Észak-Magyarország, 1965. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-09 / 264. szám

Kedd, 1965. november 9. ßSZAKMAGYARORSZÄG 3 6. Hatáskor és felelősség a gazdasági életben dálkodó egységek közvetlen, személyes érdekeltségének „áramkörein” át érvényesül, tehát a társadalmi érdek nem valósul meg automatikusan. Éppen ezért nem elegendő a „felelősség—mulasztás— büntetés” jogi vonalvezetését alkalmazni, hiszen így csak „jó” rendeletekre és „jó” büntetési formákra lenne szükség a cél eléréséhez. Va- lójában a gazdálkodás nem i liláink értelme Vitatkozni rendszerint ak­kor szoktunk, ha valamit nem értünk, vagy nem helyeslünk, el akarunk dönteni, avagy ke­ressük az igazságot. Kifejtjük véleményünket és várjuk rá a választ, az intézkedést. Vitá­ink értelme éppen ez: a meg- \ gyözés és a változtatás igénye. képzelhető el bizonyos ma- j g aj.j kérdez, vagy elmondja nőverezés, kockázatvállalás, J véleményét, bizonyára azért teszi, hogy tájékoztasson, meg­a különböző változatok kö­zötti választás, tehát olyan hatáskörök nélkül, amelyek erre tág teret engednek. Ezt pedig nem lehet mindenütt érvényes sablon-szabályokkal megteremteni. Az önálló, valóban felelős hatáskörök kialakítása, ami­hez szorosan kapcsolódik a csupán legfontosabbakra kor­látozott, ezért hatékonyabb felső irányítás, mint ismere­tes, már megkezdődött. Ide sorolható az ipar átszervezé­se, a nagyvállalatok kialakí­tása, amely nemcsak a ter­melőeszközök koncentrálását célozta, hanem a jogok, ha­táskörök, decentralizálását is azokhoz, akik a feladatokat végrehajtják, s akik felelősek is ezért. Az átszervezést meg­alapozó kormányrendelet há­rom típusú vállalati szerve­zetet alakított ki: a minisz­ter, vagy a tanács irányítá­sával működő iparvállalat, a miniszter irányította nagy- vállalat és a tröszt irányítá­sával működő nagyvállalat. A hatáskörök ily módon kö­zelebb kerültek az érdemi gazdálkodáshoz, és ez jelen­tős előrelépés. A z első lépéseket to­vábbiak is követik. A gazdaságirányítási rendszer átalakítását célzó munka során külön bi­zottság tanulmányozza: mi­ként illeszthetők be jobban a vállalatok a népgazdaság egészébe, milyen legyen kap­csolatuk az állami szervekkel és egymással — s ez a prog­ram lényegében a felelősség, illetve a hatáskörök tudomá­nyos elemzését foglalja ma­gában. Természetesen nem várha­tó minden „felülről”. A va­lóban felelős, mert gazdál­kodási lehetőségeket nyújtó hatáskörök kialakítására a vállalatok kapuin belül is sok még a kihasználatlan le­hetőség. (Folytatjuk.) Tábori András Házi kertek gyümölcsöseinek rekonstrukciója Mintegy másfél millió gyü­mölcsfa van a házi kertek­ben és a szórványgyümölcsö­sökben az encsi járás terüle­tem Ennek kétharmada te­rem némi gyümölcsöt, egy- harmada azonban kiörege­dett, vagy terméketlen, beteg fa, kártevők háborítatlan ta­nyája. A Földművelésügyi Minisz­térium és a SZÖVOSZ együt­tes elhatározására a MÉ­SZÖV kapta a feladatot, hogy megszervezze a felújí­tást. A rekonstrukció célja az. hogy a házi kertekben 1970-re, a tájjelegnelc megfe­lelően olyan gyümölcsfák le­gyenek, amelyeknek gyümöl­cse fedezi a család szükség­letét, továbbá jut belőle mind a belföldi, mind a külföldi piacra. Erről tárgyalt a napokban Encsen az FJK választmá­nya. Az ülésen igen élénk vita alakult ki erről az el­képzelésről, melyet a Hazafi­as Népfront, a KISZ és a nő­tanács jelenlevő képviselői is támogattak. Rozgonyi And­rás, a járási tanács vb-elnök- helyettese elmondotta, hogy a minőségi gyümölcster­mesztés addig nem oldható meg, amíg a kiöregedett és beteg fákat ki nem irtják. Ezek a fák a kártevők me­legágyai, fertőzési gócot ké­peznek, ami eredménytelen­né teszi a kártevők elleni védekezést. Az említett fák még a termelőszövetkezetek által telepített és szakszerűen gondozott gyümölcsösöket is megfertőzik, tehát ezért is meg kell oldani a házi kertek gyümölcsöseinek rekonstruk­cióját. A választmány tagjai a vi­ta során elmondották helyi tapasztalataikat, s mindany- nyian felajánlották közremű­ködésüket. A rekonstrukció végrehajtása olyan változást eredményez majd a járásban, amelynek kihatása egyelőre fel sem mérhető. Ebben az évben sokkal több gyümöl­csöt exportálhattunk volna, ha minőségileg jobbat ter­melünk, állapította meg a választmányi ülés. A rekonstrukció első lépése a házi kertek tulajdonosai­nak meggyőzése, hogy vágják ki az öreg és a beteg fákat, helyükbe ültessenek a föld­művesszövetkezetek által for­galomba hozott első osztályú facsemetéket. Aa alacsony törzsű fák a legalkalmasab­bak, mert korábban fordul­nak termőre, könnyen ápol­hatok és szedhető le róluk a gyümölcs. A telepítéshez hi­telt is lehet igényelni. A második lépés a gyü­mölcsfák védelmének meg­szervezése és a védekezés megfelelő végrehajtása. Á rekonstrukció során a bogyós gyümölcsűek telepíté­sére is gondot kell fordítani, mert a ribizke, a pöszméte, a málna, a szamóca és a sze­der termesztése is rendkívül jelentős. A rekonstrukciót tehát örömmel kell üdvözölnünk abban a reményben, hogy a földművesszövetkezetek a párt-, a' tanács- és a tömeg­szervezetek segítségével 1970- re meg fogják valósítani: a házi kertekben is jó minősé­gű és jól értékesíthető gyü­mölcsök teremjenek. Németh Imre országgyűlési képviselő győzzön, vagy valamilyen in tézkedést, változtatást szorgal­mazzon. Ez volt, s ez azoknak a vitáinknak értelme is, ame­lyek a KB irányelvei nyomán zajlottak le megyeszerte az el­múlt félév során a pártbizott­ságok, az alapszervezeti tag­gyűlések, az állami és tömeg­szervezetek különböző fóru­main. Tanulságos viták vol­tak ezek együttesen is, külön- külön is. A Központi Bizottság ismeri Aki április óta nem sajnál­ta az időt, a fáradságot és ta­nulmányozta a KB irányel­veit az ideológiai munka hely­zetéről, időszerű kérdéseiről, meggyőződhetett róla: a KB ismeri, tudja, hogy volt, s van is még néhány nem értett vagy vitatott kérdés. Ezekre vá­laszt várt a párttagság, választ vártak a párlonkivüli dolgo­zók közül is sokah. cs van né­hány olyan társadalmi jelen­ség is, amely nem kívánatos, amelyek nem a szocializmus „anyajegyeit” viselik magu­kon. A KB értékelése és állás- foglalása az ideológiai front helyzetéről, a szocialista épí­tés néhány elvi kérdéséről (irányelvek I—II. fejezete), pél­dául a gazdaság és az ideoló­gia sokrétű és kölcsönös össze­függéséről, továbbá a mun­kásosztály vezető szerepéről, vagy a legutóbbi 20 év so­rán hazánk osztályszerkeze­tében végbement változások­ról reális, világos. Nagy se­gítséget nyújtott és nyújt a leginkább vitatott kérdések he­lyes, marxista megválaszolá­sához. Mint ahogyan az irány­elvek III—IV. fejezete is se­gítette a nacionalizmus elleni eszmei harcot, a szocialista hazafiság helyes értelmezését, megvilágította a tudományos világnézet szélesebb körű elterjesztésének problémáit, az irodalom és a művészetek ide­ológiai kérdéseit, a tudomá­nyok (elsősorban a társada­lomtudományok) feladatait, s az ifjúság nevelésének aktuá­lis kérdéseit. Az irányelvek (V.) zárófejezete pedig jó út­mutatást adott az elméleti munka legfontosabb tenni­valóihoz. Most fél év távlatából fő­leg a széleskörű viták alap­ján (amelyek párt-, állami- és tömegszervezeteink különbö­ző fórumain zajlottak le) már megállapítható, hogy az irányelvek tanulmányozása, a benne és helyileg tapasztal­ható problémák széleskörű ismertetése, a pezsdülö konst­ruktív viták, a felélénkülő politizáló kedv jobb légkörét eredményezte. S hogy a Központi Bizottság ismeri, tudja, milyen kérdések foglalkoztatják legáltalánosab­ban a párttagságot, s a széle­sebb közvéleményt, ezt bizo­nyítja, hogy Borsodban pél­dául a párttaggyűlések leg­többjén éppen a gazdaság, valamint az ideológia sok­rétű összefüggései, a párt és a munkásosztály vezető sze­repével, a szocialista demok­rácia fejlesztésével, az impe­rializmus fellazitási taktiká­jával. a kispolgári, polgári né­zetek és magatartás elleni harccal, a tudományos világ­nézet szélesebb körű elter­jesztésének problémáival, az ifjúság nevelésének kérdései­vel, a nemzetközi munkás- mozgalommal, a nemzetközi helyzettel összefüggő kérdések kerültek a vita fókuszába. Az őszinte szókimondással, véleménynyilvánítással nem­igen van baj. A konkrétság­gal, az önkritikus magatartás­sal és a párttagság által sok helyütt sérelmezett jelenségek (bürokratikus, lelketlen ügy­intézés, úrhatnámság, nagy­lábon élés, önzés, harácso- lás, kispolgári kényelmesség, közömbösség stb.) megszünte­tésével, vagyis a változtatás­sal kell most már többet tö­rődnünk. Érdemes szóvá termi! Persze van rá példa, nem is egy, hogy a kommunisták szavát, jelzéseit, észrevéte­leit, közmegelégedésre, az illetékesek intézkedése követ­te. Érdemes tehát szóvá ten­ni az észrevételeket. Nemrég tanúi lehettünk, amikor az ózdi járási párt-végrehajtóbi­zottság ülésén összegezték a járásban lezajlott, az ideoló­giai helyzettel foglalkozó tag­gyűlések tapasztalatait. Forradalmi as 4 KÖV-nélés as A rniskblci 3. sz. AKÖV, valamint az ÉPFU dolgozói nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy a megnövekedett igé­nyeket kielégítsék. Nemcsak hétköznap igyekeznek jól megszervezni a munkát és minél több árut elszállítani, hanem vasárnapi műszako-, A ködös idő, a rossz látási kát is szerveznek. Vasárnap, I viszonyok befolyásolták a november 7. alkalmával I gépkocsivezetők munkáját, mindkét vállalat forradalmi műszakot tartott. Az AKÖV csaknem 600, az ÉPFU pedig 80 kocsival állt a szállíttatok rendelkezésére. Épül a Borsodi Érceiőkészítőmű Két éve kezdték meg Miskolc határában a borsodi Ércelőkészítőmű építését. 1968. március 31-re készül el. Kipróbálás után 1969-től kapcsolódik be a termelésbe. Az Ózdi Kohászati Üzemek kohóit és a Lenin Kohászati Műveket teljes egészében in­nen látják el majd megfelelőképpen elegyített érccel. Szerelik a betétkészítő bunkersor épületének vasszerkezeteit. ennek ellenére igen szép eredményeket értek el. A He- jőcsabai Cementmű például vasárnap a kora reggeli órák­ban 21 TEFU-kocsival 230 tonna cementet szállított a megye különböző TÜZÉP te­lepeire. A kocsik visszafelé 190 tonna cukrot hoztak a lakosság ellátásának biztosí­tására a Szerencsi Cukor­gyárból 60 kocsi szállított ko­hósalakot az LKM-ből az Edelény—Borsodszirák közöt­ti út építéséhez, több száz tonna cukorrépát vittek a tsz-ekből az állomásokra, hogy a cukorgyárak mielőbb megkezdhessék feldolgozásu­kat. Mindkét vállalat elsősor­ban építési anyagokat szállí­tott, hogy segítse az építési vállalatokat tervük teljesíté­sében. , A csaknem 700 kocsi forradalmi műszakban mint­egy 12—13 000 tonna anyagot mozgatott meg, szállított el. Jliskoici cuvcÍPHii külriötlség utazón Fnotier«he A miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetemről dr. Simon Sándor tanszékvezető egyete­mi tanár, rektorhciyettes ve­zetésével hattagú küldöttség utazott az NDK-beli Frei- bergfae. A küldöttség a frei- bergi bányászati és kohászati akadémia kétszáz éves fennál­lásának ünnepségein vesz részt. Megállapították, hogy az irányelvek megvitatása jól szolgálta a párttagság tájékoz­tatását, felvértezését, nevelé­sét, hozzájárult a kommunista közgondolkodás fejlődéséhez. Az ÓKÜ és a járás tsz párt- szervezeteinek többségében ki­tűnő, tanulságos taggyűlések voltak, az Özdvidéki Szénbá­nyászati Trösztnél és a Bor­sodit ádasdi Lemezgyárban ke­vésbé, s az összevont peda­gógus pártszervezet taggyű­lésén sem sikerült megfele­lően realizálni az irányelvek lényegét. Persze, jól tudjuk, hogy nem kampányfeladatról van szó, s a most lezajlott tag­gyűlések csupán az első lépé­sek a pártmunka jobb ará­nyainak kialakításában, a rendszeresebb vitatkozás, po­litizálás légkörének megte­remtésében. Ezt jelzi az is, hogy a pártbizottság megfele­lő ütemtervet készített az irányelvben vázolt feladatok megvalósítására. Az ózdi járásban nemrég le­zajlott taggyűlések tanulsá­ga viszont éppen az, hogy manapság nem hallgatni, ha­nem beszélni — arany! __Az e lhangzott szó, a kommunisták észrevételei „aranyat érnek”, s nem rekednek meg a párt­ház falai között. Eljutnak a felsőbb pártszervekhez, az illetékes gazdasági és állami vezetőkhöz. Íme, a példa. A tájékozta­tás során a végrehajtó bizott­ság tagjai tudomást szereztek arról, hogy a mályinkai kom­munisták szóvá tették: egyes vezetők visszaélnek a bizalom­mal. Csernelyben egyebek kö­zött jelezték, hogy a KB el­múlt évi decemberi határo­zata jó, de nem harcolnak mindenütt következetesen a határozat célkitűzéseinek megvalósításáért. Bán horváti­ban a taggyűlésen egymás után álltak fel a kommunisták, és ezt mondták: Nem vagyunk hajlandók egy pártban lenni olyanokkal, akik már kétszer is sikkasztottak. És persze ne­vén nevezték őket. Jellemző, mennyire komolyan veszik itt a pártszervezet, a párttagság erkölcsi egységét. A taggyűlés után összeült a vezetőség és javaslatot terjesztett a taggyű­lés elé, az illetőknek a pártból való kizárására ... Sajómercsén á tsz munka­erő gondjaival, Tardonán a bírálat problémáival, Járdán- házán a világnézeti nevelés problémáival, Nekézsenyben, Lónárddarócon és Héten a szekták, különösen a jehovis- ták lélekmérgező tevékenysé­gével foglalkoztak. Sátán és Sajómercsén az ifjúság világ­nézeti és politikai nevelésének problémáit, a pedagógusok fe­lelősségét feszegették. Ezek persze csak summázott pél­dák arra, hogy a helyi prob­lémákat, észrevételeket, ame­lyek befolyásolják a közhan­gulatot, érdemes szóvá tenni. Intézkedui is! A kommunisták tanácskozá­sa, a taggyűlés önmagában 'is nagy nevelő iskola. A prob­lémák őszinte feltárása, a dolgozók jelzéseinek tolmácso­lása, az elhangzó bírálatok, önbírálatok légköre olyan kohó, amelyben megolvadnak a helytelen, vagy téves néze­tek, a kétkedés és a gyanak­vás, a szóban forgó kérdések­ben és a tanácskozás végén elválik egymástól a vas és a salak. Nem kétséges, hogy az őszinte, elvtársi eszmecsere erősíti a kommunisták esz­mei, politikai, erkölcsi és cse­lekvési egységét, növeli a pártszervezet erejét, harckész­ségét, kisugárzó hatásával pe­dig erejének legfőbb forrását, a pártszervezet tömegkapcso­latait is. Mindez jo dolog. Csakhogy ez még önmagában nem elég. Az ózdi járási párt-végrehajtó­bizottság egyik tagja ezt így fogalmazta meg: „a kommu­nisták, az emberek intézkedé­seket várnak ..Ezért, s vi­tánk értelméből eredően is a kommunisták minden helyt­álló, lényeges jelzését tettek­nek, intézkedéseknek kell kö- vetniök. A pártbizottságok te­hát akkor járnak el helyesen, ha összegyűjtik a taggyűlések konkrét jelzéseit és tolmácsol­ják az illetékeseknek, szor­galmazzák a szükséges intéz­kedéseket. Ha a kommunisták látják, hogy szavuk nyomán intézke­dések születnek, a jövőben még aktívabb, konstruktívabb tag­gyűlésekre számíthatunk. Csépányi Lajos 4 felelősség fogalma! így körvonalazza a: Uj Magyar Lexikon „kötelezettség, amelynek alapján valaki vagy valamely testület vala­miről számot adni tartozik” A stílusában száraz, de jogá­szi pontosságú megfogalma­zás a felelősségnek éppen az1 az elemét hangsúlyozza, ame­lyet a közvélemény is a leg­fontosabbnak ítél: felelősség­gel tartozni, tehát számot ad­ni. Innen már csak egy lépés a felélősségrevonásig, amely a számadás során feltárt hi­bákért, a felelősséghez kap­csolódó kötelezettségek meg­szegéséért jár. Jogi és köznapi nézőpont­ból vizsgálva a felelősség fo­galmát, itt már lezárulhat a kör. Aki felelős, az kötelezett valamire, s ha nem teljesíti, mulasztása arányában fele­lősségre vonják, elmarasztal­ják. A gazdasági felelősség értelmezése azonban sokkal tágabb ennél, jóllehet' magá­ban foglalja az iménti jogi körvonalazást is. A gazdasági élet a köznapi­nál sokkal szélesebbre tágít­ja a felelősség határvonalát, mert itt a teljesítés objektív feltételeit is gondosan figye­lembe kell venni. E feltételek vállalatonként, munkahe­nyegük egyetlen szóval kife­jezhető: hatáskör. Miért említettük a feltéte­lekről szólva az „objektív” szót? Sokan a gazdasági élet­ben tanúsítandó felelősséget teljes egészében tudati ténye­zőkre, a gazdasági szakembe­rek ilyen, vagy olyan tulaj­donságaira szűkítik le, s az eredményeket, hibákat kizá­rólag a felelősségérzetre, il­letve a felelőtlenségre veze­tik vissza. Természetes, hogy ezeknek is rendkívül nagy szerepük van, hiszen gyak­ran szinte hajszálra azonos körülmények közepette az egyik vállalat, vagy műhely jól, a másik rosszul dolgo­zik. A célravezető, tudomá­nyos elemzésnek azonban magában kell foglalnia a fe­lelősség személyektől függet­len gazdálkodási feltételeit, magyarán: a hatáskörök tar­talmi, lényegi törvényszerű­ségeit is. M it jelent nálunk a szocialista népgazda­ságban a gazdálkodá­si felelősség, mire irányul, mi a célja? Tömö­ren ez: hatékony, eredmé­nyes gazdálkodás a társadal­mi tulajdonnal a közösség, a társadalom javára! Ez a cél, ez a társadalmi érdek áru- és pénzviszonyokon keresz­tül, a gazdálkodók és a gaz­

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom