Észak-Magyarország, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-25 / 20. szám

(I Világ prpíétárjcrf, egyesüljetek! A MAGTAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGXEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXB. évfolyam, 20. szám Ara: 50 fillér Kedd, 1966. január 25. Csupán ébreszteni kevés! E gy ankéten arról be­szólt egy művészeti intézmény vezetője, hogy a műalkotásnak csak a gondolatébresztés a feladata, s hogy ez a feléb­resztett gondolat milyen irányba hal, miként gyűrűzik tovább, már nem a műalko­tás megteremtőjének gondja, mert az emberek gondolkodó lenyeli, s adottságaiktól, szel­lemi felvérteze tőségüktől, életszemléletüktől, világnéze­tüktől függ, hogy a gondola­tokat miként fűzik tovább, milyen következtetéseket vonnak le azokból. E szemlé­let erősen vitatható és nem járunk messze az igazságtól, ha alapvetően hibásnak, a szocialista művelődéspolitika alaptételeit mcllőzőnok, vagy éppen tagadónak tekintjük. A közel egy esztendővel ezelőtt közzétett ideológiai irányelvek tézisei között ol­vasható az a megállapítás, hogy „a szocializmustól tá­vol álló jelenségek is fölerő­södnek irodalmunkban és művészetünkben. Sajnos, ki­adóink, színházaink, filmstú­dióink és más kulturális in­tézményeink, a sajtó, a rádió, és a televízió solcszor tűrhe­tetlen engedékenységet tanú­sítanak irántuk”. A bevezető­ben említett megnyilatkozás, illetve az abban tükröződő álláspont marlzánsan illuszt­rálja, hogy mennyire helytál­ló az irányelvek idézett meg­állapítása, s mint ugyanez a pártdokumenturn a későbbi­ekben megállapítja, egyes irodalmi és művészeti körök­ben mennyire észlelhető a politikai és világnézeti kö­zömbösség, és az a tévhit, hogy a művészet öntörvény- szerűen, a társadalomtól füg­getlenül fejlődhet. Szocialista kul túrforradal­munk a tömegkultúra és a közoktatás terén felbecsülhe- totlen eredményekkel büsz- kélkedhetik. Óriási eredmé­nyek jelzik az előrehaladást a művészeti életben, az iro­dalomban és tudományokban is, azonban éppen e kategó­riákban találkozhatunk a polgári szellem helyenkénti erősödésével, a hamis „politi­kamentességgel”, a „steril művészetre” törekvés jegyei­vel is. Az elmúlt nyolc esztendő minden kultúrpolitikai tény­kedése egyazon alapon nyug­szik: az 1958 augusztusában közzétett művelődéspolitikai irányelvek határozzák meg azóta is egész kultúrpolitikai életünket, és az időközben hozott idevonatkozó párt- és állami határozatok c neveze­tes pártokmány téziseinek gyakorlati megvalósítását cé­lozzák. Abban pedig többek között az olvasható, hogy egész művelődési tevékenysé­günket alá kell rendelni an­nak a tömegméretű harc­nak, amit a munltásosztály a párt vezetésével a szocializ­mus győzelméért folytat. Ebből az alapvető tanítás­ból eredően a szocialista kul­túra minden formájú jelent­kezésének az emberformá­lást, az újtípusú, szocialista ember tudatának nevelését kell szolgálnia, jelentkezzék az akár közvetlen ráhatás, akár pedig a különféle mű­vészeti megnyilvánulások közvetett formájában. És hogy ezt kell szolgálnia, ma­gában rejti azt a követel­ményt is, hogy nem elég té­nyekei megállapítani, nem elég gondolatokat steril mó­don rögzíteni, hanem min­denkor úgy kell azt a nagy- közönség elé tárni, hogy ab­ban tükröződjék a szocializ­mus építésének igenlése, a szocializmustól idegen eszme­áramlatok, jelenségek elve­tése, vagy éppen elítélése, egyszóval állást kell foglalni a szocializmus mellett. Nem ilehctelég csak azt Scimon dá­nunk bármilyen. művészeti formában, hogy 1945, ha ebből a megállapításból nem tükrö­ződik felszabadulásunk ténye is, és ezt az évszámot épp­úgy kezeljük csali, mint a többit. Nem elég csak közis­mereteket nyújtanunk a kü­lönböző oktatási formákban, ha nem úgy plántáljuk azo­kat a tanulók tudatába, hogy a szocialista társadalom épí­tésében gyümölcsöződjenek. És különösen nem elég olyan polgári irodalmi, művésze­ti, tudományos alkotásokat a velük egyetértő, vagy szem­benálló állásfoglalás nélkül közkinccsé adni, amelyek fél- reértelmczhetők, többféle­képpen érthetők, vagy min­denki külön-külön, saját szájíze szerint magyarázhat­ja. Ezt a luxust a szocialista társadalom építése közben, az új rendet igenlő magán­ember sem■ engedheti meg magának, s különösen nem en­gedheti meg művészeti in­tézmény, amely alapvetően a szocializmus zászlaja alatt a szocialista kultúra terjesz­tésére hivatott. Nem lehet, a működő művelődési intéz­ménynek a polgári kultúra bármilyen előjelű és bármi­lyen értékes termékét ter­jeszteni, közreadni, bemutat­ni anélkül, hogy valami mó­don ne tükröződnék e tevé­kenység közben az ilyen mű­alkotások gondolatiságával kapcsolatos szocialista állás­foglalás. N emcsak ébreszteni kell hát a gondola­tot. Kevés lenne csak az ébresztés. Minden szocialista művelődési intéz­ménynek hivatásbeli felada­ta, hogy gondolatot ébresz- szen és az emberek gondol­kodását valamilyen irányban befolyásolja. Szocialista mű­veltség adásáról, szocialista jellegű művelődésről lévén szó, feltétlenül az szükséges, hogy az emberekben feléb­resztett gondolatokat az iro­dalom, a művészet, a tudo­mány sajátos eszközeivel igyekezzünk az emberek tu­datában úgy elhelyezni, hogy az szocialista világszemléle­tüket erősítse, és a világ je­lenségeiről e gondolatok ailapján úgy formáljanak vé­leményt, ahogy azt a műal­kotás, vagy tudományos eredmény a szocializmus op- tikáján keresztül láttatja ve­lük. Benedek Miklós flürtáíf az MSZBT ás az SZMBT eiyiittüiííiisi egyezményét Hétfőn a Barátság Házában Kristóf István, az MSZBT fő­titkára és J. V. Sikin, a Szov­jet—Magyar Baráti Társaság küldöttségének vezetője alá­írta a két társaság idei együtt­működési egyezményét. Az egyezmény tovább bővíti a két társaság együttműködé­sét. Az elmúlt évekhez hason­lóan az idén is több alkalom­mal delegációt cserélnek. Meg­ünnepük a jelentős politikai és kulturális évfordulókat. Mindkét országban széleskö­rűen ismertetik a baráti nép gazdasági, tudományos és kul­turális eredményeit, minden­napi életét. Ebből a célból elősegítik a magyar és szovjet tudósok, művészek, szakembe­rek, ipari és mezőgazdasági dolgozók tapasztalatcseréjét és személyes találkozási lehető­ségeit. Termelési iionfereecia az LKM-lien Kinek jött jól az emberrablás? Hogyan kerül az esztétika az üszőistállóba? Látoeatás a Bizományi Mázban Vegyipari modell tervezés Hazánkban a Vegyiműveket Tervező Vállalat alkalmaz­ta először a modell-tervezést. Az új módszer szerint a tervezési feladatok gyorsan és szemléletesen megoldha­tók, a dokumentáció többsége rajzolás helyett fényké­pezhető. A modell-tervek előnye, hogy könnyen átala­kíthatok, kiváló segédeszközök a szerelők munkájához és a kezelők betanításánál. Néhány 19GG-ban megvaló­suló modell-terv már elkészült a vállalat műtermében. Részlet a vállalat modell-m űterméből. Előtérben a vegy­ipari típus-csarnok modell-terve, háttérben a Péti Nit­rogénművek ammónia üzemének egy részlete. Feszültség Párizs és Rabat közti A klzepvöíiea több országba látogat el Kállai Gyoía miniszterelnök Kállai Gyula, a magyar for­radalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke hivatalos kor­mánymeghívásoknak eleget té­ve, á közeljövőben baráti láto­gatást tesz az Egyesült Arab Köztársaságban, az Etióp Csá­szárságban. Tanzánia Egyesült Köztársaságban. Kuwait Ál­lamban és az Indiai Köztársa­ságban. Megtelték a7 elveszett _ atombombát Spanyol részről származó^ eddig meg nem erősített hírek szerint különleges mérőmű­szerekkel sikerült nyomára akadni az egy héttel ezelőtt spanyol terület fölött lezuhant amerikai repülőgép eddig hasz­talanul keresett negyedik atombombájának. A bomba ál­lítólag a dél-spanyolországi Almeria partjától mintegy ki­lenc kilométerre, 700 méter mélységben a Földközi-tenger fenekén fekszik. A francia kormány vasárnap visszarendelte Rabatban akk­reditált nagykövetét, Robert Gillet-t. A marokkói kormány­hoz intézett francia jegyzék megállapítja, hogy a Ben Bar­ka-ügy a francia—marokkói kapcsolatok szintjén csak poli­tikai ügyként kezelhető. Kor­mányok közötti ügyről van szó.­Robert G illet Franciaország marokkói nagykövete Hétfőn elhagyta Kabátot. A francia nagykövet visz- szahívása nem jelenti a dip­lomáciai kapcsolat megszakítá­sát és a francia kormány ed­dig nem kérte Mulaj Ali her­cegnek, marokkó párizsi nagy­követének távozását. A viszony Párizs és Rabat között azonban feszült. A francia külügyminisztéri­um nyilatkozatában alá­húzza a Bon Barka-ügy körüli konfliktus politikai jellegét. A kormány nem követelte Uf- kir és társai kiadását, hanem a marokkói kormány segítsé­gét kérte az igazság kideríté­séhez. Párizsban rámutatnak, hogy a francia nagykövet január 21- én fel akarta keresni a ma­rokkói külügyminisztert, de még a miniszter kabinetjében sem fogadták. II. Hasszán ki­rály fedezi Ufkirt, súlyosan kompromittált belügyminisz­terét. A Figaro értesülése szerint Caillenak tudomása van arról, hogy Ben Barka holttestét a marokkói titkosszolgálat emberei múlt év október 30-án Orly közelében, egy erdőben ásták el. A bal­oldali pártok kedd estére nagygyűlést hívtak össze Párizsban, a Ben Barka­üggyel kapcsolatban. Francois Mitterrand, volt köz­társasági elnökjelölt és Robert Ballanger, a kommunista párt parlamenti csoportjának elnö­ke felszólal a gyűlésen. Marokkó is visszarendelte nagykövetét Párizsból, a Ben Barka-ügyből kifolyólag. Az erről szóló jegyzéket hétfőn nyúj tóttá át Couve de Mur- ville francia külügyminiszter­nek Mulaj Ali marokkói nagy­követi Megbukott a szicíliai tartományi kormány Egy nappal a Moro-kormány lemondása után megbukott, a szicíliai tartományi kormány is. A középbal összetételű szi­cíliai kabinet szombaton egy költségvetési tétel megszavazá­sakor maradt alul, s Frances­co Coniglio miniszterelnök ez­után jelentette be kormánya visszalépését. Repiiloseokaiaszlróla — 117 halott Hétfőn reggel a Mont Blanig csúcsához közel, a francia ol­dalon lezuhant az indiai re­pülőtársaság egyik ulasgépC) fedélzetén 106 utassal és 11 főnyi személyzettel. Hírügynökségi jelentésed szerint a repülőgépen tartóz­kodó mind a 117 ember el­pusztult Ma Kezdi meg munkáját az Olasz Kommunista Párt kongresszusa Kedden délelőtt kilenc órakor kezdődik Rómában, a kongresszusi palotában az Olasz Kommunista Párt XI. kongresszusa. A kongresszus napirendjén három kérdés szerepel: 1. Luigi Longo beszámolója a párt politikájáról; 2. a párt szervezeti szabályzatának módosítása; 3. a Központi Bizottság és a Központi El­lenőrző Bizottság megválasz­tása. 41 kommunista- és mun­káspárt küldte el képvise­lőit a kongresszusra. Az MSZMP küldöttsége Biszku Bélának, a Politikai Bizott­ság tagjának vezetésével már megérkezett Rómába. Az SZKP küldöttségét Szuszlov, az SZKP elnöksé­gének és titkárságának tag­ja vezeti. Hétfőn reggel az Olasz KP vezetőségének és a kül­földi küldöttségeknek tagjai Togliatti sírjánál emlékez­tek meg az OKP 1961-ben elhunyt nagy vezetőjéről. A megye idei tervéről és a kormány intézkedéseiről tanácskozott az SZMT ülése Fontos témákról tanácsko­zott a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának ülése. Barna Ferenc, az SZMT titkára megyénk tavalyi eredményeit elemezte, majd a szakszerve­zetnek az idei tervvel és a kormány intézkedéseivel kap­csolatos feladatait ismertette. Második napirendi pontként Csengeri Zoltán, az SZMT munkásvédelmi bizottságának vezetője számolt be az iparban és a mezőgazdaságban előfor­duló balesetek alakulásáról, az ezek megelőzésére tett intézke­dési tervek végrehajtásáról, illetve ennek eredményeiről és problémáiról. Az ülés mindkét igen tartal­mas előadást alaposan, részle­teiben is megvitatta. A vitában felszólalt Gyöngyösi István, a SZOT elnökségi tagja és Doj- csák János, a megyei pártbi­zottság titkára is. A ssaksservexet segítő szerepe A megyei pártbizottság ki­bővített üléséről szóló beszá­molónkban már ismertettük megyénk iparának és ' mező­gazdaságának elmúlt évi főbb eredményeit és idei ten­nivalóit. Amikor az SZMT- ülésen Barna Ferenc minder­ről beszélt, hangsúlyozta; — 1965. évre a megye szak- szervezeti szerveinek felada­tait a SZOT 1964. december 30-i és a megyei pártbizottság január 15-i határozatai alap­ján sokrétűen jelöltük meg. Szakszervezeteink ezek figye­lembe vételével alakították ki a szakmájuknak megfelelő, sa­játos célkitűzéseket, amelyeket egész évi munkájukban ér­vényesítettek. Elnökségünk véleménye szerint szervezete­ink a korábbi éveknél job­ban, konkrétabban segítették a termelést. Éppen ezért a megyénk jó eredményeiben sok lelkes, szorgalmas szak- szervezeti aktivistánk tevé­kenységét is értékelnünk kell. Az SZMT tavaly októberben értékelte munkánknak ezt a részét, megvitatta és megje­lölte további előrehaladásunk feladatait. Üzemeinkben ja­vult a szocialista munltaver- seny tartalma, új vonások­kal gazdagodtak szervezési és értékelési módszerei. Szak- szervezeti szerveink arra tö­rekedtek, hogy a dolgozók versenylendületét, aktivitását a minőségileg új, a nagyobb és nehezebb feladatok megol­dására irányítsák. A vállalá­sokat helyesen, csak ott irá­nyították a mennyiségi felada­tok túlteljesítésére, ahol ezt bel- és külföldi szükségletek igényelték. Ezután Barna Ferenc arról beszélt, hogy a második ötéves terv és megyénk tavalyi gaz­dasági eredményei kedvező alapot nyújtanak az 1966. évi tervünk sikeres kezdéséhez, teljesítéséhez, ezzel egyben a harmadik ötéves terv jó meg­alapozásához, céljaink meg­valósulásához. — Szakszervezeti szerveink­nek továbbra is a mozgalmi munka minden eszközével se­gíteniük kell a hatékonyabb és gazdaságosabb munka fokozá­sát. Részletesen szóba kerültek a különféle iparágak és a me­zőgazdaság idei feladatai, a részlet-tennivalók is. Az ülé­sen felszólalók, a különböző munkahelyek képviselői egyér­telműen helyeselték e felada­tok megvalósításának szüksé­gességét. Egyetértés as ár­én bérrendezésekkel Hasonlóan egyértelmű he­lyeslések hangzottak el az ár­os bérintézkedésele megvitatá­sakor. A vélemények meg­egyeztek az előadóéval: — Az intézkedések szüksége­seié, meggyorsítják népgazda­ságunk fejlődését, erősítik tár­sadalmi rendünk politikai alapját, a munkás-paraszt szö­vetséget és ennek anyagi bá­zisát. Jobban ösztönöznek a termelési feladatok eredmé­nyes megvalósítására, meg­alapozzák a következő évek életszínvonalának egyenletes emelését. Ezért az intézkedé­sek végrehajtása a munkás- osztály, az egész nép javát szolgálja, célja egybeesik tái> sadalmunk alapvető érdekei­vel. Mint Gyöngyösi István, a SZOT elnökségi tagja is kifej­tette: mindennek széleskörű megértetésében a szakszerve­zeti szervek, az aktivisták továbbra is a pártszervezetek­kel, a párttagokkal szorosan együttműködve munkálkodja­nak. Dojcsák János elvíárs külön kiemelte azt a tényt, hogy az SZMT-ülésen részvevők fel­szólalásai, véleményei nagyoon helyes, pozitív állásfoglalást mutatnak a megye 1966. évi terve és a kormány intézkedé­sei mellett, fis mert az ülésen részvevők a megye minden iparágának és mezőgazdasági területének képviselői — így ez egész megyénk dolgozóinak állásfoglalását jelenti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom