Észak-Magyarország, 1965. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-18 / 272. szám

4 északmagyarorszAg Csütörtök. 1905 november IS Munkaoktatás Parasznyán «rasatí&ünisai ti2ijJMititS5£j!Bíü Parkok és emberek Vékonyka fehér hótakaró borítja a miskolci parkokat, utcai virágágyásokat. Jó né­hány hónap eltelik addig, amíg ismét gyönyörködhe S vajon szeretik-e a város lakói a parkokat, a háztöm­bök közötti üde, szemet^ pi­hentető színfoltokat? Erről is szól a statisztika. Nem azt ifink a város c kedves üdítő fejezi ki a számadat, hányán színfoltjaiban. Egy most el- gyönyörködtek a virágagya- készült kis statisztika késztet sokban, nincs statisztika ár­rá, hogy a téli álom idején ról sem, hány százalékos a szóljunk parkjainkról. parkok padjainak „kihasz­Azt hihetnénk, hogy Mis- náltsága”. Egyetlen, igen szo- Icolc igen gazdag zöldterület- morf számadattal szerepei­ben, hiszen a városhoz tartó- nek' a statisztikában a mis­eik Tapolca és Lillafüred, kolci parkokat „látogató Sajnos, ezek a zöldterületek emberek: egy év alatt 500 000, távol esnek a sűrűn lakott azaz fél millió forintos kárt belvárostól. Ami a belterületi zöldövezetet illeti, nemrégi­ben még igen hátul kullog­tunk a hazánk városairól ké­szült statisztikákban. Az ide­ális ugyanis az lenne, ha a belterületen 8 négyzetméter­nyi zöldterület, azaz park, virágágyás jutna egy-egy la­kosra, s Miskolc csak 3,8 négyzetméter ilven „színfolt­tal” rendelkezett. Az elmúlt négy esztendő alatt azonban lényegesen sikerült megnö­velni parkjaink kiterjedését, s ma már 8,2 négyzetméter­nyi zöldterület jut a város minden lakójára. Nem kis összeg az. amivel parkjaink a város költség- vetésében szerepelnek. 1960- ban még „csak” évi 3.2, most már mintegy 9 millió forin­tot költünk a zöldterületek­re. Csupán az egyetemváros környékének parkosítására évi 200 ezer forintot fordít a város. okoztak. Hogy bizonyára suhancok, felelőtlen sihederek voltak a parkrombolók? liehet, hogy csak ők. De vajon hányán figyelmeztették őket? Hány­szor fordult elő, hogy valaki fülöncsíple, megdorgálta, esetleg feljelentette a „fa- nyüvőkel”, a virág lépőket, a padok tördelőit? A kerületi tanácsok sza­bálysértési előadói a meg­mondhatói. hogy igen ritkán fordult elő ilyen eset. Jövőre a város az eddiginél is többet áldoz parkjaira. Még több zöldterületet, szé­pet akar nyújtani a város lakóinak. Rajtunk, a város lakóin múlik, hogy valóban eredményes legyen ez a tö­rekvés, s eltűnjön a parkok statisztikáiból az emberek okozta fél milliós kártétel. (p. s.) fi!!!» 18, c.síitörtök. Ady ifi. Sztambul rózsája. 15 óra. Erkel. Sztambul rózsája. 19.30 óra. 19, péntek. Bérletszünet- Éjjeli menedékhely. 19 óra. 20, szombat. Petőfi Ifj. Éjjeli me nedékhely. 15 óra. Egressy. Éj­jeli menedékhely. 19.30 óra. 21, vasárnap. Bérletszünet. Sztam­bul rózsája, 15 óra. Katona. Sztambul rózsája 19,30 óra. 22, hétfő. Nincs előadás. .23, kedd. Gárdonyi ifj. Éjjeli me­nedékhely. 17,30 óra. 24, szerda. Bérletszünet. Sztambul rózsája. 19 óra. 25, csütörtök. Fel.hes. Éjjeli mene­dékhely. 19 óra. Hogyan takarékoskodjunk a fával? Ankét a NEB vizsgálatának eredményéről A Központi Népi Ellenőrzési bői, ezért vált szükségessé egész vezési és beszámolási rendsze­rének korszerűtlenségét álla­pítja meg, valamint a faanyag­ellátás éves tervezésének meg­alapozatlanságát. Az előadáshoz sokan hozzá­szóltak. Elmondották, hogy a bányák fafelhasználásánál so­kat lehetne megtakarítani, ha meghosszabbítanák az acél- tárnok leírási idejét, és a bá­nyák időben elegendő lombfát kapnának fenyőfa helyett. Fel­merült az is, hogy jobban kel­lene propagálni a faanyagok­kal való talcarékoskodást. Meg­felelő anyagi ösztönzőkkel kel­lene takarékosabb fagazdál­kodásra szoktatni a dolgozó­kat. Szóba került, hogy a TÜ ZEP-nél hulladék faanyag telepet kellene felállítani, és támogatni lehetne a tsz-ek fá­sítási törekvéseit. A takarékos­kodás legfontosabb célja az import csökkentésének biztosí­tása, ezért itt, Észak-Magyar­tük. A telepítések sem történ- országon nélkülözhetett en egy farost- és egy faforgácslemez gyár. Kétségtelen, hogy sok importfából készült láda megy tönkre megyénkben, mert egyes vállalatok nem szállítják el időben a benne lévő áruval együtt, viszont az is tény, hogy ládáink egy részét szakszerűt­lenül gyártjuk. Nem vitás, hogy radikális intézkedések­kel, ellenőrzéssel és szankciók­kal kell a takarékoskodást biz­tosítani, de ezek az intézkedé­sek az össz-népgazdasági szem­pontok figyelembe vételével történjenek. Máté Iván BEKK: 18—24. Amerika éjjel. Színes olasz. Széles! K.: naponta fél 4. háromnegyed 6 és 8. M.: 21., f. 10 és. X.. 12. ,Egy taxisofőr halála. KOSSUTH-FILTVISZINHAZ: délelőtt! műsora; 18—19. Amerika éjjel. Színes olasz. Széles! 20 és 22. Volt egy­szer egy öregember. Magyarul be­szélő szovjet. (,,A”-bérlet bevált­ható!) 23—24. Iszony. Magyar. Szeles! Csak .16 éven felülieknek! (,.B”-bérlet bevallható!) K.: va­sárnap kivételével naponta délelőtt fél ll-kor. KOSSUTH-FIEMSZFNHAZ: délutáni műsora : 18—24. Iszony. Magyar. Széles! Csak 16 éven felülieknek! bérlet beváltható!) K: naponta 4 és fél 7. M.: 21., í. 10 és f. 12. Foto Haber. FAKJLYA? 18—19. Többgyerekes agglegény.. Olasz. Széles! Csak 16 éven felüli­eknek! 20—21. Patyolat akció. Ma­gyar. Széles! 22—23. Cselszövők gyűrűjében. Komán. Széles! K.: naponta 5 és fél 8, vasárnap fél 5 és 7. M.: 21, t, ll-kor. Csillagos jegy. TÁNCSICS: 10—19. A katona apja. Magyart*? be.szélő szovjet. 20—21. Az igazság pillanata. Színes olasz. Széles! Csak 16 éven felülieknek! 22—23. Mand­rin kapitány. Színes francia. Szé­les! K.: naponta fél 5 és 7. M.: 21. f. 10-kor. A tizedes, meg a töb­biek, SAGVÄKI: 18—19. A Saint-Tropez-5. csendőr. Színes francia. Széles! 20—21. Sze­relmes biciklisták. Magyar. Szé­les! 22—23. Ugrás a sötétben. Cseh­szlovák. IC: naponta fel 5 és I SZIKRA: in—19. Patyolat akció. Magyar.. Széles! 20. Távoli világ. Színes szovjet. (,.B”-bérlet beváltható!) 21— 23. Arsene Uupin. Színes fran­cia. Széles! K.: naponta három­negyed 5 és negyed 8, vasárnap, hétfőn, kedden pedig — mindhá­rom nap — 3, 5 és 7 órakor! Mr; 21. 10-kor. Az Xnguri partján* PETŐFI: 13—19. A nap és az óra. Fran­cia. Széles! 20—21. Van, aki for­rón szereti. Amerikai. Széles! 22— 23. Az út kezdetén. Magyarul beszélő szovjet. Széles! IC: hétfő, csütörtök, vasárnap fél 5 és 7, kedd. péntek, szombat csak 7. M.: 21. 10-kor. Banditák. ADY » Tapolca: 18—19. Megszakított repülés. Ma­gyarul beszélő lengyel. 20—21. Mámmá. Róma. Olasz. Csak 18 éven felülieknek! K.: csütörtök, péntek, szombat 6, vasárnap fél 4 és 6-kor. DIADAL: 20—21. Vadul, vagy engedéke­nyen. Magyarul beszélő angol. Csak 16 . éven felülieknek! K.: szombat 6, vasárnap f. 4 és 6. M.: 21. f. ll-kor. A szeretet jogán. BÜKK: (Miskolc — Hámor) 20—21. Zöldár. Magyar. Szélest 23. A kőszívű ember fiai I—TI. Színes magyar. Széles! (,.Albér­let beváltható!) 24. Egy krumpli; két krumpli. Magyarul beszélő amerikai. Széles! (,,B”-bérlet be­váltható!) K.: kedd; szerda, szom­bat 6, vasárnap CéJ 4 és 6. M.: 21. ll-kor. Az aranyember. A parasznyai körzeti általá­nos iskola jó pedagógiai hír­neve közismert. Több száz bá­nyászgyerek jár ide a környező falvakból, emberséget, mun­kaszeretetei tanulni. Parasz­nyán a politechnikai képzés alapja nemcsak a tanterv, ha­nem a pedagógiai ügyszeretet. Jól és kevésbé jól felszerelt műhely A városi színvonalú, emele­tes iskola udvarán kapott he­lyet a politechnikai műhely. 180 000 forintot fordítottak megépítésére. Érdekességként kell elmondanunk, hogy a köz­ség ténylegesen 70 000 forintot kapott az új műhely megépí­tésére, a többit maguk a pa- rasznyaiak adták össze áldo­zatkész munkával, minden­napos segítőkészséggel. Sokat segített a bánya is, egy végi barakképületet bocsátott az is­kola rendelkezésére, azt tár­sadalmi munkában lebontot­ták, az építőanyagot megtisztí­tották, és politechnikai mű­helyt varázsoltak belőle. Mind­ez két évvel a vadonatúj is­kola megépítése után történt. A legfontosabb munkaműve­letekhez szerszám is rendelke­zésre áll: körfűrész, fémfúró, csiszoló és természetesen több satupad. A lányok mostohább körül­mények közölt dolgoznak. Mindössze egy régi típusú varrógép áll rendelkezésükre, főzőberendezésük is nagyon szegényes: egy lapos-rezsóval rendelkeznek csak. Már emlí­tettük a parasznyai általános iskola körzeti jellegét, öt.-hat községből járnak ide fiúk- lányok, ismereteket elsajátí­tani. Bizony, körzeti rangjának megfelelően kellene ellátni különböző munkaeszközökkel a lányok politechnikai műhe­lyét is. A megyében munkál­kodó különböző kisipari ter­melőszövetkezetek bizonyára Zenekari műve " Mindazok, ?kik fifyc~- i lemmel kísérik s. miskolci kulturális életet, örömmel láthatják gaz­dagodását. Miskolc dolgozó népe és a városi tanács új mecénásként segíti a művészet kibontakozását. Így találhatott otthonra a képzőművészet. A helyi művészek tehetségének és a város művészetpártolásá­nak eredményeként országos elismerést keltő példa szüle­tett, amelynek egyik legszebb megnyilvánulása a Grafikai Biennale. Országos színvona­lú művészeti szaklapok ban ol­vashattuk vezető szaktekinté­lyek tollából: „Miskolc a Gra­fikai Biennale megrendezésé­vel a magyar művészettörténet szerves részévé vált1’. De szól­hatnánk a magyar drámaírás­sal kapcsolatos pályázat kiírá­sáról, a rövidfilm fesztivál megrendezéséről és az 1964. évi zenei pályázatról. Mindezek tehát a művészet céltudatos támogatásáról tanúskodnak. A Miskolc fennállásának 600. évfordulója tiszteletére meg­hirdetett zenei pályázat nem­csak hazai művészeti körökben talált visszhangra, hanem a baráti Lengyelországban is. A díjnyertes pályaművek a hétfő esti zenekari ősbemutatón hangzottak el. (Gárdonyi Zol­tán Szimfóniája, Szőnyi Erzsé­bet Musica Festiva c. műve és Romanovsky Contrastok című műve.) Gárdonyi Zoltán a Zenemű­vészeti Főiskola tudós profesz- ,szóra. A zenei tudományok kandidátusa. Művészeti tanul­mányait Kodály Zoltánnál és Berlinben HLndemithnél vé­gezte. Nemcsak zenekari mű­veivel, klarinét-versenyével, kórus- és. orgonaműveivel, ka- maramüveivel, ifjúsági darab­jaival tette nevét ismertté, ha­nem tudományos munkásságá­val is. Tanulmányokat írt Liszt Ferenc magyar stílusá­ról, Liszt kiadatlan zenei kom­pozícióiról, Böhm József zenei vállalkozásáról, és megjelent egy nagy értékű zenei forma­tana. is, a Zenei formák világa címmel. Szőny i Erzsébet ^k°1' Éeheszerző szintén, a Zenemű­vészeti Főiskola tanára. Zone­tudnának segíteni & parasz- nyaiakon, használaton kívüli varrógépek, varróeszközök, va­salók kölcsönzésével. Gondok a központi műhelyben A környező bányák sokat segítenek a parasznyai iskolá­nak. A politechnikai műhely rászolgál erre, íriszen amióta a Sajószentpéteren székelő közírón ti politechnikai műhely hivatott az anyagellátásra, az­óta a parasznyaiak anyag­hiánnyal küzdenek. A szer- számellátás, bizony, olyan gyenge. A bányákhoz kell for­dulniuk reszelőkért s külön­böző, olyan alapfelszerelések­ért, amelyek nélkül nincs mun­kaoktatás. A rossz szerszámok különben is hányapetiségre nevelhetik a fiatalokat. A szer­számok tisztelete nagyon fon­tos dolog. Jól emlékszünk rá, az értő mesterek mindig arra tanították a jövendő mestereit, hogy a munkálkodás első szá­mú parancsai közé tartozik a gondosan karbantartott, ügyes szerszám. Kopott reszel őkkel, csorba vésőkkel, nem lehet jói Az igyekezet több t A sajószentpéteri központi politechnikai műhely fuvar- költséget takarítana meg, ha féléves ütemezés szerint látná el az érdekelt iskolákat anyag­gal. Ekkor felrakhatnának na­gyobb teherautóra tetemesebb mennyiségű anyagot, amelyből bőven jutna minden iskolának, s így a munkaoktatással meg­bízott tanárok féléves termi­nus szerint tervezhetnének. Legutóbb a megyei tanács végrehajtó bizottságának ülé­sén szó volt a megyei'munka­oktatásról. A részvevők na­gyon őszintén beszéltek a munkaoktatás eredményeiről, de elmondották azt is, milyen személyi és tárgyi feltételek akadályozzák a kialakulóban i ősbemutatója kari művei, kamarazenéje, zongorakompozíciói, operái ré­vén elismerést szerzett. A ze­nei írás és olvasás módszer­tana című pedagógiai jellegű munkája is jelentékeny. Szőnyi Erzsébet neve és mű­vészete Miskolcon sein isme­retlen. A zenei általános iskola állal bemutatott Didergő ki­rály c. gyermekoperája nagy sikert aratott. Az ősbemutatót; a művek alkotói is megtisztelték szemé­lyes jelenlétükkel. Műveik be­mutatásával és betanulásával a Miskolci Szimfonikus Zene­kar és karnagya, Mura Péter szép, tiszteletre méltó felada­tot teljesített. A pályadíj-nyertes művek közül hangszerelésben, hang­vételben, mondanivalóban Ro­manovsky Contrastok c. műve tért el leginkább a megszokott és eddig hallott irányzatoktól. Hangeffektusaiban szívesen él a groteszk, sőt, olykor meg­hökkentő fordulatokkal. Sajá­tosan egyéni hangvétele szo- katlansága ellenére is sikert aratott. Szőnyi Erzsébet Musica Fes­tiva c. négytételes műve érté­kes zenei gondolatokat rejt magában, frappáns zenei ötle­tekkel és szellemes hangszere­léssel. Gárdonyi Zoltán Szimfóniá­ja olykor a népzenei fordula­tokat idézi, ötvözve romanti­kus és egyéni mondanivalóval. Az ősbemutatókon kívül Beethoven C-dúr zongoraver­senyének sikeres előadását hallottuk Zempléni Kornél Liszt-díjas zongoraművész tol­mácsolásában. A jelenlévő közönség mele­gen ünnepelte a szerzőket és az előadókat. A ™roS, tett azért, hogy e műtek meg­szülessenek. Szép lénne, ha nemcsak az anyagi ' áldozat- vállalással, hanem az' érdeklő­déssel, meghallgatással is a művészet pártolójává válnék. Sokat kell tennünk azért, hogy ez így is legyen. Ezzel az ősbemutatóval ért véget a Miskolci Zenei Napok érdekes és értékes esemény- sorozata. V. Zalán Irén ■ dolgozni. A rossz munkaszer­szám miatt hamar bekövetkez­het a kudarc. Ilyenformán te­hát a szerszámprobléma fon­tos pedagógiai kérdéssé lép elő. Ennek szellemében lenne érdemes a szerszámutánpótlás­sal törődni. A sajószentpéteri központi politechnikai műhely tudomá­sunk szerint személyi gondok­kal és nem utolsósorban fuvar­költség-problémákkal küszkö­dik. Járási szinten érdemes lenne megnézni, miként lehet­ne segíteni a rossz körülmé­nyek között dolgozó szentpé- teri központi politechnikai mű­helyt. A láncreakció elve sze­rint nemcsak a sajószentpéteri gyerekeket éri károsodás a rossz anyagellátás miatt, ha­nem mindazokat az iskolákat, amelyek Sajószentpéterről kapják az anyagot. Anyag nélkül nem lehet dol­gozni a politechnikai műhe­lyekben. Hárskúti Ferenc he­lyettes igazgató elmondotta, hogy nem ritlca az az eset sem, amikor saját erőből próbálnak előteremteni anyagot, de ezt folyamatosan nem lehet mű­velni. S nem is túl etikus. támogatást érdeme! lévő központi műhelyek ered­ményesebb munkálkodását. Az országgyűlés legutóbbi ülés­szaka is foglalkozott az általá­nos iskolák mind eredménye­sebb munkaoktatásával. Szó volt a formális munkaoktatás­ról, a személjú és a tárgyi fel­tételek hiányáról. Nos. a pa- rasznyai általános iskolában majdnem együtt áll minden: a politechnikai műhely, a peda­gógiai lelkesedés, a gyerekek megalapozott munkaszeretete, csak éppenséggel szerszám és anyag nem áll rendelkezésük­re. munkakedvük mind telje- seböétételére. A nehézségek ellenére is Pa­rasznyán szorgalmasan dolgoz­nak a gyerekek. Tavaly piszka- _ vasakat, csavarhúzókat, az idén kecses formájú kalapácsokat készítenek. Lalcatos Izabella tanítónő vezetésével pedig kü­lönböző használati tárgyakat varrnak, nem mindig használ­ható állapotban lévő varró­gépükön, s szekrényekre telő gyümö- 'sbefőtt, savanyúság gyűlt már össze, mely mind­mind a parasznyai kislányok ügyességét dicséri. Ez a kész­ség több támogatást érdemelne. Bízunk benne, hogy ez a tá­mogatás nem késik sokáig. Párkány László Hogyan tűi Ankét a A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság országszerte vizsgá­latot tartott a faanyaggal való takarékoskodás segítése céljá­ból. Ebben a vizsgálatban me­gyénk Népi Ellenőrzési Bizott­sága is í'észt vett. A KNEB az országos vizsgálat eredményei alapján határozati javaslatot juttatott el a kormányhoz. Ezt a javaslatot a kormány elfo­gadta. Megyénk Népi Ellenőr­zési Bizottsága legutóbb a bor­sodi, a szabolcsi, a hevesi és a nógrádi népi ellenőrökkel, va­lamint vállalati vezetőkkel együtt ankétet rendezett e vizs­gálat eredményeiről. Az anké­ten, amelyen Szűcs István, a Borsod megyei NEB elnöke elnökölt. Dórföldi Antal, az Erdőgazdasági Tudományos Intézet osztályvezetője ismer­tette a faanyagokkal való ta­karékoskodás problémáit. Meg­jelent és felszólalt az ankétem Kolláth Sándor, a megyei párt- bizottság ipari osztályának he­lyettes yezetője is. A igény mindenütt nagyobb a lehetőségnél Az ipari fa iránti igény egész Európában növekszik — mon­• dotta az előadó. — Európának ■ például 1952-ben még 4 millió i köbméter ipari fa feleslege volt, ma viszont 20 millió köb- ' métert más földrészekről kény­telen importálni. Hazánkban is : ez a tendencia. Az elmúlt 11 : év. alatt ipari fa felhasználá­• sunk 52,2 százalékkal növeke­dett. Ezt. az igényt mi sem t tudjuk kielégíteni saját erőnk­fij tudományos és népszerű j iragazdesagí könyvek ; Az év ntolső hónapjaiban ' számos mezőgazdasági szak- 1 könyv jelent, illetve jelenik \ meg, mind a különböző kép- ■ ■ zettségű szakemberek, mező- í gazdasági dolgozók, mind a „műkedvelők” részére. Az agrárközgazdasági, üzem­szervezési munkák közül nagy érdeklődésre tarthat számot az Erdei Ferenc és Fekete István szerkesztésé­ben megjelent önköltség a szocialista mezőgazdaságban című kötet, valamint Kré- nusz Ferenc A mezőgazdasá- . gi nagyüzemek rendezése cí­mű műve. Kállay Kornél ! könyve . — Termelés-szervezés ■ a szikeseken — hazai_ szak- ; irodalmunkban az első olyan tanulmány, amely több mint ■ egymillió holdnyi szikes terű- , letnük hasznosítását szolgálja. A Mezőgazdasági Könyv­kiadó ismét több kézi- és zsebkönyvet bocsát közre. Több olyan könyv jelenik meg még ebben az évben, 1 amely a háztáji gazdaságban, vagy a ház körüli kertben gazdálkodóknak nyújt hasz- ; nos tanácsoltál és érdekes ol- , vasmányt. ; Héiíötö!, Wartburg, Skoda ; és Volga szeméiViépkocsi ■ rondeliieiii »I A Merkur személygépko- ; esi értékesítő vállalat ér- ; tesíti a közönséget, hogy. no- • vem bér 22-től, hétfőtől kizá- ; rólag Wartburg Limousine ! 312-es, Wartburg de Luxe ■ 312-es, Skoda 1000 mb, va­lamint; Volga típusú személy- gépkocsikra vesz fel megren­delést. I A vállalat csak az OTP-nél kapható, s ajánlott levélként feladott megrendelőlapokon —, amelyeken egyébként a 1 vásárlási feltételek rajta vannak — fogadja el a je­lentkezéseket. A megrendelő- 1 seket a Merkur címére, Bu­dapest, IX. kerület, Üllői út 47—49. kell beküldeni.. A megrendeléssel egyidőben a. vásárlóknak a kocsi vételárá­nak 50 százalékát az OTP- nél letétbe keü helyezni. A Wartburg Limousine : 312-es gépkocsi ára 65 000 forint, a Wartburg de Luxé 312-es típusé pedig 73 000 fo­rint. A Skoda 3 000 mb 72 000 forintba, a Volga 115 000 fo­rintba kerül. karékoskodjun i NEB vizsgálatának sredm i bői, ezért vált szükségessé egész ■ ■ faanyag-gazdálkodásunk felül- : > vizsgálása. Ebben a vizsgálatban vett <- részt a KNEB és ennek ered­- ményeit dolgozta fel abban a : határozati javaslatban, ame- • i lyet a kormány elé terjesztett, t A takarékoskodás segítségé- : , vei csökkenteni kell az impor­■ tot, állapította meg a vizsgá­■ lat. A határozati javaslatok az- alábbi megállapítások alapján t születtek meg. Az elmúlt öt- esztendőben nem termeltünk L ki számottevő vágásérett fa­- tömeget. ugyanakkor nagy- mennyiségben termeltünk ki i olyan faanyagot, amely még ; nem érte el a vágásérettséget. 5 Nem használjuk fel megfele- 1 > lóén az élőin készlet növelésé­• nek lehetőségeit. Tény, hogy- nem vettük kellően figyelembe- hazai alapanyag forrásainkat, , amikor fafeldolgozó) és -fel­használó iparunkat fejlesztet­tük. A telepítések sem történ- , • tek mindenütt kellő megfon­toltsággal és sok „keresztle­szállítás” is nehezítette a taka­rékos fagazdálkodást. Nem ki­elégítő a fahelyéttesítő anya­gok alkalmazása. Különösen az építőioart érheti ezért el­marasztalás. Hiba az is. hogy ' nem hajt.iák végre megfelelően ] a faanvagok tartósítására vo- f natkozp rendeleteket, és sok 3 fahulladék keletkezik évente. 1 érmen import fából. A hulla­dék nagy részié gondatlan ke­zelés. tárolás és felhasználás • eredménye. Vita és konklúzió ! Áz előadás a faanyag-gazdái­- kodás jelenlegi irányítási, ter-

Next

/
Oldalképek
Tartalom