Észak-Magyarország, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-09 / 7. szám

Vasárnap, 196«. Január 9. BMBBmannaBe eszakmagtarorszäg 9 ßizalom hiány ♦ •» ♦ ♦ ♦ Iszákos « vagy lieíeg ? — Az asszonyok megértése is kell! — Ügy van, ez nagyon fontos! — Meg kellene nekik magyarázni... akár tanfolyamon is... A szavak a Magyar Vöröskereszt budapesti központjá­ban hangzottak el, ahová összehívták azokat a volt alkoholis­tákat, akik az elvonókúra után a kórházból hazatértek. Többen elmondották: sokan azért kezdenek újra inni, mert otthon nem találnak megértésre. A legkisebb vitánál is könnyen odavágják a rokonok, de különösen a feleség, hogy >,te részeges” ... Amikor valaki súlyos betegség, műtét után a kórházból hazatér, kíméletre van szüksége, s a kimúló gondoskodást rendszerint meg is,'kapja. A feleségnek, a rokonságnak eszébe sem jut, hogy szemére hányják: „te operált!” Az alkoholiz­mus — a tudományos megállapítás szerint — betegség. A , hajlam — az akaratgyengeség, — kóros elváltozás? Az emberiség mintegy 20 százalékának nem volna szabad szeszesitalt fogyasztania, a 80 százalék — a hússzal ellentét­ben — tud parancsolni magának. Bizonyos mennyiségű al­kohol elfogyasztása után tudja, hogy: elég! Az alkoholista — bár józan állapotban jól tudja, káros dolog, amit cselekszik —, csak úgy tud „nem”-ct mondani, ha hozzásegítik. Vagyis — arra van szüksége, hogy meggyó­gyítsák. Más betegség esetében is az orvosok igénylik a csa­lád, a környezet, a társadalom segítségét, ez az igény a gyógyult alkoholistáknál fokozottabban fennáll! Az elvonókúrára beutaltak hozzátartozóitól ezt a meg­értó segítséget kérik, sok asszony mégsem veszi komolyan. Nem érti meg, milyen nagy szerepe van a tapintatnak az utó­gondozásban. A borosüveget gondosan eldugja férje elöl, árgus szemmel figyeli minden lépését, utána megy a munka­helyére, megszámolja, mennyi pénz van az erszényében. Ugyanakkor lépten-nyomon hangoztatja, erre azért van szük­ség, mert az „iszákos” emberre „vigyázni” kell... s ezzel a lehető legrosszabb légkört teremti meg férje körül. A visszaeső alkoholista felesége ezért ne csak másokban keresse a hibát, hanem — önmagában is. A beteg embernek ápolásra van szüksége, sok-sok megértésre. A volt alkoholis­tától nem szabad ezt megtagadni, ha azt akarjuk, hogy tel­jesen meggyógyuljon! divat Könyv a lakásban 1\T agyrabccsült Pamacs / Vf kartárs épületes vi­•*- ’ Iánk közepén óra­jóra pillant. — Elnézést — mondja el­lentmondást nem tűrő han­gon. >— Nekem mennem kell. — Sürgős? — Nekem nem. De tud­ja, a munkafegyelem! — Egy-két perc nem a vi­lág. — Szó se lehet róla! — De hát miért? — Még nem vagyok olyan jó'viszonyban az igazgatóm­mal. hogy azt megenged­hessem magamnak. A meghatottság vett erőt rajtam. Az emberiség tör­ténelmében vannak pillana­tok, amikor emberek nagy gondolatokat sűrítenek egyetlen szellemes szóba. Egyes szemtanúk állítása szerint XIV. Lajos, lovagló- pálcával jelent meg a par­lamentben. s csak úgy oda- bpkte: ,.Az állam én va­gyok." Sokan vannak, akik. nem hallották, és azt mond­ják rá. hogy btabla az egész, mert a tv-híradó se közvetítette. És igaz. hogy sok millió ember nem hallotta Pamacs kartárs fenti kijelentését, én viszont személy szerint fültanúja voltam a nagy mondásnak. Es a szavak sok mindent megvilágositoltak előttem. Mert mi következik mind­ebből? Ha Pamacs kartárs és igazgatója között már mélyebb a kapcsolat, akkor marad, és épületes vitánk további szakaszában kije­lenti: — Mi vagyunk, az állam. És ez mindent megmagya­ráz. Tételezzük fel, hogy Loguscsák Bcrnáth, a neves anyagmozgató egy nap, vagy netán két nap nem megy be. Elmaradott gondolkodás szerint ez fegyelmezetlen­ségnek számít. De ha Lo­guscsák ismeri Pamacs kar­társ elméletét, akkor imi­gyen válaszol. — Az egynapi kimaradás azt mutatja, hogy köztem és a. vállalat között igen jó a viszony. Annyira megbí­zom magamban, mint az ál­lam egyik képviselője, hogy nyugodtan otthon merem megam hagyni. TA urnák kartárs, aki egy-cgy hétig el- felejti a vállalat ügyeit intézni, és magánügyeiben futkos, hi­vatali helyiségében „ma­szek” munkát végez, így ér­velhet. — Köztem és közte (már­mint a közösség egyik tag­ja. és a közösség képvise­lője között) egyre fejlettebb viszony alakul lii. Annyira megbízom magamba n. és olyan jó köztem a viszony, hogy bátran merem enge­délyezni magamnak a hiva­tali munka rovására a ma­gánmunkát. De tulajdon­képpen meg nem tartok ott, ahol Lop Ottó. Nekem még van mit behoznom. Az utolsó megfogalmazás pontatlan, mert nem a vál­lalathoz való behozatalról. ~ó- t hanem kivitelről van szó. Lop Ottó ugyanis már any- nyira megbízik önmagában, hogy bátran rá mer bízni saját személyére jelentősebb összegeket. Előbb ezer, az­tán tízezer forintokat, aztán a fejlődés eredményeként százezreket. ■ — Sajnálatos azonban — mondaná —, még nem va­gyok olyan jó viszonyban önmagámmal, és nem bízom úgy saját személyemben, mint Csempész ödönke, mert <5 már többet tud ki­hozni. Itt megint helyre kell va­lamit igazítani, mert a szó nem fedi a lényeget. Csem­pész Ödönke nem kivisz, hanem ki is meg be ts. — Én — mondaná nagy önérzettel — annyira meg­bízom önmagámban, hogy szerteágazó külföldi „rokon­ságommal” is tartom a kap­csolatot. Sót, mélyítem. Va­luta ki, Opel be. Es hogy egyesek ezt szóvá teszik? No. istenem. A társadalom néha nem érti meg a nagy szellemeket. K J) amacs Icartárs szavai Jróta tele vagyok bel­ső lázongással ön­magam iránt. Ügy érzem, valami ok miatt még nem bízhatom meg teljesen kiagamban. Például egyet­len külföldi rokonig se ter­jedhet ki annyira a bizal­mam, hogy pár dhrab Mer- cédessel erősítsem önbizal­mamat. Hát nem szcgyellnivalóP (Csorba) gsSSjsssgfíS _____ _ ..... -■ Hűi . 4 divattervezők szerint, leg­ideálisabb viselet télen is a kosztüm. Amiaga puha, meleg, kabátja bélelt és jóval csípőn felül ér. Gallérját prém díszí­ti. Magasszárú csizmával, szőrmesapkával, sőt muffal kiegészítve különösen szép. két polcot egymásnak háttal állítva szobaválasztóként is használható. Amíg kevés a könyvünk, a polcokat ritkán rakjuk meg kötetekkel, s a szaporodó könyvállománnyal folyamatosan lehet sűríteni az elrendezést. Munkából hazaérkezve, legnagyobb meg­lepetésemre, egy csapat gyerek fogadott. A konyhában minden felforgatva, fiam, meg pajtásai egymást túlharsogva közölték: — Mi most örsi összejövetelt tartunk... El kell készíteni a faliújságot... Meg kell írni a naplót __Meg kell szegezni a zászlórudat. .. A mint láttam, a műveletet meg is kezdték, erre vallott az alapos felfordulás. Félretéve otthoni teendőimet, elszántam ma­gam a segítésükre: — Kinek van politechnikából ötöse? — Jancsi és Dodó jelentkezett. — Akkor tiétek a szerszámosláda és az őrsi zászló. Kinn, a verandán szegezzétek meg szé­pen a rudat. En majd kivasalom a zászlót. — Ki az, aki ügyesen rajzol? A fiúk tanács­talanul néztek egymásra. — Ti ketten, üljetek az asztalhoz, majd segítek — nyugtattam /Colit és Kálmánt. Elkészítjük a faliújságot. Te pe­w Uj díszpáma-hu JS <« Vi Vb V» IS * M * N W *0 N v, ot> Sok helyen díszíti a háló­szoba kettős ágyát egy henger alakú párna. Készítsünk rá új huzatot. Ha illik a szobabe- Ns rendezéshez, válasszunk fehér batiszt anyagot, vagy fehér nylont. Téglalapalakú anyagot szabunk, akkorát, ami a pár­na hosszával, illetve a két ol­dal ráhagyásával, megegyezik. Az anyagba tehetünk nylon csipkéből betéteti Rágépelhet­jük az alapra, de betétként is felhasználhatjuk. Akkor aján- f loÍAC __T l atos színes klottot aládolgoz­ni, hogy a csipke mintája ér­vényesüljön. Az anj^ng két szélére varr­junk gumiházat. A befűzött szalag segítségével a párna huzata könnyen le, s felhúz­ható, könnyen tisztántartható. A szalagot helyettesítheti gu­mi is. ben a hobbyt? Azt a két embert, akik mii' ■ kis ha­jót készítettek, minden faj­tából egyet-kettőt. No ez a hobby! — S te, csak nem bolon­dultál meg farigcsálni, hisz van neked más dolgod is a disznók körül a majorban, — állt eléje megint furcsál- kodó nézéssel élete párja. — Hát a disznók azok csak voltak, mert most lesz a napja, hogy onnan én le­mondok. — Le-e? A tisztességes ke­resetről? Majd mondok mindjárt... I I í a hanPgaI Kr­Ll e,,pbh I zsi. - vette ki szájából a pipát Ijjas Antal. Ahhoz le nem értei. Tudod, hogy nekem a juhok voltak fiatalkoromban az állatok, nem a disznó. S ezután lesz juhunk fogyásig. — De hiszen, ötnél több nem lehet. Csak nem akarsz szembekerülni a többiekkel? — Azt csak bízd rám. Ép­pen erre lesz ió a hobby. — S el is távozott, egvenesen a tsz-irodába. Lemondott, in­dokolván, hogv jobb lesz ne­ki csak a növénvtermelés- ben. Két nap múlva eluta­zott. s még két nap múlva hazatért éppen húsz darab béaető anyajuhval. Két hét sem telt belemar negyven állat béeetett az Ijjas portán, maid kint erre- arra a határban, ahol Iijas legeltette Persze azonnal beütött, amit az asszony jó­solt. A tagság felháborodott.. Mentek panaszra az elnök­höz. Az hivatta Inast. s hi­vatkozott a tsz alapszabály­ra, a közgyűlés határozatá­ra. ;— Rossz vége lesz ennek Antal bácsi. Ennyi állatot nem lehet tartani. Magának kiteszi a szűrét a közgyűlés. Nem is értem mi történt, hiszen eddig maga volt a példakép._____ ü „1- I a te feted. ~ N,> f*"°" !- felelte gát kifordult &z irodából. Legeltette tovább a juhokat; gyapjút nyírt, fejt, s nem is anyagi jövedelem nélkül. A fsz-be meg az asszonyt küld­te kapálgutni. A falu' meg forrongott Végül az elnök, a járás, meg a megye segít- • seget kérte. Ki is utazott Bükkfarekettyésre néhány szakember, s megkeresték az öreget a határban. — Nem jó lesz ez így An­tal bácsi. Tudja, az alapsza­bály, a .becsület, a törvé­nyesség. — ijjas Antal meg elmosolyintotta magát. — Mondják meg nekem barátaim, mely oldalán van annak az alapszabálynak, mely határozatában van a’ közgyűlésnek kimondva, hogy a tsz-tagnak nem le­het hobbyja, — Mindenki elálmélkodott. | Ügy ami Mert ez az én tuhászkodásom nem törvény­szegés ám. hanem hobby. Nézzék csak meg, ez a száz darabból álló nyáj éppen ti­zenhat juhfajía. Mert én el­határoztam, hogy gyűjtöm a juhfajtákat. Mindegyikből néhányat, hogy azután cse­rélhessek. Itt egy csomó le­vél az ország több tájáról, amelyben cserére különböző fajtákat ajánlanak. S a hob­by csak nem bűn?! No. lett erre csodálkozás, mi több. nevetés is. Hanem a közgyűlés nemcsak neve­tett. — Hobbjl ide, hobby oda, — estek neki Ijjas Antal­nak, — egy hét múlva egy juh se legyen. Mi lenne így a közösből. Vegye őt a kö­zösség és ha, úgy tetszik iii- hászkodjon ott Ijjas .Antal. — No és a hobby? — csat­tant fel Iiias. — — A hobbv, — felelték neki. — Maid csináltat mindegyikről fényképet. , Az kisebb helyen elfér, meg annyi baj se lesz vele! '<-» >j£j S?« ■*’“ az újdonsült maszekjuhász. — En nem csináltam semmi szabálytalanságot. Állok én a közgyűlés, a járás, a me­gye elébe, minden baj nél­kül. — S elmosolyintva ma­___________ zsben k i tud'a honnan indult hob­by. De mint emlékezteti megmaradt becenévként Mert a tsz azóta is nagvra- becsült-juhászát úgy hívják Hobbys Ijjas Antal. Barcsa Sándor dip addig megírod az őrsi naplót, — ahogyan kell, hiszen te vagy a krónikás! A fiúk munkához láttak. Kiderült, hogy Kálmán szépen ír, Jancsi műanyagdróttal megerősítette a rúd végét. Igaz. hogy Zoli a ragasztótól könyökig maszatos lett és Dodó kétszer ráütött az ujjara sászlószegelés köz­ben, de mindezen csak múlattunk. Szép lett a napló, a faliújság és meg sem látszott, hogy valaha törött volt a Mókus őrs zászlaja. A fiúk örültek, mert víg volt a han­gulat, kijelentettem, ha minden holmit a he­lyére raknak, megtanítom őket egy régi ked­ves dalra. Tíz perc sem telt bele, hangosan fújtuk a dúlt. Amikor véget ért az örsi összejövetel, megállapítottam, hogy jól viselkedtek, s ha kedvük van — előre jelezve —, máskor is jöhetnek. Szívesen segítek ■.. D. A. Őrsi összejövetel - otthon polcot: könnyű és egyszerű fa-, íémkombináció. Hasonló már a kereskedelemben is kapható. Fal melleit, vagy két­A .könyv a lakásban kiemelt, szép helyet kapjon, ahol azon­ban bármikor elérhetjük. Be­mutatunk egy szép könyvcs­p. ha valami dolog, pizony, újdonság, áram­lat elindul, — mondjuk — Kamcsatkáról, nem lehet tudni, milyen következmé­nnyel lesznek annak London­ban, Budapesten, vagy te­szem azt Bükkfarekettyésen. Az utóbbit azért említem ha­sonlatként, mert egy ilyen va­lami dolognak éppen Bükk­farekettyésen volt csattaná- sa a minap. S ez a dolog nem más, mint a hobby! Hogy mi az a hobby, azt tudja ma már a legkisebb iskolás gyerek is. Gyűjteni valamit, de azt úgy, hogy annak a valaminek lehető­leg minél több fajtájából le­gyen egy-egy, de ha lehet inkább kettő, mert azt a másodikat mindig cl lehet cserélni egy olyan harma­dikra, amilyen még nincs. No persze nem mondom, hogy ez a hobby Kamcsat­káról indult el. azt sem. hogy Mezopotámiából. De nem is a honnan a lényeg, hanem a hová. Az újdonsá­gok hírei ma már gyorsab­ban repülnek, mint a leg­gyorsabb madár. Kontinens­ről kontinensre, városról vá­rosra, s ezzel egvidőben a legkisebb lakott hclviségbe. S ott mit művel?! Hat ta­nít. neve), vagy éppen ötle­tet ad. így esett ez Bíikkfa- rekettyésen éppen a hobby- val. L* , I Ped'B történt a l_____°p7 I következőképpen. I ijas Antal, a „Mindig Elő­re” Termelőszövetkezet még nem éppen idős, de már nagyapa-fokon álló tagja egyik este a gyerekeknél nézte a televízió adását. Ügy mint máskor is. Hanem fel­tűnt a feleségének, hogv An­tal egész éjszaka csak forgo7 lódik az ágvon. rá-rágvújt a pinára. Reggel pedig csizma- húzás közben egyszerre csak kiböki: , — Meglásd Erzsi, minket i még tehetős emberré tesz a I hobbv! — Az asszony igen furcsái kod va nézett rá. Még a homlokát is megsimogat­ta. — No, ne nézz bolondnak? Hát nem láttad este a tévé­No és a hobby?

Next

/
Oldalképek
Tartalom