Észak-Magyarország, 1965. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-12 / 293. szám
ßSZAKMAGYARORSZÄG s Vasárnap, 1965. december 12. —————I Útkeresés közben: Zöldség-gyümölcs, te és az áru útja a pultig iJIIIIIIHlHHIIIIllUlltlIliáüiIUlmillllHÍHUIIIIlHIÍlUllllllUllllUIIUlIIIin | BOKSODÍ CANDIDE | avagy az optimizmus | FIATALOKRÓL ES NEM FIATALOKRÓL = korán, a érheti ok egyes cscienoen ez a jv- 3 elösscgérzet. 3 — Nem cáfolja meg saját H nagát? A multlcor a tudat ~ ^maradásáról, a felelősség- — •rzet további fejlesztéséről ~ ■.scvegctt. — Érdekesen összetett ez. ~ t kérdés. Mert sokszor nem — ,igazi felelősségérzettel” ál- 3 unk szemben. Valami ön- ~ naga farkát kapkodó majom- 3 kergetőzés is van abban a ti ■ohanásban, amiről beszél- H tinié. Es az ilyen ferde fele- E össég is öregít. De van igazi ~ élelösségérzet is, és ez is H deg a mai idősebbek hátán. ~ — Mint púp? — Nem. Mert ez nem ™ domtalan. De mégis van. Es E ia a latin közmondás szerint: E ,Post equitem sédét atra £ .ura” — látja nem tudok le- £ zokni Panglossról, a tani- S ómról — a „lovas mögött ül £ i séfét gond” — akkor bi- E :ony ráncok keletkeznek az £ neon. Az idősebbek itt hi- E fáznak. Gondjaink nem oly “ '.etetek. Nem „atra cura” ií :sak éppen biztató tényezők. “ Haladásra bíztatnak. — Maga ma egy kicsit ke- E xri a dolgokat. Egyrészt azt £ illitja, hogy a fiatalság szép, £ nerí nincs rajta sok felelős- S 'ég, — másrészt, az időseb- ~ oek nem olyan szépek, mert E ifi ül a nyakukon a felelős- E ág. Mi hát a teendő, Can- ™ iide-om? » — Ez az, amit szeretek. £ Hogy maga mindig megkér- ~ iezi, mi a teendő? Erre meg c in mindig válaszolhatok a £ .Műveljük a kertünket" me- -j sével. £ — De most nem eiég eg a £ nese. £ — Persze, hogy nem. De £ ízért van maga, hogy tovább £ kérdezzen. — ???????? — Ez aztán az értelmes 1 kérdés: nyolc kérdőjel! Na, ~ Hgycljen ide: abból indul- = ‘unk ki, hogy a fiatalok szé- E oek. Aztán azt kerestük, hogy miért, és így jutottunk = el a felelősséghez. Aztán szó- t morkodtunk, hogy az időseb- r bek nem olyan szépek, — E mert túl érzik a felelősséget, S — már a legjava. — Hát nem ; tud maga összefoglalni? E Szintetizálni. — Na, azért is bebizonyi- ~ tóm, hogy tudok: legyenek ; íz ifjak felelősségteljeseb- • bek, anélkül, hogy ez a szép- s segük rovására menne. S az l Idősebbek legyenek egy ki- : csit felelőtlenebbek? — Mindig eltéveszti a he- : lyes következtetést. Nem fe- ; Időtlenebbek, csak optimis- ; tábbak. : — Na, Candida, mindig • magának kell, hogii igaza, le- • gyen. Persze, hiszen a maga f címe az: Candide, avagy az t optimizmus. • Lathatja! Es ebben van : igaza. A felelősség a fejlődés : motorja. De azért nem kell : tőle begerjedni. — Mikor látómé? Legközelebb. TÁTRAY BARNA\ «fi:;. áfásban lítási munkákban segítenek mert nagyon öregek a tsz-ta gok, és nem bírják a nehé: fizikai munkát. A traktorosul viszont mindent vállalnak nem kényeskednek, hogy ők < gépekhez vannak beosztva Ha csak egy kis idejük van olyankor, amikor nem lehe gépekkel dolgozni, csak szóin kell nekik, és megcsinálnál mindent. Szabó József elnöl mondotta is, hogy ha legalábl ötven olyan szorgalmas és fia tál tsz-tag lenne, amilyenek ; traktorosok, nem fájna a fe je a munkák miatt. « _zi„: Szabad Földbe] ' tehát biztosítottál a téli gépjavítás sikerét. Min den gépész teljes odaadással lelkiistneretesen dolgozik, i traktorosok segítségével i munkagépek hamarabb ké szén lesznek, mint a trakto rok. De nem félnek. Jöhet s tavasz akármilyen korán, \ sályi gépészeket nem érhet meglepetés. Szcndrcá József H — Ügy látom, kedves Can- s dide, maga már nagyon ott- l Is honosán mozog a mi vilá- -,5 gunkban. Olyan kérdést vet r fel, amiről sokat beszélnek c r~ nálunk. é — Van azonban egy kis c •z különbség. Maguk mindig a " fiatalok és az idősebbek el- c 3 lentétéről vitáznak. Erről , 3 láttam nemrég ezt az új fii- I -— met is. Mi is volt a címe? 7 sy — Szerelmes biciklisták. 1 is — Igen, — de én most nem 7 si” erről akarok beszélni. Hi- t i~ szén itt már nemzedéki el- l s~ lentét volt a 17 évesek és a 1 z3 20 évesek, a húsz évesek és £ *— huszonhét évesek, s aztán '§ igv tovább, — mindenki kö- *3 zott. "3 — Miből gondolja? 1 1Sj — Na hallja, — ha a húsz » SH egynéhány éves fiatal tanár c olyan „tanárosan” viselkedik s a 17 éves tanítványaival, 1 EH hogy ezek „kézit csókolom”- * mai köszönnek ne lei. 2 '™ — S akkor tulajdonképpen ‘ CH miről akar beszélgetni? _S — Arról, ami a prágai tor- f nászfesztivál nézése közben j -H jutott eszembe: milyen jó fiatalnak lenni. Figyelte, mi- t -E lyen szépek ezek a mai fia- :,| tolok? , 53 — Persze, hogy figyeltem. f 13 — Na hát ez az, ami rend- ; kívül jó. Tudja, az én időm- c ■£ ben nem volt olyan jó fiatal- 4 73 nak lenni. De meg olyan £ 7H szépek sem voltunli, mint a mai fiatalok. Tudja, én elég- 1 ~B gé be „voltam csavarodva”, < E ahogy ma mondják, a Kuni- < ~~ gumidért, — de ha vissza- , gondolok és összehasonlítom £ a mai tornász-lányokkal — ">E e9V napon sem lehet etrüí- 1 a™ tént., E — Es, mit gondol, miért < _H flj/en egészségesek, szépek? 1 — Biztosan több oka van. 3 Az a bizonyos múltkor szi’’H dotf technika, új gyógyszc- ^5 rek, vitaminok, — no meg J -H ma sóit mindent megkapnak ’ as az ifjak. SE — Esi ne nagyon cm le- 1 E gasse nekik. Nem szeretik. 1 a= Természetesnek veszik, amit ! :"H kapnak, s ők is csak arra fi- [ -H gyeinek, amire még ezen fe- ‘ _£■ lül vágynak. ‘ \ 1 53 — Ez is természetes. Maga 'Bt nem így volna vele? E — Bizonyára. De ez a ki- \ a~ indulópont. Ha sok mindé- , i-~ nük biztosítva van, akkor nincs bennük olyan bizonyát talansági érzés, ami rontaná 3 közérzetüket, reményeiket. H — No, ez az többek között, 3 amit nem mindig látnak be, ™ Sokszor egyesek azt vélik: ~ nekik azért nincs minden -E biztosítva. »3 .— Hát egy kicsit harcolsz niok is keU a saját jövőjük- , ért De nincs rajtuk akkora ;*H felelősség, mint egykor a mi k™ sorsunk alakításán volt. ’*3 — A felelősségérzet öregít? kE — Ha sok és nyomasztó, ■'E bizonyára. Látja, én úgy lá- :"E íom]> bogy most már a nem --- egészen fiatalokról is szól- 3 junto,— náluk meg talán túl iiimmuimniiiimuuunimmiiimt egít a gépjai k ütemterv szerint, így is eltart 1- a gépjavítás február végéig, í, Mi történik akkor, ha eset- a, leg már február közepén olyan jó idő köszöntene be, t> hogy meg lehetne kezdeni a 15 tavaszi munkákat? — kérdezni tem a gépcsoportvezetőtől, In, mert ilyen esztendők is előfor- s dúlnak néha. le Farkas Bálint mosolyogva ik válaszolt n — Bár úgy lenne — mon- la dotla. — Mi akkor sem ije- s- dünk meg. Február közepén >. legfeljebb egy gépünk lesz ja- J- vitatlan. Azt az egyet meg is körülfogjuk valamennyien, és á- egy-két nap alatt rendbe tesz- r- szűk még akkor is. ha éjjel, m nappal dolgozni kell. i- Az elnök is mondotta, meg r- a gépcsoportvezető is, hogy a ti, traktoros kollektíva igen jó. és Fiatal emberek, mind 40 év -\t alattiak, és nemcsak tudnak, :i- hanem szeretnek is dolgozni. ?t, Rossz volt az időjárás, de az 1- őszi mélyszántást is befejez- r- ték és 110 hold hegvoldalt ké- it szítettek elő szőlőtelepítéshez, ja Jelenleg a traktorosok a szállétrehozni, kis létszámmal.s Ezek irányítanák az árut aE szükséges helyekre, közvetle-H nül a gazdaságokból. S közbenH számolgatták (ös nem elhamar-E kódoltan!), hogy akár így, akár- úgy, a termeliink is, a fogyasz-™ lók is jobban járnának! Fix ár — mozgó ár | A legtöbb kifakadást azon-E ban mindig a felvásárlási ésE a fogyasztói ár közötti, igcnE nagy különbség okozta és™ okozza. Igaz, hogy ez valóban— nem könnyű terület A termésE ugyanis jelentős mértékben azE időjárás függvénye, s a MÉK-H nek, mint felvásárló vállalat-™ nak bizonyos rizikót kellett™ vállalnia. Persze, a termelő-s szövetkezeteknek is. Hiszens sok esetben előfordult, hogyaE leszedett áru a (nyakukon ma-E radt, ugyanakkor a fogyasztók— magas áron vásárolhattak bizonyos zöldségféleségeket. S— ez ismét csak azt bizonyítja:- feltétlenül helyesebb lesz, has a termelő közös gazdaságoké minél közelebb kerülnek a fo-E gyasztókhoz. Több elárusítóE hellyel rendelkeznek, közvet-— lenül szállítanak üzemi kony-3 hák, óvodák, napközi ot.tho-S nők és feldolgozó vállalatok,s üzemek részére. Egy dologs: azonban bizonyos, hogy aE zöldség- és gyümölcsféleségek-— nél nem lehet üx-árral „dől-- gozni”, s a helyes az, ha a ter-3 melés, a szocialista nagyüzemi- termelés eredményeihez mér-3 ten mozog, változik a fogy asz-E tói ár! r. Ha jó a termés, ha nincso-™ nyabb a tennelési költség, ak-E kor alacsonyabb, ha gyengébb,»^ akkor magasabb, de csupán:; viszonyítottan magasabb, sóhaj-; nem a fellegekben járó! E Bizonyos, hogy sok vita elő-™ zi még meg a végső elhatáro-3 zást. Azonban az is bizonyos, E hogy az említett tényezőket,~j véleményeket nem lehet figyél-S men kívül hagyni. Mind aE zöldség és gyümölcs, de mész termelvények esetében is aE termelők és a fogyasztók köze-j™ ledése szükséges. Mert az egy-H szerűbb közvetítés mindig ol-jjj esőbb. Jobb, mind a termelő,£ mind a fogyasztó szemponijá-E bóL S ez, nálunk, a szocialista^ társadalomban, az egész nép-E gazdaság szemjoontjáiból jobb,™ gazdaságosabb! !.’ Barcsa Sándor ” &m Tokajbani tott, hordozható cserépkály-- hákhoz szükséges vasal katré-E székét. A szomszédos ktsz-neks eddig igen nagy gondot oko-E zott a nikkelezett alkatrészek; beszerzése. Jövőre a tokajiak-E nak ezzel a segítségével csak-E nem kétezer hordozható cse-E répkályhát gyárthatnak. ■ ————— t traktoros se séges anyagokat Alig várjuk a január elsejét, akkor ugyanis az új szerződések alapján, már lesz pénzünk a számlán, és kapunk fedezetet 1A sályi termelőszövetkezetben mindössze egy szerelő dolgozik, a fiatal Cseszneki Tibor, de nagyon dicsérik. Lelkiismeretes és szorgalmas, jó szakember. Van mellette egy segítség, s a traktorosok is segítenek. Egyfelől minden traktoros jelen van az általa vezetett gép javításánál, másfelől pedig éppen a traktorosok vállalták el a munkagépek megjavítását. Generálozás mast nincs, mert újak a gépek, és jó volt az évközi karbantartás is. Egyetlen gép sem szorul nagyjavításra. Mindegyik úgynevezett 2-es szervizt kap, ami azt jelenti, hogy szétszedik a gépeket és minden alkatrészt egyenként átvizsgálnak. Ha szükséges, kicserélik a dugattyúhüvelyeket, csiszolják a szelepeket, beállítják a porlasztókat, ellenőrzik a gyűrűket, csapágyakat Egy szerelővel azonban, az megállapítható, hogy napjainkban éppen a termelés és a közvetítő vállalatok, a kereskedelem nézetei vannak legkevésbé szinkronban. Itt a legkeményebb az ütközési felület. Pedig a pozitív változásnak éppen innen kell kiindulnia. Sokat beszélgettem erről az elmúlt időszakban tsz- vezetőkkel, a MÉK vezetőivel, megyei és minisztériumi szakemberekkel egyaránt. S néhány megállapítást minden vita nélkül el kell fogadni. Az egyik: a felvásárló vállalatok sok hibával, korántsem kifogástalanul dolgoztak. A másik: amíg a zöldség és gyümölcs a tér- : melótól eljut a fogyasztókig, : magas rezsiköltség rakódik rá, : s ezt a terhet a fogyasztó viseli. A harmadik; a felvásárló : és értékesítő vállalat üzletei- : ben a legtöbb esetben igen gyenge minőségű zöldség-gyü- : mölcs kapható első osztályú 1 áron. t Közvetve, vagy közvetlenül? E három tényező is igazolni i látszik a termelőszövetkezetek, , tehát a termelők és jónéhány . szakember véleményét; a hibák megszüntetése végett mindenként rövidebbé, egyszerűbbé kell tenni az áru útját a fo- • gyasztókig, olyanformán, hogy ; a termelőszövetkezetek ne közvetve, hanem közvetlenül áll- janak kapcsolatban a fogy asz- tokkal. Ez lehetne az egyik helyes lépés a kívánt változtatásokhoz. Ezt megoldani természetesen bonyolult dolog. A termelők, ugyanakkor a fogyasztók szempontjából is gazdaságos csak akkor lehet, ha a termelés nagyüzemi szintű, ha a termelő vállalat megfelelően be van rendezkedve az áru gyors szállítására. Avagy, ha ez egy termelőszövetkezetben megoldhatatlan, néhány, egymással szomszédos közösség fog össze, s termeli, szállítja, értékesíti a termékeket, esetleg még az exportárut is. Ennek a gondolatnak már egy évvel ezelőtt igen megörült néhány Borsod megyei termelőszövetkezeti vezető. Azonban nem sikerülhetett megoldani az elképzeléseket. Olyasféle megoldásra is gondolt már néhány tsz-ve- zető, hogy jobb lenne talán megyei szinten termelős.zövet- kezeti értékesítési központokat MIkkelező fiz< A Tokaji Vegyesipari Szövetkezet mintegy fél millió forintos beruházással új nikke- lező üzemrészt létesített. Az új részleg még ebben az évben megkezdi a munkát. Az új üzemben nikkelezik majd többek között a bodrogkeresz- túri Kerámia Ktsz-ben gyárMinden A határban már dolgozni, bevönultak a gépek a műhely elé. A sályi Szabad Föld Termelőszövetkezetben 11 traktor és egy teherautó vár a téli javításra. Már dolgoznak is a gépészek, még november elején megkezdték a téli gépjavítást. Farkas Bálint, a fiatal gépcsoportvezető irányítja _a munkát. Megkérdeztem tőle: hogyan haladnak és mikorra készülnek el? — Nálunk 'még nincsenek különösebb javítási problémák — mondotta Farkas. — ; Gépeink újak, a „legöregebb” is csak 3 éves, a többi egy-két [ éve dolgozik. Mi csak ebben ; az évben tudtuk befejezni a ' szövetkezet gépesítését. — Alkatrész van-e elegen' dő? . — Az lenne, csak a pénzünk- kevés. Nincs most fedezetünk,- mert az esztendő végét járjuk. • Nem tudunk raktárra vásárol- nt alkatrészeket, pedig most ; lehet kapni mindent. Kevés a pénz, így csak darabonként vásároljuk a javításhoz szükAz egyik legszélesebb, vagy inkább legnépesebb körben vitatott téma napjainkban a zöldség- és gyümölcsellátás. S nemesek azért, mert az elmúlt évben és korábban is rend- szertelen, késedelmes volt a lakosság ellátása. Valamennyiünk legfőbb kívánsága a minél 1 több, minél jobb minőségű, minél olcsóbb zöldség- és gyű- : ( mölcsf'éleség megtermelése, biztosítása. 1 ] Három fontos tényező 1 / Az utóbbi két esztendőben 1 igen sokat beszélgettek, vitat- 1 Tulajdc —- as aikot.c L ényeges kérdésekkel foglalkozó felszólalás < hangzott el észtén- 1 dokkéi ezelőtt az 1 egyik nagyvállalat termelési c értekezletén. A felszólaló: ? „szürke” esztergályos volt, s i az idézőjel arra utal, hogy a 1 vállalat illetékesei így is fog- f ták fel szavait. Az esztergályos 1 műszakilag szabatos okfejtés- i sei arról beszélt, milyen sokba fi kerül a gyárnak az öntöde ha- 1 nyag munkája, s felhívta a fi- < gyelmgt az anyag- és a szer- 1 számkiadó gondatlanságára, f Esztendőkkel később ott íoly- j tatódott a történet, hogy népi 1 ellenőrök jártak az üzemben, 1 akik nemcsak a hajdani fél- f szólal ás immár jegyzőkönyvi 1 „maradványait” tárták fel, ha- £ nem azt is kimutatták, hogy £ az abban szóvátett mülasztá- 1 sok évről évre ismétlődve 110 c ezer forint körüli kárt okoztak t a gyárnak és a népgazdaság- c nak. 1 1 A példa különleges, mert a l társadalom egyik morális tör- 1 vényének megsértését pénzben £ is kifejezhető ténnyé sűrítve 1 mutatja be, noha erre, az esc- t tek java részében, alig van < mód. Ám az üzemi demokrácia ‘ írott és íratlan törvényeinek £ áthágása — ha olykor közvetett fi módon, rejtett búvópatakként 7 is — mindig társadalmi, nép- 1 gazdasági kárt okoz. ! Érdemes elidőznünk a fogalomnál: üzemi demokrácia. Köztudott, hogy a gazdaság- j irányítási rendszer most ké- j szülő reformja a többi között ( a vállalatok önállóságát, s ez- , zel együtt a gazdasági vezetők , döntési jogkörének kiterjeszté- . sót is célozza. Ezért sokan , megkérdőjelezik: hogyan fór ; össze ezzel az üzemi demokrá- j cia? Másrészt jócskán kötőd- j nek fogalmi kérdőjelek századunk műszáki-technológiai forradalma oldaláról megközelítve is az üzemi demokráciához. A technikai fejlődés, például az automatizálással, s egész sor 1 más korszerű termelési mód- 1 szerrel gyors ütemben átren- 1 dezi az iparvállalatok szerve- ! zósd térképét, a részlegek, a < gépek és a dolgozók technoló- ' glai kapcsolatait bonyolult óra- < művé változtatva, érthető tehát ■ — így szól a műszaki „ellen- : érv” —, hogy csak a „vezér- 1 kar” irányíthat, s aligha juthat tér a „fogaskerekek” demokráciájának, a részmunkát végző dolgozók véleményének. I gaz, ilyen egyértelműen ezt általában sehol nem fogalmazzák meg, de a valóságban, tehát a vállalati közélet hétköznapi tényeiben gyakran kimondatlanul is tükröződnek effajta ellenérvek. S nemcsak olyan nyilvánvaló formában, hogy egyes műhelyek, üzemek vezetői hagyják a fülük mellett elmenni a termelési tanácskozásokon/'vagy személyes beszélgetések alkalmával elhangzó javaslatokat, bírálatokat; szövevényesebb és rejtettebb tünetei is tapasztalhatók az üzemi demokrácia háttérbe szorításának. Ide sorolható az á vezetői magatartás, amely nem tartja szükségesnek a dolgozókkal, a kollektívával jóelőre közölni, milyen feladatok várnak rájuk a következő rövidebb vagy hosszabb tervidőszakban — következésképp: eleve lemondanak a tartalékokról, amelyek csak „alulról”. a dolgozók látószögéből érzékelhetők és tárhatók fedj koztak egymással a felvásárlók és a termelők, a fogyasztók és az eladók, a termelési és a felvásárlást segítő, irányító szakemberek, egészen z legfelsőbb fórumokig. S ma már beszél, vitázik a sajtó, a rádió, a televízió, szóval mindenki. Sőt, az is tudott dolog, hogy a Minisztertanács már megbízta a legilletéksse’obeket, találják meg a legjobb megoldást, amelynek következtében több, olcsóbb zöldség é& gyümölcs, primőrára lesz majd. Egy dolog bizonyos, s ez a televízió kamerái előtt legutóbb lezajlott vitából is mosok ss részesei Az imént említett gazdasági ás technológiai ellenérvek tarthatatlansága és népgazdasági kártétele csak a harmadik ollóiról: a tulajdonviszonyok nézőpontjáról világítható meg igazán. Kié a gyár? — így hangzik a bizonyítás legfontosabb kérdése. Természetesen nem az egyszemélyi vezetőé, az igazgatóé, Íriszen ő csak a társadalom, a népgazdaság „megbízottja”, a vállalat élén. Ez 1 „csak” korántsem jelent lekicsinylést, különösen, ha arra gondolunk, hogy már a közeljövőben egyre inkább a válla- átok irányítóinak kezébe kerül a döntés joga. De ugyanakkor a mai, s méginkább a holnapi gazdaságirányítás azt az elvet is érvényesíti, hogy az önállóbb vállalatok egész kollektívája érdekelt legyen a iöntések legelőnyösebb megvalósításában. A személyes ér- iekeltség erősödő szálai a vállalathoz kötődés erkölcsi, emberi motívumait is mind jobban érvényesítik. Magyarán: a személyes érdek, személyes felelősséggel párosul, más szóval: a tulajdonosi gondolkodás erősödésével. S tegyük hozzá, éppen ez az a nagy lehetőség, amellyel csak a szocialista tárjad alom rendelkezilc, amelynek híján vannak még a legkorszerűbb technológiával felszerelt kapitalista üzemek is! Természetes, hogy olyan bonyolult szervezet, mint egy iparvállalat napi gyakorlati irányítása nem lehet szavazás tárgya. Minden munkás, aki valamelyest ismeri gyára összmunkáját, nyilvánvalónak érzi, hogy például a technológiai utasítások betartását, vagy a termelési programozást képtelenség lenne a szótöbbségtől függővé tenni. V alójában arról van sző, hogy, társadalmi rendünkben a vállalatok irányítási centralizmusának, az egyszemélyi vezetésnek párosulnia kell a demokratizmussal — s itt nincs semmiféle elvi vagy gyakorlati ellentét. Több intézményes lehetőség vari már most is c demokratizmus érvényesílésére — más kérdés, hogy sok helyüti nem élnek velük. Utalhatunk például arra. hogy a Miniszter- tanács és a SZOT idén januárban hozott határozata lényegében új alapokra helyezte a termelési tanácskozásokat, munkaértekezleteket, megszabv; egyebek között, hogy a dolgozók javaslatait írásban rögzíteni kell, a vezetők kötelesei a felszólalót javaslata sorsára értesíteni, s a szakszerveze ellenőrizheti, hogy mindé; megtörtént-e? A határozat : termelési tanácskozásokat vé leményező, javaslattevő és ; munkaverseny, illetve a katün tetések tekintetében döntés jogkörrel ruházta fel. A termelési tanácskozás csal egy a sokféle lehetőség közül amelyek felhasználása elősegí ti a dolgozók észrevételemet javaslatainak, bírálataina' megismerését, j A közvetíté es7.közei, módszerei változató sak, sokrétűek — a lényeg va lamennyiben mégis azonos: h a dolgozók a hétköznapok V nyeiből érzik, tudják, hog nemcsak fogaskerekei, de te vékeny, alkotó részesei üze miik munkájának, akkor ér deklődésük és felelősségük i növekszik a közös ügy Iránt. Tábori András
