Észak-Magyarország, 1965. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-10 / 291. szám
A kormánypad '& MAGVAK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXI. évfolyam, 291. szám Ara; 50 fillér Péntek, 1985. december 10. Mennyi less a j evettel ©m (í Ölési tartott a iiislsitertanács Fiaíalsá«: okosság Lehet-e előbbre lépni Zsujtán? A- •• rr JOVO emberéhez Elfolyó kincsek nyomában A Lenin Kohászati Művek durvahengerdéjénelt áj, automatizált biokksorán kényei- mes körülmények között végezhetik a kormányosok nagy-nagy figyelmet igénylő munkájukat. Minden törekvésük az, bogy minél jobb eredménnyel zárják az évet. Foto: Szabados György j o ö A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszakán tegnap délután került sor Gromilco ,. . ,, «, , . , ». szovjet külügyminiszter fel- Új 611)0^6 wV’lkO-3J POüSOrRlj szólalására, aki az interpelláci- * * # o t ókra adandó válasz formájában . » ,. r , . , _ . Változások a szovjet kormány osszeteteíeben több fontos külpolitikai kérdést érintett. Foglalkozott az ENSZ 20. ülésszakának és az olt előterjesztett szovjet javaslatok fogadtatásával. Elmondotta, hogy a nemzetközi helyzet éleződése, amely az Egyesült Államok vietnami agresz- sziójának következménye, rányomta bélyegét a 20. ülésszak egész munkájára. A két fontos szovjet határozati javaslatról szólva kijelentette Gromiko, hogy azok az érdeklődés előterébe kerültek. Gromiko a továbbiakban az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok jövő januárban esedékes havannai szolidaritási értekezletét, az antiimperia- lista és antikolonialista erők széles képviseleten alapuló fontos fórumának nevezte, ahol a Szovjetunió, mint a találkozó részvevője, mindent megtesz, hogy erősílse a békeharc és a nemzeti felszabadításért folyó harc frontját. A szovjet külügyminiszter beszédének második felében a nyugatnémet kormány politikájával foglalkozott. Nyugat-Német országnak még kifizetetlen adóssága van a népekkel, mindenekelőtt a Szovjetunió népével szemben — mondta a 1 gének tagjaként „államunk német békeszerződésre utalva,j majd hozzáfűzte, hogy ha azok politikai rövidlátása, akik a politikát az NSZK-ban meghatározzák, szükségessé teszi, népünk benyújtja a számlát. Az európai határokkal kapcsolatban kijelentette Gromiko, hogy a Szovjetunió és sok más javára, a nápclc békéjének és ba rútságának megszilárdítása érdekében végzett nagyszabású munkájára". A Legfelsőbb Tanács határozatot fogadott el, amelynek értelmében Anasztasz Miko- jant felmentették a Legfelsőbb Tanács elnökségének elnöki tisztségétől és jóváhagyták azt a javaslatot, hogy továbbra is az elnökség tagja maradjon. A Szovjetunió Legfelsőbb attól függővé tenni biztonságát, hogy az NSZK kormánya elégedett-e, vagy sem a második világháború eredményeivel. Majd kitért, arra a kérdésre is, hogy az Egyesült Államoknak világos választ kell adni, miután az NSZK-t atomfegyverekhez juttatta, hogy ez a tett összeegyezlethelő-e az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásával? A szovjet külügyminiszter beszédét azzal fejezte be, hogy a szovjet nép jól tudja, Nyu- gat-Ncmetországban nem kizárólag hétpróbás militaristák élnek. Vannak emberek, akik nem hajtottak fejet a fasizmus előtt, és bátran harcolnak a szabadságért, A beszéd után több külpolitikai tárgyú hozzászólás hangzott el az ülésen. Leonyid Brezsnyev beszéde A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának csütörtöki ülésén Anasztasz Mikojan kérte, hogy mentsék fel a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöki tisztségétől. Elmondta, hogy életének nyolcadik évtizedébe lépett, körülbelül három évvel ezelőtt pedig súlyos beteg volt és operáción ment keresztül. Ezután Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának első titkára közölte, hogy az SZKP Központi Bizottságának elnöksége és a Központi Bizottság hozzájárult Mikojan fenti kérelmének teljesítéséhez. Brezsnyev méltatta Mikojan tevékenységét, majd Mikojanhoz fordulva köszönetét mondott eredményes munkájáért. Utána javasolta, hogy továbbra is maradjon a Legfelsőbb Tanács elnökségének tagja. — Az SZKP Központi Bizottsága javasolja, hogy. Nyi- kolaj Podgornijt válasszák meg a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnökévé — folytatta azután Brezsnyev. — Pártunk és a szovjet nép hazánk egyik kiemelkedő párt- és állami személyiségeként ismeri Pod- gornij elvtársat. Brezsnyev kiemelte Pod- gornijnak az SZKP Központi Bizottsága elnökségi tagjaként és a Központi Bizottság titkáraként kifejtett serény tevékenységét, rámutatott a Legfelsőbb Tanács einökséTanácsa elnökségének «önökévé egyhangúlag Ny i kolaj Podgornijt választották meg. Ezzel a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka befejezte munkáját. Az ülésszakon törvényerőre emelték az 1966. éri népgazdaságfej- lcsztési állami tervet, továbbá az 1966-ra szóló állami költségvetést Határozatot fogadtak el a szovjet kormány külpolitikájáról, nyilatkozatban ítélték el az Egyesült Államok vietnami agresszióját Nyikolaj Podgornij életrajza Nyikolaj Podgornij, akit a t bízták meg: a harkovi terű5cLegfelsöbb Tanács 7. ülésszakán a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökévé választottak, 63 éves. Podgornij ukrán nemzetiségű, a poltavai területen született. Apja vasöntő volt Podgornij már 15 éves korában munkás lett, s egyben a Kom- szomol tagja. Öt évvel később a kijevi élelmiszeripari technikumba iratkozott be. Mint diák, 1930-ban belépett a pártba. A technikum befejezése után 1946-ig az élelmiszeriparban dolgozott különböző vezető állásokban. Nyikolaj Podgornij 1946-tól 1950-ig az ukrán kormányt képviselte a szovjet kormányban. Ezután ti pártbizottságot vezette. 1953-ban megválasztották az Ukrán KP Központi Bizottsága másodtitkárává, négy évvel később pedig első titkárává. 1956-tól Podgornij az SZKP Központi Bizottságának tagja: 1956-tól az SZKP KB elnökségének póttagja. 1960-ban megválasztották az elnökség tagjává, 1963-ban a Központi Bizottság titkárává. Podgornijt többször beválasztották a Szovjetunió és Ukrajna Legfelsőbb Tanácsába. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnökségi tagja. 1963-ban Podgornijt a pártnak és államnak tett szolgálataiért a Szocialista Munka pártmunkávai * se címmel tüntették ki; Változások a szovjet Minisztertanácsban A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa csütörtökön hozott törvényeinek megfelelően, változásokra kerül sor a Szovjetunió Minisztertanácsának összetételében. Ezentúl a Szovjetunió Népi Ellenőrzési Bizottságának elnöki, a Szakmai és Műszaki Oktatási Állami Bizottság elnöke és a mezőgazdaság gépesítésével foglalkozó főhatóság elnöke is a kormány tagja. Ugyanakkor a Rádió és Televízió Bizottságnak, a Filmművészeti Állami Bizottságnak, a Sajtóügyek Állami Bizottságának és a Külföldi Kulturális Kapcsolatok Állami Bizottságának elnöke nem tagja ezentúl a Szovjetunió Minisztertanácsának. Megszüntették azokat a mi« niszteri tisztségeket is, amelyeket olyan vezetők részére létesítettek, akik irányítása alá nem tartoznak minisztériumok. A Szovjetunióban a párt és állami ellenőrzési bizottságot átalakították állami népi ellenőrzési bizottsággá. A Szovjetunió Legfelsőbb TanácsáíFolytatás a 2. oldalon.} proletárjai egyesüüefeki Befejeződött a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülése Gromiko beszéde az időszerű nemzetközi kérdésekről # Mikojant egészségi állapota miatt saját kérésére Tanácsának ülésszakán tegnap felmentették # A Szovjetunió Legbelsőbb Tanácsának délután került sor Gromiko ,» , . .. r, vetkezendő évben, 1965-ben. S h az elhatározásoldioz, az ered- j menyekből látszik, ki-ki be- csülettel tartotta magát. I Becsülettel, mert ha 1964- ' ben „csak” az aszály faragta " a termelésbe fektetett munka [ eredményességét, ez évben ko- ; ra tavasztól késő őszig kedve- • zőtlen volt, olykor éjjel-nappa- ' li gyors munkát követelt a mezőgazdasági termelés kiik- tathatatlan közbeszólója, az ' időjárás! Néhány korábbi akadály azonban „eltűnt”, nem ismétlődött meg. A korábbi, 1 sokszor inkább kárt okozó kapkodást felváltotta az észszerű és pozitív sietség, gyorsaság. Nem maradtak megmű- veletlen területek, nem voltak kapát nem látott kapásnövé- nyek. Pedig nehéz volt versenyezni a kedvezőtlen időjárással. De a korábbi évek tapasztalatai, a nagyobb jövedelem reménye egykettőre „megtanította” a Isz-tagságot, mikor kell akcióba lépni. Ez is csak úgy sikerülhetett persze, hogy a természet, az időjárás által produkálható rosszra már az év elején, a terv készítésekor számítottak, s „ellenakció-tervet” készítettek. S ime, bebizonyosodott, hogy. ennek nem szabad hiányoznia a mezőgazdaság, a föld munkásainak évi tervéből. N em lehet természetesen elhallgatni, hogy igen sokat segített a szakemberek hozzáértőbb munkája, az irányítás, a gépek gyors átcsoportosítása, a gép- alkatrészek, a műtrágya, a növény véd őszerek a korábbi éveknél precízebb szállítása, biztosítása. Azonban mégis a jobb felkészülésnek, a tsz-tag- ság jobb hozzáértésének és jobb munkájának köszönhető végső soron, hogy most, 1965. végén alig néhány, s valóban csak a mostoha adottságok között élő, gazdálkodó termelő- szövetkezetek számolnak mérleghiánnyal. Ha csak azt a bizonyos mérleghiányt számoljuk is, ez az év 70—75 millióval jobban sikerült, mint az 1964- es esztendő. Ennek jó része természetesen mint a korábbi évhez mért plusz jövedelem gyarapítja anyagilag a tsz-ta- gok tízezreit. Azonban ennél lényegesen több az a forintban mért jövedelem, amellyel egyrészt a termelőszövetkezetben dolgozó tagok és családtagok, no, meg az egész közösség gazdagodott: F alvainkban tehát eredményesebb volt az 1965-ös év a korábbinál. Ha differenciáltan is, hiszen néhány közös gazdaságunk nem ért, nem is érhetett el lényegesebb fejlődést, több lesz a jövedelem, mint 1964-ben. Több jut mind a tsz-tagság életkörülményeinek javítására, mind a közösségek, a további gazdálkodás fejlesztésére. S ezt jó dolog tudomásul venni. Jó dolog, különösen ha hozzászámoljuk, hogy a mezőgazdaság fejlődését, a falu jólétének, életszínvonalának növelését eddig bizonyos mértékig visszahúzó tényezők is megszűnőben vannak, számos új, ésszerű, reális intézkedésre lehet számítani, amelyeknek egy része már az elkövetkezendő gazdasági évben megvalósulhat. Barcsa Sándor O rszágszerte több eze szűkebb hazánkba Borsod megyében poi tosan 299 községbe: Metve termelőszövetkezetbe] Várnak néhány héten bclü pontos választ a nagy kérdés re azok, akik egész éven á dolgoztak: mennyi lesz a jö vedelem? Mennyit ér maj< egy-egy munkaegység, mennyi a munka. Végső soron: többe vásárolhat-e, jobban élhet-e a: elkövetkezendő hónapok sorai tíz- és tízezer termelőszövetke zeti tag, termelőszövetkezetber dolgozó család, mint egy év vei ezelőtt, mint korábban: Érdekes, de alapjában vév< fölösleges lenne leírni, megmutatni, hány és hány ezei számadatból szűrődnek le kristályosodnak ki a szigorúan precíz, a csak a való reali tást tűrő matematika alapjái a végső eredmények. Fölösle ges lenne, mert a cél és : munka értelme nem lehet mái csak az: sikerüljön amit terveztünk, sikerüljön gazdagab bá, kényelmesebbé tenni : dolgozó ember életét. S ha a: élet, az alkotó munka számo: területén éppen ez a nagy cél akkor falun, a mezőgazdaságban kétszeresen ez. Hiszen mé| napjainkban is a falu, a mezőgazdasági termelés az objektív hatásoknak leginkább kiszolgáltatott termelési terület A termelőszövetkezeti gazdálkodás ez évi egyenlege minden nappal egyre jobbár tisztázódnak, formálódnak i kartonokon, a kimutatásokon Forintnyi, űllérnyi pontossággal csak néhány hét múlva mutatják majd meg: mi történt egy ei ztendő során. Nagyvonalakban azonban már mosl kirajzolódik a végső tartalom. S nyugodtan ki lehet jelenteni; annak ellenére, hogy igen nehéz, számos, embertől független akadállyal tarkított voll is az 1965-ös gazdasági év Borsod megye termelőszövetkezeteiben a korábbi évhez évekhez viszonyítva mégis jobb eredményt, töb-b jót, több pozitívumot hozott. Hogy mennyi munka, a korábbiaknál mennyivel hozzáértőbb és célszerűbb tett következtében, azt nehéz, hosszadalmas lenne felsorolni. Néhány dolgot azonban feltétlenül érdemes és meg is kell említeni. E gy évvel ezelőtt, bizony, jónéhány közös gazdaságban nem a legrózsásabb volt « hangulat Nem úgy sikerült az év, a termelés, ahogy tervezték. Olyan közösségeknél derült ki, hogy sajnos, kevesebb értéket termeltek, mint ameny- nyi munkát belefektettek, amelyek éveken át jól dolgoztak. S összességében több mint százmillió forint volt a. mérleghiány. S ez a tsz-tagság szempontjából azt jelentette: idába számítottak, mondjuk, tízezer forint jövedelemre, be kellett érniük kétharmadával, vagy felével. Természetesen az éri munkát értékelő vitában, mert ilyen esetben azután valóban van vita, kiderült, hogy nemcsaK az aszály vitt el százezreket, hanem a hozzá nem értés, az olykor fegyelmezetlen munka, a nem éppen az adottságoknak megfelelő tehát csak erőltetett termelés- konstrukció is. Megvitatták és a vitából sikerült kibogozni hogyan kell dolgozni az áLkö
