Észak-Magyarország, 1965. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-14 / 269. szám
6 ESZAKMAGYAR.OHSZAG Vasárnap, 1965. november 14Á ÜL Miskolci Országos Grafikai Biennale anyagából 320 KíSZ-tag hétköznapjai Józsa János: Kisgrafilca II. Ideálisabb környezetben aligha van iskola. Hatalmas park, jó levegő, kanyargó sétányok, sportpálya, padok, s közben mint egy-egy sziget: az épületek. Háromszázhúsz fiatal számára valóságos paradicsom. Az ország minden részéből sereglenek fiúk, lányok a tokaji SZÖVOSZ-is- kolába. Tíz hónapot töltenek itt a leendő „boltosok”. Hagyományok és ami új Ha fonákul hangzik is, ebben a minden évben új tanulókat fogadó intézetben is kialakultak bizonyos hagyományok A KISZ-nek majdnem mindenki tagja — ez az egyik szép hagyomány. — November 7-én ünnepélyesen avattuk azokat, akik nálunk kérték a felvételüket — mondta Orova Pál. az iskolai KISZ-bizottság titkára. Ez is olyan szokás, amit nem hagynak el már, hozzátartozik a forradalom ünnepéhez, éppúgy, mint egy szerencsi veterán ilyenkor szokásos vi sszaem lékezései. A KISZ-bizottság egyébként újdonság. Háromszáz tagnál többet számláló KlSZ-szerve- zet a SZÖVOSZ-iskoláé, eredményesen csak a bizottság irányításával dolgozhat a négy alapszervezet. — A „vasasok” vannak a legtöbben. Ök a legaktívabbak, mindig lehet rájuk számítani. Ezt tanárainktól hallottuk' — jutott eszébe még egy hagyomány Orova Pálnak. S emlékezzünk meg még C. Vénásért Az értéktörvény felhasználása a termelőszövetkezeti gazdaságban Érdekes és lényeges kérdéseket elemző, a szakemberek körében minden bizonnyal vitákat kiváltó művet jelén te tett meg a szovjet szerző könyvének közreadásával a Kossuth Könyvkiadó. Vizsgálati módszerének alapelveit többek között így határozza meg a szerző: „Az értéktörvény hatása a szocializmusban a tervszerű árutermelés kölcsönös gazdasági kapcsolataiban jelentkezik, tehát az olyan árutermelésben, amelyet a társadalom tagjainak tudatos tevékenységével valósítanak meg, amely társadalom a termelési eszközök és a társadalmi össztermék kollektív tulajdonosa”. A négy fejezetre oszló, több mint háromszáz oldalas könyvben a szerző elsősorban a korábbi időszak téves felfogásának — az értéktörvény szerepének lebecsülése, illetve teljes figyelmen kívül hagyása a szövetkezeti gazdálkodásban — következményeit elemzi, majd jelentős tényanyag alapján vizsgálja a földhasználat és az értéktörvény összefüggéseit, a rentabilitás meghatározásának feltételeit, a bruttó és a tiszta jövedelem kiszámítását a szövetkezeti' gazdaságokban, az anyagi ösztönzés kérdését, s az értéktörvény felhasználását a szövetkezeti gazdaságok termékeinek értékesítésében. A könyv, magyar kiadásához írt előszavában a szerző többek között megállapítja: „A szocialista város és a szövetkezeti falu közötti gazdasági kapcsolatok megvalósításában kötelező az értéktörvény felhasználása. E nélkül nincsenek meg az újratermelésnek a szövetkezeti gazdaság fejlődésének, a mezőgazdasági termelés emelésének normális feltételei, vagyis nem lehetséges a népgazdaság { felvirágoztatása. íme, ezért ♦ olyan fontos, hogy megtanul-{ juk az értéktörvényt helyesen,* tudatosan és tervszerűen alkal-Y mazni a szocialista termelés-1 a kommunista társadalom építésének az érdekében.” A könyv témája valóban igen aktuális — és fontos — kérdés; hiszen e feladatokat tekintve a magyar mezőgazdaságban is sok még a tennivaló, annak ellenére, hogy az elmúlt években jelentős változások történtek, s az elért eredmények nem lebecsülendők. AZ SZKP KB márciusi plénumának tanulságait összefoglaló, a könyvet jól kiegészítő utószót dr. Vági Ferenc írta. GERGELY MIHÁLY: egy dologról, ami eddig nem volt ugyan szokás, de ezentúl követendő példa lehet. A KISZ-bizottság nemrég megtartott választására eljött néhány volt növendéke az iskolának Az utódokat hasznos tanácsokkal, életrevaló ötletekkel látták el. Nemcsak a krónika szűkszavú leírásaira, a tanárok elbeszéléseire, hanem az elődök tapasztalataira is támaszkodhatnak a mostani KISZ-vezetők. Minden hétfőn kt8Z-nup Legfontosabb feladatának az ifjúsági szervezet a tanulás segítését jelölte meg. Erről olvashatunk az akcióprogramban is. — A tokaji SZÖVOSZ-isko- la tanulmányi átlaga tavaly 3.7 volt. Most sem lehet rosz- szabb. — Ez lett a jelszó. Tanulópárokat alakítottak, a gyengébbeket korrepetálják. Érdekes módszer a hétfői KISZ-napok bevezetése. Ilyenkor a szilenciumon tanulók látják el a felügyeletet, ők az ügyeletesek, korrepetálnak is a nevelők helyett. Ugyanakkor mindenki bekapcsolódik „A szakma kiváló tanulója” versenybe. Sokféle szempont alapján lehet itt értékes pontokat szerezni. Februárban lesznek á „selejtezők”, április 4-ig befejeződik a verseny. A győztesek hamarabb megkapják a szakmunkás bizonyítványt, mint a többiek. A KISZ irányításával tevékenykednek a szakkörök. Irodalmi színpad, tánckar, próza- és versmondó szakkör, s az énekkar a legnépszerűbbek. Némelyiknek a vezetője is tanuló. Házi ünnepségeken, s gyakran a községben is fellépnek műsorukkal. Minden KISZ-tag 25 óra társadalmi munka elvégzését vállalta. Ennek több mint a negyven százalékát már a legtöbben teljesítették is. Kéthetenként más-más csoport takarítja a hálótermeket, segít az ebédlőben a felszolgálásnál. Dolgoznak a fiúk és a lányok az iskola minta-boltjában, segítenek az udvarseprésben, a park gondozásában. Tíz hónap rövid idő. Ebben az iskolában sajátos eszközökkel, különleges adottságokhoz alkalmazkodva kell olyan eredményeket produkálnia a KISZ-nek, amihez más helyen évek állnak rendelkezésre. A minden szeptemberben megújuló iskolában ez legtöbbször sikerül is. Ebben az évfolyamban különösen jól. Gyárfás Katalin Reflektorfényben Gorka Géza Gorka Géza ma a legismertebb magyar keramikus. Nemcsak az országhatáron innen, hanem azon túl is élénk érdeklődéssel kísérik, figyelik művészetét. — Negyvenhét esztendeje már... — emlékezik művészi pályakezdésére házi múzeumában. — Valahol itt kezdődött — mutat széles mozdulattal azokra a népi díszítésű cserepekre, amelyeket féltve őriz még ma is. A népi vonások megőrzésén kívül azonban biztos kézzel alkalmazza a kerámiaművészet egyetemes vonásait is, amelyek nem csupán magyarrá, hanem nemzetközivé is teszik művészetét. Négy évtizeddel ezelőtt érkezett Verőcére. Hívták (a falu környékén nagy mennyiségű, korongolásra alkalmas anyagot találtak), alakítsa meg a Keramosz Vállalatot. Két évig állt az élén, két évig virágzott. Amikor azonban lemondott tisztségéről, szinte hetek alatt bezárta kapuit a vállalat. De Gorka Géza nem hagyta cserben a kis, Duna menti falut, amelyet megszeretett. Hű maradt hozzá mindmáig. Nehéz lenne végigkövetni a megtett út minden állomását, Badár Balázs mezőtúri fazekasműhelyétől a brüsszeli világkiállítás nagydíján át a Kossuth-díjig. Több mint.harminc kitüntetés, köztük számos nagydíj jelzi a megtett út művészi értékét. Gorka Géza a szépség nemes élményét megosztja embertársaival, műveivel nem kitűnni, csupán gyönyörködtetni akar. Vagy ahogy ő fogalmazza: megszépíteni az életet. Hogy mi az ihletője? Az erkélyre lép, a kertre mutat, az alant elterülő falura, a környező erdőkre, a méltóságteljesen hömpölygő vén folyóra. — A természet az én kincsesházam. Kiapadhatatlan forrás... Virtuóza az anyagnak és a máznak, de anyag és technika nála szoros egységbe forrt a tartalommal, a tárgyak rendeltetésével. Művészéténél* mindig mondanivalója van az emberek szamara. Nem véletlen, hogy az emberek megértik agyagba formált szavát — az iparművészeti boltokban szinte állandó jelleggel hiánycikként szerepelnek Gorka Géza ízléses, gyönyörködtető kerámia dísztárgyai. Sokat, nagyon sokat kellene alkotnia ahhoz* hogy művei minden igénylője otthonába eljussanak. Prukner Pál A művész korongon formázza edényeit. A panaszirodán ondor Lajos, a Szén- bányászati Tröszt panaszirodáját vezeti. Negyvenkét éves, Tegnap vidéken volt Kondor, a trösztigazgató nyomatékosan kérte meg, hogy vizsgáljon ki egy panaszt, ben, a szocialista, majd pedig ♦alacsony, sovány férfi, kopa- amely előbb megjárta a miT c v n r\ i Ír r* rx rf 1 nf rvíi /> A- . v. v-i 1 11 w-i /-» + nnnon I Jég esnsaci Kezdetben volt Dörmögő Dömötör, kedves papájával, tiszteletre méltó Zebulon úrral. Noha nem voltak annyi tudománnyal megáldva, mint például a tv macija, mégis kedvencek voltak. Képeskönyvek közölték kalandjaikat. A mackók fejlődése is haladt a korral, becenevet kaptak. Felvilágosultak, modernek lettek, s az idők folyamán bundájuk is változatosabb színű lett... Egy anyuka, aki igen előrelátó és takarékos, kihasználta. a játékárak leszállítását, kis lelkitusa után vett kisfiának egy fehér bundájú mackót. Karácsonyra szánta. Lelkében azért dúlt tusa, mivel a fehér szín hamar bepiszkolódik, tekintve a sok élményt, amelyben a macinak kis gazdája mellett része lesz. Hazavitte anyuka a játékot, s betette a szekrény felső polcára, hátra, az ágyhuzatok mögé. Kisfia még nincs abban a korban, amikor kutatási láz tartja hatalmában a gyereket, no meg a polc is elég magas. Az ám, csakhogy anyuka egy reggel ágyat akart húzni, s elkezdte a glédába rakott sorból huzigálni a szükséges lepedőket, párnahajakat. Persze, a gyerek ott sertepertélt körülötte, s anyuka a sietségben elfeledkezett az elrejtett ajándékról. Az meg csak erre a pillanatra várt. Addig-addig fészkelödött, amíg kócos buksijával jelt adott a kisfiúnak. — Anyukám! Ott a jegesmaci.' Jegesmaci! — S szeméből, hangjából a vágyakozás tüze áradt a szekrénypolc felé. Mit tehet ilyenkor az előrelátó anyuka: leveszi a huncut macit, s gyönyörködik a két kis barát egymásra- találásában. Aztán töri a fejét, hogy a nagy napon mi is kerüljön a csillogó karácsonyfa alá... (szegeczky) Jszodik, szögletes, csontos ar♦ ca van, az ápolt bonviván J Jávor-bajusz sem külsejéhez, ♦ sem egyéniségéhez nem il- {lik, de fiatalkorától hordja, ♦ már-már nem válik meg tő- { le. Valamikor esztergályos t volt a Gépgyárban, de ötvenegyben elvégezte a másaiéi éves Vörös Akadémiát, ♦ jogot tanult, ügyész, majd {megyei főügyész lett. Egysze- ♦ rű, szerény magatartásával, {és igazságkereső, lelki isme- ♦ retes munkájával sok bará- {tot, és még több ellenséget {szerzett. Gyönge egészségi ♦ állapota miatt nem merte el- {kezdeni az egyetemi tanul- ♦ mányokat, ezért nem volt ellenére. amikor felkérték, vál- ♦ lalja el a megyei párttrzott- {ság adminisztrációs osztályának vezetését. Noha ö is {akkoriban került ki a megye- {bizottságtól, négy éve, a nagy ♦ személycserék idején, Kon- {dór más eset volt. Maga kér- * te áthelyezését, szeretett ♦ volna végre nyugalmasabb {helyen kikötni. ♦ A tröszt panaszirodája {azonban egyáltalán nem ♦ gyógyüdülő. Különösen, aho- {gyan Kondor foglalkozik az ♦ ügyekkel és ügyfelekkel. { Meg van állapítva a foga- {dóórák rendje, de valójában ♦ a hét minden napja, reggei- * től-estig panasznap. nisztériumot, onnan került le hozzájuk. A kérvényhez fényképet is mellékelt az „emberi lakást” kérelmező bányászcsalád. Egy kecskeól előtt áll az öt tagú család, a kép igen siralmas sorsról beszél. Négy év alatt Kondor sok mindent látott ezen a helyen is, de nehezen hitte, hogy ilyen körülmények között élnek még emberek. Maga akart az igazságról meggyőződni. kecskeól igaz volt, de A csak annyiban, hogy imL néhány hete hagyta ott rendes lakbérleményét a család, költöztek át a kecskeólba. Azzal a számítással, hogy így biztosan kapnak lakást a tröszttől. Ugyanakkor azonban egy kisebb házat örököltek a faluban, de azt árulják, el akarják adni, mert ha már úgyis városba szeretnének letelepedni, legalább majd szépen berendezkednek. Csak az asszonyt és a három gyereket találta otthon, Kondor mára várja a férfit. Közben egy hétgyermekes bányász soronkívüli segélyét kell intéznie, úgy, hogy félóránként telefonál valamelyik osztályvezetőnek, előadónak, ahol éppen tovább kell mozdítania az aktát, öt hónapja kórházban fekszik a férfi, tüdőbeteg, munkatársai közül még senki sem látogatta meg. Mindezt az asz- szonytól tudja Kondor, aki ugyancsak beteg, alig bírja ellátni a hét gyereket. A havonta nekik kifizetett fizetésmaradék kosztra se elég, nemhogy a betegnek tudna vinni valamit. Kondor érvelésére az igazgató soronlcí- vül kiutalt ezer forint segélyt, ma kellene kifizetnie a pénztárnak, de hiába várja, nem jelentkeznek. — Ne zaklass már azzal a more társasággal!... Ma semmiképpen sem tudjuk kifizetni! — De ma látogatási nap van a kórházban, az asszony bemegy hozzá, és szeretne végre vinni valamit! Hetek óta üres kézzel jár be hozzá!... Megbeszéltük, hogy felveszem helyette a segélyt és majd tőlem megkapja... Szenvedő, szerencsétlen emberekről van szó, nem lehetsz ilyen merev! — Én pedig pénzzel dolgozom, rendeletek és szabályok szerint, engem nem indíthatnak meg a lírai rezdületek! — feleli a másik és leteszi a telefont. Kondor fekélyes gyomra remeg, érzi, hevesebben dobog a szíve. Ha nem gondolkodna, mielőbb cselekszik, már odacsapta volna a kagylót, így azonban lassan teszi vissza a helyére, és masszírozni kezdi a halántékát. Vajon csak azért megy ilyen átkozott nehezen, mert cigányokról van sző? ... Az aknász azt mondta tegnapi „Bar minden emberem olyan volna, mint a Virág Pista! Tíz éve dolgozik a kezem alatt, de azzal nekem még semmi bajom nem volt! Igen szorgalmas ember, kár szegényért!” Azon gondolkodik, beszéljen-e mégegyszer a pénztárossal, vagy máshoz forduljon segítségért, amikor kopogtatnak. Középkorú, telt idomú, mó solygós, dundi ábrázatú asz- szony lép be. öltözékén* mozgásában, beszédében benne van a falusi életformából a városi felé törekvő emberek kettőssége. Ruhája a legújabb divat szerinti, valamelyik itteni áruházban vehette, csak éppen sem mérete* sem a fazonja, sem a színe nem neki való. Körömcipőt hord, de még ügyetlenül lépked benne. A kínálásra akkurátusán telepszik le és bíztatás nélkül is ömleni kezd belőle a szó. ondornak már a feje is fúj, két oldalról szorítja öklét a halántékára. Az asz- szonyt sosem látta, de néhány mondat után isjnerős az ügy. A férj többszörjárt nála, egyre követelődzőbben sürgette a lakást. Ezt az ügyet egyik munkatársa vizsgálta meg a helyszinen. — Asszonyom, a férjének világosan megmondottuk: nem áll módunkban önöknek lakást kiutalni, mert önöknél százszor jobban rászorulókat tartunk nyilván!..; Két gyermekük van, a férje vájár, jól keres, a mi bányáinkban a vájárok havi ker©j K
