Észak-Magyarország, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-01 / 1. szám
Levelezőinkhez Űj dátum kerül iktatókönyvünk következő lapjára. Tudósítóink, levelezőink írásait ezentúl az 1966-os évszámmal jelöljük. Máris erős bennünk a kíváncsiság, hogy a sok ismerős és jóbarát közül kinek a levele fut be elsőnek az újévi ünnepek után? Mielőtt azonban végleg becsuknánk az 1965-ös év iktatókönyvét, vessünk egy pillantást beszédes lapjaira. Mert sok mindenről beszélnek a dátumok, a nevek, címek és a bejegyzések. Egy év örömeit, gondjait, eseményeit, egyéni és társadalmi problémáit; magános panaszokat és sok embert, érintő közügyeket őriznek a sorok, melyeket levelezőink papírra vetettek. Csaknem 1600 levél! Ennyi érkezett az 1965-ös esztendőben levelezési rovatunk címére. Olvasóink,' új és állandó levelezőink írták le észrevételeiket, tudósítoű- tak egy-egy eseményről, vagy éppen panaszt mondtak a közlekedés, a Kereskedelmi ellátás fogyatékosságai, a lelkiismeretesebb ügyintézéssel elkerülhető sok bosz- szúságot okozó problémák miatt. Mennyi mindenről beszélnek így utólag is ezek a levelek! öröm, bánat, jó és rossz sűrűsödik bennük, a sok levél sok ember érzése, mindennapos gondja, de méginkább öröme. Itt új iskolát adtak át, ott bölcsődét, óvodát avattak, amott bővítették az üzlethálózatot, járdát építettek társadalmi munkával, máshol öregek napját rendeztek, színvonalas, kulturális előadást tartottak, kimagasló termelés'! eredményeket értek el — olvashatjuk az egymásra rakott papírlapokról. Megyénk eseményei, eltelt évének csaknem mindennapos élete elevenedik meg az iktatókönyv újralapozása során. Szorgalmas levélíróinknak, tollforgató olvasóinknak köszönhetjük ezt, akik lelkiismeretesen tájékoztattak bennünket, ápolták a kapcsolatot az újsággal, beszámoltak életükről, környezetük változásairól, hírt adtak magukról. Várjuk a holnapi, holnap utáni postát, amely újra hozza leveleiket, s leveleikben híreiket életük alakulásáról. S ezzel a postával várjuk új olvasóink, új levelezőink híradásait is: azt reméljük, hogy a következő évben még többen fognak tollat, még több községből és üzemből kapunk rendszeres tudósításokat. Az az élő, eleven kapcsolat, amely köztünk és levelezőink között'létrejött?, minden bizonnyal tovább erősödik 1966-ban. Az újabb, nagyszerű feladatokhoz, a munkához, és egyéni életük szépülésében minden kedves régi és új levelezőnknek ezúton is erőt, egészséget kívánunk! TJoróczki Edit Miért nem söprik el? wm Részlet a TVK-ból Két úiévi babona Mit nem szabad csinálni új esztendő első napján a néphit szerint? Sokféle tilalom él a jó borsodiak képzeletében, de kettő különösen gyakori. Egyik az, hogy pénzt kiadni nem szabad ezen a napon, nehogy egész évben pénzt adjunk ki mindig. A másik mulatságosabb,. mert fordulatos a csattanója. Eszerint nem szabad szárnyast enni újévkor, nehogy egész évre elrepüljön a szerencsénk. Mit kíván az ellenségeinek? Az újévi jókívánságok természetesek. A rosszak is, csak azokat nem mondjuk. Ez utóbbiakból néhányat innen-onnan nagy nehezen sikerült összegyűjteni. íme— Hallgassa meg háromszor egy fontos ember felszólalását. — Szívjon Fecskét, de ne legyen trafikos ismerőse. — Nézzen meg/ minden tv- filmet. — Kapjon minél több hírt a magyar labdarúgó válogatott külföldi szerepléséről. — Véletlenül tegye zsebre a kezét az önkiszolgáló boltban. — Utazzék naponta kétszer a miskolci villamoson. — Nézze meg az összes Ki mit tudót. — Igyon új bort. (Pt) Egy év alatt 20 millió pár cipő (Levelezőnktől.) Harmadik éve lakunk a miskolci Dessewffy utcában. Idén már többször is esett a hó, de a háztulajdonosok éppen úgy nem söprik el a járdáról, mint az elmúlt (években. Az utca meredek, sokan járnak rajta. Nemhogy reggel, de még délben sincs elseperve a hó. Vannak házak a Vasvári utcában, ahol egyáltalán ■nem seprik el. Minden ház előtt edényekben áll a hamu, miért nem szórják le? Ugyanez vonatkozik a Vécsei utcára is. Legutóbb magam is elestem. Szerencsére nem sérültem meg súlyosan, de ez nem a havat el nem söprögető ház- tulajdonosok érdeme. Súlyosabb szerencsétlenség is történhetett volna. Dr. Bodnár Ödönné Miskolc, Dessewffy utca 18. Csaknem kétszáz vagon hasznos Imüadékot , gyűjtöttek az úttörők A borsodi úttörők a megyei MÉH Vállalat legjobb segítői. A MÉH „méhecskéi” az idén csaknem 200 vagon különböző hasznos hulladékot gyűjtöttek össze a háztartásokban. Ócskavasból mintegy 140, papír- hulladékból 35, textilhulladék- ból pedig több mint 22 vagon az úttörők gyűjtésének eredménye. Az elmúlt napokban több községben textilhulladék gyűjtési versenyt rendeztek. A cigándi pajtások érték el a legjobb eredményt, akik néhány óra alatt 2700 kiló különböző rongyot szedtek össze a háztartásokban. A mádiak eredménye 1400, a megya- szóiaké 1350 kiló volt. Jó eredményt értek el a tisza- keszi, az ároktői, a taktahar- kányi és a taktaszadai úttörők is. A Könnyűipari Minisztériumhoz tartozó cipőgyárakban az utóbbi években végrehajtott üzemösszevonások és gyártásszakosítások azt eredményezték, hogy úgynevezett pro- filgazda vállalatok alakultak ki. A szakosítás nagy mértékben hozzájárul a termelés gazdaságosságához, a gyártmányok választékának és minőségének javításához. A szervezési intézkedések is hozzájárultak ahhoz, hogy termelékenyebben dolgoznak a cipőgyárak. 1965-ben az 1960. évi 16 millió 200 000 párral szemben több mint 20 millió pár bőrcipőt állított elő a Könnyűipari Minisztériumhoz tartozó 6 vállalat. Az eimúlt években vezették be a kisebb sorozatokat. Ez azt jelenti, hogy a korábbi 10 000 párás minimális sorozatnagyság helyett egy modellből már ötezer párás rendelést is elfogadnak, sőt egyes részlegekben berendezkedtek 100—500 párás sorozatok gyártására is. Ez azt eredményezte, hogy nagy mértékben bővült a választék. Míg 1960-ban 850 féle cipő készült az állami nagyvállalatoknál, a mrdellszám 1965-ben már 1218 volt A Postavezérigazgatóság közleménye A nemzetközi forgalmat szabályozó és az 1966. január 1-én életbe lépő új egyetemes postaegyezmény több fontos változást közöl, amelyre a Postavezérigazgatóság felhívja a közönség figyelmét. Az „Áruminta” küldemény ezentúl kisebb áruk továbbítására nem használható. Árumintának ezentúl csak valamely áru mintapéldánya, vagy annak egy része küldhető azzal a céllal, hogy az eladásra szánt árut ismertessék. Ezért az áruminta küldeményre az „ingyenes áruminta” vagy „ingyenes mintapéldány”, megjegyzést kell írni. Az „ügyviteli papír” küldemény megszűnik. Az eddig ügyviteli papírként feladható, kézzel írott zenepartitúrák és zenedarabok, írásművek és hírlapok kéziratai a külföldi forgalomban nyomtatványként adhatók fel. A többi, eddig ügyviteli papírnak kezelt küldeményeket a levelekre megállapított díjszabás szerint díjazzák. Megszűnt az a lehetőség, hogy a nyomtatvány díjszabás szerint feladott fényképre és metszetekre magyarázó jegyzetet vagy rövid feljegyzést írjanak. Ha ilyen feljegyzés a szóbanforgó küldeményeken szerepel, a levelekre megállapított díjat kell leróni, mert egyébként a posta megpor- tózza. Új műhelyek es korszerű íurdo az építőknek A Borsod megyei Tanács építőipari vállalatának dolgozói 1965-ben mintegy 100 millió forint értékű munkát fejeztek be. így például En- csen és Szerencsen új lakásokat, Hernádvécsén és Tokajban mezőgazdasági szakmunkásképzőket, számos helyen bölcsődéket, óvodákat, iskolákat és a termelőszövetkezetek részére különböző gazdasági épületeket építettek. A tanácsi vállalat termelése a második ötéves tervben duplájára emelkedett, s így szükségessé vált fejlesztése. Az új esztendőben a vállalat miskolci székhelyén, több mint öt millió forintos költséggel, korszerű gépekkel felszerel# lakatos és asztalos üzemrészt építenek, a dolgozók tisztálkodási lehetőségének biztosítására pedig hideg—melegvizű fürdőt és kényelmes öltözőt létesítenek. Az új mflhelyrészek építését tavasszal kezdik meg. A Bán patak völgyében építik fel Borsad új nagy vb»tárolóját Bélyeggyűjtők sarka A Borsod megyei Tanács az új esztendőben is mintegy 20 millió forintot fordít a városok és a falvak vízellátásának megjavítására. A vízügyi munkákat sok helyen a lakosság is segíti. így például Sávízkiemelő- és tisztítótelepet létesítenek, ahonnan előreláthatólag 1970-ben naponta már 24 ezer köbméter egészséges ivóvizet vezetnek az Ózd-kör- nyéki ipartelepekre. Az építési munkákon kívül, az új esztendőben több új vízmű tervezését is megkezdik. Ezek közül a legjelentősebb a dél-borsodi regionális vízmű 1966. első félévének bélyegkiboesá- tási tervében sok erdekes motívum sorozat szerepel: lepke-sor, természetvédelmi sor, magyar kormány- kitüntetések, labdarúgó világbajnokság sor és blokk, vadásztró- íeák. Ezenkívül a magyar posta különféle évfordulók és események alkalmából is emlékbélyegek kiadását tervezi, mint pl.: húszéves az úttörőmozgalom, százéves a magyar tűzoltóság stb. A FISA, a légiposta gyűjtők laemzetkozi szervezete 1967-ben Budapesten tartja kongresszusát. Ebből az alkalomból nagyszabásúnak Ígérkező nemzetközi kiállításon mutatják be Budapesten a világ gyűjtői legszebb légiposta gyűjteményeiket. Kölnben első ízben sikerült egy feltalálónak víz Igénybevétele nélkül sértetlenül leválasztani a felragasztott levélbéiyeget. Különleges vegyszert alkalmaz, amellyel a bélyeges boríték vagy levelezőlap hátoldalát ecset segítségével vékonyan bekeni. Körülbelül 20—25 másodperc várakozás után a bélyeg csipesszel könnyűszerrel leemelhető. A vegyszer a feltaláló közlése szerint nem mérgező, nem tűzveszélyes, alkalmazása után épen marad a boríték, illetve a levelezőlap és a bélyeg színe és a bélyegző semmiféle elváltozást nem szenved. A WIPA 1965. bélyegkiállítás emléklapjának, az 3933. évi WIPA bélyeg új nyomatának megmaradt készleteit az osztrák állami nyomda közjegyző és* hivatalos bizottság jelenlétében megsemmisítette. A közlemény szerint az emléklapból 400 000 db készült, amelyből most 137 715 darabot elégettek, így tényleg forgalomba került 262 285 darab. A gyűjtők remélik, hogy tat a Vieltes új nyomatét a katalógusok Is meg fogják említeni is értékelik majd. A harmadik mesesorozat megjelenése után napokon belül igen keresetté és kedveltté vált. Néhány bélyegképet bemutatunk ; művészi kivitelű sorozatból. Varró Gyula rospatakon több mint ezer család részvételével víztársu- lást szerveztek, s társadalmi ! összefogással, valamint álla- ; mi támogatással 1968-ig 118 ; közkutat létesítenek a község '• utcáiban. Eddig a Bodrog ka- ! vicsrétegében három bővizű kutat fúrtak, és öt kilométer hosszú vezetéket készítettek. Jövőre megépítik az igen szép kivitelű. 34 méter magas, korszerű víztornyot ép az utcák- - ban 14 ezer méter hosszú csőhálózatot fektetnek le. így 1966 végére a hajdani iskolaváros egy részében megkez- < dik a vízszolgáltatást. Az új esztendőben fognak hozzá az encsi vízmű építéséhez. Mezőcsáton 200 méter ! mélységű kutat fúrnak, Jós- vafőn és Imolán korszerűsítik ■ a vízhálózatot, Tiszalúcon pedig újjal cserélik ki az el- ; avult vezetéket. Ezenkívül ; központi beruházásból tovább bővítik a borsodi regionális vízmüvet. A tervek szerint a Bán patak völgyében megkezdik a megye második legnagyobb víztárolójának építését is. Az új lázbércí mesterséges tóban | mintegy 218 négyzetkilométernyi területről 5.6 millió köbméter vizet gyűjtenek majd össze. A tó partján korszerű lesz, amelyet a Bükk hideg karsztforrásaira, a sályi és a kácsi patakra telepítenek. Ezek a források naponta csaknem kilencezer köbméter vizet adnak és a számítások szerint ez kilenc település, többek között Kács. Sály, Tiboldda- róc, Bükkábrány, Mezőkövesd'' és Szentistván egészséges ivóvíz ellátására elegendő. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 28/1965. számú határozatával elrendelte Miskolc megyei jogú város II. és III. kerületének összevonását, 1965. évi december hó 31-i határnappal. A két kerület összevonása után — a város eddigi I. kerületének elnevezése változatlan marad, — az eddigi IV. kerület elnevezése II. kerületre változik, míg — az eddigi II. és III. kerület összevonása útján megalakuló új kerület elnevezése: III. kerület lesz. Az elrendelt szervezet, változás végrehajtására a szükséges intézkedések megtörténtek. A végrehajtó bizottság egyben tájékoztatja a lakosságot, hogy az új III. kerületben — a jelenlegi adottságoknak megfelelően a vb vezetői (vb-elnök, vb-titkár, két elnökhelyettes), valamint a szak- igazgatási szervek a következőképpen helyezkednek el: —- a volt II. kerületi tanács épületében (Herczeg u. 1. sz.): a vb-elnök, vb-elnökhelyettes, vb-titkár, a titkárság, az igazgatási osztály, az építési-közlekedési csoport, az ipari- kereskedelmi csoport és a lielypénzkezelőség; — a volt III. kerületi tanács épületében (Árpád u. 46. sz.): a vb-elnökhelyettes, a pénzügyi osztály, az egészségügyi csoport, a mezőgazdasági csoport és az iskolai gondnokság. A volt II. és III. kerület lakói, valamint a város területén levő állami szervek, intézmények, vállalatok ügyeikkel, MM, január 1-től az új III. kerület! tanács és vtí szerveihez forduljanak. Az I. kerületi tanács székhelye változatlanul Vörösmarty u. 16. sz.» az új II. kerületi tanács székhelye ugyancsak változatlanul Csabave- zér u. 69. sz. alatt marad. A Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága Északim agy a koksz ag A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megye) Bizottságának lapja Főszerkesztő- Sárköz] Andor Szerkesztőség: Miskolc ranácushá? tér 2l rel efon számok: Titkárság- I6-8R6 KultúrrovatS 16-067 Ipari -ovat 16-030 Párt- rovat: 16-078 Mezőgazdasági rovat! SS-687 Sportrovat • tf>-n4<> Belpolitikai rovat, oanasz ügyek- 16-046. Kiadja: a Borsod megye* Uaokladó Vállalat Miskolc Kossuth a 11. Felelőd «eladó- Btró Péter Telefon- S6-1S1. Hl rd et.ésf el vétel: Széchenyi u 15-tT. Telefon- 16-213 Terjeszti a Magyar Posta fnőflzetésr 311 “gv hóra »J fortaíL Előfizethető a helyi posta- hivataloknál és kézbesítőknél, rnde*. 55 055 Készült a Borsodi Nyomdában B’elelöo ws2®t£: Mér# GstöW Közlemény
