemcsak a forgóalap tartalékolásáról, hanem bizonyos pénzbeni tartalékolásról sem! A jobb Qasdál kottásért Természetes, hogy ha 35 helyéit 49—45 forintot „ér”- egy munkaegység, jobb a zárszámadó közgyűlés, a tsz- tagság hangulata. Azonban amolyan, „majd megbánom jókedv” ez a valóságban, ha nem marad elegendő anyagi alap a további termeléshez, a fejlődéshez, a gazdálkodáshoz. Éppen ezért (sajnos, nem ritka ez, s az indítéka feltétlenül az olcsó népszerűségre való törekvés) néhány tszvezető, szakember minden lehetőt elkövet, hogy bizonyos dolgokat eltagadjon, s a számadatok ne a reális helyzetét tükrözzék. A járásokon, a megyén dolgozó szakemberek természetesen mindenütt segíteni próbálnak, segítenek. Most, az 1966-os évi tervek készítése előtt, az ezt. megelőző zárszámadások összeállításánál különös gonddal segítenek. Tanácsot adnák, ellenőriznek, hogy minél kevesebb legyen n számokkal való „veszélyes” játék. Reális, a minden szükséges momentumot figyelembe vető számadások azonban csak ügy készülhetnek, ha a tsz Vezetői, a szakemberek valóban a tiszta képet akarják ismertetni a tagsággal, s olyan számadásokat készítenek, amelyek a holnapi fejlődést szolgálják. EZ minél inkább könnyebb, mert az 1965-ös év jobb volt a korábbiaknál megyénk szinte valamennyi közös gazdaságában. így, a szükséges tartalékolás mellett is — kevés kivétellel — valamennyi termelőszövetkezeti gazdaság, valamennyi, becsületesen dolgozó tsz-tag megtalálta számítását! > Barcsa Sándor Kritika és önkritika A Hazafias Népfront miskolci b isot tsá gá n a h program fából Gazdag programot ígér a Hazafias Népfront miskolci bizottságának első félért munkaterve. Elnökségi és bizottsági ütéseken, ankétok és népfront akadémiai előadások során egyaránt olyan műsorokkal találkozhatunk, amelyek a legfontosabb kérdésekre Igyekeznek választ adni. A januári tervekben találkozunk, mindjárt 17-én, a népfront akadémia első, idei előadásával. Rózsa Kálmán, Miskolc város Tanácsának vb-elnökhclyéttese tart előadást ekkor a lakosság ellátottságáról, a szolgáltatásokról és azok fejlesztésének lehetőségeiről. Alig valamivel később, január 26-án pálya- választási tanácsadást rendez a népfront a nőtanáccsal karöltve az Uttöröházbart, leánygimnáziumi tanulók szülei részére. Ugyanezen a napon az SZMT székhazában az általános iskolások szüleit tájékoztatják a szakmunkás-képzés lehetőségeiről. Februárban és márciusban a népfront akadémián Fekete László, Miskolc város Tanácsának vb-elnöke a városfejlesztésről, Moldován Gyula, a miskolci városi pártbizottság titkára pedig a demokratizmusról és a munkafegyelemről tart előadást. Ugyancsak februárban és ugyancsak Moidotán Gyula tart előadást az Utíörőházhan a gimnáziumba járó fíük szüleinek a pályaválasztásról. Ebben a hónapban rendez a népfront a nőtanáccsal egjáitt ankétot általános iskolások szüleinek a Szakmunkás-képzés lehetőségeiről a H. és Hí. kerületek körzeteiben. A városi elnökség ugyancsak februárban tárgyalja a városi oivasómoz- galom helyzetét. Ezt Kordos László, a városi könyvtár igazgatója ismerteti, márciusban pedig gyermek- és ifjúságvédelmi ankét lesz a vendéglátó és a szórakoztató üzemek dolgozói számára. Ezen, a nőtanáccsal közösen rendezett ankéton Cseszár Vilmos, a Miskolc városi rendőrkapitányság vezetője tart előadást. Áprilisban és májusban kerül sor a városi elnökség két ülésén egyrészt, a nők közéleti tevékenységének, másrészt a klubok és a munkásszállók kulturális, valamint szociális helyzetének tárgyalására. Májusban még egy ankétot rendez a városi bizottság. Ezen a művészet, s a színháztudomány aktuális kérdéseiről tart előadást Honi Ferenc, a Színháztudomány! Intézet igazgatója. Ezt az ankétot a TXT-tel együtt rendezik az SZMT-sZékháxban. Hm&mg&úg vgaassag TB >r *» /" |f mm n toseuem
