Észak-Magyarország, 1965. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-04 / 260. szám

fiSZAKMAGYARORSZÄG November 11 — 17: Fogászati hét A megyei KÖJÁL rendező- ]_ seben egészségügyi értekezlet tét tartottak november 3-án, , szerdán. Az ankét első pont- i> jaként megvitatták az Egész- J ségügyi és a Művelődésügyi > Minisztérium, valamint a KISZ £ Központi Bizottsága közös 4 alapelveit az ifjúság szexuá- • lis neveléséről. Több hozzá- % szóló hangoztatta, hogy a he- <s> lyes nevelést már a gyermek- % korban kell elkezdeni, a gyér- * mek erkölcsi érzékét kell he- lyes irányba terelni, köteles- o ségérzetének felkeltésével kell í ránevelni, hogy tudjon dön- <► teni, mi. helyes, mi nem. Jó^ ha a szülő máj' gyermekkor- ban nem teljesíti a gyermek ♦ minden kívánságát, akkor ké- o sőbb sem lesz felelőtlen. f Második napirendi pontként ♦ a november 11—17. között^ megrendezendő Fogászati Hót ‘ programját ismertették. A fo­gászati felvilágosító tevékeny­séget elsősorban a tanuló if­júság körében kell kifejteni, ez a KÖJÁL és a tanácsok fel- adata. Fogászati kiadványok % jelennek meg, színes leporellód készül. Aki megfejti annak | keresztrejtvényét, jutalmat f kap. Egészségügyi kisfilmek vetítésével is igyekezni kell a hét sikerét növelni, jó len­ne, ha műsoruk előtt a mo­zik is vetítenének ilyeneket. ­Szakcikkek jelennek meg lapokban ez idő alatt, hogyd ezáltal is emel lék a Fogászaiig Hét jelentőségét. ♦ ■-----0-O-0- ♦ M egjeFent ; a Nemzetközi Szemle ; novemberi száma ; A folyóirat e havi számában < több érdekes elemző cikket' közöl M. Szenyin, a szociális- < la országok konszolidációjáról' és az európai béke kérdéséről írt cikket. A folyóirat közli < De Gaulle elnök sajtóértekez-" leiének anyagát és G. Batiani < ehhez fűzött kommen tárj á t a) Nyugati Párbeszéd, megjegy­Csütörtök, 1965. november 4. Bea Díszlépés NÉHÁNY SZLOVÁK újságíró kollégát kísérgetlem az elmúlt héten. Megnéztük a megye szépségeit, érde­kességeit, s elmentünk Sátoraljaújhelyre is. A szlo­vák kollégák kérték, hogy feltétlenül menjünk el Sá­toraljaújhelyre, mert riportot szeretnének ott készí­teni. Ugyanis velük jött egy férfi, egy jókedvű, ma­gas, őszhajú férfi a kassai területi pártbizottságról. Neve: Vojtek Kholeva. Most negyvenhét éves. — Kholeva elvtárs egyike azoknak, akik életben maradtak KM i-ben, amikor jugoszláv, magyar és szlovák politikai foglyok kitörtek a sátoraljaújhelyi börtönből — mondották a kollégák. — Most elme­gyünk oda, és ő mindent megmutogat, elmesél az ak­kori börtönéletről, a kitörésről... A. börtön falán márványtábla, belevésett arany be­tűk hirdetik azok nevét, akik a kitörés után elestek a harcban. Többségük jugoszláv volt, egy részük szlo­vák és magyar. Kholeva elvtárs a börtöntől húsz lépés­nyire megmutatta az utcát, amelyen a Sátorhegy erdői felé menekültek. Az erdő most színes, lombjait ráz­za és nem rejt menekülő politikai üldözötteket. A börtön komor és tiszta. Komor most is. Végigjártuk a tiszta folyosókat, épületrészeket. Kiló­iévá elvtárs mindenre pontosan emlékszik. Azt is sorra megmutogatta, mely cellákban kezdődött a ki­törés, honnan csatlakoztak a jugoszlávokhoz a ma­gyarok és szlovákok. Azután megmutatta azt az alag­sori részt, ahol a jugoszláv partizánok leütötték a főfoglárt, hogy elvehessek tőle a kulcsokat. Egy pere sem telt el, már kerepeltek is a gépfegyverek, a go­lyószórók és a géppisztolyok. Ötvcnhatan estek el... Mentünk a lépcsőn, s Kholeva elvtárs megállt. — Itt három jugoszláv elvtárs esett el, ezen a he­lyen ... ott, a kanyarban egy... Mellette futottam... A volt 93-as cella előtt is megálltunk. Kholeva elv- társ arca elkomorodott, fejét lehajtva emlékezett. — Itt voltam, ebben a cellában — mondta csen­desen. — Innen, a rácsok közt látni lehetett a ki­végző helyet, ahol elvtársainkat meggyilkolták. A ju- goszlávok mindig azt kiáltották, hogy „Éljen Tito!”, az ukrán elvtársak meg azt: „Éljen a kommunizmus!". A mieink, a szlovákok ezzel mentek a halálba: „Él- 'jen a szabadság!” A magyar elvtársak ezt kiáltották: „Éljen a szabad, független, demokratikus Magyaror­szág!” Tizenkilenc ilyen kivégzést néztem végig,, s mi. politikaiak ilyenkor mindig az Inlcrnacionálét éne­keltük ... Lementünk az udvarra. Megálltunk egy kőfal mel­leit. — Itt végezték ki az elvtársakat — emlékezett Voj­tek Kholeva, és könny szökött szemébe. Azután tovább mentünk. — Itt tettük meg napi sétánkat — mutatott oda, ahol most virágágyak vannak. — November hetedi­két úgy ünnepeltük meg, hogy az egész sétát díszlé­pésben tettük meg... A MAGAS, őszhajú férfi ekkor kiegyenesedett. Régi elvtársaira emlékezve, díszlépésben haladt el a kí- vegző hely előtt, azokon a köveken, amelyekre a már­tírok vére ömlött. * % t é ♦ ■> ❖ ❖ <> * & # & & # ♦ Q f O o * ❖ * <> *-V* % t <» <í> ❖ * <» Q O o ■o <5»-í> O A A A A zések De Gaulle elnöknek a ^ szeptember 9-i sajtóértekezle- ten elhangzott beszédéhez címmel. John Williamson Fel­forgató tevékenység a szak- szervezetekben — e témával kü­lönösen aktuális most, a szak- szervezeti világkongresszus után foglalkozni — címmel írt hosszabb tanulmányt. Marcell Niedergang cikkének címe: Partizánháború Peruban, J. Stoynovszki-é: a A népesedés és a fejlődő országok társadal­mi-, gazdasági problémái. Gerhard Schomburg az impe­rialista valutaválságot elemzi, mint a külpolitika visszatük­röződését. Az események nyo­mában című rovat R. Palme Dutt cikkét közli a kasmíri probléma megoldásának egyet­len útjáról. A folyóirat anya­gát könyvismertetések egészí­tik ki. MOZIÍ/ZEMI VÁLLALAT fifflÖSORfií K: vasárnap kivételével napemta de. f. ll-kor. KOSSUTH filmszínház délutáni műsora 4—10: Szerelmes biciklistáik. Ma­gyar. Széles! K: naponta 4 és í. 7, | M. 7. f. 10 és í. 12; Banditák­FAKLYA 4—5: Bolondos história, Ma.gye­BEKB . , , ... rul beszélő csehszlovák. Széles! A Szovjet Filmnapok Ucretcben: _7; Egy gylikosság krónikája. Ma- 4~7:„ A katona apja. Magyarul be- gyarui beszóló NDK. Széles! 8—!>: szélo szovjet. 8-10: Szállnak a dar- Folytassa, Kleó! Magyarul1 beszélő vak. Magyarul beszélő szovjet. K: Kzínes a„go,. széles! K: naponta naponta f. 4, bn. 0 és 8. M.^ 7. X. 5 és f. 8, vasárnap f. 5 és 7, M. 10 é.s f. .12: Aki átmegy a falon A Szovjet Filmnapok ünnepélyes megnyitója: november 4-én, csü­törtökön este háromnegyed 6 óra­kor. nap 7. í, ll-kor: A vasszűs. TÁNCSICS 4—5: (csak du. f, 5-korT): A nagy volgai csata. Szovjet. (,,A” bérlej; beváltható!) 4—5: (csak est© 0 órakor!) Rocco és fivérei 1—11. . _ . , , , , Magyarul beszélő olasz. Széles! t *7~ILA kft?aa apJ„a‘ Csak 18 éven felülieknek! 6—7: beszélő szovjet. 6 és 6 10: Szerel- csodálatos élet. Színes angol. Szé­mes biciklisták. Magyar. Szeles! ­KOSSUTH filmszínház délelőtH műsora AMiskofcHIemzeü^nP? műsora i csütörtök. Fethes. Sztambul ró­zsája. 19 óra. 5, péntek. Blaha. Sztambul rózsá- ja.. 19 óra. 6, szombat. Jegyek nem váltha­tók! Ünnepi előadás a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmából. 18 óra. 7, vasárnap. Bérletszünet. Sztam­bul rózsája. 15 óra. Bemutató. Bjjell menedékhely. Bemutató előadás. 19.30 óra. 8, hétfő A Filharmónia hangver­senye. 19.30 óra. 9, kedd Jászlai. Éjjeli menedék­hely. 19 óra. 30, szerda. Ödrv. Éjjeli menedék- ’ hely. 19 óra. ttl, csütörtök. Goldoni. Éjjeli me­nedékhely. 19 óra. A Ul. Miskolci Országos Grafikai Biennale délután .5 és 6 óra között tekinthe­tő meg a Nemzeti Szín­ház nézőtéri társalgóiban. les! 8—9: Volt egy ilyen legény. Magyarul beszélő szovjet. K; na" porit* f. 5 és 7. M. 7. f. 10-korJ Az aranyember, SAGVAR? 4—5: Bűntény a művészpanzió- ban. Magyarul beszélő NDK, 6—7: (csak du. f. 5-kor!) Vörös és fe­kete T—II: Magyarul beszélő szí­nes francia. Csak Ifi éven felüli­eknek! 8—9: Csodálatos élet. Színes angol. Széles! K: naponta L 5 és 7, SZIKRA 4—5: Aranykezű Mária. Magya­rul beszélő színes szovjet. (..Al­bérlet beváltható!) 6—7: Egy szo­balány naplója. Francia. Széles’- Csak 18 éven felülieknek! 8—P: Bube szerelmese. Magyarul beszé­lő olasz. Széles! K: naponta hu. 5 és n. 8. M. 7. 10-kor; Dunai ki­rándulás. PETŐFI 4—5: Folytassa, Kled! Magyarul beszélő színes angol. Széles! 6—7: A mi világunk vége. Magyarul be­szélő lengyel! .Szeles! 8—9: Egy szobalány naplója. Francia. Széles! Csak 18 éven felülieknek! K: hét­fő. csütörtök, vasárnap f. 5 és 'U kedd, péntek, szombat csak 7. M- 7. 10-kor: özvegy menyasszonyok, ADY Tapolca (terem') 4—5: Előttünk jártak. Magyarul beszélő csehszlovák. 6—7: Háry János. Színes magyar. („A” bér­let beváltható!) K: csütörtök, pén­tek, szombat 6, vasárnap f. 4 és 6. DIADAL 6—■?: Jog és ok őt Lengyel. Ki szombat fi. vasárnap f. 4 és 6. M. 7. f. ll-kor; A két ifN’! úr. BÜKK (Miskolc-TTámotl fi—7: A kém nyomában. Magy&* rul beszélő lengyel. 9—10: Amíg a* ember él. Magyarul beszélő szovjet. I Széles! K: kedd. szerda, szómba* fi. vasárnap f. 4 és 6. M. 7, U~*£o?i Üzletembe reK. Határszéli hegyek alatt Jegyzetek Kéked kulturális éleiéből Fent, messze északon, e tengelytöréssel fenyegető be kötő út végén, kúp alakú he­gyek között, közvetlenül e csehszlovák határ alatt 630- an élnek. Kékednek, e kis, tá­voli községnek művelődési életét, vagy annak nyornail kerestük a napokban, s mi­vel a művelődési otthonnál törött ablakokat, de ■ zárt aj­tókat találtunk, az iskolát ke­restük először. 97 iskolás, 5 nevelő Jó helyre kopogtattunk be, mert itt igen szoros az együtt­működés. A művelődési ott­hon igazgatója is pedagógus, egyben ő a KISZ vezetője is, így az iskola igazgatójával, a művelődési otthon vezetőjével és annak feleségével — aki szintén pedagógus — folyta­tott beszélgetés során képet kaptunk a művelődési élet­ről. A termelőszövetkezet he­lyi üzemegységének vezetőjé­vel, valamint egyik brigád ve­zetőjével folytatott beszélge­tésünk kiegészítette a kapott képet. Az iskolát Nyemecz .Tózsef- né igazgatja, öt tanerős, két- tantermes az iskola, amelyben váltott rendszerű a tanítás. A tanulók szánra mindössze 97. Kettős anyanyelvű község. Sok a szlovák nyelvű lakos, és többen elmentek a tanulók közül Sátoraljaújhelybe szlo­vák nyelvű iskolába.. Eléggé .fogyó tendenciát mutat a köz­ség lakosságának létszáma, így természetesen fogynak a gyerekek is. A szülők mező- gazdasági- és erdőmunkások, de sok közöttük a kőműves és az egyéb ipari dolgozó is. A tavaly végzett gyerekek, egy kivételével, tovább tanulnak, részben középiskolában, rész­ben iparitanuló intézetben. Az. iskolai- élet általában zavar­talan. külö'nösebb események nélküli. Átmeneti nehézség a népművelésben Sajnos, nem mondható ez el a közművelődésről. A mű­velődési otthont Melczer Lil­la hajdani birtokos, képviselő­nő egykori gazdasági épületé­Erdei Ferenc nyi Korábban hírül adtuk, hogy az Iparművészeti Tanács, az Építőipari Tudományos Egye­sület, valamint a Belkereske­delmi Minisztérium egyes vál­lalatainak rendezésében la­kásművészeti kiállítás nyílik novemberben Miskolcon. A ki­állítást a most befejezés előtt álló Kossuth utcai új. három- emeletes épületben, illetve an­nak földszintjén és első eme­letén rendezik meg. A föld­szinti üzlethelyiségekben a kultúrált lakáshoz tartozó háztartási gépeket, villamos­sági cikkeket, üveg, porcelán és egyéb korszerű használati, valamint dísztárgyakat mutat­nak be, míg az első emelet nyolc lakását úgy rendezik be. hogy azok mindegyike más-más létszámú, összetételű és foglalkozású családnak szolgálhasson otthonul. Termé­ből 1961-ben alakították ki. Van benne egy nagy terem, két öltöző, előtér, mozigép­ház. Ugyanitt van az orvosi rendelő, a tanácsháza, a könyvtár. Általában itt van a község szíve. Sajnos, váróhe­lyisége fűthetetlen, padozata durva betonos a nagyterem­ben is. Most szeretnék par­kettázni, de a kényszerű nya­lt igénybevételből, bár a bér­leti szerződés már lejárt, még nem kapták vissza. Hasonló­képpen más célokat, szolgál a KISZ-helyiség is. így aztán igen nehéz a KISZ-, a nép­művelési munka, a népműve­lési csoportok tevékenysége. Mert nincs hol ténykedni. Hasonlóképpen nem működ­het a helyi mozi ,sem, amely korábban heti két, majd mi­után átvették MOKÉP-kezelés- be, heti egy előadást tartott. Elkészült: a község népműve­lési terve, de- még hozzá sem kezdhettek a megvalósításhoz, nagyrészt a fenntebb említett tárgyi nehézség miatt. November 1-re tervezték a felnőttoktatás kezdetét. Alap­ismereti tanfolyamot is ter­veznek. Sajnos, tavaly is csak megkezdték, de az írástudat­lan felnőtt tanulók különféle kibúvókkal lemorzsolódtak. A falu pedagógusai nem kese­redtek el, újra próbálkoznak, ismét megkezdik a lanfolya- mot. Tízen jelentkeztek a he­tedik osztályba, szeretnék ezt a számot legalább 15-re fel­emelni. Az asszonyok körében tapasztalható nagyobb vona­kodás. Tevékeny, érdeklődő fiatalok Említettük, hogy a KISZ és a művelődési otthon között jó a kapcsolat. A vezető azo­nossága folytán ez termesztés is. A KlSZ-munkára erősen rányomja bélyegét, hogy ke­vés a fiatal a községben, és általában csak a hét végén tartózkodnak otthon, amikor az ipari üzemekben munka- szünet. van. Nyáron szocialis­ta szerződés alapján sokat: se­gítettek a termelőszövetkezet­nek, ellenszolgáltatás nélkül. Rendeztek 70 hold legelőt, két hold hagymát ritkítottak, 500 ja mag a lakásmír Miskolcon szetesen valamennyit a leg­korszerűbb és a lakás mére­teihez illő bútorzattal és 3gyéb. lakberendezési tár­gyakkal. E lakások példaként szolgálhatnak majd a nézőkö­zönségnek új otthona beren­dezéséhez, vagy meglévő laká­ja korszerűsítéséhez. A lakáskultúrában országo­kereszt búzát behordtak, cs'ép- 1 esnél, zöldborsó betakarítás­nál segédkeztek. Persze, a lét­szám nagyon változó volt, vál­toztak a személyek is, de nyolc—tíz kiszes mindig jelen volt a munkáknál. A klubmozgalom iránt ér­deklődés tapasztalható a köz­ségben. Tavaly elsősorban fia­talok vettek részt a televízió mezőgazdasági szakfilm-soro- zatának megtekintésében, va­lamint a színház és filmköz- velitések utáni vitákban. Sze­relnének zenekart is alakíta­ni, de felszerelésük hiányos, fejlesztésre szorul. A színját­szók tavaly második helyezést értek ei a járási bemutatón. Ürömmel értesültünk róla, hogy szinte ’szenvedélyük az irodalmi színpad, amely má­sodik éve működik, és előadá­saikat a községben tartott po­litikai ünnepségekhez kapcsol­ják. Volt már Radnóti-műso- ruk, béke jellegű összeállítá­suk és a műsor általában min­denkor kapcsolódik az alka­lomhoz. * Nehéz körülmények között dolgoznak a kékedi kultúr- munkások. Kevés elismerő szót. is kap tevékenységük, van bizonyos helyi közömbösség is velük szemben. Amikor a művelődési ház felszabadítá­sa után érdeklődtünk, a határ­időt bizonytalanságig elodá­zó válaszban viszonylag kevés együttérzés tükröződött, bár mint a tsz brigádvezetője mondta, a mozi nagyon hi­ányzik. Valamivel több elis­merés, támogatás, kellene (mindenekelőtt a helyiségek felszabadítása), hiszen a me­gye e nagyon távoli csücské­ben, központi szervektől rit­kán látogatottam a helyi mű­velődési otthonnak kell ellát­nia a maga viszonylag kevés aktívájával mindazt a kultúr- nevelési funkciót, amit na­gyobb helyeken, több intéz­mény és nagy apparátus vé­gez. Már november van, a mezőgazdasági munkák lassan befejeződnek, helyet kell ad­ni. nasvöbb teret kell biztosí­tani Kékeden a művelődési élet lehetőségeinek is. (benedek) részeti kiállítást san nagy az előrelépés. Leg­felsőbb szerveink is nagy je­lentőséget tulajdonítanak e kérdésnek. Ezt, a már moz­galommá lett folyamatot kí­vánja segíteni ez a kiállítás, amely a Lakás, 1965. címet vi­seli, és amelyet november 19- 5n, délelőtt 11 órakor Erdei Ferenc Kossuth-díjas akadé­mikus, a Hazafias Népfront főtitkára nyit meg. kálit, hogy megkeressem az adotí szerepekre, kor szerint is ráülő színészt. — Szereti az együttes ezt a drámát? — Minden szereplő nagyon szereti ezt a Gorkij-művet. S mivel teljes szívvel dolgoznak a sikerért, kissé félnek a pre­miertől. Érthető .ez, hiszen szo­katlan feladatot kapott Balogh Emese, Telessy Györgyi, Fe­hér Tibor, de sokan mások is, mert nem túlzás azt állítani, hogy Gorkij szerepei eléggé rendhagyöak. Pillantás a Gorkij-dráma magyarországi krónikájára, pályafutására. Hazánkban már 1903-ban színre kerül ez a dráma-óriás, egy évvel az oroszországi , bemutató után. Félszabadulásunk hajnalán, 1945. májusában már hallhat­ták a budapestiek Sz.al.yin, tehát Gorkij igazságát, Mis­kolcon 1948-bun Földessy Gé­za társulata mutatta be a drá­mát, amely azóta a Miskolci Nemzeti Színház színpadán nem került közönség elé. Fényt az emberre ... Gyű­rűzik bennem tovább a rende­zői instrukció. Majd ismét analógia támad fel, ahogv rá­pillantok a díszes színházi meghívóra. Bemutató: a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom előestéjén, az ünnepi megemlékezés után. j Párkány Lá-szlő I adásig. Szóba kerülnek még i apróbb -csiszolnivalók, a szö­vegre, a mozgásra és a reagá­lásra vonatkozó instrukciók. De az előadás má,r sokai ígé­rőén „áll”. Nyilassy Judit izgalma kel­lős közepén is szívesen szól a darabról: — Vallomások az emberről. Ez Gorkij legfőbb mondandó­ja az Éjjeli menedékhelyben. S nem a nyomor megéneklé- se, mint ahogyan sok színhá­zi szakember értelmezte Gor­kij maradandó művét. A vi­lág színházai , többségükben sötét tónusú drámaként ját­szották az Éjjeli menedék­helyet, pedig Gorkij a lehelő legoptimálisabban fogalmaz: ilyen mélyre süllyedten is mi­ként csillan fel az emberség. — Milyen nehézségek mu­tatkoztak a szereposztás előtt? Köztudomású, hogy ez a drá­ma a nehezebben „osztható” művek közé tartozik. — Gorkij egyetlen drámájá­ban sem jegyezte oda a sze- replők meVé korukat. Az Éj­jeli menedékhellyel kivétele­zett, ezzel is jelezvén a konk­rét emberi kapcsolatokat. A szerző instrukciója arra sar­nek. Aztán egy másik kép. Anna, a menedékhely jobb sorsra érdemes fiatalasszonya meghal. Az illúzió-teremtés öreg mestere, Luka azt mond­ja: jó, hogy meghalt; nem szenved tovább. A nyomorú­ságos tanya egy másik lakója azt mondja: jó, hogy meghalt, legalább a éjszakánként nem zavar köhögésével. Meghalt egy ember észrevételenül, részvétlenül: A nézőtéren ülő élménye felfényesedik: Gorkij milyen nagy szigorral döbbent rá az ember megbecsülésének szükségességére, parancsára. K épzőm űv észe ti élmén ye kkél is felérnek ezek a beállítások. Nyilassy Judit még elége­detlen. A kísérő fény nincs szinkronban a mozgással, a játék ritmusa nem szíve sze­rinti. Megérkezik Lendvay Jferenc színházigazgató és a rendező, valamint Varga György segédrendező függöny- gördülés után jelmezgpndok- ről beszélgetnek. A folt a ron­gyos ruhán nagyon ..földhöz­ragadt” folt. Nincs költőisé- gük -az emberek testére tapa­dó rongyoknak, tehát így va­lóban csak ronavok. Natura­lista kacatok. Stilizáló fant A- . zia kell még ezekhez az elő­— Fényt, fényt az embérre — hallottam az izgatott sut­togást a diszkréten világítc rendezői lámpa mellett. Nyi- lassy Judit rendező ül „stfib- jával” a gazdátlan bársony­székek tengerében, élő, ön­magáról jeli: adó szigetként. Egy kis szemlélődésre ül­tem be Gorkij Európára, a tengeren túlra átsütő drámá­jának, az Éjjeli menedék­helynek első összpróbájára. — Fényt, fényt a szereplők­re! A színházba tévedő érzi hogy az együttes alig jutotl túl a technikai próbákon: még „nem ülnek a fények”, nincs minden a helyén, sem kívül, sem belül, az emberek­ben. Aztán analógiát szül a ren­dezői instrukció. Fényi az emberre . ri Erről szól a nagyhatású Gorkij-dráma: a társadalom perifériájára szorítottak em­ber-meglátásról, értékeik köl­tői leltárba vételéről, vágyaik­ról és nem-vágyaikról. Nézem a R jepin-képere emlékeztető jelenetek egyikét: a háttérben sápadtan megvi­lágított arcokat. Tulajdonosa­ik kártyáznak és veszeksze­Vallomások az emberről Gorkij-dráma próbáján a Miskolci Nemzeti Színházban

Next

/
Oldalképek
Tartalom