Észak-Magyarország, 1965. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-14 / 294. szám

ä&sdWäj, SÜSS. Äeeembttp S41 ÄST! A1CM ACJY A ItOTCS7!.4<5 3 Tanulnak a holnap szakmunkásai A mélyépítők és a ! €! As év eleji lemaradás ellenére teljesítik tervüket Téli felkészülés gondokkal «— Jövőre . új gyógy szer üzem és házgyár építését kezdik meg A diósgyőri 116. számú Iparitanuló Intézet növendékei gy akorlati oktatáson Új ü&lethás épül Szalonnán Az utóbbi időben sokan szó­vá tették: Szalonnán, a raka- cai tóhoz vezető út mentén ócska, kopottas italbolt „fo­gadja” a vendégeket. Bejárata lesüllyedve, gerendája feltá­masztva, pedig ebben az ital­Űjahh híízíáji pénzforrás A világpiacon az utóbbi években a keresett cikkek közé került a csirkénél fehérje-gaz- dagabb, ugyanakkor kevésbé zsíros házinyúl- és galambhús. Az idén félmillió házinyúl és minimálisan 100 000 galambot akarnak felvásárolni, jövőre ennek kétszeresét, 1970-ben pedig legalább a tízszeresét, tehát évente mintegy 2 milliót. A tartós és nagy kereslet miatt a tenyésztésre érdemes beren­dezkedni. Kitünően hasznosít­hatók ilyen célra a jelenleg kihasználatlan volt gazdasági épületek padlásai. A második ötéves terv, s egyben 1965. utolsó napjai peregnek. A fogyó napokkal együtt kevesednek a sürgető tennivalók, s egyúttal új gon­dok, új feladatok sűrűsödnek, nehezednek a Borsod megyei Mélyépítő Vállalat dolgozóira, vezetőire. Erről készítünk futó számvetést Karvajszky István­nal, a vállalat főmérnökével. Az év eleje nem alakult túl biztatóan. A sok eső, az árvíz s más körülmények nehezedtek BMV életére, munkájára is. Az első fél évben nem volt sok dicsekedni való. Mit hozott az év második fele? T — A harmadik negyedévben — hangzik a főmérnök értéke­lése — a feladatok teljesítésén túl 9 millió forintot törlesztet­tünk az első félévi adósságból. És most minden jel azt mu­tatja, hogy összességében sike­rül teljesíteni évi feladatain­kat Hadd mondjak néhány ér­dekességet is. A Borsodi Érc­előkészítőmű igen fontos mun­ka. Itt 30 helyett 37 millió fo­rint, az ózdi acélműben ugyan­csak 30 helyett 35 millió forint értékű munkát végzünk el. ■— Az év utolsó napjaiban adnak-e át új létesítménye­ket? — Többet is. Például Ózdon e napokban adjuk át szerelés­re az új szivattyúházat, vala­mint az ívhidat. A régi, rozoga helyébe egy szép, karcsú, utó- feszített vasbeton ív-hidat al­kottunk. A 9 milliós munkát hamarosan átadjuk a forga­lomnak. A BVK kaprolaktám üzem építését mi már befejez­tük, próbaüzemei is. Elvégez­tük az edelényi tbc-kórház mélyépítési munkáit, befejezés előtt áll a saj őszentpéteri de­rítőmű építése, Készül Mezőkövesd csatornázási terve Mint minden nagyobb tele­boltban, főképpen nyáron, a mind népszerűbbé váló raka- cai tó hatására igen sokan : zsíros házinyúl- és galambhús. megfordulnak. A szalonnái ! Az idén félmillió házinyul és emberek is sokat panaszkod- \ minimálisan 100 000 galambot tak az italbolt miatt. akarnak felvásárolni, jövőre ennek kétszeresét, 1970-ben A régi, elavult italbolt azon- pCCjjg legalább a tízszeresét, ban már nem sokáig okoz [eilat évente mintegy 2 milliót, bosszúságot: a tervek szerint, ^ tartós és nagy kereslet miatt a jövő evben korszerű, uj üzlet- j a tenyésztésre érdemes beren­dezkedni. Kitűnően hasznosít­hatók ilyen célra a jelenleg kihasználatlan volt gazdasági épületek padlásai. házat építenek helyére. Az üz­letházban a vegyesbolt is he­lyet kap. A terveket már el­készítették, az építkezést jövő­re kezdik meg. tása benne tükröződik egész évi munkánkban. Ezen már az év elejétől kezdve dolgozunk. Nagy gond ez, mert sok ember, sok család életére kihat, hogy tudunk-e építkezni vagy sem? Úgynevezett bázis munkahe­lyeket alakítottunk ki, s ezzel el tudjuk érni, hoev a dolgo­zók 35 százalékát télen is fog­lalkoztathatjuk. Ilyen téli munkát végzünk például az LKM-ben, ahol főleg belső alapozásokon dolgozunk, a December 4. Drótművek befe­jezés előtt álló épületeiben, a BVK oxigén-üzemében, a Sze­rencsi Cukorgyár erőművének, az ózdi acélmű kémény-alap­jainak építésénél. Ügy látszik, sikerül üzemeltetnünk a teljes nehézgép-parkot is. A felkészülés hagy kívánni­valót is. Sokat beszélünk a téli munka fontosságáról, amely szociális ügy is. Sajnálatos, hogy nincs meg hozzá minden feltétel. A gőzt fejlesztő gépek már elavultak, teljesítőképes­ségük kisebb és kisebb lesz. Ennek pótlásával egy kicsit jobban kellene törődni. És vannak munkahelyek, ahol semmit sem érnek, ahol a sza­badban kell dolgozniok az em­bereknek. Az eső, a sár, a hó, a fagy megkínozza az emberi szervezetet. Akaratlanul is olyan gondolatokat ébreszt, nem volna-e célszerű, leg­alábbis néhány helyen, nyáron nyújtott, vagy éjjel-nappali műszakban dolgozni, úgy, hogy az egyaránt előnyös legyen a vállalatnak is, a dolgozóknak •— Milyen feladatok várnak . BMV-re 1966-ban? — Hogyan készültek fel az átmenetre, a téliesítésre? — A téli építkezés biztosí­JJÜlés, Mezőkövesd fejlődésé- ********* ben is fontos szerepet játszik,-, a szennyvízcsatorna megépíté-í Bének kérdése. Mezőkövesdi vezetői azt szeretnék, ha a*> harmadik ötéves terv során a| ‘ községet csatornáznák. A csa-i. tomázás terveit már készítik;; is, és ezeket a terveket előre-ÍI láthatólag a harmadik ötéves;!; terv első éveiben váltják va-|! lóra. •1 ( • A sikeresebb csatornázás'. érdekében ' szeretnék szabá-J; lyozni a Hór és a Kánya pata kokat is. Tanácsház Bükk ábránknak A harmadik ötéves terv so rán a mezőkövesdi járásban i: több tanácsházat felújítanak illetve teljesen újat is építe nek. Bükkábrányban új ta nácsház építését tervezik. Bor sodivánkán, Súlyban, Borsod geszten, Mezőnagymihál"-'! ; régi épületeket újítják fel. / tervek között szerepel a járás tanácsház bővítése is. Reníelel a mszögazfcígí nagyüzemek ál óeszközeineii yjraértéiieléséről A Magyar Közlöny legutóbb számában megjelent a földmű velésügyi miniszter rendelet a mezőgazdasági nagyüzeme' állóeszközeinek újraértékelésé rßl. Ezek szerint az állami gaz das ágok és a termelőszövetke aetek valamennyi állóeszközé *— gépeket, felszereléseke járműveket1, épületeket, épít ményeket, ültetvényeket - S9®6. január 1-vel újra kell éi (lékelni; s a munkát május 31 Qg te teli fejezni. — Jövőre — mondja Kar­vajszky elvtárs — lényegében az ideivel azonos mennyiségű feladatok végzése vár ránk, Tovább dolgozunk a kohá­szati és vegyipari beruházáso­kon, rekonstrukciókon, új üze­mek építésén, a régiek bőví­tésén. — Milyen új, nagyobb léte­sítmények munkálatait kezdik meg? — Új gyáregység építését kezdjük Sajóbabonyban. Ebben a csamokrendszerben gyógy­szerek alapanyagát gyártják majd. Üj csarnokrendszer épí­tésébe kezdünk a Miskolci Járóműjavítóban is. — És mit várhat a lakosság a mélyépítőktől? — Érdekességként elárulom, hogy jövőre megkezdjük Onga. és Zsolca között a házgyár építését. A tervek szerint 1968- ban megkezdi működését, amely megkönnyíti, meggyor­sítja és korszerűsíti a lakás- építkezést, „ontja magából" aa lakásokat, hiszen benne évi 4206 lakás elemeit; gyártják. És ezek nagy része Borsodban kerül beépítésre! A miskolci Győri-kapuban és a perecest vasútnál az úgynevezett bul» gáríöldeken előközművesítést végzünk a nagy lakótelep épí­téséhez. És segítünk az Ózd Béke-telepi lakóknak is. A CSŐSZER évek óta hanyagolta, mi végezzük helyettük a gyár­tól a lakótelepig húzódó cső­vezeték építését. E csöveken át a gyár erőművéből 150 C fokos fűtővíz folyik majd s lakótelepre. Többezer ember fűtésgondját oldja meg, sok­sok szén megtakarítását teszi lehetővé. Ennyit talán a jövőről. Ax építőknek addig sok nehéz fel­adatot kell megoldaniuk. S bár az óhajok hatás nélkül marad­nak, mégis feljegyeztük: „Ke­vés esőt, s enyhe telet szeret­nénk”. Ez bíz nagyon jó lenne, Csorba Barnabás Vezetés és szervezés Ténymegállapítás és komplex-szemlélet velésügyi miniszter rendeletet­azonnal észre vesz, s arra az álláspontra helyezkedik, hogy nem fedi fel a vezetési-szerve­zési hibákat, így tovább bizto­sítja munkaviszonyát. Utalt rá Szabó elvtárs, hogy szerencsére már megszűntek a szervezők és a vezetők között a félté- kenységi viták. Voltak veze­tők, akik úgy vélekedtek: ide jön egy ember, kitanulja a vállalati munkát, s bizonyára az én helyemre akar ülni. Ma már nem így állunk ezzel a kérdéssel. A szervezők érdek­lődési köre a szervezetre irá­nyul, a szervezet megjavításá­ra, átalakítására, s nem célja, hogy átvegye a vezetőktől a vezetést. A szervezők gazdasági ösz­tönzése sem lényegtelen kér­dés, — fejtette ki véleményét az előadó. — A vezető olyan mértékben képes vezetni, ami­lyen mértékben a szervező azt jól megoldotta. Ezért nagy­fontosságú, hogy magasabb gazdasági, erkölcsi megbecsü­lés is járjon az alkotó, a való­ban eredményes munkáért. Hogyan biztosítsuk a szervező gazdasági érdekeltségét? A be­vezetett szervezési eredmények után százalékosan történjék gazdasági ösztönzésük, termé­szetesen a bevezetett munkák értéke és mértéke szerint Így állapították ezt meg — bizo­nyos kulcs alapján — a Lenin Kohászati Művekben is. Elv­ként azt kell leszögezni, hogy anyagilag azokat ösztönözzük jobban, akik olyan szervezeti konstrukciót terveznek, mely a lehető legjobban dolgozik. Szabó elvtárs szavaival a jelenlévők teljes egészében egyetértettek. Bizonyítja ezt Kuti János elvtársnak, a KPM Közúti Igazgatósága vezetőjé­nek felszólalása, aki hangsű- lyoztüe hofir ffi szervezők ksvé­’’osztásánál figyelembe 1kell venni a rátermettséget. Hang­súlyozta, hogy a szervezőnek mozgékonyságot, tettrekészsé- get kell tanúsítania. Kuti elv­társ utalt, arra is, hogy a szer­vező munkába bevonja a vál­lalat dolgozóit. Méghozzá úgy, hogy bizonyos kérdőívet bocsát közre, amelyben a dolgozók elmondhatják, hogyan vélnék legjobbnak szervezetüket? Sem­mi kétség, a dolgozóknak a szervezési feladatok megoldá­sába való beleszólása előbbre viszi a KPM Közúti Igazgató­ságának munkáját. Vértesi György elvtárs, a Hejőcsabai Cement- és Mészmű igazgatója hozzászólásában el­mondotta, hogy igen helyes, ha a szervező munkában érvé­nyesül a komplex-szemlélet­mód. Hiányosságként említetté meg, hogy hiába alkotnak jó és helyes dolgokat a vállala­tok, ha sok esetben országos viszonylatban is bizonyos ér­tetlenséggel találkoznak. Ami pedig a szervezők jobb anyagi dotációját illeti, elmondotta Vértes elvtárs, hogy náluk ta­valy prémiumfeltétel volt a TMK szervezett véghezvite­lére. Javaslatot kellett tenni, amit aztán jónak is találtak s a prémiumot kifizették az ille­tőknek. A szervező munkát te­hát nem lehet „fél kézzel” végezni. Nagy és felelősségteljes munkára vállalkozik, aki szer­vező tevékenységet végez. Ezt felismerték az illetékesek, amit bizonyít, hogy legtöbb helyen alkotó munkára késztetik a anyagiakban is megfelelően dotálják őket. Fodor László PaaSovits Ágost©» IFűlyi&iSuíbS , j ! ii. ; _. alamikór az üzemek , tt/ nagy részét az jelle­; f mezte — mutatott rá ; vitaindító előadásában ydr. Szabó László elvtárs, a Ma- jegyár Tudományos Akadémia I Szervezéstudományi Bizottsá­gának titkára —, hogy a szer­vező munkát fél kézzel is lehet ; végezni. Szerencsére e nézet !már a múlté. (Itt-ott még elő­fordul.) Ma inkább olyan prob- t lémával, hibás szemlélettel 5* leéli szembenézni, hogy min- í! den ki azt hiszi, ért e munká­dhoz; másrészt viszont nem biz­tosítanak a szervezési felada­tokra munkaerőt, időt, anyagi ^.eszközöket. Maradt a szerve­id' zésnek egy olyan káros hagyo- Smánya, hogy a szervezés meg­oldható vállalati családfa-raj- Szolással, sémák elkészítésével, •PS ilyen módon nincs szükség | hosszú ideig tartó munkára. 1. Ugyanebből a hibából eredt gaz is, hogy még mindig ritkán Iszervezik meg a munkafolya- | mátokat. Azt hisszük — hang­súlyozta Szabó elvtárs —, hogy £a szervezés ötletszerű, spontán | beavatkozásokkal megoldható. >Nem vesszük észre, hogy a ^szervezés szigorú műveleti tel- Ojességat és műveleti sorrendet .£követelő munkafolyamat. Bár- amilyen műveletnek a kihagyá- i; sa, előre meg nem tervezése ugyanazokkal c következmé- í; nyekkel jár, mint akármilyen f.más technológiában a művele­tiek nem teljessége,\ illetve Vhelytelen sorrendje. A legvég- Tzetesebb ebben s művelet- * kihagyásban, hogy még most ia nagyon sokszor szervezünk úgy, hogy a legfontosabb mun­kaszakaszt, a ténymegállapí­tást, a valóság ismeretet, an­nak korszerű elemzését kihagy­juk, és valamiféle voluntarista szempontoktól vezérelve, a je­len tudósa nélkül, csupán azzal foglalkozunk: ami lesz. Ez az­tán azzal a veszéllyel jár, hogy teljesen a szabad spekuláció rabjai leszünk, nem tudjuk megmondani, kinek van igaza. Aki a legnagyobb hangon, a legerélyesebben, a legtetszető­sebb köntösben tár elénk vala­milyen megoldási módot, azt fogadjuk el helyesnek, függet­lenül a valóságtól. Ugyanilyen veszélyforrás az is, hogy a meg nem szervezett szervező munka aránytalanságokat eredményez szervezési tevé­kenységünkben. így aztán oda jutunk, hogy lassacskán a di­vatok lesznek ránk jellemzőek. Valamikor a programozási di­vat hódított, ma a gépesítési divat a felkapott. Egyes válla­latunknál úgy tűnik, mintha kizárólag egy-egy felkapott divatnak a megoldásától füg­gene, bejutunk-e a Kánaánba? Kevéssé érvényesül a szer­vező munkában a- komplex­szemléletmód is, amit vala­mennyien jól ismerünk. Na­gyon sok helyen a szervezést csak ügyviteli, munkaszerve- . zési vagy műszaki szervezési • feladatnak. képzelik, holott jól : tudjuk, hogy egy működő vál­• lalat több szempontból is ■ komplex jelenség, s nincs olyan ! snMAfcaíolyamataB »méta m lenne kapcsolatban a többivel. Jól tudjuk, hogy a részkérdé­sek részleges megoldása mit- sem ér az egész vállalat szer­vezettségének, az összes kap­csolatok „elfércelésének” el­végzése nélkül. Ami pedig a komplex szemléletmódot illeti, le kell szögeznünk, nem lehet semmi tevékenységet szer­vezni anélkül, ha a szakmai tartalmat, a műszaki szem­pontokat, a munkát végző ember vizsgálatát kiszakítsuk térbeli, időbeli helyzetéből. A komplex-szemlélet kapcsán két szervezési hibára hívta fel a figyelmet Szabó elvtárs. A z egyik a vezető és a szervező kapcsolata. Ez sem minden eset­ben zavartalan. Jel­lemzői abban foglalhatók ösz- sze, a borsodi iskolától elte­kintve, hogy sok vezető alap­vető szervezési, elméleti felké­szültsége hiányos, és ennek kö­vetkeztében, ha a szervező munkafolyamatban részt is vesz a vezető, nem sok haszon származik belőle. Minden szer­vező munka olyan kollektív folyamat, amelyben a szerve­zők, a dolgozók és a vezetők vesznek részt. Bizonyos műve­letek a vezetőkre tartoznak. (Döntési, meghatározási, érté­kelési műveletek.) Nyilvánvaló tehát, ha nincs meg a vezetők kellő szervezéselméleti felké­szültsége, akkor ez a folyamat már eleve gyenge lesz. De ami még nagyobb veszélyt jelent: az ilyen vezető nem eléggé kö­vetkezetes a szervezőkkel szem. teöBb Mait ss O«koe” szerveré

Next

/
Oldalképek
Tartalom