Észak-Magyarország, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-20 / 16. szám

®HttörfcKlc, 19156, január 5S9. BszakmagyarorszAg Megyénk iparának és mezőgazdaságának 1965. éri munkája és feladatai 1966-ban r (Folytatás as 1. oldalról.) politikai megszilárdításá­val. Alapvető a gyenge tsz-ekben ta üzem adottságaihoz legin­kább igazodó termelés-szer­kezetek kialakítása. Szüksé­ges, hogy az állami és társa­dalmi szervektől megkülönböz­tetett segítséget kapjanak a gazdasági szervező munkához. A szakszervezetekben, taná­csokban dolgozó kommunis­táknak nagyobb aktivitással kell dolgozniok a munkásosz­tály helyzetével kapcsolatos határozatban foglalt feladatok tneg valósításán. Ezenkívül a szakszervezetben dolgozó kom­munisták és a KISZ — az álla­mi, a gazdasági vezetés, a párt­szervek segítségével — úgy szervezzék meg a szocialista munkaversenyt, hogy a fel­ajánlások összhangban legye­nek feladatainkkal és eredmé­nyesen segítsék a Központi Bizottság határozatainak meg­valósítását. 1966. évi mun­kánk során szem előtt kell tartanunk azt a néhány fontos Pártbizottsági és végrehajtó Üzemeink gazdasági és tár­sadalmi szervezeteinek veze­tői változatlanul tartsák fon­tos feladatnak a mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetek tá­mogatását. Nyújtsanak szá­mukra segítséget a politikai munkában, de a gazdasági és a vezetési problémák, a mun­kacsúcsok idején a technikai és a munkaerő-gondok meg­oldásában is. kában, a gazdasági reform­intézkedésekre való felkészü­lésben, a szocialista munka­verseny szervezésében és irá­nyításában, a párt politikájá­nak magyarázatában és meg­valósításában, az erkölcsi és a magánéletben egyaránt. Kerüljön valamennyi párt- szervezet munkájának homlokterébe a dolgozók mindennapos gondjaival való türelmes és eredmé­nyes foglalkozás. Az anyagi és az erkölcsi ösz­tönzők nagyobb mértékű és együttes felhasználásával segí­teni kell a szocialista munka­verseny további kiszélesítését. Gondoskodni kell róla, hogy a Központi Bizottság december 8-i határozatának végrehajtá­sában következetesen érvénye­süljenek a szocialista bérezés alapelvei. Szélesítsük a beru­házásoknál jelentkező újtípusú versenyformákat, a kooperáló szervek szocialista szerződés- kötését és közös versenyválla­lások kidolgozását. Javítsuk a határozatok komplex ellenőr­zésének színvonalát, bátrab­ban és következetesebben kell az ellenőrző munkában tá­maszkodni a dolgozók széles­körű véleményére, a pénzinté­zetek, a Népi Ellenőrzési Bi­zottság és a különféle társa­dalmi egyesületek tevékenysé­gére. A gazdaságszervező po­litikai nevelő, felvilágosító munkában növeljük a pártcso­portok, a taggyűlések, a vá­lasztott testületek és termelési tanácskozások szerepét, fele­lősségét. Segítsék, ellenőrizzék ezek a fórumok a hatáskörük­be tartozó felelős gazdasági és műszaki vezetőket, a párt- megbizatások teljesítését. A vezetés minden szintjén meg keli követelni az ál­lami fegyelem, a szocialis­ta vezetés erkölcsi normá­it, és ezek javítására keli törekedni. Pártszervezeteink erősítsék a vezetés egységét és a dolgozók­kal való egységes cselekvését. Fokozni kell a kommunisták felelősségét Hatékonya b b falusi politikai munkát bizottsági határozatot is. áme­neknek végrehajtása változat­lanul időszerű. Ilyenek voltak az elmúlt időszakban pl. az ideológiai munka javítására, az építőipar munkájának meg­javítására, a munkásosztály helyzetének további javításá­fa, a nömozgalom problémái­nak megoldására vonatkozó határozatok. A végrehajtó bi­zottság határozatai közül a leg­lényegesebbek a gépiparra, az építőanyagiparra, a közleke­dési pártszervezetek munkájá­nak megjavítására és a mun­kaerőgazdálkodásra, valamint a helyiiparra vonatkozó hatá­rozatok. A mezőgazdaságban a ter­vek teljesítésének feltétele a meglevő anyagi, techni­kai és szervezeti adottsá­gok jobb kihasználása. Arra van szükség, hogy az üzemek a rendelkezésre álló gépeket jól szervezett munká­val maximálisan használják ki. Ehhez jobbá kell tenni a gépjavítást, a szakember ellá­tást is. Pártszervezeteink tart­sák szem előtt, hogy a mező- gazdasági üzemekben, de kü­lönösen a termelőszövetkeze­tekben javuljon az anyaggaz­dálkodás, jobb legyen az anya­gok nyilvántartása, védelme és a célnak megfelelően használ­ják fel. Nagyobb figyelmet kell fordítani a társadalmi tulajdon védelmére, nagyobb szigorral kell eljárni az okozott károk •Megtérítésében. Tegyük még uralkodóbbó a közgazdasági szemléletet. A termelés gazdaságossága, en- hek következtében a dolgozók jövedelme, a magasabb hoza­tóok elérésén kívül a terme­lés költségeinek alakulásától függ. A mezőgazdasági üzemek Vezetői a' termelés mindenna­pi feladatain kívül többet fog­lalkozzanak a gazdaságosság­gal, a jövedelmezőséggel. A rendelkezésre álló munkaerőt ’óbban kell felhasználnunk. Bhhez a vezetők és a beosztot­tak közötti kapcsolat javítá­sára, a kezdetvén vezérek fel- használására, a dolgozók mun­kafeltételeinek jobbá tételére, au egyéni problémákban való segítésre van szükség. A munkaerő jó felhaszná­lásában döntő szerepe van a célravezető, az üzeni adottságaihoz igazodó anyagi és erkölcsi ösztön­zők alkalmazásának. Az iparban, az építőiparban a közlekedésben következe­den alkalmazzák a gazda­ságszervező munka, a politikai hpvelőmunka módszereit. Se­gítsék az üzemeken belüli még j^hb kritikai szellem kialakí­tását és a munka minden szintjén a hozzáértőbb, alapo­sabb, felelősségteljesebb elem­zést, a munkában való részvé­telt és ellenőrzést. Magasabb színvonalra kell etóelni a kommunisták felelős­ségét és példamutatását. Szé­leskörűen élni kell a pártmeg- hizatásolckal. Különösen meg­nőtt az állami és a gazdasági Jszetők példamutatásának je­lentősége a vezetés színvonalá­nak javításában, a kádermun­Javítani kell a falusi párt- szervezetek politikai és gazda­sági szervező munkáját. A mezőgazdasági tervek teljesíté­se végett mindenütt hatéko­nyabbá kell tenni a politikai munkát. Ennek feltétele, hogy javuljon a pártszervezetek szervezeti élete. Tervszerűbbé kell tenni a káder- és part- építő munkát, eredményesebb, operatívabb pártmunkára van szükség. A járási pártbizott­ságok ellenőrző és segítő mun­kájukban adjanak konkrét se­gítséget a falusi, a termelőszö­vetkezeti (különös figyelmet fordítva a gyenge termelőszö­vetkezetekre) pártszervezetek szervezeti életének javításá­hoz, a gazdasági szervező mun­kához. Biztosítaniuk kell, hogy a mezőgazdasági pártszerve­zetek megismerjék a termelés fejlesztését célzó határozatokat és alkalmazni tudják azokat saját üzemükre. Pá rt szervezeteink alanvotő feladata, hogy politikai munkával segítsék a ter­meléssel összefüggő mun­kák megfelelő elvégzését. Ezért elsősorban a munkaszer­vezés, a munkafegyelem, a rendelkezésre álló lehetőségek jó kihasználását kell előtérbe helyezni. Az év sorún több al­kalommal vizsgálják meg és tegyenek intézkedéseket a ter­melés gazdaságosságára, a költséggazdálkodásra, kezde- ményezően lépjenek fel a ha­nyagság, a pazarlás, a közös­ségi tulajdonnal, a fegyelem­mel kapcsolatos közöny és li­beralizmus ellen.- Pártszervezeteink kiemelten foglalkozzanak a kenyérgabo­na, a takarmány termelés és -felhasználás, valamint az ál­lattenyésztési hozamok növe­lésével. Ezt úgy tudjál? meg­valósítani, ha előtérbe helye­zik a mozgósítást a növény­ápolásra és a növényvédelem­re, ha az üzemekben javul a tenyésztői munka, az állatok gondozása, ha érvényesül a ta­karmányok gazdaságos fel- használása. A gazdasági fel­adatok között, elsőnek, az ősz­ről elmaradt szántások és a kora tavaszi munkák elvégzé­se jelentkezik. E munkáktól nagymértékben függ az egész évi tevékenység sikere. E cél­ból gondoskodni kell róla, hogy a gépek ■ időre, kijavított álla­potban rendelkezésre álljanak. Ebben nagy szerepük van a gépállomások, a gépjavító állo­mások pártszervezeteinek is. Az idei gazdasági felada­tok teljesítése azt követe­li mcv, hogy jó kapcsolat alakuljon ki az üzemek vezetői és dolgozói kö­zött. Pártszervezeteink biztosítsák az üzemi, a szövetkezeti de­mokrácia érvényesülését. Kö­vetkezetesen lépjenek fel a szövetkezeti demokrácia meg­sértői ellen, segítsék a tsz-ek szervezeti éleiének további ja­vítását, Legyenek kezdemé­nyezői a széleskörű munkaver­seny megszervezésének. Ehhez használják fel az anyagi és az erkölcsi ösztönzőkben meglevő lehetőségeket. Az eredményes munkaverseny és az igazságos jövedelemelosztás végett se­gítsék az üzem adottságaihoz, a dolgozók véleményéhez iga­zodó anyagi ösztönzők alkal­mazását, a jövedelemben meg­levő aránytalanságok csökken­tését. A tanácsok a szövetke­zeti demokrácia tiszteletben tartásával adjanak segítséget a gazdasági szervező munká­hoz. Elsősorban a szervezeti élet javítását, a tervező, a közgazdasági elemző munkát, a vezetés színvonalának eme­lését segítsék. Intézkedéseik­kel teremtsék meg a termelés feltételeit, biztonságát. Főleg a gyenge tsz-eknek nyúitsa- nak hatékony segítséget. Vizs­gálják meg a tsz-ben az im­produktív munkaerő-helyze­tet, s tegyenek intézkedéseket az improduktív munka csök­kentésére. A mezőgazdasági osztály adjon külön segítséget a zöldség- és gyümölcs-, vala­mint a baromfi- és tojásellátás javításához. A KlSZ-szerveze- tek a szakmunkásképzés segí­tését, a traktorosok, a szerelők létszámának biztosítását, a nét- és legelőgazdálkodás javítását, a majorok rendjét és tiszta­ságát, a fiatalok termelésben való részvételét tekintsék fő feladatnál?, A terv sikerének döntő fel­tétele, hogy mind az ismerte­tés. mind a végrehajtás idő­szakában növekedjék párt- szervezeteink aktivitása. Ez évi terveink megvalósítása az egymással összefüggő gazda­sági és szervezési intézkedé­sek sorozatón kívül felelősség- teljes eszmei-politikai munkát is igényel. Az ideológiai mun­ka egyik fő feladata, hogy se­gítsük megértetni a szocialista fejlődés bonyolultabb voltát, helyesen elemezzük a társa­dalmi jelenségeket, segítsük felszámolni a szocializmus épí­Fontos tudományos esemény- sorozat színhelye lesz a közel­jövőben az SZMT miskolci székháza. Január és április kö­zött, havonta egy alkalommal itt rendezik majd meg a Bor­sodi Agrár Szabadegyetem előadásait. A szabadegyetem előkészíté­sében és szervezésében részt vett többek között az MSZMP mezőgazdasági osztálya, az SZMT, a TIT agrár szakosztá­lya és a Borsod-Heves megyei állami gazdaságok igazgató­sága. A megnyitón, január 28- án délelőtt 10 órakor dr, Di­Csapolás Ózdon Foto: Szabados György Q eqjjzeíek »iiuuiuiuMtimMiauiimiiiiiiiBitfiiMiiMllllllHHIHIIIllllilliHUlllHlillllllllHlllliüllHllilililU^ Ä „rejtett“ pazarlásról dai költség; stb. két-három­tését leegyszerűsítő nézeteket, illúziókat Harcoljunk az újért, a ha­ladóért, a tudományosabb, megalapozottabb gazdaság- politikai koncepciókért. Politikai, ideológiai nevelő munkánk arra irányuljon, hogy a bevezetésre kerülő gazdaság­politikai intézkedéseken túl dolgozóink lássák az összefüg­gést, a népgazdaság távlati fej­lesztését. Széleskörű nevelő munkával fel kell készíteni és ösztönözni a vezetőket, az üze­mek kollektíváit a gazdasági reformintézkedésekre, a ren­delkezésre bocsátott új lehe­tőségek felelősségteljes, szín­vonalas kihasználására. (Fize­tési mérleget javító beruházá­sok, létszámmegtakarítós után járó béralap, az új prémium- rendszer, ármódosító intézke­dések, a szállítási szerződések új rendszere, a terv-mutatók csökkentése; stb.) Magyaráz­zuk meg ezek lényegét, szük­ségességét, megteremtve ezzel a határozatok egységes, helyes értelmezését, végrehajtásának előkészítését, s lépjünk fel mindenütt a torzítások és a passzivitás ellen, amelyek a végrehajtásban jelentkeznek. A referátum utáni vitában számos felszólalás hangzott el. Ezek összegezésére la­punk holnapi és holnaputáni számában kerül sor. meny Bela, a part Központi Bizottsága mezőgazdasági osz­tályának vezetője tart elő­adást A mezőgazdaság helye a népgazdaságban és feladatai a harmadik ötéves tervben címmel. Borsod megye mező­gazdaságának időszerű közgaz­dasági kérdéseiről Vaskó Mi­hály, a megyei pártbizottság titkára tart korreferátumot. A további programban ne­ves szakemberek közreműkö­désével a legidőszerűbb mező­gazdasági problémákat vitatják meg. őnéhány embertől J megkérdeztük, mit gondol, évente meny­nyi látogató járhat az LKM-ben. Volt aki három­ezerre becsülte, s akadt, aki eljutott a húszezerig. A va­lóság messze túlhaladja az elképzeléseket. Az elmúlt év­ben 102 ezer látogató fordult meg a Lenin Kohászati Mű­vekben! Százkétezer ember! De hiszen ez egy tisztes vá­ros lakói létszámának is megfelel. Nem sok ez egy kicsit? A 102 ezer látogató között van 12 ezer iskolás. Ezt hagyjuk ki a számításból. Nagyon jó, ha a fiatalok megismerik az üzemet, s le­het, hogy valaki éppen egy ilyen látogatás alapján dönt saját jövőjéről. Jönnek a különféle párt-, állami-, mi­nisztériumi és egyéb szervek­től ellenőrizni. Ez is szüksé­ges. Jönnek külföldi vendé­gek. Ne számítsuk őket se. Mindennél érdekesebb, meny­nyi ember jön a város, a megye, az ország különböző üzemeiből, vállalataiból. — Az elmúlt évben — mondják a gyáriak —, pon­tosan 89 677 ilyen ember jött a kohászatba. Ez azt jelenti, hogy átla­gosan napi 300 ember érke­zik ide más vállalatoktól, üzemektől. Mindegyik mini­mum fél napot tölt. itt, addig feltart újabb 300 embert, sőt. legtöbb esetben ennek több­szörösét. A tárgyalás sok esetben elhúzódik, a kiküldött­nek (tisztelet a kivételnek!) van ideje, hiszen belefér a teljes, vagy az esetlegesen hozzácsapott másik teljes napba. Az utazás, a jegy ára, a napidíj, az esetleges száll»­száz forintot tesz ki. A dömping rendszerint a lillafüredi, a tapolcai szezon­ra esik. Ilyenkor a legtöbb kiküldött, természetesen, ál­lami személykocsival érkezik; De hát miért ne? Sokan ná­lunk a világ legtermészete­sebb dolgának tartják, hogy szórakozásukat vállalati költ­ségen, vállalati kocsin, mun­kaidőben, sőt, napidíj ellené­ben bonyolítják le. Ismét egv kis számolgatás; Mibe kerül ez az államnak? Körülbelül 120 millióba; Százhúsz millió! A kohá­szati iparban egy ember egy napi termelési értéke 1000 forint körül mozog. Ez a 89 ezer ember egv, vágj’ több napra kiesik a termelésből« Ez a 89 ezer ember feltart hosszabb időre másokat is a munkában. Ezenkívül az úti­költség, az autó használat, a napidíj! Sok ezer ember idejövetele ténylegesen indokolt Elke­rülhetetlen. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy jó 25—30, a nyári szezonban az esetek 50 százalékában egy telefonnal, géptávirón, vagy levélváltással el lehet intéz­ni az ügyet. Kicsit furcsa, de ebben az esetben a levele­zéssel járó adminisztráció mindenki számára gazdaságo­sabb lenne. te vi 120 millió forintról van szó! Évi 120 mil­liós megterhelés a népgazdaság számá­ra. És csak egy gj’ár adata! szerint. (A DIGÉP-nél is évi 50 ezer látogatóval számol­nak!) Jobban kellene takarékos­kodni itt is a milliókkal! Csorba Bárnál<$» Január 2fí-án Mefityil a Borsodi IHár Sza&a%y?!ei!

Next

/
Oldalképek
Tartalom