Észak-Magyarország, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-01 / 1. szám

Január 1.

ESZAKMAGTARORS'SAG

főbbről van szó 1

hetekben, napokban, amióta Pártunk Központi Bizottsága .[jtára bocsátotta gazdaságirányítási rend- iiferünk átszervezésének tervezetét és még drkább dRta, hogy kormányzatunk nyilvánosságra hozta a jövö évi népgazdasági °rv főbb mutatóit, a tervezett ár- és bérpo- j-ikai intézkedésekkel együtt, jócskán ta- ülkoztunk töprengő, problémázó emberekül, sőt, „bölcs Salamonokkal” is. A jelenség :'Itétlenül figyelmet érdemel.

.Nem titok: gazdaságirányításunk reformelve is, a jövő évi népgazdasági terv főbb kutatóival együtt bejelentett ár- és bérkor- jókciók terve is, joggal váltott ki széleskö- “i érdeklődést. Á problémázás, bizonyos prengés, számolgatás természetes, hiszen jövő évi terv, a gazdaságirányítás átszer- izése, s a tervezett ár- és bérintézkedés, ir különbözőképpen 'és különböző mértéken, végeredményben mindenkit érint. A l'iárnolgatás és a „jósolgatás” persze, a végre- jVjtási utasítás minden részletének ismerete ‘Skül (ezek kidolgozására, mint ismeretes, a inisztertanács és a SZOT kapott megbízást) kicsit még korai. Az is természetes, 5gy az áremelések, még ha csak néhány .ntos árucikket érint is — senki sem örül. iszont az egyoldalú és felszínes szemlélét- 1, valamint a nyilvánvalóan rosszindulatú jmgulatkeltéssel máris szembe kell nézünk.

őszintén és becsületesen meg kell mondani, hogy ennél természetesen sokkal többről van szó! (A nyilvánosságra hozott intézkedések vezető közéleti személyiségek nyilatkozatai részletezik, indokolják is — érdemes ezeket figyelmesebben elolvasni.)

Aztán, ha bárki is egyes árucikkek árának emelkedéséről beszél, egyoldalú dolog, ha ugyanakkor hallgat az árcsökkentésekről, az évi 2 milliárd 400 millió forintra rúgó béremelésről , a családi pótlék megemeléséről, az SZTK-járulék kiterjesztéséről, s egyes mezőgazdasági árucikkek állami felvásárlási árának emeléséről. Mindez rengeteg családot érint majd kedvezően, s közismert, hogy az intézkedések nem növelik az állami bevételeket; népgazdasági és össz-társcdalmi méretekben az áremelésből és az árcsökkentésből származó összeg .kiegyenlítődik; a progresszív nyugdíj járulékból és a no fvobb keresetűek jövedelemadójából származó többlet bevételt államunk szociális intézkedésekre (családi pótlék, alacsonyabb keresetű munkások és kisfizetésű szakképzett munkaerők, nehéz munkát végző emberek fizetésének es az alacsony nyugdíjak emelésére) fordítja.

Az intézkedések politilmi vetülcte még nagyobb horderejű. Túl azon, hogy a nemzeti jövedelem felosztási alapjának igazságosabb elosztásáról (az aránytalanul eltérő jövedelem-különbségek csökkentéséről) és igazságosabb közteherviselésről (egyes kategóriák fizetésemelésével régi sérelmek orvoslásáról) van szó. Mélyebb összefüggéseiben a termelő erők é? a termelési viszonyok jobb, kötelező összhangjáról, közelebbről a termelési viszonyok, benne az elosztási viszonyok fejlesztéséről is szó van! De hagyjuk a fejtegetéseket. Politikailag, végső soron a munkás-paraszt szövetség és pártunk szövetségi politikájának erősítéséről, hosszabb távon az életkörülmények stabilabb fejlesztéséről, megalapozásáról és biztosításáról, a szocializmus kevesebb hibával és torzulással történő építéséről van szó! Vagyis, nem egyszerűen arról, hogy felemelik a hús árát...’' — ami persze közgazdaságilag önmagában véve is indokolt. (A Népszabadság karácsonyi számában részletes nyilatkozatokat olvashattunk az intézkedésekről.) Arról is szó van itt, hogy ha nem akarjuk, hogy a tsz-ek időtlen időkig az önköltségen felül, ráfizetéssel, állami dotációval termeljék meg, hiánytalanul az ország hazai és export szükségleteit, s hogy megoldjuk az évek óta tapasztalt és vissza-visszatérő „húsmizériát”, a sorbanál- 1 ásókat, akkor a hús termelőit anyagilag érdekeltebbé kell tenni.

vMV^n őszinte, becsületes választ var mindenki a maga problémájára a ter- vezett intézkedésekkel kapcsolatban. Ezt meg

. A Párt és a kormánv pedig

mindenki megértésére és segítségére számít a szükségessé vált átmeneti (2—3 évet érintő) intézkedések célravezető, eredményes megvalósításához. y

I Bár úpy tűnik, h?F ,** az átmeneti

{— ------—;--------- időszak a kormány

s

okrétű intézkedésével, felelősségteljesebb gazdálkodással, jobb munkaszervezéssel, anyagellátással, gazdaságosabb termeléssel es mindenki fegyelmezett, jó munkájával valószínűleg le is rövidíthető!

1 Cscpányi Lajos

átadták az 1965. év j ezredik lakását f a borsodi építők j

A Borsod megyei Építőiparig Vállalat dolgozói eredmények-} ben gazdag esztendőt zártak.} A felszabadulási versenyben,} bár az esős nyári időjárás és. a növekvő létszámhiány gyak-t ran megnehezítette a foiyama-} tos termelést, a múlt évre előírt.) 940 lakást ígéretükhöz híven} karácsonyig elkészítették- A} jó munkában nagy részük volt.} a műszaki vezetőknek, akik az., építkezések meggyorsítására ez} évben először részletes ütem-} tervet dolgoztak ki. Az eléggé-) szoros ütemtervet az év folya-} mán kisebb eltolódásoktól el-4 tekintve, sikerült betartani.} Ehhez nagyban hozzájárult,} hogy a munkahelyeken növel-} ték a gépek számát cs a ter-^ melés meggyorsítására számos; új technológiai eljárást vezet-} tek be. így meggyorsult a tér-.) melés üteme. Karácsonytól} szilveszter reggelig sikerült} még terven felül újabb 78.) lakást átadniuk és ezzel az} idén készített lakások száma} elérte az 1018-at. A nagyszerű-) munkngyőzelmet a műszaki és} a fizikai dolgozók pénteken.) este a vállalat székházában} megrendezett szilveszteri mu-1 latságon ünneoelték. és vidánn hangulatban ürítették poharu-} kát a még boldogabb új esz--) tendőre. ;}

—

j

„{utalom műszak“: Szilveszterre ; a diósgyőri hengerészeknek j

A Lenin Kohászati Művek- hengerészei, a gyár többi dől-} gozójával együtt, jól zárták az. évet, határidő előtt eleget tét-} tek évi kötelezettségüknek. A} hengermű gyárrészleg az év} utolsó napjának dclelőttjére-i már több mint négyezer ton-, na tériünkkel tetézte meg évi} tervét, ennyivel több félkész-} és készárut adva a felhasználóknak. A jelentős, terven fe-n lüli többlettermelés birtoké-} ban és mintegy jutalmazás-} ként is, a jó és eredményes) munkáért a gyár, illetve a} gyárrészleg vezetősége az évi utolsó napjára úgy állította} össze az üzemeltetési tervet,} hogy a hengerészek pénteken} mar csak a délelőtti műsza-} kon dolgoztak. így a diósgyőrit hengerészek a jól végzett mun-} ka tudatában a szilvesztert -) vidáman, hozzátartozóik, is-} merőseik körében tölthették. +

4

Számvetés és előretekintés

S beszélni kell arról is, hogy megtörtént társadalmunk életének újabb nagy forradalma: a falu szocialista átalakítása. Bizonyos, hogy ennek valódi hasznát csak ezután érezzük majd igazán.-^zaporodtak egyéni és közös örömeink, de közben — mert az élet elkerülhetetlenül ezzel jár — gyarapodtak gondjaink is. Igaz, más módon, más szinten, mint mondjuk tizenöt-tizennyolc esztendeje, de éppen ezért terjedelmükben, tartalmukban és arányaikban is másként. Ma, ha gondot okoz a külföldi, vagy a hazai piacon eladhatatlan termék, már nemcsak a miniszter gondja ez: közvetlenül is megérzi az egyes ember. S ha az idő túlhaladta ~ már pedig túlhaladta — a : gazdaságirányítási rendszer ma i még érvényes módját, az be- : folyásolja az egyes ember élet■ körülményeit is. A régi mó- . dón elég volt, ha a különböző

termékfajtákból nagy mennyi- . ség készült, s más termékek t ugyanakkor hiányoztak. Ma az ország, a világpiac, az egyes 1 ember sokkal igényesebb, mint i voIt- Mindenben korszerűbb i ,crmékeket követel, magasabb

• színvonalat mindenben, s nem utolsó sorban rendet maga kö’ fül, gazdagságban, közéletben egyaránt. Ezt akarjuk vala- ’ mennyien. Egyszer — kimond- : va, vagy kimondatlanul, min• den gondolkodó ember vágya ez — véget kell vetni a toldo: zásnnk-foltozásnak a gazdaság

■ szerkezetében, s a szilárd néphatalomra, az egyöntetűen szocialista társadalomra építve

■ végre meg kell teremteni e korszerű viszonyoknak megfe• lelő gazdasági formákat.

Bizonyos, hogy nem volt könnyű sem elhatározni, se-m nevezetni azokat a gazdasási intézkedéseket, amelyek a ifi kosság egyes rétegeire most ,kfjf'íe7"tlonck- meg kellett fenni Arányosítani kellett az arakat, s a terhek elosztásával nagyobb súlyt hárítani a társadalomnak arra a részére, amely magasabb jövedelemmel ’ rendelkezik. Egyszer s mindaz ff a Iehetőségek szerint adni és juttatni kellett és kell a kisebb keresetű rétegeknek.

1 Hiba !enne a mostani intézkedéseknek csupán az. árakat emelő vonatkozásait látni, s mellékesként kezelni a többi rfzt: az árcsökkentéseket, a her- és fízetésjavításokat, a mintegy hat-nyolcszázezer család gondjait enyhítő elhatára- zasokat. A mezőgazdaságra vonatkozó intézkedések pedig abban az irányban hatnak, hogy a parasztságnak érdemesebb legyen még jobban gazdálkodni, még többet adni az országnak. Az új esztendőt l.ven intézkedések jegyében is ‘kezdjük. 1966 első napjai azonban nemcsak gondokat, örömöket is hordoznak.

ff' év- tervidőszak: Mi ez áll a naptár első lápján. Ennek indu- , mnk ismert, és most ismerőssé váló tejekkel, határozásokkal. Bizonv« hogy fontos, munkával 'teli

bír ko_vctkoz,ik az egyes em- oer. az ország részére m-.

? az is bizonyos, hogy életünkben ezután is örömök es gondok váltogatták- majd ogvmást. Attól függően

Hágáért tef* ™ajd az orrért ivr ‘r’htediáért. önma- vo* ,,Mert-.ha 1« igaz

lom e£Ten a társadalom egymásra utaltsága és

apcsolaör fokozottabban fgv

hof a,--uuGbfn- Magvarán: az,

SSS l b lT'cn az öröm:

mint a gond. aj egyszerű

szürke hétköznaook egyszerű' cselekedeteiben válik kézzelSüunk Ez ''tezont

,V,k«nK 47^,k- valamennyi

formióitLenUnK 03 ****

l 43 helyeit 146 termelöszöveikezefel • villamosítottak az idén Borsodban

t Borsod megyében az idén t legyvenhárom termelőszövet- . :ezet villamosítását tervezték.

t beruházó és a kivitelező 1 rál)alatok jól összehangolt nunkájának eredményeként az T edeti tervet a határidőnél

val előbb teljesítették. így . a év végéig terven felül még •o''ábbi három olyan közös ,’azdaságba, a homrogdi, fej_ íődobszai, valamint a bodrog- ilaszi tsz-be kapcsolták be a dllanyt, amelyekre egyébként xak 1966-ban került volna sor. \ villamosítás sikeréhez érté- cesen járult hozzá a Borsod negyei Tanácsi Építőipari Vál- alat, amely a termel őszöve t- iezetekben a belső szerelési munkákat fejezte be Idejében.

Apadnak a folyók

Az utóbbi napokban a hűvösebb és a kevésbé csapadékos iégtömegek hatására csökkent a Tisza és megáradt mellékfolyóinak vízutánpótlása. A Tárnán vonult le a legnagyobb

árhullám, s rövid ideig harmadfokú árvízvédelmi készültség őrizte a folyót. A Ti- .sza hullámteréről js yj^ahú- zódott a Y?z’ ?e;:nyugodott a

A jövő mérnökei ismerkednek a gépekkel

£

gy fordítás a naptáron, még egy pohár bor, egy jókívánság — s elmúlt 1965. Uj esztendőt kezdtünk. Családban, társaságban, az országban mindenütt az a szokás ilyenkor, hogy egy percet az emlékeknek szentelünk, hogy visszanézünk. Az ember szereti megvizsgálni poggyászát, mielőtt útnak indul, tudni akarja, mit visz magával: csomagja segíti-e, avagy csupán terheli!

Akár papíron, akár gondolatban végezzük a számvetést, kimutatja az egyén boldogulását is. Rendünk törvénve szerint az egyes ember életének cs az ország sorsának kapcsolata, összefüggése egy és oszthatatlan.

Nos hát: tegyük meg ezt az évvégi számvetést, álljon az újévi köszöntő pohár egy percig teletöltve az asztalon.

Jeles év, fontcs dátum: Nemcsak újesztendőt — új [tervidőszakot is kezdünk. Az ta fejezet, amelyet második öt- 'éves tervnek mondunk, véget- cért, mögöttünk van immár [örömeivel, gondjaival együtt.

[ _■*!~<y mondhatnánk, eljut BI tottunk előre kijelöli [ célunkhoz. Hiszen Borc sódban a hagyományos

'iparágak mellett új ipar vert [gyökeret. Villamosítottuk a 'legfontosabb vasútvonalakat éf [befejeztük a falvak vil- t lamosítását. A második öt- [éves tervben a meglevő üze- [mek bővítése, korszerűsítése és [új üzemek építése révén több «mint egyharmaddeü nőtt ai cípari termelés. A vegyipar pe- [dig csaknem megkétszerező- [dött. A mi vidékünk adja as [ország ipari termelésének 10— dl százalékát. S a borsodi ter- rmékelcnek mintegy 14 százaléka exportra kerül távoli országokba, messzi földeken hirdetne alkotó embereink képességeit, a magyar ipar becsületét, [Mindezt értékeli államunk, hiszen Borsod megye fejlesztéséire évente 3 és féí—4 milliárd [forintot fordít. Egyre korszerű- csődnek kohászati és vegyipari [üzemeink, a minőség javítását [és az önköltség csökkentését [szolgáló intézkedések gazdagon (gyümölcsöznek. Hogy csak az -elmúlt évek eredményeiből villantsunk fel néhányat, jó megemlíteni, hogy ipari termelési tervünket körülbelül 2 százalékkal túlteljesítjük, ami 1964-hez képest 6 százalékos emelkedést jelent; a kohászatban csaknem 1 százalékkal csökkent a készáru termelés selejtje, ami igen jelentős eredmény; az exportterveket pedig 4 százalékkal teljesítettük túl. Mindemellett javult a beruházások tervszerűsége, és nagy- vállalatainknál sokat fejlődött az ütemes termelés és kiszállítás. Több száz család költözött új otthonba.

Folytathatnék a sort, de talán elég, ha megjegyezzük: nincs olyan része Borsodnak, n|10l ne tűnne szembe a második ötéves terv eredménye, ahol ne láthatnék az áldozatok és az erőfeszítések nyomait.

Ha már a számvetésnél tartunk, ne hallgassunk a milliókban nehezen kifejezhető változásokról és sikerekről se. Arról, hogy befejeződött az ország villamosítása, hogy az egykor sötétségbe süppedt aba- úji falvakban ma villany ég és a kis házakban ott a nagyvilág a televízió képernyőién. Beszélni kell az iskolát végzett százezrekről, a könyvek millióiról, a Barátság távvezetéken áradó olajról, földünk méhének feltárt új kincseiről, a lakosság csaknem teljes egészére kiterjedő társadalombiztosítási rendszerünkről, a leküzdött népbetegségekről, __

m

inderről beszélni kell. mert ez is hozzátartozik a kép teljességéhez.

I “ I egyoldalú és felszínes tájé- a| negiepoenj koz6dásra> leegyszerűsített óndolkodásra enged következtetni, bár- > ennyire jóindulatú problémázgatásról van - szó, hogy egyes emberek a nagyhorderejű, Ifbb éves hatékonyságú intézkedéseket vala- jgy {gy summázzák: felemelik a hús árát... -émelyik üzemben a parasztságra neheztelek a hús felvásárlási és kiskereskedelmi 'ónak emelése miatt, falun pedig néhol pedagógus-ellenes” hangok hallatszanak • ök kikönyörögték maguknak a béreme- -st.”) Érdekes módon halkszavúak, sőt, szótanok azok a kategóriák, amelyeket egyértelműen kedvezően érintenek majd a tervezett Itézkedések. Természetesnek tartják, mintegy végeredményben természetes és szük- íges intézkedésekről van itt sző, a gazda- igirányítás korszerűsítése, a jövö évi terv, alamint a tervezett ár- és bérintézkedések setében is.

• A mélyebb összefüggésekben gondolkodó, rókább szavú, vagy hallgatólagosan helyes- ó, és a szimplifiknltan. de hangosabban (általi anekdoták formájában is) problémá- k „hangulati párviadalában” aztán jelent- ! zik bizonyos egyoldalúság. Ez jelzi, hogy •tszervezeteinknek minden problémára . zintén válaszolniuk kell, s valamennyi ár- ekeit réteggel sokoldalú eszmecserére lesz ' ég szükség, hogy végül is. a legfontosabb : .!zefüggéseket, az élet által sürgetett, a2 ■ >bbi időben szükségessé vált intézkedése- t mindenki megértéssel fogadja cs segítsen ok maradéktalan megvalósításában. A sajti segítségét is joggal várják ehhez pártszer- ■ezeteink, olvasóink, s ezt a segítséget kötelességünknek is érezzük.

I . az olyan, károsan egyszerűsítő

Ezúttal nézetekhez szeretnénk néhány megjegyzést fűzni, amely az átfogó nagy- lorderejű intézkedésekből mindössze annyit Mgadott ki, hogy „felemelik a hús árát”.-«