Észak-Magyarország, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-09 / 7. szám
Tasárnap, 066. Jannár #. fSZAKIHAGYARORSZAG 7 Mit keres Samu bácsi Európában? „Európa látszólag arra törekszik, hogy valamilyen amerikai bizottság kormányozza” — írta 1937-ben Paul Valery, a finomlelkű, politikától mindig elzárkózó, formai szépségekben élő költő, és látnoki mondása a második világháború titán igazolódott csak teljesen. Az amerikai üzletember, aki a Normandiában partraszálló in- váziós tankokat néhány évvel később követte, már korántsem volt Sinclair Lewis komikus Sam Dosworth-je, akit bárdolatlanságáért kinevettek a történelmi múlttal rendelkező jólnevelt európaiak, hanem az az Uncle Sam (Samu bácsi, az amerikaiak gúnyneve), ak látszólag jótékonykodva érkezik, mint segítőkészségű valódi nagybácsi. Valójában azonban korántsem olyan jótékony, mint aminek látszik. Éppen ellenkezőleg! 3 ezar vállalat 12 miili’n! do'lárja Mert ha mi is felvetjük a sokakban felvetődő kérdést, hogy mit keres Samu bácsi Európában, akkor kiderül, hogy nem is keveset. Már tudniillik nem is kevés pénzt. Film az oktatás szolgálatában Az utóbbi étekben a korszerű pedagógiában mindinkább előtérbe kerül a vizuális oktatás. Működésével ezt szolgálja az Iskolai Filmintézet is. Csekély apparátusával 1965-ben harminc oktatófilmet készített. A filmek témaköre igen változatos. Forgattak filmet például a tangens- tétélről, valamint Hamlet és Ophélia nagyjelenetéről is. Vásárhelyi Károly operatőr és Fcrenezi Zsolt rendező a Kövek című film egyik jelenetét forgatja a Margitszigeten. Ezt pedig a legautentikusabb szerző, az amerikai Business Week (Üzleti hét) című lap szerkesztője, Edward A. McCreary állapította meg legutóbb nagy port felvert, The americanization of Europe (Európa amerikanizálása) című könyvében. Az amerikaiak ellen hangolt elfogultsággal aligha vádolható közgazdasági író írta le ugyanis ebben a művében, hogy az „utóbbi tíz évben az amerikaiak közvetlen nyugateurópai beruházásai 360 százalékkal emelkedtek, és elérték a 12 milliárd dollárt. Eddig 3000 amerikai vállalat különböző sikerrel, de fokozódó befolyással telepedett le Európában”. És. hogy ennek a nagy érdeklődésnek mi a titka, azt ő maga leplezi le később, amikor megállapítja, hogy „az európai kiskereskedelem oly nyilvánvalóan profitot kínáló terület, hogy számíthatunk rá: egyre több amerikai vállalat jön majd át az Atlanti-óceánon”. Mégpedig nem másért, mint azért, mert „Európában a bérek alacsonyak és az árak magasak”, tehát az amerikai cégek, a maguk hatalmas ka-, paritásával könnyen verse-, nyezhetnek az európai vállala-- tokkal. Sőt, miután a bérek; alacsonyak, egyszerűbb, ha felvásárolják azokat. Akkor aztán! már az árdifferencia sem h probléma számukra. j llíiogv Va’erv utódai látják ; Ha az amerikai író meglehe-^ tős yenki-büszkeséggel szögezi! le mindezt könyvében, akkor^ érdemes talán egy pillantást! vetni azokra a mai franciákra,J akik Valery utódai az újságok! hasábjain. Márpedig, ha eze-t két a franciákat is meghall-! gátjuk, akkor furcsa módon! azt látjuk, a franciák sem vé-j lékednek másképp, csupán ők! a szenvedő fél oldaláról álla-í pítják meg ugyanazt, amit! McCreary. j Ez azonban mindjárt más-! képpen fest! Serge Mailet, a Le Nouvcl! Observateur című francia lap \ munkatársa több cikket szén-; telt ennek a kérdésnek, és mi-H után 6 is Valery mondását! idézte, joggal nevezhető a nagy; költő mondása örökösének.; Mallet is megállapítja, hogy az; amerikaiak „piacot keresnek* és az európai piac még nem. tekinthető telítettnek. Ráadd-', sül itt nem drága a munkaerő”, miként ezt amerikai; kollégája írta. Azt is hozzáteszi, hogy ehhez járulnak a Közös Piac keretei között beruházó külföldi bankároknak nyúj-• I I t ! Frírara bemafstó ; az Avas szállóban t ! Műsor, tombola, [kozmetikai tanácsadó > A miskolci Fodrász Ktsz vasárnap, január 9-én délután! • fél öt órai kezdettel újabb fri- | zura bemutatót rendez az * Avas szálló fehér termében. ) _ i Ez alkalommal a nézők »több színházi és a közelgő 'farsangra való tekintettel, bá- >1i hajviseletet láthatnak majd, ,a legmodernebb kivitelezésiben. Bemutatnak egy meny- [asszonyi hajviseletet is. A kö- 'zönség bizonyára szívesen latija újra azokat a nappali frizurákat, amelyek a legutóbbi [bemutatón a véleménykutató [lapok tanulsága szerint, a log> nagyobb sikert aratták. Sor »kerül kozmetikai bemutatóra [és tanácsadásra is [ A fodrászok a férfiakra is [gondoltak:. bemutatják a leg- i modernebb férfi hajviseletet. > De, hogy a legkisebbek sem [maradjanak ki: a résztvevők [gyermekfrizurákat is láthat- »nak. > A bemutatón kisérő műsor, [tombola szórakoztatja a kö- [zönséget. A rendezők újra [szétosztják a véleménykutató »lapokat is. tott pénzügyi kedvezmények”. Példát is hoz fel rá, amikor megírja, hogy Pinay, akkori pénzügyminiszter „1959. január 21-i, május 15-i és június 26-i rendeletéivel felhatalmazta a külföldieket arra, hogy francia részvényeket és üzemeket vásároljanak és 48 óra leforgása alatt hazavigyék tőkéjüket”. Ez a megállapítás megint egybevág az amerikai könyv szerzőjének azzal az állításával, hogy „Európában egyre több amerikai kereskedelmi bank telepedett le, hogy lebonyolítsa az amerilcai konszernek leányvállalatainak ügyleteit” és ezek gyakran „meglevő cégeket vásárolnak fel”. Samu bácsi tehát olcsó munkaerőt keres és talál Nyugat- Európúban, drágábban adhatja el termékeit, mint odahaza, államilag támogatott beruházási lehetőséghez jut és tőkéjét még haza is viheti a „győztes hadjárat” után. Mindez talán meg is magyarázza, mit keres Európában, és azt is, hogy mennyit. Fehér Tibor gyógyulás útján Sokat. Máté Iván Fehér Tibor Jászai-dijas színművész, a Miskolci Nemzeti Színház régi s igen népszerű tagja már hosszú idő óta nem látható a színpadon. Pontosan november 14-e óta nélkülözi a közönség. A közkedvelt színművész már hosszú ideje betegeskedett, különböző kórok támadták meg szervezetét. azonban mindaddig, amíg csak lábra tudott állni, nem hagyta el a színpadot A színházlátogatók a Sztambul rózsája című nagyoperettben Kernal pasa szerepében, és Gorkij örökéletű drámája, az Éjjeli menedékhely Kosztiljov-ja- nak alakjában látták utoljára. E két párhuzamosan futó darabban játszotta igen emlékezetesen a két, jellegében egymástól annyira elütő szerepet.. A betegség végül is ágynak döntötte. Hosszú időt töltött kórházban, majd otthon nyomta hetekig az ágyat. Pályatársai, barátai, tisztelői állandóan érdeklődtek állapota iránt, sokan keresték fel, hogy a kényszerű pihenő napjait elviselhetőbbé tegyék, egyben a beteg színész és a közönség, meg a színház kapcsolatát ápolják. Fehér Tibornak életeleme a színpad, a játék, a közönséggel való találkozás, a mindennapi rivaldafénybe állás a legkülönbözőbb szerepekben. Most e látogatások pótolták valamennyire e kapcsolatot, s egyben bizonyították a közönség érdeklődő tiszteletét is. Az utóbbi időszakban javulás jelentkezett Fehér Tibor állapotában, és a napokban további erősödés végett üdülésre utazott a Szabadsághegyre, abban a — hisz- szük, mielőbb beteljesülő — reményben, hogy rövidesen teljesen felgvógyultan ismét a színházi reflektorok fényébe állhat, s szórakoztathatja a miskolci közönséget. (bm) A KNP megalakulásának ©Emlékmúzeumában — A Vörös Ojság szerkesztősége néhány szobával odébb volt — mutatja a gyermekeknek, akik éppen a lap egyik régi példányát nézik — a plakátok nagy részét Bíró Mihály csinálta. Itt látható az emlékezetes okmány, a kommunista és a szociáldemokrata párt akkori egyesüléséről. A szociáldemokraták sorában Landler Jenő az első aláíró, a kommunistákéban Kun Béla. Legjobban a Kun Béla emlékszoba ragadja meg a nézőt, ahol ez a szerény névjegy idézi emlékét: Kun Béla külügyi népbiztos. Itt láthatók Leninhez írt leveleinek másolatai, ruhája és tárcája. Ugyancsak itt látható az a sárga bo- rostyánszipka, amelyet Frankel Leó hagyatékából őriznek. üram .:; Nem mindenki mer- amit ő. Picit megsimítja agyondol- í&zott kezével ura kabátját. — Hát amikor a bükkönyös- bpn leterítetted azt a két vaddisznót, említetted-é? 7- No tényleg! Az is igen él- d'ényes volt, — kezd bele új- ^a Sándor bácsi — Igen sö- *®t éccaka vót. Nem láttam az °rt-omig sem. Egyszer csak ott Messze, az égenyhénél, tudják Jhi az? — áll meg az elbeszélésben. — Akármilyen sötét Var>. a láthatárnál valamivel enyhül a sötét. Azt híjjuk egenyhének. Szóval... — Lát egy nagy vaddisznót "T lelkesedik bele az asszony. Sándor bácsi elhallgat, mint akit elvágtak. Feszengve mozdul a széken, aztán rászól: '— Egyszerre ne beszéljünk. VaSy te, vagy én! Megrettenek. Azt hiszem, ez a veszekedés előszele. De nem. , 2 asszony szelíden levonja lfezét az ura válláról, s ked- Ves. békéltető hangon mondja: Beszélj csak, beszéli... Mondjad te... Te tudod jobban ... , Az utolsó szavak olyan hal- ?a'í; bogy szinte elvesznek a .fi új lendületet nyert hang- Ja mellett. Aztán végre búcsúzunk. Szabadkozunk az alkalmatlan- SatI miatt a háziasszonynál, ahogy unk. Nem tesz semmit. Ezt is kellett csinálni. ,.^0ngja őszinte, de nem sér- ö. Erezni benne, hogy el tud- ‘a volna nélkülözni ezt a hir*-K A párt alapítóinak fényképei előtt. Elsárgult újságlapok tanúskodnak a történelmi időkröL Budapesten, a Visegrádi utca 15. számú házban, ahol 191!)/19-ben a Kommunisták Magyarországi Pártjának székháza volt, néhány napja megnyílt a KMP megalakulásának emlékmúzeuma. Iskolások látogatják most tanáraik vezetésével, hogy lássák a helyiségeket, amelyekben a legújabbko- ri magyar történelem elkezdődött. Fényképek, fotókópiák és pinkátok fogadják az érdeklődőket, aztán beljebb újságcikkek következnek és az az írógép is látható, amelyen a röp- iratokat gépelték. — Még él az az elvtársnő, aki ezen a gépen dolgozott — magyarázza a gyermekeknek az idős korában is fürgén mozgó Klemens Bála. a szemüveges öreg harcos, aki maca is itt dolgozott annak idején. — Kun Bélának, akit mi csak Vezérnek szólítottunk mindnyájan — mondja — nem volt külön íróasztala. Hol az egyik, hol a másik szobában tűnt fel, ahol éppen szükség volt rá. A fogason akkor nem kabátok, hanem puskák lógtok. Egyik szobában az a tengerész-alakulat tanyázott, amely a pártközpontot védte. Az egyik képen valóban lát- :ható Klémens Béla maga is. ! Akkor még sűrű haj fedte a : fejét, ö volt a párt vidéki : szervező titkára, a forradalmi ; törvényszék legfiatalabb bí- ! rája. télén ebéddel járó többlet- < munkát, de ha az ura így akar-[ ta, neki sincs kifogása. < A két férfi a tanya széléig J kísér minket, ott elbúcsúzunk.« Tapossuk a ropogó havat. Ez ] már pihenés. De valahogy« mégsem találom magamban ] azt a kellemes, megszokott ér-, zést, amely egy befejezett; munka után természetes len-] ne. Mi az oka? — töprengek.« Hiszen Sándor bácsi két ri- J portra való élményt is elmon-« dott. Van miben válogatni,] mit írjak meg, mi maradjon« ki. I Rójuk a kilométereket, köz-, ben lassan bealkonyul. Asszo-, nyok jönnek szembe, nagy] kendőkbe burkolódzva, s előre« köszönnek: Adjon Isten jó es-] tét! — Jó estét, jó estét, — kö- ] szöngetünk vissza, s lassan rá-« jövök, mi a kellemetlen éi’zés] 1 oka. 1 A nénit nem hallgattuk vé-] gig. Egyszer sem. Igen, róla is« kellene írni. De hogvan most] már? Visszafordulni? örül is« már. hogv kiürült úgv-nhogv] a nyári konyha. Talán érmen« az edénveket mossa n menyé-] vei. s talán elég neki az az« öröm, hogy a bátor ura ben-| 1—’ az űisáeban. « f gen, biztosan így van,, zárom le magamban a; H töprengést, s míg] csendben tapossuk a1 havat, a furfangos történetek-, ; re gondolok, s arra, mi is len-' ne a legmegfelelőbb címe a] Sándor bácsiról készülő ri-( ■ portnak. Adamovics Hona
