Észak-Magyarország, 1965. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-16 / 270. szám
pfölefőríei egyesüljete&í Gáspár Sándor elvfárs beszámolója Miskolcon a Szakszervezeti Viláeszövétsé« Vi, kou^resszusáról “ ™ ~ k A MAGVAK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXI. évfolyam, 270. szám Ära: 50 fillér Kedd, 1065. november 16. Előrelépés z oktatásügy parlamenti vitája után pedagógusok és nem pedagógusok mind gyakrabban és mind nagyobb érdeklődéssel kérdezgették az utóbbi időben: mi van az iskolareformmal? Kérdéseik jogosultságát azzal indokolták, hogy több alkalommal hallották, olvasták a gimnáziumi gyakorlati oktatás, valamint a szakközépiskolák bírálatát, tudtak róla, hogy a középfokú technikumok létjogosultságáról, általában a középfokú szakképzésről még vitáznak, s a középiskolák általánossá tételének eddigi értelmezése sem volt helyes. Most mindezekre a kérdésekre részletes és világos választ adott a művelődésügyi miniszter parlamenti beszámolója, valamint a képviselői vita. Mint ismeretes, a reform törvénye három alapelvet hangsúlyozott: az iskola és az élet kapcsolatának megerősítését, az oktatás korszerűsítését, valamint a hatékony kommunista nevelés kibontakozását. Nos, ezeknek az elveknek egyikét sem érte bírálat. Más dolog azonban, hogy azoknak az elgondolásoknak, gyakorlati intézkedéseknek egy része, amelyekkel e célok megvalósulását elérni véltük, nem váltották be minden vonatkozásban a hozzájuk fűzött reményeket. Valóban igaz, hogy a gimnáziumi 5-j-l-es 1 rendszeres szakmai előképzés nem járt a várt sikerrel, hiszen még a szakmai minősítő vizsgát tett fiataloknak is csupán elenyésző töredéke ment az érettségi után arra a pályára, amelynek ismereteit négy évig tanulta. Az is igaz, hogy a szakmunkásképzés középfokra emelése, főleg az olyan mezőgazdasági szakmákban, amelyeknek hagyományai sem voltak, korai, s erőnket meghaladó elképzelés volt. Nem bizonyult helyesnek továbbá a középfokú oktatás általánossá tételének az az értelmezése, amely figyelmen kívül hagyta a termelőmunka melletti továbbtanulást. Mindebből azonban egyáltalán nem következik, s ezt többen is hangsúlyozták az országgyűléközépfokú oktatás általánossá tételéről sem mondunk le, csupán nem hagyjuk figyelmen kívül,' mint eddig, a felnőttoktatást. Az indokoltnak mutatkozó változtatások tehát nem visszalépést, hanem előrehaladást jelentenek. Kielégítőnek mondható például az általános iskolai oktatás és nevelés formája, hiszen a tananyag lényegesen korszerűsödött, jobban és jobban építenek az életkori sajátosságokra, színesebbek, tanul- hatóbbak lettek a tankönyvek, s itt a politechnikai oktatás is mindjobban a helyes vágányra kerül. A felsőfokú oktatásban ugyancsak jó úton jártunk a szakmai gyakorlatok új rendszerének kidolgozásakor, valamint a tananyag korszerűsítési munkálatokkal az új programok és tantervek kialakításakor. S milyen következtetések adódnak? Mindenekelőtt az, hogy nincs ok a megtorpanásra, a tétlenségre, s különösen nincs ok a reform valamiféle általános felülvizsgálatára. A legnagyobb biztonsággal mondhatjuk például, hogy az iskola és az élet kapcsolatának elmélyítése nem csupán nem vált időszerűtlenné, hanem mind égetőbb és fontosabb feladat lesz. Ez a kapcsolat eddig gyakran formális volt: megelégedtünk azzal, hogy a tananyagot az élethez igazítottuk, s a diákokat bevittük a gyárókba, a tanműhelyekbe. Éppen a gimnáziumok gyakorlati oktatásának fogyatékosságai mutatják, hogy tovább kell lépnünk. Az életnek, korunk és társadalmunk igényeinek megértése, megszívlelése nagyon fontos, az iskolának minden porcikájában korszerűnek kell lennie, tehát változnia kell. N aivitás azt várni a huszadik század második felének iskolájától, hogy olyanféle stabilitásra rendezkedjék be, mint az ötven évvel ezelőttiek. Sokat beszéltünk a gyorsan változó életről, de gyakran éppen azt hagyjuk figyelmen kívül, hogy ez állandó készenlétet, rugalmasságot igényel, annak a képességnek csiszolását, hogy folyamatosan újjal, jobbal cseréljük fel a kevésbé Szovjet kormány-nyiíaltaí a (^-Mesial helyzetről Tegnap, hétfőn délután az ► SZMT színháztermében nagy- ' aktíva-értekezletei tartottak ► a megye szakszervezeti aktí- J vái. Ezen Gáspár Sándor ►elvtárs, pártunk Politikai Bi► zottságának tagja, a SZOT ' főtitkára beszámolt a Szak- szervezeti Világszövetség VI. | kongresszusáról. Az értekezhet elnökségében helyet foghalt Dojcsa <\ János elvtárs, az I MSZMP megyei bizottságáénak titkára is. Gáspár Sándor elvtars. aki ’ részt vett az alig három hét- I tel ezelőtt tartott varsói »kongresszuson, részletesen Párolog a szenteltvíz — avagy emlékezzünk? * beszámolt az ott- lezajlott vikongresszüs fogiel+a üszTíz éves az önkéntes rendőrség A képernyő előtt > iákról, majd a | jelentőségé* iw > sze. — Ezen a kongresszuson a > nemzetközi munká.smozgal- ’ mai érintő összes kérdések * napirendre kerültek. Ismét > nőtt a Szakszervezeti Világ- szövetség' ereje, hiszen négy ^év alatt IS millióval gyarapo- *doit a szervesett munkások ♦ szánul. A Szakszervezeti Vi- 4 lágszö vétség politikai befo- Jlyása és vonzóereje is sokkal f nagyobb. A világkongresz- ■♦szus perspektívát mutatott a »vitás kérdések nemzetközi megoldására. A nagyaktíva-értekezletet Barna Ferenc, az SZMT megyei titkára nyitotta meg és zárta be. Gáspár Sándor elvtárs beszámolóját tartja. Sporteredmenyek\ Fide! Castro beszéde Vasárnap a kubai Oriente j megyében a havannai orvos-* tudományi egyetem 400 végzősj orvosának ünnepélyes avatásán* beszédet mondott Fidel Castro, a Kubai KP Központi Bizottságának első titkára, a Ku~<) bal Köztársaság »rinitszterelnö-J ke. Castro bejelentette, hogy forradalom ellenséged újabb £ provokációt követtek el. Va-» sárnapra virradó hajnalban J eilenforradalmárok a tenger fe-> lől két ízben is tűz alá vették* a havannai partokat. Az egyik y alkalommal a Laguna utcát, * a másik alkalommal pedig az > elnöki palota környékét lót- > ték. A miniszterelnök megjer* gyezte: a kalóztámadások nyil-> vánvaló célja az volt, hogy ki- », • sebbítsék a nagy forradalmid eredmény — az orvosavatás j hatását. A provokációért való ? felelősség az Egyesült Államok» kormányát és a CIA-t terheli. > Szakszervezeti vezetők és aktívák az SZMT színháztermében. Havas falak az építkezéseken Téliesítés és korai lél — Nádpalló meg fólia Reggeli „számvetést6 sen, hogy vissza kell kanyarodni a reform előtti állapotokhoz. A szakközépiskolákat aem azért érte bírálat, mert felesleges a középfokú szakmai képzés, hanem mert szűk keretek között, csupán egy szakmára készítettek elő, és általában nem jobban, mint az eddigi szakmunkásképzés során. Továbbra is szükség van tehát középfokú szakmai oktatásra, sőt, a középiskolák között növelni kell arányukat, részesedésüket, de a szakmai műszaki ismereteket nyújtó szakközépiskoláknak szélesebb alapokon kell felépülniük, mint a szakmunkásképzésnek. s a hagyományos szakmunkásképzést sem úgy védelmezzük, mintha az korszerűsítés nélkül megfelelne az élet követelményeinek. Magasabb szintre kell emelni itt is az oktatást és a nevelést, s ami szintén fontos: be kell kapcsolni ezt az iskolatípust is, miként a reformtörvény és a mostani miniszteri jelentés is hangsúlyozta, oktatási rendszerünk vérkeringésébe. S a jót. Mindebből következően bizonyosan tudjuk, hogy változtatásokra később is lehet számítani. A fejlődés, a változás, valamint az észlelt hibák és fogyatékosságok előtt nem csukhatjuk be szemünket, és helytelen lenne, ha valamiféle hamis stabilizáció-illuzió kedvéért úgy tennénk, mintha az iskolareform minden vonatkozásában megtaláltuk volna már a legjobb megoldásokat. Csakhogy korunk szocialista iskoláját senki sem fedezheti fel csak úgy, s egyszerűen, azt magunknak kell nehézségek, sőt tévedések árán is kimunkálnunk. A z országgyűlési vitából kiderül, hogy az iskolareform sok kérdésében megtaláltuk már a helyes utat, míg másokban változtatásokra lesz szükség. A fő célok azonban maradnak. Ezekért a célokért kell továbbra is dolgozniok, küzdeniök a nevelőknek, a szülőknek, az egész társadalomnak, mégpedig lankadatlanul, a javító célzatú változtatásoktól nem megijedve, hanem felvillanyozva, A hó, amely szombat este kissé váratlanul és szokatlanul korán eleredt, hétfő reggelre fehér lepellel takarta be Borso- dot is. A hétfői munkakezdéskor havas falak, csonttá dermedt, majd dél felé olvadozó habarcs és beton fogadta az építőmunkásokat. A kérdés, amelyre választ kerestem a Borsodi Állami Építőipari Vállalatnál: hogyan fogadták a kinti munkahelyeken a váratlan vendéget? 46 építmény Vincze Géza, a vállalat igazgatója ezt mondta: Hirtelen jött — mégsem lepődtünk meg. Már a nyár derekán hozzáláttunk az alapos téli felkészüléshez. 46 építményt téliesítettünk az idén. Most, hogy lehullt az ^lső hó és nulla fok alá süllyedt a hőmérő higanyszála, szinte mindenütt végrehajtottuk a programot. Kimutatások, grafikonok kerülnek elő. Mind-mind a téli felkészülés haditerve. Műszaki és munkavédelmi feltételei a hideg időkben való munkálkodásnak. S az itt felsorolt anyagok már kivétel nélkül kint vannak az építkezéseken. A gőzkazánok, a Heatting-kályhák és az óránként 80 ezer kalóriát adó Sirokkó-hőtermelő gépek rajtra készek. Raktárakban van vagy 15 ezer négyzetméter nádpalló, 3000 gyékény, üveget helyettesítő és fedésre is nagyszerűen használható fóliából 20 ezer négyzetméternyit tárolnak, illetve használhatnak fel a munkahelyeken. Szén, koksz, fa, nyílászáró szerkezetek — egyszóval minden rendjén. A felkészülési tervből munkát segítő valóság lett. Ezért nem okozott meglepetést a fehér lepel; Létszám js fagyszabadság A téliesített munkahelyeken 2800 embernek van mit csinálni. így hát aligha van kilátás nagy fagyszabadságolásra. Legfeljebb saját kérelmére januárban és februárban otthon maradhat 100—150 ember. Persze, az időjárás még vál- oztathat ezen. Pro és kontra. Egyébként hónapok óta létszámgondokkal küzdenek az építők. Több mint 250-en hiányoznak a tervhez, S ez, bizony, rányomta bélyegét a vállalat munkájára, jóllehet a termelékenység a bázishoz viszonyítva 8,2 százalékkal emelkedett. Mégis adósság van, s várhatólag az év végén is lesz egy kis restancia. A nyári esők úgy 5 millió forint körüli értéket „mostak” el. S most a korai tél fenyeget. Helyzetjelentés Marek István helyettes osztályvezető vázolja a hétfő reggeli helyzetképet. — A vásártéri építkezésen a tervezeti épületeket összerakták. A gáznyomásszabályozó belső szerelésre kész. Megvannak a gerincvezetékek, a felszálló és a leágazó vezetékek is. Az üvegezéssel jól állnak. Ma reggel munkakezdéskor mindenki bent volt. Azután sorra vesszük a többi építkezést. A Dessewffy utcában a gözt-termelő gép üzembiztos helyen van. Készen vannak a belső temperálással. A nyílásokat fólia és üveg zárja, védve a belső munkákat a hidegtől. Megérkezett a Sirokkó-hőtermelő is. A Selyemré- ten jól halad a munka. A zsaluzásnál és a vasszerkezeti szerelésnél tartanak. Ahogy mondják, náluk nem gond a hideg és a hó. Hasonló a helyzet a 3000 adagos konyhán. A Kossuth utcában már fűtik an új épületet. Parkettások és festők sürögnek odabent. A Kiliánnál az asztalosok gyors ütemben gyártják a fóliakeretet, a 15 emeletes toronyház téliesítéséhez. A létszámhiány a Palóczy utcai munkáknál okozta a legtöbb gondot. Itt előreláthatólag késik majd a belső munka. Sajószentpéteren és Ózdon akár nagyobb hidegre is felkészültek. A téli munkahelyek üzembiztosak. Szinte mindenütt szó eseti; a gázmüvekről. Ahhoz ugyanis, hogy a „minuszos” hónapokban is dolgozhassanak az építők, biztosítani kell a szükséges energiát. Sok gáz kell. A Sirokkó-hőtermelő a maga 80 ezer kalóriájával egy jő újítás. De az még jobb. hogy a téliesített munkahelyeken megszervezik a folyamatos munkát. Két műszakban dolgozhatnak az építők. Nehogy be- havasodjanak a félig rakott falak, Iáhűljenek a fóliás ab- lakú szobák. Paaloviiä Ägosww
