Észak-Magyarország, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-19 / 15. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXII. évfolyam, 15. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1966. január 19.

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására kedden baráti látogatásra Budapestre érkezett Wladyslavv Goinulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Jozef Cyrankiewicz, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke és Zénón Kliszko, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára.

A kedves vendégeket a Nyugati pályaudvaron Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt KB első titkára, Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Komócsin Zoltán, a KB titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Péter János külügyminiszter és Púja Frigyes, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője fogadta.

Világ piolétátjai, egyesüljelek!

u.

Mint lapunk tegnapi, január 18-i számában közöltük, hétfőn kibővített ülést tartott az MSZMP Borsod megyei Bizottsága. Napiren- ü(;n a megye iparának és mezöga?:daságának 1965-ben végzett munkája, valamint a megye 1966. évi ipari és mezőgazdasági terveivel

kapcsolatos politikai feladatok megtárgyalása szerepelt. Lapunk tegnapi számában közöltük a tájékoztató jelentés és a szóbeli kiegészítés első részét, amely a megye iparának és mezőgazdaságának 1965. évi munkájával foglalkozott. Az alábbiakban a jelentés és a referátum■ azon megállapításait ismertetjük, amelyek ez évi feladatainkról szólnak.

Tovább hell erősíteni a munkás-paraszt szövetséget

(Foto: Sz. Gy.J

A borsodi illák wagy Fésze kedden járhatatlanná vált

Küzdelem a hóval

.1966. harmadik ötéves tervünk első esztendeje szervesen kapcsolódik 1965-höz. Feladataink továbbra is a Központi Bizottság 1964. decemberi határozatán alapulnak. £>e ráépülnek az 1965. novemberi határozatra is. Két vonatkozásban különösen ki kell emelnünk az idei munkát. Egyik fő feladatunk, hogy a gazdaság továbbfejlesztésében megalapozottabb és intenzívebb módszereket alkalmazzunk, második, hogy az ldei feladatok végrehajtásában rendkívül nagy jelentősége van a tudati, az erkölcsi tényezőknek, az ideológiai Munkának, a propagandának, az agitációnak és a pártszerve- telek aktivitásának.

Az ár- és bérintézkedésekkel, a gazdasági reformintézkedéseket szolgáló, eddig megjelent kormányhatározatok és részintézkedésekkel ismét felszínre kerülnek rendkívül fontos elméleti és gyakorlati kérdések. Például az ipar és a mezőgazdaság összefüggése, ennek kapcsán a munkás- Paraszt szövetség erősítése. De ismét felszínre kerül a nemzeti jövedelem termelése és elosztása, a jövedelemelosztás foódja a társadalom osztályai és egyes rétegei között; felszínre kerülnek a gazdasági reformintézkedések kapcsán a népgazdaság fejlesztésének egyéb összefüggései is. Ezek közül

egyik legfontosabb politikai kérdés a munkás-paraszt szövetség további erősítése, mert ez egész szocialista építőmunkánkat és a munkásosztály hatalmát érinti.

Ennek kapcsán mindenütt jobban, alaposabban kell magyaráznunk, hogy a munkás- Paraszt szövetség a munkásha- telom alapja. Minél szilárdabb ez a szövetség, annál erősebb a szocializmus építéséhek társadalmi bázisa. Meg kell magyaráznunk, hogy a munkáshatalomnak, az egész társadalomnak, a szocializmus teljes felépítése útján haladva érdeke és célja az erős, a társadalom szükségleteit magas teínvonalon kielégítő mező- gazdaság megteremtése, ennek során a parasztság műveltségének emelése, életkörülményeinek közelebb hozása a munkásokéhoz. Ugyanez a parasztság érdeke is.

Ez az érdekazonosság, a közös célok megvalósítása nemcsak szükségessé, hanem magasabb szinten megvalósíthatóvá, gazdagabb tartalmúvá teszi a munkás-paraszt szövetséget.

Ha figyelembe vesszük a népgazdaság fejlesztésének és a mezőgazdaság fejlődésének összefüggéseit, valamint a mezőgazdaság és az ipar fejlesztésének összefüggéseit, azt mondhatjuk, hogy az új ármódosító intézkedések az egész társadalom jövője érdekében indokoltak, és szükséges intézkedések voltak még akkor is, ha ezek egyes embereket negatívan érintenek. Miyel az ipar, a népgazdaság fejlődése nagy mértékben függ a * mező- gazdaságtól és a tett intézkedések a mezőgazdaság fejlesztésének irányába hatnak, ezért az ár- és bérintézkedésekben a lehetőségek maximális kihasználása, a feladatok jé megoldása az iparban, a mező- gazdaságban egyaránt a munA második ötéves terv megvalósítása során a megyénkben elért eredmények, a meglevő problémák ellenére is alapot nyújtanak I960, harmadik ötéves tervünk első éve terveinek sikeres teljesítéséhez. A megye 1966. évi feladatainak konkrét meghatározásánál és részterületenként történő megvalósításánál párt-, gazdasági- és tömegszervezeti vezetőink messzemenően vegyék figyelembe a Politikai Bizottságnak a megye távlati fejlesztésére vonatkozó határozatát.

Az ipari termelés mennyisége egészében, a korábbi évekhez képest, viszonylag lassabban nő. de üzemenként igen változó ütemű és jobban a szükségletekre épül. Ez több hozzáértést, ütemesebb munkát, jobb kooperációt és műszaki feltételeket igényel.

A fő feladatok egyike a

fizetési mérleg javítása

erősítését szolgálja, államunkat erősíti, a szocializmus teljes felépítésének ügyét, az egész társadalom ügyét segíti. Indokolt és szükséges, hogy magyarázzuk ezeket, világítsuk meg az összefüggéseket. Szükséges, hogy a valóságnak megfelelően mutassuk be a helyzetet.

Szálljunk szembe azokkal a nézetekkel, amelyek azt hirdetik, hogy a munkás- osztály rovására oldják meg a parasztság problémáit, vagy éppen fordítva. Idei feladataink megoldása az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt tartalmasabb, célratörőbb, egyben sokoldalúbb munkát kíván pártszervezeteinktől az állami szervekben, tömegszervezetekben, a szakszervezetekben dolgozó kommunistáktól és a KISZ-től. Feltételezi minden szinten a vezetés színvonalának és módszereinek továbbfejlesztését. A pártszervezeteknek úgy kell dolgozniok, hogy javítsák az elvi irányító munka színvonalát és a gyakorlati végrehajtásban növeljék a hatáskörükbe tartóirányába ható munka, az exportra való termelés jobb minőségben, nagyobb választékban és kedvezőbb gazdaságossággal történő bővítése, az importanyagokkal való fokozott takarékosság.

A termelés növekedésének túlnyomó többségét a munka termelékenységének növelésével kell biztosítani. E feladat megoldása hatékonyabb műszaki fejlesztést, ésszerűbb takarékosságot, a meglevő kapacitások jobb kihasználását, az eszközök fokozottabb koncentrálását, jobban előkészített és koordinált beruházási tevékenységet, az anyagi érdekeltség tökéletesítését, az ügyvitel, a munkaerő-gazdálkodás, a munka- és üzemszervezés javítását igényli. Fontos, hogy ezeket a feladatokat mindenki értse, tisztában legyen kötelességével. Pártszervezeteinknek ezért még jobban a politikai

munka oldaláról kell megközelíteni a gazdasági kérdések megvalósítását. Ez nem azt jelenti, hogy a gazdasági feladatokkal kevesebbet kell foglalkozni, mint eddig. Azt kell még jobban szem előtt tartani, hogy a kollektíva érti-e világosan feladatát, egy nyelven beszél-e, megtörtént-e minden, hogy a feladatok megoldására megfelelően mozgósíthassanak ; biztosították-e az illetékes vezetők, vagy szervek a helyes intézkedések végrehajtásának feltételeit, a végrehajtás segítését és számonkérését. A legfontosabb, hogy minden területen érvényesüljön a kommunisták példamutatása. A pártszervezetek tehát ne az állami és a gazdasági szervek helyett dolgozzanak, hanem tegyék az állami és a gazdasági vezetéssel szemben elemi követelménnyé, hogy helyesen értsék és értessék meg saját környezetükben, saját hatáskörükben a párt általános politikáját. Intézkedéseikben legyenek körültekintőbbek, önállóak, szilárdak és következetesek, gondolják végig minden intézkedésük politikai kihatását, legyenek önmagukkal és környezetükkel igényesebbek, a szocialista erkölcsi normák betartásában és betartatásában példamutatóik; erősítsék a kezdeményező készséget, magatartásukban legyenek emberiek és érezzenek az ügyekért politikai felelősséget is.

Az átlaghozamok növelésével összefüggésben a népgazdaság igényeivel összehangolt termelés és felvásárlás biztosítása is alapvető feladat. A növénytermelésen belül elsődleges fontosságú a kenyér- gabona termelés, amely ez évben nagyobb figyelmet kíván, mert az őszi vetések egy részének minősége, a kedvezőtlen időjárás miatt, gyenge.

(Folytatás a 2. pldaloiQ

Átmeneti szünet után keddre virradó éjjel ismét erős, hosszantartó havazás kezdődött Borsodban. Reggel nyolc óra után a szél is feltámadt. A hófúvások miatt sok helyen másfél méteres hótorlaszok keletkeztek. Délelőtt a dél-borsodi utakon, valamint a 3-as számú főútvonalon, Ernőd és Vatta között volt hóakadály. Hámorból a bükki Mályinkába már ekkor csak szánnal lehetett eljutnia

A KPM miskolci Közúti Igazgatóságának négy nagyteljesítményű hómarója és tizennégy motoros hóekéje dolgozott megállás nélkül a megye útjain. Óriási küzdelmet vívott ember és gép, hogy szabaddá váljanak legalább a főbb útvonalak. A viharos erejű szél és a szűnni nem akaró, havazás miatt azonban a helyzet óráról órára romlott. A hófúvá- | sok és a rossz útviszonyok mi- tatt több mint húsz autóbusz- i járat kimaradt, sok községből pedig csak nagy késéssel érkeztek meg Miskolcra a bejáró dolgozók;

A Közúti Igazgatóság jelentése szerint kedden délután már a megye útjainak nagy része járhatatlanná vált. A legnagyobb erőfeszítéssel sem sikerült biztosítani a közlekedés számára többek között a mezőkeresztes—mezőcsáti, az ede- lény—forrói utat. Járhatatlan az országút Szerencs és Sátor- alj aúj hely között, Sárospatak— Révleányvár és Hollóháza térségében is. Tovább rosszabbodott a helyzet Ernőd és Vatta között a 3-as főúton*

Miskolcon tegnap, a Köztisztasági Vállalat 150 dolgozója és 300 alkalmi munkás dolgozott a hóeltakarításon. Hot hóeke és homokszórók járták az utakat, délelőtt harminc teherautó szállította a havat. Nagy nehézségek árán sikerült biztosítani a zavartalan, bár kissé lelassuló közlekedést; A vállalat dolgozói és gépei délután is folytatták az utak tisztítását, a hatalmas mennyiségű hó elszállítását.

A MÁV főmenetirányftó szolgálat tájékoztatása szerint kedden este még az egész országban közlekedtek a vonattok, azonban egyre több helyről érkezett jelentés hóakadályokról. Egyes pályákat 100 —200 méter hosszban ötven— hetven centiméter magasan fedte a hó. Ezeket még a hóekével felszerelt mozdonyok áttörték, azonban — különösen, ha a szél erősödik —, számolni kell a vasúti forgalomban is fennakadásokkal. A MÁV egész éjszaka a veszélyeztetett pályákon nagy hóekékkel dolgozik.

A KPM Közúti Főigazgatóság kedd esti tájékoztatása szerint az egész országra kiterjedő havazás és a nagyerejű szél következtében az úthálózat nagy része járhatatlan, illetve csak nagyon nehezen járható.

A hótakarítási munkálatokat az erős szél rendkívül nehezíti, akadályozza. Számolni kell azzal, hogy viharos erejű szél újabb torlaszokat emel, s így az útviszonyok tovább rosszabbodnak*

kás-paraszt szövetség további zo szervek felelősségét.

As 1966, éri feladótok legfontosabb vonásai

Megyénk iparának és mezőgazdaságának 1965. évi munkája és feladatai 1966-ban