Észak-Magyarország, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-19 / 15. szám
■'S /AK AJ AfiVA RORSZ AO Scerda, 1866, Januar 1SU Szocialista mimkásontudattal Adalékok egy rudabáiiyai propagandista portréjához mm« adást ért meg Özdon, vidékeit többet. Ebben az évadban Szinetár György komédiájával, a Susmtis-sál jártak vidéken. A seregszemlén bemutatott Afrodite szigeté-1 a közönség igényli, ezért több alkalommal be is fogják mutatni. Terveik között szerepel Gárdonyi Fehér Ann/i-jának bemutatása és az őszi salgótarjáni seregszemlére való felkészülés. Sajnos, a felkészülés nem mindig megy simán. A novemberi bemutató előtt is adódott nehézség a színjátszók kimaradásából. Ha e műkedvelő csoportnál valamit pótolni kell, úgy az az öntudatos fegyelem megszilárdítása, hogy az önként vállalt munkát teljes tudással lássa el mindenki, ne hagyja cserben indokolatlanul társait, veszélyeztetve ezzel a közös munka sikerét. Ez, sajnálatosan, nemcsak ózdi probléma, különböző műkedvelő együtteseknél is találkozunk vele. A csoportok vezetőinek jobb pedagógusoknak kell lenniük, s minden vonatkozásban szilárdítaniuk kell a műkedvelő tevékenységben is az önként vállalt fegyelmet A színjátszás ózdi művelődési ház sokoldalú tevékenységének. A me- gyeszerte ismert jóhírű, tudatformáló. ismeretterjesztő munka, a klubélet és az átépítés után most megnyitás előtt álló, igen vonzó berendezésű könyvtár mind-mind külön értékelést kívánna. A seregszemle kapcsán mast csak a színjátszókat ragadtuk ki. (benedek) A tenger mélyén Felelevenítik a „hajnali táncot“ a Bán-patak völgyében hatalmas tüzet ráírták szalmából, s azokat körültáncolva búcsúztatták a farsangot. Ezt a régi, látványos farsangi szokást egyes helyeken még ma is felelevenítik. így a Bán-patak völgyi falvakban, Dédestapoicsányon, Nagybarcán, Bükkmogyorós- don, Lénárddarócon és Csokvaományban a legtöbb lakodalmat hajnali tűzzel és tánccal fejezik be. A hajnali tánc ősi szokásait, dalait az ózdi Liszt Ferenc Művelődési Ház fiataljai most összegyűjtik, feldolgozzák és mint táncos népi játékot a tavasszal bemutatják. SINKO ZOLTÁN: Először Jósvafőn találkoztam vele, a Tengerszem szálló étkezdéjében, tavaly november közepén. Nem egyedül volt ott, nem is a családjával és főleg nem üdülés céljából. A szálló étkezdéje sem eredeti célját, szolgál ta, kétszer ötnapos időtartamra előadó- és szeminárium-he- ! lyiséggé rendezték át. Az í Edelényi járási Pártbizottság az idei pártoktatási év küszöbén itt szervezte meg a propagandisták előkészítő tanfolyamát. Az ötnapos „fejtágítóra” invitált elvtársak — bányász, tsz- és hivatali pártszervezetek propagandistái — távol családjuktól, megszokott környezetüktől, mindennapi munkájuktól, s a világ zajától is, itt készültek fel megtisztelő pártmeg- bizatásuk teljesítésére. A rájuk váró tanfolyamok tematikájával, alapvető elvi, módszertani kérdésekkel ismerkedtek, előadásokat hallgattak, elvtársi eszmecseréket folytattak egymással, és választ kaptak számos olyan kérdésre, amelynek alapos ismerete az eredményes tudat- formáló tevékenység fontos feltétele. Szóval, itt, ezen a tanfolyamon találkoztam először Da- nyí Sándorral, a rudabányai vasércbánya fiatal főaknászával, a X-es (szállítóüzemi) pártalapszervezet egyik propagandistájával. Danyi elvtárs számára valószínűleg több volt ez a néhány napos tanfolyam egyszerű, szokásos „fejtágító- 1 nál”. Életének fontos eseménye ’ és állomása is volt Olyan pártmegbízatás teljesítésére készült fel, amely megingathatatlan eszmei szilárdságot, széleskörű tájékozottságot, megfelelő tárgyi tudást és sajátos pedagógiai ismereteket igényel. Sőt, ennél is többet: sok-sok időt, türelmet, következetességet és mély felelősségérzetet azok Iránt a kommunista és pár- tonkívüli dolgozók iránt, alakét az idei oktatási évben gondjaira bízott a párt. Másodszor Rudo bányán találkoztunk, nemrég, véletleHűsz helyen rendeznek népművészeti vetélkedőket; Borsod megyében — Gyere, nézzük meg a televíziót! A népművelési ismeretterjesztő munka az idén új formájával: a népművészeti vetélkedők megrendezésével gazdagodik. Borsod megyében már megkezdték a készülődést az országos vetélkedőre. A helyi versenyek sikeres lebonyolítására a miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzkutatói a különböző tájegységek népi értékeinek, paraszt- és mun73.500 szakmnnkásfamilót vesznek fel Az 1966—67. tanév első évfolyamára összesen hetven- háromezer ötszáz szakmunkástanulót vesznek fel, 4000- el többet, mint tavaly. Ebben a számban benne vannak a Munkaügyi Minisztérium szakközépiskoláiba felveendők is. Hatezer helyet az érettségizetteknek tartanak fenn, s a leánytanulók arányát pár százalékkal növelik. kásmozgalml hagyományainak figyelembe vételével széleskörű témajavaslatot dolgoztak ki, amely számos, érdekes kérdést tartalmaz. így többek között a versenyzőknek ismerniük kell a díszítőművészetben használatos népi motívumok (a matyó, a kalocsai, a sárközi és a bodrogközi minták) eredetét, kialakulását, azok alkalmazását, valamint a népi hímzés és szövés fejlődését. Választ kell adniuk olyan kérdésekre, hogy az országosan ismert népi balladák milyen változatokban szerepelnek a borsodi tájakon. A megyében márciustól 20 ilyen vetélkedőre kerül sor, és azokon mintegy 250 részvevőre számítanak. A legeredményesebb versenyzők közül öten képviselik majd a megye színeit az országos népművészeti vetélkedő döntőjén. gépkezelő, illetőleg mérlegelő munkásnő, egy hegesztő, egy műszaki és négy felvigyázó tanul ebben a csoportban. A szemin ári um ok ren dszerin t aktívak. Minden felmerülő kérdésről őszintén beszélünk, vitatkozunk azokról is, amelyek nem tartoznak szorosan a tárgyalt témához. Mert ilyenek is szóba kerülnek, és természetesen ezekre is válaszolni kell — sorolja Danyi elvtárs szinte egy szuszra. Aztán az eddig feldolgozott témákra terelődik a szó. — A szocialista országok gazdasági fejlődése, vagy Magyarország a nemzetközi munkamegosztásban című témánál különösen sok olyan kérdés merült fel, amelyeket nemcsak gazdascipoliükai ösz- szefüggésekben, hanem * prol e tári n ternacionali zm ua oldaláról is meg kellett világítani. Az arab országok gazdasági és politikai fejlődése című témánál az Impe- rialista-ellenes harc sok érdekes és időszerű problémája került szóba. — A legaktívabban vitatkozók eddig Kovács Józsefr Szilágyi Béláné és Tóth Sándor. De bizonyára mások ifi szót kérnek majd, ha őket közelebbről érdeklő kérdését kerülnek terítékre. — A tanfolyam hasznosság ga vitathatatlan. Nagyon fontos, hogy minden kérdést, problémát egy szemüvegen lássunk és szocialista munkásöntudattal ítéljünk meg. Mindennapi helytállásunknak, sikert» munkánknak Ja fontos feltétele ez. Úgy gondolom, hogy ha az egységes, szocialista, szemlélet kialakításában segíteni tudok a hoz-1 zám beosztott elvtársaknak, akkor a szép pártmegbizatáfl teljesítésével együttjáró fáradozás sem vész kárba. Búcsúzáskor már csak egy fényképet kértem tőle kök csőn. Csépányi Isije* Fejtörő három gyár fiataljának Ä Lenin Kohászati Művek KISZ-bizottsága február 5-én vetélkedőt rendez a Bartók Béla Művelődési Ház vasas klubjában. A fejtörő érdekesnek és izgalmasnak ígérkezik, hiszen a „házigazdák”, továbbá a Diósgyőri Gépgyár és a Borsodi Vegyikombinát fiataljai mérik össze tudásukat. A versengés után a három gyár fiataljai táncmulatságon vesznek részt. No, ne tessék mondani... Megyénk falvaiban sok érdekes népszokással köszöntötték egykor a fámán got. Ezek nagy része a fonóházakban játszódott le, s farsang vasárnapjától böjthagyó szerdáig tartottak. A régi hagyományokat, amelyekre már csak az öregek emlékeznek, tsz elmúlt években összegyűjtötték a miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzkutatói. • Matyóföldön, Mezőkövesd és Szentistván környékén igen népszerűek voltak például az ivó bálák. A nevezetes bált nagy készülődés előzte meg. A legények bírót, táncmes- fert, kulcsárt, valamint pus- ■ kásokat és kardosokat választottak maguk közül, majd a maskarába öltözve, tréfás da- ♦ lókat énekelve végigjárták? az utcákat. A lányos házak a előtt táncra perdültek, s meg-J hívták a fehérnépet a bálba, J ahol dudaszó mellett viga-j cloztak T Tardon, az úgynevezett re-5 mélésnek hódoltak a farsan- ♦ golók. A férfiak hosszú nyárs- % sál keresték fel a lányos há- ♦ zakat A nyársakra a hivoga-J tó után a gazda sonkát, sza~* lonnát és kolbászt húzott. Azt így szerzett falatokat a fo-« nókban megsütötték, és azt * fogyasztották a báli éjszakán.* Hasonló mulatságokat tar-O tottak a palóc falvakban, aj Sajó és a Bán-patak völgyé-« ben. Ezek a mulatságok any-£ nyiban különböztek a Matyó-* föld hasonló farsangi népszó- ♦ kásáitól, hogy még színeseb-£ bek és látványosabbak vol-0 tak. A farsang utolsó báli ^ éjszakájának hajnalán a fo-* ácházak udvarán a legények * — No, ne tessék mondani.'.'. — Ez még mind semmi, kérem, mert Kolumbiában a járda széle hosz- szú kefékkel vtan kiképezve, és a járókelők, ahogy mennek az utcán, oda- tjörzsölik a lábukat, a kefe mind leszedi cipőjükről a port és örökké fényes a lábbelijük. — No, ne tessék mondo.ni... — Ez még mind semmi. Honoluluban, ha csúszós a járda, az utcai automatákba bedobnak egy schillinget, megnyomnak egy gombot, kiesik egy műanyag kar, abba belekapaszkodnak, és úgy mennek a síkos úton. — No, ne tessék mondani... — Ez még mind semmi. Ugandában kérem, a gyermeklcocsikon fotocellás fék van, s az éles kanyarokban ezzel lassítják le a gyermekkocsikat. — No, ne tessék mondani. — Ez még semmi, kérem. Kefalo- niában a petróleum lámpákba elektromos áram van szerelve, ‘és aki akar, villanykörtét csavarhat bele, és úgy világít. — No, ne tessék mondani... — Ez még mind semmi. Palermo ban a föld alá építették az emeletes házakat, és így nem kell fölmenni a magas emeletre, ami fárasztó, hanem le kell menni, lényegesen könnyebb. — No, ne tessék mondani... — Ez még mind semmi. Filadelfiá- ban minden ember tüdejébe szereltek egy kis készüléket, amelytől az ember magától lélegzik. — No, ne tessék mondani __ — Ez még mind semmi. Kaledónia- bap. színes vizet isznak. A meleg víz, piros, a hideg kék. Es így soha nem tévesztik össze a kettőt. — No, ne tessék mondani... — Ez még mind semmi. Madagaszkárban olyan egérfogót készítettek, amelyet be lehet kapcsolni a rádió hangszórójába, s ha megfogta az egeret, nyávog. *— No, ne tessék mondani... — Ez még mind semmi. Borneóban, kérem, kivonják a büdösséget. a levegőből és műprémet készítenek belőle. Ott majdnem minden nő büdösségből készített prémet hord. — No, ne tessék mondani... — Ez m ég semmi... — Bocsánat, hogy közbevágok. Hány évig tetszett járni a világot, hogy eny- nyi érdekes dolgot látott? — Nem járom én a világot kérem, még a járásból is alig mozdulok ki. — Hát akkor honnan tudja ezt a sok érdekességet? — Hát—? Hallottam. (Megjelent a romániai Előre című lapbanj) A _ Magyar Rádió és Televízió miskolci stúdiójának műsorai <a 188 múteies hullámhosszon 18—19 óráig.) A megye életéb<5L Brigádnapló. Mezőkeresztesen ■ művelődési házban. Filmdalok. Az egészségügyi kultúra kérdései, Sporthíradó. Lányok, asszonyok ... Előadó: a szerző. PMislío’ciNeínzeli Színház műsora 19, szerda. Bérletszünet. Sztambu) rózsája. 19 óra. 20, csütörtök. Petites. A fizikusok, 19 óra. 21, péntek. Schiller. A fizikusok, 19 óra. 22, szombat. Madách. A fizikusok, 19 óra. 23, vasárnap. Bérletszünet. Sztam* bul rózsája. 15 órakor. Katona-búi let, A fizikusok, 19,30 órakor. 24, hétfó. A Filharmónia Hang1 versenye. 19,30 órakor. 25, kedd. Jászai. A fizikusok. 1* óra. 28, szerda. Csehov. A fizikusoké 19 óra. f 4 23, íül. Délutános műszakra sie- ett, szürke munkásruhában, lumicsizmában, felöltő nél- :ül, kigombolt inggallérral, üdzeít férfi, gondoltam, mert á sem hederített a 4—5 lotos hidegre. Üdvözöltük egymást, s emlékeztetett, hogy Jósvafőn ta- álkoztunk. Természetes az s, hogy a tanfolyamra s az ízemi szemináriumra terelőük a szó. — Jól jött, hasznos volt az lőkészítő — újságolja. — Ez :ülönösen Itthon derült ki, az ódig megtartott három szé- nináriumon, meg azon kívül s, nap mint nap. Nem is tinné, mennyi és milyen kérésekre kell válaszolni. A téma érdekes. Látom, togy siet, bekísérem hát az Izembe. Közben és az irodáin tovább beszélgetünk. — A gazdaságpolitikai tan- olyam ipari tagozatának egy 6 fős csoportja a miénk. Va- amennyien munkatársaim, runkások. Négy villamos aozdony vezető, három pálya- pítő és karbantartó, három port teljesen szabadon, azzs lépett fel, amire éppen felke szült. Nem volt semmi külc nősebb tematikai megszabái Nem vitatták meg az egye előadásokat a bemutató] után sem, nem szervezte] zsűrit, így művészi értéke lésre sem Icerülhetet.t sor. bemutató-sorozat sok tapasz talattal szolgált, de e tapasz tálatokat eddig még semmi féle népművelési fórum near elemezte. A látogatottsáf igen jó volt. még akkor is ha a Liszt Ferenc Művelődő sí Ház óriási nézőterű színházterme nem is telt meg és több -széksor üresen ásított. Az együttesek találkozóját a Vasas Szakszervezet kezdeményezte és támogatta. Hasznos lenne a jövőben az előkészítésre is több energiái fordítani, s általában igen jc lenne, ha e találkozó tanulságul szolgálna a jövőben megrendezendő hasonló bemutató-sorozatok szervezéséhez. Említettük, hogy az ózdiak két, egymástól nagyon eltérő produkcióval léptek közönség elé. Érdemes az itteni színjátszók munkáját megnéznünk. a színjátszás régi \/zuun hagyományokra tekint vissza. Prózai és zenés daraboltad espraránt játszanak, és a színjátszó csoportból alakulnak időnként azok a kisegyüttesek, amelyek a falusi ismeretterjesztő előadásokon, munkásakadémiai -endezvényeken működnek közre. A színjátszó csoportból alakult korábban az irodalmi színpad is, amely sajnálatos módon nem tudott Özdon gyökeret verni (érdemes lenne alaposabban megvizsgálni ennek alapvető >kait), s utoljára 1964. november 7-én lépett közönség ílé. A színjátszó csoport ilapvető munkája az önképzés, a drámairodalomban va- ó mind nagyobb jártasság megszerzése, a színpadisme- •et elsajátítása; stb. (A művelődési ház vezetősége ?gyik-másik érdekesebb drámai bemutatóra felküldi a színjátszókat Budapestre, és tthon rátákat rendeznek a átott előadásról.) Természe- esen nem kizárólag az ön- cépzés a cél, hanem a közön- ;ég előtti szereplés is. Pro- iukcióikat a művelődési házban, valamint az ózdi vasalok lakta környékbeli közsé- 'ekben mutatják be. Egy-egy larab három—négy előmhány j^. * műkedvelő művészeti tevékenységet figyelemmel kísérők érdeklődése. November 20. és december 12. között Özdon rendezték meg a IJszt Ferenc Művelődési Házban az Észo-kniagyaror- szagi Vasas Színjátszó Seregszemlét. A vendéglátó művelődési ház színjátszó csoportja két darabbal szerepelt, a vendégek között pedig a soproni vasasokat, a Salgótarjáni Acélárugyár színját- ezóít, a gyöngyösi MÁV Ki- terögyár műkedvelőit, a Magyar Optilcai Művek színjátszóit találtuk, és egy emlékezetes estével ajándékozta meg az ózdiakat egy szovjet művészegyüttes is. Figyelmet érdemel a bemutató-sorozat. A sort az ózdiak nyitották Alexis Parnis görög író Afrodite szigete című, napjainkban játszódó drámájával. A másik produkciójuk, amit három héttel később mutattak be, Lehár Cigányszerelem című nagyoperettje volt Ez volt egyébként a szemle egyetlen operettje. A soproniak Ibsen JVórá-jával, a MOM színjátszói Illyés Gyula Malom a Séden című drámájával, a gyöngyösiek Jókai Mór Gazdag szegényekkel, a salgótarjániak pétiig Hugo Betti Bűntény a Kecskeszigeten című darabjával szerepeltek. A szovjet művészegyüttes művészi esz- trádműsorral tette emlékezetessé fellépését Az ózdiak első produkciójának megválasztása szerencsésnek mondható. A darab gondolkodásra, véleményformálásra készteti a nézőket (Sajnálatos, hogy a másik produkciójuk messze alatta maradt az elsőnek, mind a darab megválasztása, mind pedig az előadása tekintetében. Talán a színjátszók erejét ^meghaladó feladat is volt, hogy egyszerre két, egymástól jellegében nagyon elütő darabbal kellett felkészülniük. A fentiekben felsorolt előadások Változatos képet biztos- tottak a seregszemlének, bár a daraboknak nem mindegyike volt éppen a legidőszerűbb, a legaktuálisabb. A bemutatók élénk visszhangot váltottak ki Özdon, pozitív és negatív előjellel egyaránt Többen hiányolták, hogy nem volt a szemlének előre meghatározott célkitűzése. Minden jelentkező cső-
