Észak-Magyarország, 1965. október (21. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-08 / 237. szám
Péntek, 1963. október 8. ÉSZAKMAGYARORS7.AG 3 Tndaíforanálás — szocialista nevelés Ä% ideológiai munka megyénk ifjúságának körében Csipkeszüret 2. Ma is élénken cseng fülünkben a KISZ VI. kongresz- szusának egyik alapgondolata, amelyet így lehetne valahogy summázni: „Az ifjúság tudatának és magatartásának formálását a munka, a szocialista tnunkaerkölcs fejlesztése és általánossá tétele határozza meg.” Nos, ha ilyen szempontból vizsgáljuk Borsod megye ifjúságának eszmei, politikai és erkölcsi fejlődését, kellemes érzésekkel állapíthatjuk meg, hogy a fiatalok többsége derekasan részt vállal a termelő munkából. Ott találhatók a közhasznú társadalmi munkákban, példásak a tanulásban, őszinte tettvággyal segítik a szocialista építést. Ebből adódik az is, amit a KISZ Borsod megyei bizottsága megállapított: az ifjúság gondolkodásában, cselekedeteiben, magatartásában egyre inkább érzékelhetők a szocialista emberre jellemző erkölcsi aortások. Szocialista módon Milyen is a szocialista ember? Ezzel kapcsolatosan érdemes idézni Szirmai István elvtárs fejtegetéseit. „A szocialista ember közéleti, vállalja a társadalom gondjait, érdekli a társadalom fejlődésének minden részlete. Kötelességeinek jó teljesítésén túlmenően részt vesz a társadalom időszerű politikai, gazdasági, kulturális feladatainak megoldásában. Vállalja a nemzet gondjait, nem zárkózik be szűk körbe. Széleslátókörű, pontosan tudja, hogy a nagyobb közösség sorsától függ az ö egyéni sorsa is. Ezeknek a vonásoknak egy része mindenképpen fellelhető megyénk ifjúságánál is. Jóllehet, a nevelőmunka árnyoldalai is tapasztalhatók. Ilyen például, hogy sok termelést. segítő mozgalom cs , akció gépies. Ügy tűnik, mintha elfeledkeznének a tettek mögött levő, gondolkodó, érző emberekről, fiatalokról, akik nagyon is igénylik, hogy foglalkozzunk velük. Ebből adódik az is, hogy nem fordítunk kellő gondot e mozgalmak céljainak, szükségességének és hasznosságának sokoldalú, érvelő, szen- vendélyes magyarázására. Itt is több szó esik az akció szervezéséről és technikai lebonyolításáról, mint tartalmáról. Ebből következik, hogy megfelelő magyarázatok hiányában a fiatalokat nem érin1 tik azok az érzelmi hatások, amelyek együtt járnak a tudatos alkotómunkával. ' Jó példa erre a következő:- ‘Ä KISZ csúcsvezetőség a dur- vahengerde nagyjavításával kapcsolatos tennivalókat vitatta meg Diósgyőrött. Dicséretes módon nagy precizitással beszéltek a munka megszervezéséről. Pontosan meghatározták a brigádok, személyek részfeladatait. Félreértés ne essék, fontos ez. Azonban az már hiba, hogy egyetlen szóval sem igyekeztek megértetni a fiatalokkal e munka fontosságát, jelentőségét, ösz- szefüggéseit. Hasonló esetek tapasztalhatók a termelési agi- tációban is. Sok az általánosság, szólamszerűség, amely semmiképpen sem mozgósít a termelékenység emelésére és az akadályok leküzdésére. Nem használunk ki olyan nagyszerű lehetőségeket, mint például a ICISZ-csoportok tevékenysége. A Lenin Kohászati Művek KISZ-titkára úgy summázta e fogyatékosságokat: a munka önmagába véve nem mindig nevel, éppen ezért fontos a tettekre való felkészítés, egy-egy akció jelentőségének megmagyarázása is. Ifjúsági brigádok A szocialista szellemű nevelésben, a tudatformálásában napjainkban rangos helye van az ifjúsági brigádoknak, a szocialista versenynek. Bor- Kod iparában és mezőgazdaságában fontos szerepet játszik az az 1400 ifjúsági kollektíva, amely jelentős bázisa nemcsak a termelési eredmények fokozásának, hanem a közösségi ember formálásának is. Fontos bázisa annak, hogy immár szemlélet lett e kollektívákban: az egyén boldogulását nem a közösséggel szemben, hanem azzal szinkronban kell keresnie. Ök a gyakorlati életben alkalmazzák a szocialista brigádmozgalom alapelveit. A megyei bizottság beszámolójában Nagy Tibor elvtárs példákkal utalt arra, hogy a szocialista módon élni, dolgozni, gondolkodni hármas jelszó mennyire polgárjogot nyert. Hogy mást ne említsünk, éppen a szocialista brigádok kezdeményezték és alkalmazták először az önmeó- zást, a garancialevelet, vállalták a száz százalékon alul teljesítők szakmai segítségét. Társadalmi nmnlia Természetesen, senki sem vallja, hogy ifjúsági brigádjaink körében e mindenképpen dicséretes jelenségek ellenére nincsenek fogyatékosságok, az előrehaladást gátló gondok. Tudott dolog, hogy sok még a formális elem. Nem valósul meg mindenütt a hármas jelszó helyes értelmezése, az arányok célszerű biztosítása. Mi tagadás, vannak olyan ifjúsági kollektívák is, amelyek a szocialista módon élni elv követelményét „beleszorítják” az együttes szórakozás fogalmába. nagyobb szükség van. S a közösség javára végzett munka valóban a szocialista erkölcs és tudat kifejezője. Azonban látni kell azt is, hogy a helytelen nézetek és a rosszul értelmezett gyakorlat rontja a társadalmi munka tudaformáló hatását, rangját, fontosságát. Van olyan üzem, ahol a munkaidőben végzett „segítő tevékenységet.” is társadalmi munkának nevezik. Másutt azt hallani, hogy jó, rendben van, dolgozunk társadalmi munkában, de mennyit fizetnek érte? Van hely, ahol csak azért mennek a fiatalok dolgozni, mert a KISZ-ben úgy is köteleződ!) a húsz óra teljesítése. Nem is beszélve arról a káros szemléletről, amely egy KlSZ-szerve- zet munkájának fokmérőjét a társadalmi munka mennyiségében látja. Tonnákkal, ka- tasztrális holdakkal és forint értékekkel akarják elfedni az itt fellelhető, sokszor mechanikus szemléletből fakadó hibákat. Minderről a Borsodi Szénbányászati Tröszt KISZ-titkára is gondolatokat ébresztő jelenségeket vetett fel az ülésen. Mint mondta, hiba az is, hogy nem magj'arázzák meg, mit jelent a társadalmi munka kihatása, mit eredményez, ha jól dolgoznak és mit, ha rosz- szul. A megyei bizottság beszámolója és a vita során elhangzott megjegyzések, mint látható, sokoldalúan, nagy tapasztalattal elemezték azt, hogy Borsod megye ifjúsága miképp vesz részt gazdasági A társadalmi munka sokat építőmunkánkban. Hogyan alavitatott fogalom. Borsodban is ismeretes a társadalmi munka eredménye, nevelő hatása. Ritka az olyan KISZ- alapszervezet, amely az utóbbi évek során nem szervezett társadalmi munkát. Itt is jól érvényesül a kongresszusnak az a meghatározása: az ifjúság ott segítsen, ahol erre a legkul ifjúságunk tudata, a szocialista munkaerkölcs szemszögéből vizsgálva? A kép, amely kibontakozott, valós volt. És azt bizonygatta, hogy a munkára nevelés gyümölcsei napjainkban egyre inkább beérnek. PaulovHs Ágoston (Folytatjuk.) A könnyűipar 1966. évi tervér öl A Könnyűipari Minisztériumban elkészült a tárca 1966. évi tervjavaslata, amelyet a héten megvitatott a minisztérium kollégiuma. A tervjavaslat előirányzata szerint a könnyűipar termelése jövőre 3,2 százalékkal haladja meg az iparág ez évi termelését. Továbbra is érvényesül az az alapelv, hogy a termelés fokozását főként az export bővítésének szolgálatába állítsák. A könnyűipar a belkereskedelemnek előreláthatólag az ideinél 1,4 százalékkal több árut ad át. Tájértekezlet az úihelyi járásban A sátoraljaújhelyi járásben, Üihelyen, Sárospatakon, Ricsén és Pálházán ma tájértekezleten értékelik a termelőszövetkezetek nyári munkáját, és megbeszélik az őszi feladatokat, A tanácskozásokon a tsz-elnökök, a párttitkárok és a tanácselnökök vesznek részt, akik tájékoztatást kapnak a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről is. Itt kerül sor a nyári mezőgazdasági munkákban legjobban helytálló termelőszövetkezetek megjutalmazására is. Piroslanak a csipkebokrok. Mostanában igen sok asz- szony, gyerek járja a Bükk sziklás oldalait, lankás partjait, hogy minél többet gyűjtsön a keresett bogyókból. Lassan a som piros színe is sötétté, ércíté válik. A bükki asszonyok ebből a gyümölcsből is igen sokat szednek. 300 új tsz-féi esemény terve A Borsod megyei Tervező Iroda egyre inkább „nagyüzemmé” válik a termelőszövetkezetek korszerűsítésében. fejlesztésében, a modern gazdálkodás feltételeinek megvalósításában. Az iroda a közelmúltban külön termelőszövetkezeti részleget alakított, hogy jobban és gyorsabban kielégíthesse a növekvő igényeket, megfelelő tervdokumentációkkal segítse az építkezéseket, a beruházási, felújítási munkákat. A tervezők szorgalmas munkájának eredményeként erre az évre eddig háromszáz új teljesítmény, köztük 21 agronómus lakás, egy sor dohánypajta, gépszín, hizlalda, több száz férőhelyes tehenészeti telep, juhhodálv tervdokumentációját készítették el, illetve bocsátották a kivitelezők rendelkezésére. Az elkészített tervek kivitelezésével több mint 110 borsodi közös gazdaság csaknem 100 millió forint értékű létesítménnyel gazdagszik. A tervezők nem hagyják magukra a már folyamatban levő munkák során a kivitelezőket, Rendszeresen látogatják az építkezéseket, tanáccsal, útmutatással segítenek a problémák megoldásában. A MÁV kérése A MÁV-nak ezen a héten tovább nőttek a gondjai. Rengeteg fedettkocsit igényel a mezőgazdaság. Ugyanakkor fedettkocsi kell a vetőmag szállítására, s ahhoz, hogy a szárítókba jusson a még mindig elég nedves gabona. Az ipar kocsiigénye is növekszik. A gondokon sokat enyhítene, ha vasárnap 15 000 vagont raknának ki a szállíttató felek. Erre kéri a MÁV az illetékeseket. Ez esetben a vasút hétfőn nem lenne kénytelen elhárítani a vagonrendeléseket. k-k-kk-kk-k-k-k-k-k-k-kick-kirk-k-k-k-kk * kkkkkkkkkkkkkkkkkkkk t Füleden gombok A furfangos kerülő TILOLAS A községeket járva, sok helyen fogadja ez a kép a látogatót: megkezdték a kender ti- lolását. A kender feldolgozásának ősi módja nem nagyon változik. Az egész télen át tartó munkának most még csak az elején vannak. A nyüvés, az áztatás, a sátorozás, a szárítás után most a tiloláshoz értek. Az őszi melegben alaposan megszáradt kendert megtörik, ügyesen megcsapkodják, így a kemény pozdorja elválik a puha szálaktól. Ezután következik majd a gerebenezés, a fonás guzsalyon, vagy rokkán, és a feldolgozás télbe nyúló sok-sok munkája. A lig mondta ki, máris feltűnt egy másik zsákos alak az útfordu- lóban. Ennek már oda kell kiáltani, nehogy kereket oldjon visszafelé. Jó szeme van öregének, messziről is megismeri: — Gyere csak Gacsos Berti, gyere csak, már várunk. Úgy is ide hozod te is... Nem volt mit tenni, leleplezték, megismerték. oda cammogott a ménkű nehéz zsákkal. — No, gyertek, borítsátok ki ide, a nagy diófa alá. — Osztón mi lesz? — Mi lesz? Semmi. Kiborítjátok. aztán megvan. Meg köszönöm. — Meg-e? — Az egészet akarod? — Mér, nektek is kell? — Ne tréfálj, Feri! Ha nekünk nem szabad lopni, a tied se lehet. Nem úgy van az! — De nem ám! — kontrázott a másik. — Ha elkaptál, jó. De a tied se lehet. — Legalábbis nem az egész — próbál egyezkedni a sógor. A kerülő huncutul mosolygott a sötétben, hegyeset sercintett jókedvében, aztán így szólt, nagy békülékeny- séggel: — A fene bánja! Én ügy gondultam, hogy mind az enyém lesz, amit elhoztatok, de ha felezni akartok, hát... • • Ö rültek igen nagyon a koca-zsiványok. Borították ki a zsák felét, nagy óvatosan, hogy inkább benn maradion több. mint kint, de akkor csak nagyot néznek. — Hogy a fene vinné el! — Híjnye, az áldóját! — Itt van neked az egész..! — Fulladj meg vele, ha e- ciisel tetted ... A két zsákból keményen koppantak a kiguruló makkok. — Már régen akartam hozni a kocának, de magam nem bírom — kiáltott a két elkot- ródó sógor után az öreg. — A mogyorót meg majd holnap hevítetem. A fene sem tudja, ki felejtette ki»*l Adamovics Uoa» k ár erősen esteledett, X [|| amikor Sánta Feri * bácsi, a kerülő, valaT mi igen gyanúsat pillantott í meg az erdőszéli bokor alatt. £ Közelebb ment, s iútja, X hogy fél zsák valami. Kibon* tóttá: földimogyoró volt bénít ne1 — No Iám! — morogta t magában, s tovább keresett. 2 Tűv'é tette az erdő szóiét, 2 s csakugyan. Talált még egy f zsákot, jó messzire az elsőbe tői. T Mindjárt tudta, hányadán •k áll a dolog. A tsz-tagok szed- X tők a földimogyorót, s két 2 szarka magára is gondolt. 2 Hogy kik voltak, nem ne- 2 héz megtudni, de Feri bácsi ■k furfangos ember, s mindjárt X azon törte fejét, miként bün- fesse meg a díszes zsiványo- 2 kát. 2 Egyszerre felderült az ar- ca, s elkezdett pöszmötölni a 2 zsákok körül.-te Hogy mit csinált, mit nem, 2 azt majd később. * A kerülő háza kinn volt a 2 falu szélén. Előtte vezetett el 2 az út, amely a határból jött. •* Ugv tizenegy óra után, le- 2 hét. hogy már az éjfél is kö- 2 zel volt, ott kuksolt az öreg 2 a nagy diófa mögött.. Várta -* a két jómadarat. 2 Néni telt bele sok idő. jött 2 >s egy alak nagy meegömyedt * háttal. Előlépett a kerülő: 2 — Adj’ isten Józsi koma!-te Hej’ de melege lett a ko- 2 mának hirtelen. Mert hogy 2 ez a nyavalyás zsák is olyan J igen nehéz, hogy az öreg se 2 emelt még ilyen súlyos ame- -te rikai mogvorót. 2 — No Feri. te megfogtál-te — nyögte ki a koma restell- 2 kedve. 2 — Meg-e? Én csak megkö2 szőnöm sógor, hogv elhoztad 2 — Ne gúnvoli. hé! — tör ki-K a méreg a sógorból. 2 Mert jól van. rajtavesz* tett. Nem próbált n még ilvet. 2 de majd ad otthon az asz- •tc szonynak niogvorót. csak 2 várjon. Az akarta, az vette 1 rá, hogv így. meg úgy. ugyan 2 ki látná meg. De csak vár- 2 .1on! De hogv még gúnyolód* janak is vele ... 2 — Tedd csak le, pihenj egy 2 keveset, aztán majd bevisz* szüle.
