Észak-Magyarország, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-21 / 17. szám

stórjaf, egyesüljetek? A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXII. évfolyam, 17. szám Ara; 50 fillér Péntek, 1966. január 2L A barátság kongresszusa D & írta: dr. Vadász Elemér akadémikus, az MSZBT alelnöke A Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság IV. kongresszusa olyan időpontban ül össze, ftmikor a magyar dolgozók szívében és emlékezetében még elevenen ott élnek az 19135-ös jubileumi esztendő eseményei, azok az érzelmek és gondola­tok, melyeket felszabadulásunk 20. évfordulójának nagyszerű ünnepe ébresztett. Bennünk él az a szeretet, megbecsülés és hála, amelyet a magyar llép különös erővel érzett ezen az évfordulón a felsza­badító Szovjetunió iránt. Ben­nünk élnek azok a gondola­tok, amelyek a felszabadulás óta eltelt két évtized eredmé­nyeit vizsgálva születtek. Dolgozó népünk ezen az évfordulón jogos büszkeség­gel állapíthatta meg, hogy pártunk vezetésével, szorgal­mas, teremtő munkánk ered­ményeképpen hazánkat az el­maradott tőkés-fői desúri Ma­gyarországból fejlett szocia­lista iparral és mezőgazdaság­gal, fejlett kultúrával rendel­kező országgá tettük. Lerak­tuk a szocializmus alapjait, és hazánk ma aktív, egyen­rangú tagja a szocialista or­szágok nagy családjának, a többi testvéri szocialista or­szággal vállvetve küzd a bé­kéért, a társadalmi haladásért. A két évtizedes fejlődés eredményeinek vizsgálata azt is elevenen bizonyítja, hogy ezen a — sokszor nehéz, küz­delmes — úton igaz barátra leltünk a Szovjetunióban. A szovjet nép azután, hogy sú­lyos véráldozatok árán meg­hozta a szabadságot sokat szenvedett népünknek, felbe­csülhetetlen segítséget nyúj­tott a felszabadult ország új életének megindításához, majd az azt követő években olyan sokrétű kapcsolatok alakultak lei országaink között, ame­lyeknek felmérhetetlen szere­pük volt országunk fejlődése szempontjából. A testvéri barátságnak és együttműködésnek ebben a termékeny légkörében dol­gozott a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság is, amely ugyan­csak az 1965-ös esztendőben ünnepelte megalakulásának 20. évfordulóját. Megállapít­hatjuk, hogy a magyar—szov­jet barátság két évtizedes fejlődésében, erősödésében és elmélyülésében, népeink köl­csönös megismerésében min­dig fontos szerepet töltött be a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság. Még inkább növeli en­nek az eredményes tevékeny­ségnek értékét, hogy a munka nagy részét, legnehezebbjét a társaság áldozatkész, fáradsá­got nem ismerő társadalmi aktivistáinak ezrei vállalták magukra. A Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság leg­utóbbi kongresszusa óta mintegy G év telt ei. Ez alatt dolgozó népünk további nagy lépést tett előre a szocializmus építésében. Eredményesen befejeztük a második 5 éves tervet, jelen­tős eredményeket értünk el a szociális és kulturális fej­lődésben, tovább szélesedtek és eredményességében gazda­godlak a magyar és a szovjet nép sokoldalú kapcsolatai. Ez utóbbi • vonatkozásban sike­rült kialakítanunk a tevé­kenységnek azon területeit, munkamódszereit, amelyek az elmúlt években megfelelő fej­lődést eredményeztek a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társaság és a Szovjet—Magyar Baráti Társaság együttműködésében, ezen keresztül hozzájárultak népeink életének és munká­jának jobb, alaposabb, köl­csönös megismeréséhez, kul­turális értékeink hasznos cse­réjéhez. Társaságunk munkájának nagy lendületet adott hazánk felszabadulása 20. évforduló­jának esztendeje. Ezen az év­fordulón, amely az egész ma­gyar nép országos, nagy ün­nepe volt, a magyar és a szov­jet emberek szívében tovább erősödtek a barátság érzésé­nek szálai, és még inkább tu­datosodott a két nép sokolda­lú együttműködésének kölcsö­nösen előnyös volta. Ez az általános légkör termékeny ta­lajt biztosított társaságunk te­vékenységéhez, fokozta annak hatékonyságát. E bben a légkörben tar­tották meg konferen­ciáikat kerületi és me­gyei elnökségeink. Ezek előkészítése során még inkább fokozódott és szélese­dett aktivistáink tevékenysé­ge. A jelenlegi helyzet jó ala­pot biztosít hozzá, hogy az el­következő években eredménye­sen ápolhassuk tovább a ma­gyar—szovjet barátságot Eb­ből a szempontból is nagy je­lentősége van, hogy 1967-ben az egész haladó emberiséggel együtt ünnepelhetjük a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 50. évfordulóját. Szá­munkra, magyarok számára ez az évforduló különösen je­lentős, hiszen a forradalom kivívásában, a fiatal szovjet állam védelmében mintegy 100 ezer magyar internacionalista harcolt szovjet testvéreink ol­dalán. A szovjet nép ezt soha nem felejti el, örök hálával emlékezik azokra, akik vérrel pecsételték meg népeink ba­rátságát Alihoz, hogy ezeknek a fon­tos eseményeknek és tények­nek politikai jelentőségét kellő hatékonysággal tudato­síthassuk hazánkban, arra kell törekednünk a jövőben is, hogy munkánk során mi­nél szélesebb tömegekhez juthassunk eL T ársaságunk fontos fel­adata, hogy a magyar és a szovjet nép sok­oldalú kapcsolatainak, kölcsönösen előnyös együtt­működésének, történelmi ba­rátságának talaján, a magyar dolgozók széles tömegei köré­ben, más tömegszervezetekkel és tömegmozgalmakkal szoros egységben, tovább szélesítve a Szovjet—Magyar Baráti Társa­sággal meglevő együttműkö­dését, konkrétan és őszintén, mind az emberek értelmére, mind pedig érzelmeire hatva tudatosítsa a magyar—szovjet barátság jelentőségét. Ezzel egyrészt hozzájárul a hazánk­ban folyó ideológiai munka egészéhez, másrészt a két nép barátságának elmélyítésével segíti népeink nemzetközi ösz- szefogását a békéért, az em­beri haladásért, a szocialista világrendszer erősítéséért, a nemzetközi munkásmozgalom egységéért, a szocializmus és a kommunizmus felépítéséért vívott harcban. Felszabadít néhány fii) útvonal lines környékén szélvihar tombolt Csütörtökön megszűnt a ha­vazás, ez valamennyire meg­könnyítette a borsodi utakon dolgozó emberek és gépek munkáját. Több órás küzdelem után sikerült elérni, hogy a megye néhány fontos útvonala szabaddá vált A KÉM miskolci Közúti Igazgatóságának tegnap dél­utáni jelentése szerint a 3. számú fő út Budapest és az or­szághatár felé járható. Meg­indulhatott a közlekedés a debreceni, a sátoraljaújhelyi és a bodrogkeresztúr—tokaji út­vonalon is. Délután szélvihar tombolt Encs környékén, arra­felé az utak zöme továbbra is járhatatlan* Esti fények a Hősök terén (Foto: Pacz Pál) Wműh érkezett a Szoviel-Mapyar Baráti Társaséi iiiiséio Csütörtökön a hajnali órák­ban Budapestre érkezett a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság küldöttsége, amely részt vesz a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság pénteken kezdő­dő kongresszusán. A küldött­séget J. V. Sikin, a Szovjetunió Népi Ellenőrző Bizottságának elnökhelyettese, a Szovjet— Magyar Baráti Társaság el­nökségének tagja vezeti, tag­jai: L. K. Kudrajavccva, a Szovjet—Magyar Baráti Társa­ság belorusz tagozatának el­nökhelyettese, a minszki vá­rosi tanács népművelési osztá­lyának vezetője és F. I. Osz- kolkov, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság felelős titká­ra. Ä küldöttséget s ferihegyi' repülőtéren Kristóf István, az MSZBT főtitkára fogadta. Moszkva: Brezsnyev-Novotny megljsszélés Meg ritatták a szovjet—csehszlovák kapcsolatok kérdéseit Csütörtökön az SZKP Köz­ponti Bizottságában Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára megbeszélést folytatott Anto­nin Novotnyval, a Csehszlovák KP Központi Bizottsága első titkárával, köztársasági elnök­kel, aki, mint ismeretes, az SZKP Központi Bizottságának meghívására baráti látogatás­ra érkezett a szovjet főváros­ba. Az SZKP és a CSKP vezetői kölcsönösen tájékoztatták egymást az országukban folyó kom­munista és szocialista épí­tés menetéről, megvitattak a szovjet-cseh­szlovák kapcsolatok számos kérdését és véleményt cserél­Magyar küldöttség utazott az Olasz Kommunista Párt XI. kongresszusára Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának meg­hívására Biszku Bélánali, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizott­ság titkárának vezetésével küldöttség utazott az Olasz Kommunista Párt XI. kong­resszusára. A küldöttség tag­ja: Szurdi István, az MSZMP KB titkára. tok a legfontosabb nemzetközi politikai kérdésekben. A véleménycsere során alá­húzták, hogy az SZKP és a CSKP egy­séges nézeteket vall a nemzetközi helyzet és a nemzetközi kommunista mozgalom állapotának ér­tékelésében. A felek hangsúlyozták: Továb­bi erőfeszítéseket tesznek, hogy a marxizmus—leniniz- mus, a proletár nemzetköziség elvei és a testvérpártok által közösen kidolgozott okmá­nyok alapján erősödjék a szo­cialista országok, a nemzetkö­zi kommunista- és munkás­mozgalom összeforrottsága ős egysége. Csütörtök délután a Kreml r. agy polo táj ab au az SZKP. Központi Bizottságának elnök­sége estebédet adott Antonin Novotny és kísérete tiszteled téré. Csütörtökön az esti órákban Antonin Novotny és J. Hen- drych hazautazott Prágába. Kitüntetések afc MSZBT-koiigressxus ai kai iná hói A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar—Szovjet Baráti Társaság kongresszusa alkalmából a társaság több tagját a magyar—szovjet ba­rátság ápolásában kifejtett kiemelkedő tevékenységének elismeréséül kitüntetésben ré­szesítette. A Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést kapta dr. Gyalmos János, az MSZBT budapesti elnökségének elnö­ke, Kisfaludí-Strobl Zsigmond Kossuth-díjas szobrászművész, az MSZBT Országos Elnöksé­gének tagja, Kristóf István, az MSZBT Országos Elnöksé­gének főtitkára, Ruzsinszky Kálmán, az MSZBT Veszprém megyei elnökségének társadal­mi munkatársa, Trencsényi- Waldapfel Imre akadémilcus, az MSZBT Országos Elnöksé­gének tagja és Vadász Etemét Kossuth-díjas akadémikus, az MSZBT Országos Elnökségé­nek alelnöke. A Munka Érdemrend ezüst­fokozatát hatan, a bronzfoko­zatot tizenhármán kapták. Barátsági szerződés Híd két egyetem között A miskolci "*g£ Egyetem négy külföldi vá­rossal, Freiberggel, Magde- burggal, Krakkóval és Har- kovval tart fenn szorosabb baráti kapcsolatot. A leg­újabb keletű barátsági szer­ződés .1964. decemberében jött létre a miskolci egyetem és a harkovi Lenin műszaki egyelem között Ekkor dr. Si­mon Sándor rektorhelyettes járt az ismert szovjet diákvá­rosban, és ő kötötte meg a két egyetem közötti barátsá­gi együttműködési szerződést. Azóta kölcsönös látogatáso­kat, oktatócseréket bonyolí­tottak le. Itt járt, Miskolcon a harkovi Lenin műszaki egyetem rektorhelyettese, egy tanszékvezető docense és né­hány oktatója. Legutóbb az elmúlt év végén dr. Berccz Endre, a kohász kar dékánja éts dr. Gribovszki László, a gépészkar dékánhelyettese járt Harkovban. Ott-tartóz- kodásuk alatt fogadta őket a harkovi műszaki egyetem rektora, oktatási rektorhe- lyeltose, az intézet, párttitká­ra, a Komszomol-szervezet titkára, és a metallurgiai­mechanikai kar dékánja. A két miskolci oldató megis­merkedett a Lenin műszaki egyetem különböző tanszéke­in folyó oktató-nevelő, tuckv mányos kutatómunkával. Be­hatóan tanulmányozták az egyetem cs az ipar kapcsola­tait, az ipái’ különböző meg­bízatásait, amelyekkel az egyetem ellátja tudományos kutatóit. A tanulmányút so­rán gazdag tapasztalatokra tettek szert. Külön érdeklő­déssel tanulmányozták a re­form tantervet, a hallgatók képzésének különböző módo­zatait. Tanulmányozták az egye­tem felszerelését, amelyekről megtudták, hogy a korszerű berendezések fő forrása az üzemekkel és a kutatóintéze­tekkel kötött szerződés. A tanulmányút során sze­rét ejtették annak is, hogy megismerkedjenek a hallga­tók ember i és ideológiai ne­velésének módszereivel. A hallgatók emberi, politi­kai és kulturális nevelésében igen fontos szerepet tölt be az egyetem kultúrpalotája. A csaknem 5000 négyzetméter alapterületű létesítményt nagyrészt a hallgatók és az oktatók társadalmi munkájá­nak segítségével építették fel. A kultúrpalota élén tapasztalt igazgató áll, aki negyvennyolc beosztott közreműködésével látja el a kulturális munkát. A palota kulturális és politi­kai nevelő tevékenységét az oktatási rektorhelyettcs szer­vezi és irányítja, mellette erős hatósugarú, tevékeny­ségre kész kultűrbizottság működik. A hallgatók politi­kai nevelésében nagy szerepe van a Lenin műszaki egye­tem könyvtárának, amely nagy forgalmat bonyolít le a hallgatók és az oktatók kö­zött. AmiLnt fenti sorainkban Amisét &lrnondtunk, dr. Bere.cz Endre és dr. Gribov­szki László tonulmányűtjának tapasztalataiból merítettük. A miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetem dékánja és dékánhelyettese azóta ezeket a tapasztalatokat közkinccsé tette. Dr. Koska Árpád, a tudo­mányos osztályt vezeti a mis­kolci Nehézipari Műszaki Egyetemen. Az ő hatásköré­be tartozik többek között a barátsági szerződések alapján az évi munkatervek elkészí­tése. Harkov és Miskolc 1966- os barátsági együttműködési terve már elkészült, A mun­katerv részletesen foglalkozik vele, hogy a két egyetem miként segíti az oktatók to­vábbképzését. Sor kerül majd a két egyetem publikációs anyagainak kölcsönös kiese: rétesére'. Bizonyára hasznot hajtó lesz majd a disszertá­ciók cseréje is. Az évi terv elgondolásokat tartalmaz a. két egyetem közti kutató­munka elmélyítését illetően.' A miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetemről meghívnak majd előadókat Harkovba, s a szovjet diákvárosból ugyan­csak érkeznek Miskolcra ki­tűnő felkészültségű oktatók. A munkaterv már tartal­mazza az 1966-os együttmű­ködés során kiutazó oktatók, illetve hallgatók névsorát. Ez évben 3 oktató indul tapasz­talatcserére és tanulmányút­ra a harkovi egyetemre, 14 hallgató pedig három hetet tölt a harkovi egyetem kitű­nően felszerelt gyakorló mű­helyeiben. Mindezeken kívü\ .a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem több oktatóját fűzik baráti szálak különböző szovjet egyetemekhez. Azok az ok­tatók, akik a Szovjetunióban szerezték meg diplomájukat, nem szakadtak el egyete­müktől, évente, kétévente vissza-visszatérnek, előadáso­kat tartanak, előadásokat hallgatnak, vagy „csak” esz­mecserét folytatnak. Termé­szetesen. ezeknek az eszme­cseréknek nagy szellemi hasz­nuk van. mert itthon az egye­temen az oktató-nevelő mun­kában, a párt- és az ifjúsági munkában kiválóan értéke­síthetők a Szovjetunióban szerzett tapasztalatok. Párkány LásiW 0 est tartott a Minisztertanács játék a tűzzel! Elfecsérelt tehetségek

Next

/
Oldalképek
Tartalom