Észak-Magyarország, 1965. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-05 / 287. szám
Vasárnap; 196S. december 5. ßSZAKMAGYARORSZÄG 9. Férfiéhes szúnyogok A sárgaláz nevű igen súlyos trópusi betegségei egy Aedes aegypti nevű szúnyogfajta. terjeszti. Megállapították, hogy ha a szúnyog férfi és női áldozatok között választhat, mindenkor habozás nélkül a férfiakra veti magát. Erre a különös eredményre futottak az amerikai mezőgazdasági minisztérium, rovarkutatói. Az okát egyelőre , nem tudják. Annyi bizonyos, hogy a szúnyoghímek. meggyőződéses vegetáriánusok és kizárólag növényi nedvekkel táplálkoznak. viszont a nőstények a szaporodás időszakában szívesebben fogyasztanak állati vagy emberi vért. Ilyenformán tehát a nőstény szúnyogok keresik előszeretettel a férfi emberek vérét! \-----Mister Möto visszatér Mister Moto, a japán delek- ;> tív, aki! a harmincas években \ az amerikai regényíró, John i P. Marquand fantáziája szült í és igen nagy népszerűségre , tett szert a bűnügyi regények ( kedvelőinél, most újra „fel- í éledt". Alakítója a vásznon koráb- | ban Peter Lorre volt, a leg- ; újabb „Mister Moto"-filmben \ pedig Henry Silva lesz. A fii- \ met Jack Finney regénye nyomán Rod Sterling írta és arról szól, hogy a nyílt tengeren ka- lóztrükkel elrabolják a „Queen Mary” óceánjárót. A film többi szereplője Frank Sir^tra, Virna Lisi, Errol John, stb. 5 s ___________ s K özépke rí ; bohonaság Egy iraki asszonyt, aki saj- > nálatos módon csikóra hason- \ litó szörnyszülött gyermeket \ hozott a világra, saját szülei- \ nek jóváhagyásával agyon- j ütötte a férje, mondván, hogy ; „állatokkal tartott bűnös kap- <! csolatot”. Az asszony a bag- í dadi kórházban szült és az or- \ vosok kétséget kizáróan meg- \ állapították, hogy az anyaméhben eltorzult magzat valamilyen genetikai ..baleset” folytán keletkezett. Meg is magyarázták a férjnek, de az nem hajlott az okos szóra, sőt a falujabeliek nagy része is meg van győződve róla, hogy helyesen járt el, amikor feleségét agyonütötte. Vállunk el! Klári féltékeny volt a férjére, mert: a kacér Gizikével dolgozott, egy szobáhan. Pista hiába esküdözött, hogy fütyül Gizire, az asz- szony nem. hitt neki. Ha ajándékokat vitt haza, az asszony így szólt: — Persze, lelkiismeretíurdalásod van. Ha elmaradtak a figyelmességek, akkor az volt a baj. Egyre jobban el mérgesítette házaséletüket az oktalan féltékenység. Pista nagyon szerette feleségét, de bosszantotta az asszony viselkedése. Így állandósult közöttük a perpatvar. Eljött az idő, amikor válásiéi kezdtek beszélni, és egy nagy jelenet után elhatározták: beadják a bontóperi keresetet. A válóperes bíró elé kerültek. Az asszony egy kicsit megbánta, hogy idáig fajult féltékenysége, mert néha ő is kételkedni kezdett férje hűtlenségében. De azután ismét felködlött agyában a kacér Gizi arca. és ismét győzött benne a féltékenység ördöge. Büszkesége nem engedte, hogy visszatáncoljon. Elválnak . . . Így jobb. A bontóperi tárgyaláson a bíró megkérdezte az asszonyt: — Nincs másak férfi a háttérben? — Dehogy van! — tiltakozott az asszony. A tanácselnök a férjhez fordult: — És magánál? Nincs nő a dologban? — De van — hangzott; az asszony számára oly meglepő válasz. , — Szóval, a válási szándék oka egy másik asszony? — Igen. Gyakran találkoztunk. Amikor esti különmunkáról beszéltem a feleségemnek, az illetővel vagy koncerteken voltam, vagy táncolni. Feleségemnek pedig mindig azt mondtam: termelési értekezlet van. — A bontóperi kérelem oka tehát a harmadik. Ki az illető? — Nem mondom meg. — hangzott a bátortalan válasz. — Figyelmeztetem, hogy abban az esetben, ha nem nevezi meg a válóok nevét, akkor nincs bizonyítók, nincs válóok és a házasságot nem bonthatjuk fel, — Nem mondom meg! A tanács határozatot hirdetett: — A házasságot az idevágó rendelkezések értelmében a bíróság nem bonthatja fel. A bíróság folyosóján az asszony megkérdezte: — Most hogy éljek reléd? Már a gyanú is borzalmas Volt. És most ez a bizonyosság! — Nem vettél észre semmit a vallomásomban? — Mire gondolsz? — Hát a táncra és a koncertekre. Hiszen botfülem van! Képtelen lennék egy koncertet végighallgatni. Es te tudod legjobban, hog: táncolni se tudok. Dehogy jártam én mással kor. rtre, ötórai teára. — Hát akkor!? — Beszéltem egy ügyvéd barátommal, ő magyarázta meg: aki válni akar, és egy harmadikra hivatkozik, meg kell mondani a válóok nevét. Ha nem mondja meg, akkor fuccs a válópernek. — És te azt akartad, hogy fuccs legyen? — Azt! És soha senkivel ... A folyosón \alaki odaszólt egy másik ügyfélhez: — Pont a bíróságon kell ezeknek csókolózniuk?. . Palásti László Flodei'ii politika* lag» ókori rab§zolsav < »I Egy szegény angol képviselő panaszai pókban szoktak. Akkoriban csupán meg kellett jelennie a díszvacsorán, avagy meg kellett nyitnia a jótékony bazárt és mindehhez mosolyognia kellett. Ez jogos kívánság, hiszen ha. nem mosolyog, még azt hihetik az emberek, hogy unja a férjét, avagy hogy az veri öl, és ez már rossz. Azt viszont, nem tudom felfogni, miért kellene szépnek, vagy elbűvölönek lennie: ez csupán családi ügy. Természetesen, ha a feleség olyan, mint egy filmsztár. és a cserzettarcú walesi bányászokat is meggyőződéses konzervatívokká igézné, az tiszta haszon, de követelményként. támasztani?.' Suttognak olyanfélét is, hogy a feleségek mogvizitálásának különleges okai vannak. Saját szemükkel akarják látni, hogy a képviselő házastársa nem néger-e, avagy alkoholista, Deltát ezt egyszerűbben is megoldhatnánk, nem igaz? A kortes bizottság elnöke kis dolgozószobájába invitálhatná a jelöltet és nejét, megkínálhatná az asszonyt egy dupla ginnel, és figyelhetné, hogy mit szól hozzá. Avagy minden feleségnek három-négytagú bizottság glóu kellene megjelennie, aküc megbizonyosodnának bőre színéről és ravaszul kevert koktélokkal kísértenék. A megdöbbentő azonban az, hogy ez a nagy rabszolgavásár három-négyszáz jelölt és választó jelenlétében történik, akik körülrajzzák azt a néhány szerencsétlen feleséget, és felmérik bájaikat a kalapjuktól a csípőjükig. „Melyik, házaspárba fektessük a pénzünket?” — ilyenkor ez a nagy kérdés. Az egész dolog a hanyatló római birodalom napjaira emlékeztet engem, s szinte csodálom, hogy a kereskedők nem állnak be középre, nem méricskélik az árut a. helyszínen, hogy kikiálthassák az értékét a régi jó arab kalmárok módjára. Egyébként, ha már olyan nagy jelentőséget tulajdonítunk a női nem szerepének a politikában, miért, nem választunk több női képviselőt? A magam részéről mellette vagyok. Sőt. mi több. hogy segitö- készségemet bizonyítsam, megfogalmaztam egy „minta-választ”, amelyet a képviselő küldhet a kortesbizottságnak SS esetben,, ha hags mutassa be feleségéi a gyűlésen. „Tisztelt Elnök Űr! Örömömre szolgál, ha szeretett Daisymet magammal vihe- tem a gyűlésre, lia majd meglátják öt, önök is bizonyosak lesznek benne, hogy engem kell megválasztaniuk. Feleségem legfőbb adatai egyébként: mellböség 90, derékböség 60, csípöböscg 95. Arra gondolunk, hogy öt gyermekünket is magunkkal visszük. Cecil, a legkisebb ugyan még csak három éves és meglehetősen nagy zajt. csap. viszont, mindezzel demonstrálhatjuk, hogy milyen- boldog család, is vagyunk! Óh, és majdnem elfelejtettem, elvisszük magunkkal két kutyánkat is, mindkettő elzászi fajta. Mélyen konzervatív érzelmiek és fasirttá aprítják a közbeszólókat, ha a. gyűlés viharosan alakul. Remélem, nem. várják, hogy én is felszólaljak,/ Daisy és a kutyák majd elintézik a dolgot. Őszinte hívük: Daisy Férje (George)” Utóirat: Daisy nem bánja, lia megmérik a rabszolga- piacon, de ha meg találnak csipkedni, akkor az elzásziak határozott kifogást emelnek. Fordította: Zilahi .indít V.7. a humore.szk A. P. H. aláírással jelem meg • Punch című angol szaUrtkut Beszélgei . . , ,, mindenkinél I A katonást jobban tudják; az alezredesi rendfokozat k már igen magas. Szinte álma a fiatal tisztnek. Aki alezredesként megy nyugdíjba — a szépívü katonai pályafutásra | tekinthet vissza: Persze, van- s jnak ezredesek és tábornokok 7 is. De az alezredes végered- j< menyben az a rendfokozat, amelyből csak :igcn nagy érdé- t, mek után léptetik elő a katonát Alezredesből ezredessé r előlépni nem elég a honvédéi- .£ mi miniszter parancsa. Ezt ^ már csak a Minisztertanács engedélyezheti. ' Ezzel is jelezni kívántam, Z) hogy akiről írni akarok, nem akármilyen katona. Ismerem v őt régebben. Sokszor találkcz- ... tunk értekezleteken és ünnep- j_ ségeken. Igen aktív közéleti •, ember is, nemcsak katona. Ünnepi zubbonyának bal mellét két sor kitüntetés díszíti. Per- c: sze, nem csak a zubbonyt, ha- ^ nem az embert is. A kitüntetés Ugyanis mindig az emberé, n Lankadatlan szorgalmat, sok n munkát, szép tetteket hirdet. n , , 2( Az alezredes, akivel sokáig beszélgettem a minap, csen- a des, nyugodt, talán túlságosán ^ is szerény ember. Erősen ko- n paszodik, negyven éves és 1; húsz éve katona. Nemrég kap- n ta meg a „20 éves szolgálat- ,, ért” kitüntetést. Kevés katona “ viselheti ezt, hiszen húsz év- k vei ezelőtt 'fegyvert fogni es. ^ egy olyan nép szolgálatába all- j. ni, amelynek friss szabadságát E még ezernyi veszély fenyeget- • ^ te — önmagában is szép, bátor tett volt. Az alezredest Berki László- n nák hívják. Sokan ismerik őt, g de végeredményben csak any- n nyit tudnak róla, hogy kato- na. Azt, hogy húsz éve szol- n "álja töretlen hűséggel a ha- ^ zát. csak közelebbi ismerősei tudják. — Hol lett katona? t Pécsett. r — Mi volt azelőtt? — Munkás. Kazánfuvató a k pécsi villanytelepen. ^ — Párttag? 0 — Már huszonegy éve. 1044. o december 1-én léptem be a a Kommunista Pártba. __ Milyen elhatározás vezé- ^ r eite? e — Mondhatnám úgy is, hogy \ semmilyen. A villanytelepen r voltak idős munkások, akikben I még 1919-ben fogant ay. esz- 1 me, vagy a negyedszázados £ horthysta fasizmus idején, és 1 ők hívtak. Állj közénk Laci, s te szereted a szabadságot.:. i Ilyesmit mondtak, és azt, hogy 1 más lesz a munkás élete, ha t erős kommunista pártot szer- 4 rezünk. Nekem ez elég volt, i Mentem velük és mindent j megcsináltam, amit rámbíztak, s ösztönösen, különösebb felkészülés nélkül leltein komnru-^ nista. ♦ — És hogyan lett katona? ♦ — Nem is katona lettem én.* hanem rendőr. A párlszerve-* zetem küldött oda is. Egyik* nap behívattak és azt mondták,^ hogy össze kell szedni a* fasisztákat, a háborús bűnö-J sokét, meg a bujkáló csend--» őröket, és ez a kommunisták* feladata. Megértettem és azt$ mondtam, hogy vállalom... * Hilsz: éves volt í,kkor'S rausz eves FialaJ> de az* élet mélységeit és magasságait® ismerte. A mélységeket ta-| pasztalatból, a magasságokat é hitből, vágyból. Somogy me-§ gyében, Babócsán született.« Apja uradalmi cseléd volt,? Berld László is az uradalom-% ban kezdett dolgozni igen fia-ó talon, mint napszámos. 4 — Apám nem volt velem o megelégedve — emlékszik ♦ vissza a régi évekre. — Lá-$ zadtam, követeltem, elegedet-* len voltam és sokat olvastam... ^ „Nem lesz belőled ember so-* ha — mondta az apám. — Az^ uraság nem szereti a kötelce- í dő, túl okos embereket. Mégj munkát se sokáig ad neki. Azv uraság az engedelmes, aláza-* tos embereket szereti ...” így < mondta apám. Olykor majd-í nem el is hittem neki, hogyJ élhetetlen, kilátástalan jövőjű < ember vagyok, de ebbe sem J? nyugodtam bele. Akkoriban < háború volt. Vitték az mibe-j rekef; a frontra. így könnyebb volt bejutni egy-egy üzembe.'’: Otthagytam az uraságat és' ► > ► j Hát szép dolog ez? Valószi- \nűleg már kitalálták: arra a igyakorlatra gondolok, hogy ólálunk. a. választáson fellépő íképviselőnek közszemlére kell > kiállítania a feleségét, mert. {különben még csak nem is re- jménykedhet a sikerben. Ez a {szokás egyre jobban terjed., epedig jobb lenne, ha nem Henne. í Miért is kellene egy feleség- ínc/c szerepet játszania férje *politikai tevékenységében, s ha (igen, a. fordítottját miért, nem >kívánják meg? Tegyük fel, t hogy egy asszony aspiráns ösz- Hönd.íjért folyamodik az orvos- {továbbképző intézetbe, kiitervezik a Képzőművészeti Ta- *nácsba, avagy filmszerepet játszik a Drury Lane színházban, ilyenkor miért nem viszi magával a férjét és mutatja be a következőképpen: „Íme, a férjem nem csupán vonzókülsejű í és jólöltözölt, mint látják, de. éppoly kiválóan ért a sebé- [ szethez, a. képzőművészethez, l vagy a színházhoz (nem kívánt ’ törlendő), mint én magam. Sőt, mi több, a. foglallcozá.soimnal . kapcsolatos minden kérdésben azonos véleményen vagyunk Lám-lám., a. férj ilyenfajta ’ közramüliödásere ma meg nem tartunk igényt, a feleségekére viszont igen. Márpedig az asz- szonyt sok minden gátolhatja abban, hogy a férje oldalán szerepeljen. S nem csupán az időhiányra gondolunk, hanem esetleges' politikai nézetkülönbségekre is. Miért ne történhetne meg, hogy egy meg- győzödéses konzervatív képviselő feleségül vesz egy bájos hajadont, aki később mindinkább más eszmék felé sodródik. — s talán éppen a férje beszédeinek hatására?! Igaz, a kortes-bizottságokat nem is a feleségek nézetei, hanem külső megjelenésük érdekli. S erről az embernek óhatatlanul, nagyon vidám dolgok. jutnak eszébe. Mert. tény például, hogy a házasság az erény rendíthetetlen alapja, de az is tény, hogy minél régebben házasodott a férfiú, a kedves felesége annál kevésbé lehet, elbájoló, avagy mágnesesen vonzó jelenség. S ha ez a hitvestársi, parádé még soká tart, akkor lassanként szabályként szögezhetjük le: ha. képviselő akarsz lenni, előbb vágy feleségül egy babát. Szerintem legfeljebb annyit kívánhatnak a, jelölt feleségéiül,, amemiuU a régi szép ua^ Pécsre mentem az erőműbe ... — A kitüntetéseket miért kapta? — A szolgálatért. a szolgálat kiváló ellátását kitüntetéssel jutalmazzák. Egyszerű kitüntetessél, nem pénzzel, mint a polgári életben. Kossuth-dijas katona nincs. — Mikor kapta az első kitüntetést? — 1957-ben, „A Munkás- Paraszt Hatalomért!” Ez a neve is. Ez a legkedvesebb kitüntetésem. — Korábban miért nem kapott, talán rosszabbul dolgozott, mint 1956. után? — Nem hinném. Négy évig voltam közkatona, vagyis közrendőr, de cn ugyanolyan lelkiismeretesen dolgozom most is, mint akkor. — Ezek szerint a kitüntetés csak bizonyos szolgálati idő után jár? — Nem. Sok olyan közkatona, tisztes és tiszthelyettes van ma is, akik kitüntetést viselnek. Velem más volt a helyzet. Hogy úgy mondjam, engem sokáig mellőztek. Az apám Jugoszláviában született cs ezért. Hiába végeztem el minden tiszti iskolát, tiszti tanfolyamot,' sőt a középiskola mellett egy technikumot is, engem 1957-ig nem tüntettek ki, még a jogos előléptetést sem kaptam meg. De minek beszéljünk arról az időről? Mindenki tudja, hogyan volt akkor-. Elmúlt az a korszak, örüljünk inkább ennek. — Családja van? — Igen, két gyerek. Egy nyolcadik osztályos lányom és egy hatodik osztályos fiam, meg egy igen megértő feleségem.- A megértő feleség katonaembernek legalább olyan fontos, mint a fegyvere ... t ; 8 1956 oktoBeth<l LaSZiO derében a budapesti rádiót védte. Három napig harcolt. Bar-átokat, bajtársakat vesztett el az ütközetben. 1956. október 27-én fegyverrak tár őrzéséhez vezényelték. Százados volt. 1956. október 30-án Nagy Imre feloszlatott minden szervet, amely a demokráciát, a néphatalmat védte. Berki László századost ' ellenforradalmárok keresték. Csömörre menekült előlük. 1956. november 5-én visszatért Budapestre és azonnal szolgálatra jelentkezett. Karhatalmista lett. Egyszerű beosztott. Járőr. November végén a parancsnokság Pécsre küldte, hogy szervezze meg ott a karhatalmat és teremtsen rendet, ö volt a parancsnok. 1957. februárjában előléptették. Őrnagy lett. , 19153. április 4-én alezredes. Most is parancsnok. Katonákat nevel. Munkája, feladata bonyolult, felelőssége igen nagy. Életútja végeredményben egyszerű és tipikus. Jellegzetesen tükrözi, jelzi az ország felszabadulás utáni életét, fejlődését. Tanult és szolgált. Jelenleg is tanul. A Zrínyi Miklós Katonai Akadémia utolsó éves hallgatója. Munka mellett, levelező tagozaton. Ennek befejezése után az egyetem földrajz szakára készül. — Minek még az is? — kérdeztem tőle. — Tanulni mindig szerettem — hangzott a válasz. — A földrajzot meg különösen szeretem. És egyszer majd, ha nyugdíjba megyek, az a vágyam, hogy akkor, mint nyugdíjas katona, földrajzot taníthassak valamelyik iskolában. — Mostani munkájának mi a lényege? — A türelem — válaszol nevetve. — Katonákat nevelek, közkatonákat és parancsnokokat egyaránt. Nem köiinyű munka. Tizennyolc-húsz éves fiatal fiúk, lényegében éretlen emberek vonulnak be hozzánk. Arra törekszern> h°£y a szolgálat letöltése, után érett, felelősségteljes, széles látókörű, politikailag is értékes, megbízható embereket küldjék vissza a polgári életbe. Úgy érzem, ez általában sikerül. Katonáimat nagyon szeretem. Jó katonák. Sőt, nem is egyszerűen jó katonák. Inkább azt mondanám róluk, hogy öntudatos, hazaszerető, minden áldozatra kész emberek. — Mit tart a munkájában legfontosabbnak? — Mindennél fontosabb az állandó, bármelyik percben ütőképes harckészültség. Ebből egy jottányit, egy másodpercnyi kiesést sem engedek ... Beszélgeítünit is.' Családról, szórakozásról, sportról, ismerősökről, gazdasági problémákról és aktuális politikai feladatokról. Mert Berki László alezredes nemcsak katona, hanem pártmunkás, közéleti ember is egysze- mélyben. Húsz év óla mindig volt valamilyen párlmegbiza- tása, párttisztsége és rengeteg tái-sadalmi megbízatása. Negyven éves elmúlt, de nem fáradt. Beszélgetésünk végén ezeket a mondatokat jegyeztem fel: — Húsz éve elmúlt, hogy szolgálok és lassan huszonegy éve, hogy az ország felszabadult. Az életerőmből és munkakedvemből viszont még semmi sem fogyott. Fiatalabb- nak érzem magam, mint húsz évvel ezelőtt. Szcndrei József
