Észak-Magyarország, 1965. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-19 / 299. szám

fáaárssfcjg 19S5. december Itt ßSZAKMAGYARORSZÄG 11 Ajándék ajánlat: Gyapjú sálai ' 87—117 fi-lg Nylon és műselyem kendők 45—118 Ft-lg Erszények és piperetáskák 20— 48 Ft-lg PVC bakfistáskúk 64— 72 Ft-ig Műbőr zippzáras aktatáskák 80—110 Ft-ig Romlandó élelmiszert" farfalmazó karácsonyi csomagját legkésőbb december 21-én adja postára!­Karácsonyra biztosan megkapják! 1966-67-cs tanévre az alábbi szakmákban lehet jelentkezni iparifanulónakf az ÉM. Borsod megyei Állami. Építőipari Vállalatnál (Miskolc, Magyar—Szovjet Barátság tér 4. sz.) Acs-áll vány ózó 15—17 évig Kőműves 14—16 évig Parkettás, müanyagburk 14—16 évig Szobafestő, mázoló 14—16 évig Épületbádogos 14—16 évig Vasbetonszerelő lő—17 évig Burkoló (hideg) H—16 évig Épületüveges 15—17 évig özdon a 102. sz. Iparitanuló Intézetnél Kőműves 14—16 évig Jelentkezni lehet azoknak a fiataloknak, akik 1965—66- os tanév első félévében elégséges, vagy annál jobb átlag tanulmányi eredményt értek el. Jelentkezni a fenti címen az Iskola által biztosított je­lentkezési lappal lehet A mai sportműsor Asztalitenisz. Vasgyári Jew ányiskola. 8.00-tól: Megyei TS» zek-bajnolcságának másod!*« napi küzdelmei. Kézilabda. Fazekas utcai Ü« talános iskola tornaterme* 8.00-tól: A téli teremlkupa baj­nokság második fordulója. Ér­dekesebb mérkőzések, délelőtti M. Vörös Meteor — DVTK L férű 1. o.. Nyíregyháza — DV­TK I. női 1. o. Délután: Bor­sodi Bányász — Nyíregyháza női 1. osztály, Borsodi Bá­nyász — Nyíregyháza fér» I. osztály. A fordulóban továb­bi érdekes alacsonyabb osztá­lyú mérkőzések lesznek. Úszás. Ózd, 8.00: Fiedler Ok­ié emlékverseny. Súlyemelés. DVTK stadion, 9.00: Megyei ifjúsági egyenS bajnokság és meghívásos ver­seny. a kosárlabdázással, jé aa utánpótlás, így bizakodva várják a következő bajnok­ságot. Amikor az NB II-ről beszél­tünk, Török Zoltán rendkívül nehéznek tartotta a beosztá­sukat, éppen ezért az edzővel együtt egy célt tűztek ma­guk elé: szeretnének „meg­kapaszkodni” és bentmarad- ni a második osztályban.. Reményük van rá? Igen? Ha az együttes minden tagja ; Az év tapasztalataiból (IV.): A közönség különböző sport- A agak különböző szá- mű és összetételű közönséget vonza­nak. A leglátogatottabbak megyénkben is — akárcsak országszerte — a labdarú­gó-mérkőzések, nem lebe­csülendő azonban a kézilab­da, továbbá az ökölvívás iránt érdeklődők száma sem. Kevés viszont a néző az asztalitenisz, a sakk és még néhány más sportág össze­csapásain. A nézők számá- ndk alakulása külön vizsgá­lódást érdemelne. Az min­denesetre tény, hogy a kö­zönség érdeklődését a sport­ág népszerűsége, a mérkő­zés helye, időpontja, meg­közelíthetősége, az időjárás alakulása Határozza meg el­sősorban. Igen erősen be­folyásolhatja a nézők szá­mát az is, hogy a találko­zó barátságos jcllegü-e, vagy tétje is van. Nem ját­szik viszont döntő szerepet a belépődíjak összege, hi­szen köztudott, hogy nálunk más, főleg nyugati orszá­gokhoz viszonyitwi nem ma­gasak a belépődíjak. Természetesen a nézők számának alakulását is irá­nyítani lehet. Okos, ügyes szervezéssel, lépcsőzetes kezdéssel megoldható, hogy ugyanaz a néző esetleg több sjx>rtescményt is lásson egy­más után, ugyanazon, vagy egymáshoz közel fekvő sporttelepen. Abból kell ki­indulni, hogy talán nincs is olyan sportember, aki csu­pán egyetlen játékot ked­velne. A labdarúgó szurko­ló például más sportágban is talál a futballjátékhoz hasonló'elemeket, kombiná­ciós lehetőségeket, mgy iz­galmakat, ezáltal más mér­kőzésekre is ellátogat. A nézők számától függet­lenül: a sportolónak, min­dig jólesik az érdeklődés. Felkészültségéről, tehetségé­ről ad számot két, de ezer ember előtt is. Az érdeklő­dés már maga felelősségér­zetre, fokozottabb teljesít­ményre készteti a verseny­zőt. Egy kissé vizsga is ez az érdeklődés, és a játékos­nak nem mindegy, hogyan vizsgázik. Befolyásolhatja-e a kö­zönség ezt a „vizsgát”? Két­ségtelenül. Pozitív és nega­tív előjellel in. A „befolyá­solás”, a biztatás sport­áganként változhat. Más­képpen szurkolnak például a tekemérkőzés, és más­képpen a. futballmeccs né­zői, Egyes sportágak bon a produkciót bizonyos kon­centrálás, felkészülés előzi meg. (Tor>ia, teke, atlétiká­ban a nekifutás, súlyemelés, stb.) Nos, ezt a koncentrá­lást nem. illik zavarni. Ezek a másodpercek a verseny­zőé. A néző akkor szurkol jól, ha csendben marad és csak a produkció végén nyil­vánítja tetszését­. néző a sportmérkö- A zéseken általában ./x ttzt szeretné, ha mi­nél színvonalasabb játékot látna, miáltal neki is nagyobb élményben lenne része. Következésképpen: az igazi sportember megbecsü­li,i értékeli az ellenfél szí­nes, élvezetes játékát is. A vendégcsapat játékának el­ismerése persze nem köte­lező. Nem elítélendő az sem, ha a közönség méltánylás helyett hallgat, nem tesz semmit, az viszont idegen a sportszerűén gondolkodó né­zőtől, hogy az ellenfelet gú­nyolja, fütyüli, ingerli. A hazai csapatnak már bővebben kijut az elismerés­ből — és ez érthető. A bíz­tatás mindig hatásos, de kü­lönösen szükség van rá. ha a játékosok lankadnak, a csiiggedés vesz rajtuk erőt. A buzdítás akkor hasznos, ha határozott, de mértéktar­tó, nem lépi túl a sportsze­rűség határait. Sok veszélyt rejt magában, ha a közön­ség, vagy annak egy része fanatikussá válik, hajszolja a játékosokat, egy cél lebeg előtte, amelyet minden áron, válogatás nélküli eszközök­kel is szeretne elérni. Népszerű labdarúgó-csa­patunk közönségének egy része ily módon pattanásig feszült hangulatot idézett elő a pályán, ami a mérkő­zések után a sportszerűtlen­ségek melegágya lett. Ez e légkör természetesen a já­tékra, a teljesítményekre is kihatott. (Érdemes rajta cl­gondolkodni, hogy az eltil­tás következtében a csapat jobban szerepelt idegenben, mint idehaza.) A sportszerű és tárgyila­gos közönség a vereségben nem katasztrófát lát, hanem azt, hogy a nagyobb tudá­sú, a jobb, esetleg a szeren­csésebb csapat kerekedett felül. Az ilyen néző tudja, hogy a. vereség hozzátarto­zik a sporttevékenységhez, éppen ezért nem- fogadko- zik, hogy többé nem teszi be a lábát a pályára. A já­tékvezető ok nélküli pocs- kondiázása, szidása sok he­lyütt — sajnos —, már szinte polgárjogot nyert Pedig a játékvezetőkkel kapcsolatos előítéletek rossz tanácsadó k. . nézők nevelésében A még sok a fclada- jfji tunk, hogy elkerül­hessük a durvaságo­kat, a szidalmazásokat, a verekedéseket, El kell jut­nunk odáig, hogy a nézőnek szórakozást, gyönyörködést jelentsen egy-egy mérkőzés, ne pedig káros, fellovalt szenvedélyek kielégülését Becse Károly Nagyon régen járok sport- eseményekre, de ritkán lát­tam még az őszinte és szívből jövő örömnek oly nagymér­vű megnyilvánulását, mint akkor, amikor az MVSC ko- sárlabdás lányok, a sorsdön­tő mérkőzés után összeborul­tak, sirva-nevetve ölelték egymást. Legyőzték legna­gyobb ellenfelüket, bejutottak az NB II-be! Talán sok csa­patnál nem számítana ez „nagy dolognak", de náluk az volt, hiszen három év alatt küzdöttek fel magukat a má­sodik osztályba. Az osztályozó mérkőzések sorozata előtt még csak re­ménykedtek a vezetők, Török Zoltán szakosztályvezető, Ta­bán Viktor edző, de ahogy elérkeztek a mérkőzések, egy­re bizakodóbb lett a hangu­lat. Legyőzték itthor) ós idegen­ben a DVSC-t, a nyíregy­házi csapatot, de a főváros­ban 8 pontos vereséget szen­vedtek. Itthon a visszavágón azután 11 ponttal győztek a Bp. Kábel ellen, és első he­lyen végezve, megszerezték a jogot felsőbb osztályba lépé­sükhöz. Érthető volt tehát a nagy öröm a győzelem után, ame­lyet mindenképpen megérde­melt a csupa fiatalokból ál­ló együttes. Hogyan jutottak e) eddig? Török Zoltán szakosztály­vezetővel beszélgettünk a női kosarasok tevékenységéről. Felmondotta, hogy 1949-ben alakult meg a vasutas sport­kör női kosárlabda csapata és három év múlva NB Il-esek lettek. Itt szerepeltek egészen 1958-ig, amikor egy nagyon helytelen, adminisztratív in­tézkedés folytán egyszerűen (eloszlatták a csapatot A ve­zetők akkor gazdasági ne­hézségekre hivatkoztak. A lá­nyok bánatosan hagyták ab­ba a sportolást. Voltak, akik más együttesben sportoltak lovább. 1962-ben azután újjáala- j kult a csapat. Tabán Viktor irányította az edzéseket, s a i törzsgárdát a Földes Gimná- < 2j um lányai adták. Az isko- i Magasabb osztályba futottak az M1SC női kosarasok ís» Orom „felsőfokon** — Három ét alatt as WB ll-he 1 örxsgárda óm fiatalok Iában Osgyáni Zoltán testne­velő tanár szerettette meg a kislányokkal a kosárlabdá­zást és ők örömmel jártak edzésekre, mérkőzésekre. Az első évben „versenyen kívül’’ vettek részt a baj­nokságban. de a következő bajnokságban a diósgyőri lá­nyok mögött másodikok let­tek, és osztályozókon vettek részt. Akkor még nem volt eléggé „érett” az együttes, így is csak kis különbséggel előzte meg őket az egyik fő­városi csapat. Ebben az évben egyre job­ban csiszolódott az együttes. A megyei bajnokságban a DVTK II. előzte meg őket, újra elindulhattak az oszté­küzdelmeken kívül sikeresen helytálltak a téli teremkupá­ban, amelyet veretlenül meg­nyertek. Kik játszottak a csapatban? Ha a szakosztályvezetőt és az edzőt kérdezzük, melyik já-* tékos volt a legjobb, melyik tett legtöbbet a sikerért, szin­te egyöntetűen így válaszol­tak: — Valamennyi kislány nagy szorgalommal és lelke­sedéssel készült a mérkőzé­sekre, mindnyájan részesei a sikernek. Kállai Zsuzsa csapatkapi- tanyt tartják a többiek is a legjobbnak, de Bardócz Kata­lin, Szépvölgyi Erzsébet, Mol­nár Marian, Dedinszki Má­ria, Petrik Valéria, Jakubcsó lyozókon, s ezúttal sikeres helytállással biztosították a feljebbjutást. Három év, számos edzés, mérkőzés, örömök és csaló­iások váltogatták egymást, ie végül sikerült! A bajnoki Magda, Kőszegfalvi Katalin, Bordás Erzsébet, Kovács Er­zsébet, Fizer Edit és Mudri Olga is mindent megtettek a jó szereplésért Tehetséges ifjúsági gárdá­juk egyre jobban ismerkedik az elkövetkezendő időben »r, eddigihez hasonló szorgalom­mal, és lelkesedéssel készül a bajnokságra, akkor számos siker, szép eredmény jelzi majd jé munkájukat. Lcskó Pál

Next

/
Oldalképek
Tartalom