Észak-Magyarország, 1965. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-05 / 261. szám

äE&afcete» SSH35. november S. Eskäkmagtarorszäg 3 3„ A gazdasági irányítás fejlődése hazánkban Iparosítják a szállodák, az irodák, a kórházak, a középiskolák és más középületek építését tása, amelyek előrelendítik a«»^munkájának javulását jelzi az z ózdi üzemi-városi pártbizottság irányító munkájának és mód­szereinek vizsgálata, amely az elmondotta­jkon kívül még igen sok hasz- *nos és általánosítható gondo­latot. kezdeményezést tett köz­♦ kinccsé, maga is új módszer­ének tört utat. Nem csupán a ♦ megyei s az üzemi-városi párt­♦ végrehajtóbizoftság közös esz­♦ mecseréjére gondolunk, ha­♦ nem a jelentés megállapításai­dnak a valósággal való szembe- ♦sitésére. azaz: az együttes ülést ♦ megelőző találkozásokra és ♦ őszinte beszélgetésekre a mun- Jkásokkal, a műszaki értelmisé­♦ giekkel. és arra az aktivaérte- J kéziéire is. amelyen a gyár «> kommunistái. alapszervezeti ♦titkárai frissiben értesülhettek ♦ az ózdi munka értékelésérőlés ♦a határozatokról. ♦ ♦ A közvetlen élmények s az % ózdi visszhang egyaránt arra ♦ vall, hogy ebben az újszerű ^ móri szerben cnk alkotásra ser­♦ kente erő rejlik Sárközi adatok sikeres végrehajtásai A végrehajtás együttes gon­dozása és ellenőrzése pedig i elősegítette a vezetés színvo­nalának emelkedését, a tervek ütemes teljesítését, a minóség- : beli követelmények igényesebb kielégítését, a belső tartalékok jobb feltárását. A kollektivitás, és ami ettől elválaszthatatlan: a demokratizmus had­állásainak figyelmes őrzése, a testületi ve­zetés okos módszereinek to­vábbfejlesztése még színeseb­bé. gazdagabbá varázsolhatja a pártmunka stílusát és még- inkább alkalmassá teheti olyan területek meghódítására, olyan , problémák megoldására, ame­lyekre az együttes ülésen fel­hívták az ózdi elvtársak fi- , gyeimét. Olyasmikről esett szó többek között, hogy nagykora szívósan le kell faragni a párt- ’ munka bürokratikus vonásait, mert ezek látható, vagy lát­hatatlan, direkt, vagy indirekt akadályai az emberkőzelség- nek. a munkásokkal, a gyár s a város dolgozóival való min­dennapos beszélgetéseknek; méginkább a pártmunka hom­lokterébe kell állítani az tme-- ’ bért Pethes András elvtárs, aa ózdi pártbizottság titkára is, Csépányi Sándor elvtárs. a gyár vezérigazgatója is szólt róla, hogy a kölcsönös biza­lom megsokszorozza az erőket a fontos feladatok végrehajtá­sához. A vezetők és a munká­sok egészséges együttműködé­séről tanúskodnak Ozdoo a szép eredmények. Hogy ez minden szinten hasson, fej­leszteni kell az üzemi demo­kráciát, és a gyár egészének mércéjéhez kell igazítani az alapszervezetek munkáját, színvonalát is. A végrehajtó bizottság az egyik legidősze­rűbb feladatnak az alapszer- vezetek segítését, az egyszerű párttagok fokozottabb meg­becsülését jelölte meg, jóllehet az alapszervezetek munkája az elmúlt három esztendőben két­ségtelenül tervszerűbbé, cél­tudatosabbá vált. Erőteljesebb lett szervezettségük és haté- . konyságuk. Igen jól dolgozó alapszervezetek működnek a nehézvasszerkezeti műhelyben, az acélmű pódium II-ben, a finomhengermü hengereszterga részlegében, a Béke telepen és a városi tanácsnál. Az alapszervezefek pártépftfs ♦munkájának javulását jelzi az ♦a tény, hogy' 1965 első félévé­iben 30 százalékkal növekedett ♦a tag- és tagjelöltfelvétel, és ♦ ezen belül is a munkások ará­nnyá. Körültekintőbbem, céltts- Jdatosabban foglalkoznak a Jleendő párttagokkal. A t Közösségi erő az ózdi pártbizottság munkájában Egy újszerű vizsgálódás tapasztalataiból és előkészítése. Az élet sok­rétű, üteme gyors, nap-nap után temérdek gonddal kell megküzdenünk, és megannyi új jelenséget kell tisztáznunk. Egy'-két ember aligha képes rá, hogy kiválassza közülük azt a bizony’os következő láncsze­met. Ehhez elengedhetetlenül szükséges a kisebb-nagyobb közösségek ítélőképessége, fe­lelősségérzete, tájékozottsága, és egészséges türelmetlensége is. Máskülönben túlontúl sok brigádvizsgálat, értekezlet kö- vetheti egymást, és szaporod­nak az üres járatok. A z ilymódon kiemelt fel­adatok ellátására Öz- don társadalmi mun­kacsoportokat szervez­nek, amelyek tanul­mányozzák az adott gazdaság- szery'ezési. pártpolitikai vagy pártépítési problémát, beszél­getnek róla a dolgozókkal, s az összegyűjtött tapasztalato­kat és elkészített javaslatokat az illetékes testületek elé ter­jesztik, amelyeknek határoza­tai rendszerint találkoznak az adott terület dolgozóinak s ve­zetőinek egyetértésével. A testületi munka érvénye­sül a határozatok végrehajtá­sánál és ellenőrzésénél is, amelynél változatlanul fontos szerepet játszanak a korábban életrehívott munkacsoportok. Ezt a módszert az a szándék hevíti, hogy' tudományosabbá, megalapozottabbá tegyék a politikai tömegmunkát és a felméréseket. (S még így' is előadódik halmozódás az írásos anyagokban, az értekezletek­ben, a brigádtevékeny'ségben. Erre a megj'ei párt-végrehajtó­bizottság fel is hívta a figyel­met, annál is inkább, mivel ez a fajta hajszolás is kimerült­séget, tiil terhelést okoz.) A politikai és gazdasági élet különböző területeinek kollek­tiv tanulmányozása, az előter­jesztéseknek az érintett veze- tők jelenléteben való megvita­tása, a közös állásfoglalások számottevő mértékben hozzá­járultak ahhoz, hogy a durva- hengerműben, a tűzállóanyag- gyárban, a közlekedési gyár- részlegben és másutt javulja­nak az eredmények. Ez a mód­szer erős bázist teremt ahhoz is, hogy a politikai munka esz­közeivel biztosíthassák az üze­mek előtt állő gazdasági fel­Ä gondos elemzéssel ké­szített tájékoztató je­lentés, a sokrétű, be­ható vita, az előzete­sen szervezett üzemi látogatások és a dolgozókkal folytatott meghitt beszélgeté­sek egymást erősítették. A ré­gebbi s az újkeletű tapasztala­tok ugyanarról vallanak, mint i Borsod megyei párt-végre- iajtóbizottság és az ózdi vá­rosi-üzemi párt-végrehaj tó­bizottság nemrégiben tartott együttes ülésének summája. Arról, amit dr. Bodnár Ferenc ílvtárs, a megy'ei pártbizottság első titkára a következőkben fogalmazott meg: Az ózdi vá~ ■osi-üzemi pártbizottság hiva- ása magaslatán áll. Munkáját ilörehaladás, értékes fejlődés i ellemzi. A magabiztos párt- yolitikai tevékenység, az össz- xang, a pártépítéssel való •endszeres törődés, a gazda­sági és politikai munka egy­sége tükröződik az Ózdi Kohá­szati Üzemek figyelemreméltó eredményeiben, a y'áros fejlő­lésében. A pártbizottság gaz- laságszervező és az emberek Gondolkodását formáló munká­iéban, határozatainak előkészt­ésében és végrehajtásában, a íelyi politika kialakításában i lénini kollektív vezetés elvét löveti. Az ózdi városi-üzemi párt- aizottság irányító szerepét rizsgálva érdemes és szükséges Elidőznünk ennél a megállapí- ásnál. A vezető testületek, a Szer­kezeti Szabályzat szellemében, így állítják össze tervüket, nunkaprogramjukat, hogy az 'elölelje mind a megyei és >rszágos érdekű feladatokat, nind a sajátosan helyi problé- nákat. Munkatervek minden­felé készülnek, természetesen, le mondjuk meg őszintén, íyakran formálisan, íróasztal­iéi kiagyalva, a letudás szán- lékával. Hogy ezek a tervek ilettel telítődjenek, s közük is egyen a valósághoz, ahhoz a közösségi tapasztalatokat, igé- lyeket és elgondolásokat, kell isszegezni és formába önteni. 3a a társadalmi aktivitást, a tözösségi erőfeszítést rögtön­zött témák felderítéséhez hív- iuk segítségül, nem sokra ju- unk; sőt: hiábavaló módon fecséreljük el munkacsoportok, arigádok erejét s érdeklődését. 4 helyes út. amelyen az ózdiak s járnak, a legfontosabb fel­inntfllr Trrxll L—Irt o-v+n o/l F ontos lépés volt a ter­melői árak rendezése, amikor is megszüntet­ték a gazdasági tisztán­látást zavaró és pazarlásra módot adó szubvenciókat. Ma­gyarországon talán éppen az árképzésben értük el a legna­gyobb eredményeket. Jelzi ezt az is, hogy több iparágban, például a műszer-, a gyógy­szer-, a műanyagfeldolgozó iparban rugalmas árképzést vezettünk be, s áraink a ráfor­dítási arányokon túl a hasz­nálhatóságot, a műszála szín­vonalat is figyelembe veszik. Fokozott gyártmányfejlesztés­re ösztönöz a gyártmányfej­lesztési árkiegészítés és az ár- kiegyenlítési forgalmi adó. Je­lentős lépés volt az eszköz­lekötési járulék bevezetése. Fogyasztói árrendszerünk is lényegesen rugalmasabb (lásd: íz alkalmi árleszállításokat, áremeléseket), a divatcikkek Macradobására ösztönöz (divat- Eelár, stb.). A munkaügyi gazdálkodás­ban az 1957 előtti béralap­ul enőrzéssel szemben előre- íaladást jelentett az átlagbér- illenőrzési rendszer, ezzel egy- dejűleg a különböző bérfor- nák rugalmas alkalmazása, szinte évről évre módosult, fejlődött a prémiumrendszer, 1 sajtó éppen a közelmúltban cözölte erről a legutóbbi mi- íisztertanácsi határozatot, Az anyag- és készletgazdál­kodás korábban merev rend- izere is rugalmasabb lett. nőtt i raktári kiszolgálás köre és iránya, egyes területeken I egyszerűsödött a megrendelési 'endszer. differenciált hitel- és :amatpolitikát alakítottunk ki. 3bben az évben pedig teljesen zabad kereskedelmi módsze- eket alkalmaznak a felesle- fessé vált készletek hasznosí­tsa ra. E tények felsorolása is ele­sendő bizonyíték arra, hogy: a) 1957-ben gyökeres válto- :ások történtek; b) a gazdasági irányítás — iyorsabb-lassúbb ütemben —, le állandóan fejlődött, tökéle- esedett. Egyesek felvethetik, miért íem vezettük be már annak dején azokat a módszereket, ímelyekről most szó van? Nos, ízért, mert a felismerés: fo- yamat, a fejlődés eredménye, i gyakorlati tapasztalatok ál- alánosítása. Természetesen 'an más oka is, mégpedig az, logy hét-nyolc évvel ezelőtt nások voltak gazdasági viszo- lyaink (szétaprózott, egyéni ;azdálkodáson alapuló mező- íazdaság, kevésbé fejlett ipar tb.), és nem utolsósorban gaz- lasági vezető kádereink kép- ettsége és gyakorlata is más zínvonalon állt. M ost, a megváltozott kö­rülmények lehetővé és szükségessé teszik, hogy a gazdasági irá- ívításnak ne csak egyes ele- neit, hanem egészét tovább ejlesszük, tökéletesítsük. Most em azzal az igénnyel, hogy .tökéleteset” alkossunk. Az ál- andó fejlődés kizárja az „ab- zolút tökéletes” irányítási •endszer létrehozását. A lénye- >es: olyan módszerek kialakí­tsa, amelyek előrelendítik a fejlődést és hatékonyabbá te-« izik egész gazdálkodásunkat. J Dr. Varga Györgyé (Folytatjuk.) ^ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Ä gazdasági irányítás komplex, összefüggő rendszerének reformját azért határozta el a párt, mert az elmúlt években hazánk termelőerői (az ipar­ban, a mezőgazdaságban) és termelési viszonyai, elsősorban a mezőgazdaságban jelentősen fejlődtek, s mert a némzetközi munkamegosztás, a műszaki- technikai forradalom eredmé­nyeinek hasznosítása, gazda­ságfejlesztésünk intenzív fej­lesztése megköveteli a gazda­ság irányításának fejlettebb módszereit. Az elvek, amelyek a refor­mok alapját képezik, már ko­rábban kialakultak és a mun­kás-paraszt forradalmi kor­mány 1957. évi nyilatkozatában is megtalálhatók. Megvalósítá­sukért az elmúlt években sok erőfeszítés történt, melyeket, jelenlegi tennivalóink helyes megítélése céljából, érdemes röviden áttekinteni. Gazdaság- irányítási rendszerünk lénye­ges módosítását jelentette a mezőgazdaságban a kötelező terménybeszolgáltatás meg­szüntetése és helyette a szabad árufelvásárlás bevezetése. Ezt követően bevezették az új, egységes mezőgazdasági ár­rendszert, s ez előmozdította a mezőgazdaság szocialista át­szervezését, érdekeltebbé tette a termelőket az árutermelés fokozásában. Ez a lépés szá­mottevően fokozta a piac és a piaci módszerek jelentőségét, gazdasági útra terelte több olyan fontos feladat megoldá­sát, például az árutermelés növelését, amelyeket korábban utasításokkal akartak végre­hajtani. A gazdasági eszközök kiter­jedtebb alkalmazását és ezzel egyidejűleg a vállalatok önálló­ságát növelte tervezési rend­szerünk fejlesztése, a kötelező tervmutatók számának csök­kentése. Ezt követően bevezet­ték az értékesítési irányok (külkereskedelem, beruházá­sok) szerinti tervezést, amely fokozta a tervben kitűzött cé­lok és a szükségletek összhang­ját. A tervezésben egyre széle- sebbkörűen alkalmazni kezd­ték a különféle gazdaságossági számításokat. Igen lényeges a vállalati gazdálkodás fejlődése is, a nyereségrészesedési rendszer­től a mai devizaérdekeltségig bezárólag. A nyereség külön­böző formáinak alkalmazása elméletileg és gyakorlatilag is igazolta, hogy a tervgazdálko­dásban létjogosultsága van a gazdaságosságnak, a jövedel­mezőségnek, a nyereségnek. Megnőttek a vállalatok pénz­ügyi alapjai, illetve teljesen új, gazdaságilag célszerű alapokat képeztünk: így a műszaki fej­lesztési, a garanciális, az ex­portfejlesztési alapot. December 1teljesítik évi lakásátadási tervüket A Borsod megyei Építőipari Vállalat műszaki dolgozói az idén hónapokra bontva, előre meghatározták, hogy a lakó­házak, valamint a középületek sokrétű kőműves, valamint szakipari munkáit milyen lét­számmal, mikor kezdik meg és mikorra fejezik be. A vállalat vezetősége az elmúlt napok­ban „számadást” tartott, hogy az idei évre előírt, mintegy 405 millió forintot kitevő ter­melési értékből 9 hónap alatt mit valósítottak meg, a külön­böző építkezéseken hogyan tudták „tartani” az előre ki­dolgozott ütemterveket. Meg­állapították, hogy első félévi lei-vüket sikeresen teljesítet­ték, a harmadik negyedévben azonban, a jelentős létszám hiány miatt, már elmaradó mutatkozott. Ahhoz, hogy égés évi tervüknek maradéktalanu eleget tegyenek, az utolsó ne gyedévben a vállalat dolgozói nak 110 millió, az alvállalko zóknak pedig 25 millió forin értékű munkát kell megvalósí taniuk. Több intézkedést ve zettek be, amelyeket főépítés vezetői értekezleteken és tag gyűléseken vitattak meg. A ta nácskozásokon értékes javas latok hangzottak el a munk; meggyorsítására és a minőséi javítására. Az építők vállalták hogy az idei tervben szerepli 940 lakást december 15-ig : létszámhiány ellenére is át adják, és az év végére részle teiben is teljesítik tervüket Az Epitésügyi Minisztérium 1 műszaki-fejlesztési és tervezé- : si főosztályának irányításával ] újabb jelentős eredményt éx-- ! teli el a típustervező intézet és * a középülettervező vállalat J dolgozói az építés iparositásá- ♦ ban. A tervezés és az épület- * elemgyártás több éves tapasz- ♦ talatainak összegezésével si- J került kialakítani egy olyan ♦ egységes épületvázat, amely- J bői tíz emeletig bármilyen ♦ középületet., tehát szállodát, * kórházat, irodaházat, általános ♦ Vagy középiskolát, vagy más ♦ hasonló építményt nagy soro- ♦ zatban előregyártott vasbeton- ♦ szerkezetből lehet felépíteni. ^ Az épületszerkezet varia- ♦ dóinak egyik érdekes példája ♦ a miskolci Nehéziparig Mű-* szaki Egyetem E—7., jelű kol-♦ légiuma, amelyet most tervez- * nek a KÖZTI mérnökei. Az *. épület 13—14 emeletes torony-* ház lesz, s felső tíz emeletét ^ maid az univerzális vázból, a ♦ legalsó emeleteket pedig hely- ♦ színi betonozással építik fel. ♦ A két tei'vező vállalat építé- ♦ szei az UNIVÁZ leihaszna- * lásával terveznek most több ♦ új Balaton-parf i és nyugat- ^ dunántúli szállodát, diákott- ♦ hont és más középületet. Az^ Epitésügyi Minisztérium for-* vezési főosztálya felszólította^ többi tervező vállalatát is.* hogy hasznosítsa azt a gazda- ^ ságo® épületszerkezetet. Az * ÉM Betonelemgyartó Vállalat zsolcai gyárának szakemberei pedig már a sorozatgyártásra készülnek. ►*♦♦♦**♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom