Észak-Magyarország, 1965. október (21. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-02 / 232. szám
Szombat, 1965. október 2. Fis/ a k’m \rv a poit<s7AO i&áis na;gg|fillés tannká^alról Kdeién yi beszélgetés n. A goiiílok — közelebbről A gazdaság, és az ideológia összefüggései tanulságos megvilágításban kerültek „terítékre”. Rudabányán például a műszaki vezetők felelőssége kapott nagy hangsúlyt a gazdaságos termelés zavartalan feltételeinek biztosításában és az emberek mindennapos ügyes-bajos dolgaival való törődésben. A műszakiak politikai munkája nem merülhet ki csupán szemináriumok veze- , lésében, az emberekkel, a I munkatársakkal való össze- forroitság, a termelő munka egész folyamatában, mindennapos válasz az őket foglalkoztató kérdésekre, legalább ennyire fontos — mondották. Ezt az igényt bizonyára a helyi tapasztalatok támasztják az illetékes műszaki vezetőkkel szemben. Több tsz-pártszervezet taggyűlésén a vezetés színvonalával, a gazdálkodás eredményességével és ezen keresztül a tagság hangulatával összefüggő kérdések álltak az érdeklődés középpontjában. Számos bíráló megjegyzés és javaslat hangzott el- Szendrőn. pakacán, Szőlösardón, és még néhány taggyűlésen a kihelve- zett szakemberek felelőssége kapott erősebb hangsúlyt. Az ésszerűbb munkaszervezésért, a gazdálkodás nagyobb szak- szerűségéért és eredményességéért, a jobb munka- fegyelemért. következésképpen a több árutermelésért, a tagság nagyobb jövedelméért emeltek szót a kommunisták. Mindez nyilván visszahat az egész -tsz-tagság hangulatára és munkakedvére is. Más taggyűléseken a lejtős területek helves gazdasági szerkezetének kialakítását sürgették. A közelebbi évek távlatait kíváncsian fürkészve bírálók megjegyzésekkel illették a járási és megyei szerveket, amelyeket a járási pártbizottság bizonyára névreszólóan továbbított az érintett szerveknek. Az osztályharccal, a ■ szocializmus építésének niai kérdéseivel kapcsolatban több olyan elvi-politikai nézet látott napvilágot ezeken a taggyűléseken (nemcsak az edelényi járásban), amelyek nem újkele- tűek és amelyeknek tisztázása, türelmes, sokoldalú és megnyugtató magyarázása a pártszervezeteik további feladata. Ilyenek a párt és a munkásosztály vezető szerepét féltő, vagy kétségbevonó, a szocialista forradalom vívmányaiért aggodalmaskodó nézetek (különösen az edelényi községi, a rudabányai, az al- berttelepi, és az ormosbánvai telepi pártszervezetben) főles egyes idősebb, nvugdíjas elv- társak körében. Néhány sértődött, vagy eszmei-politikai, sőt. általános műveltségben „lemaradt” ember, akik az osztályharcról ma is csak szim- plifikált. módon, vagy egyéni sorgtik alapján gondolkodnak, szintén hangoztatnak ilven pizeteket. A vilátrnézeli t nevelés profoícinái A párttagság világnézeti nevelésének problémái több tag- ßy ülésen konkrétan kerültek szólja Szögligeten. Hídvégar- dón, Tornaszentandráson és máiutt, ahol néhány párttag elv) engedményeket tett a hit- taqbeiratás, vagy a bérmálás során, személy szerint is 'bíráltak. Többen a szbrvezeti S7ábálvzat követelményeire a te Hálva hangsúlyozták, hogy a vallás a párttagok számára ntm magánügy, mint ahogyan lém közömbös a kommivnis- Uk családtagjainak világnézeti ér politikai magatartása sem, több helyen szóvá tették, hogv intenzívebb ateista propagandára van szükség a vallásos befolyás szűkítésére, és gondoskodni kell a vallástól elA centrális vezetés ess saz iizesiii deiBBokrácia Néhány gondolat az LKM termelési konferenciájáról távolodók tudatos materialistákká, kommunistákká neveléséről is, elsősorban a társadalmi munkába való bevonásukkal. Az is szóba került hogy a népművelő munka, sajnos, még nem ellensúlyozza mindenütt és kellőképpen a vallásos világnézet befolyását. A materialista világnézet, a párt felé közeledő emberekkel szemben néhol szektás bizalmatlanság, előítélet és irreális mérce is tapasztalható. örvendetes, hogy a párttagság világnézeti nevelésének problémáit több helyütt nemcsak prakticista megvilágításban, hanem, mint a pártszervezet eszmei, politikai és cselekvési egységének problémáit vitatták. A kiéleződött nemzetközi helyzet és a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom egységét érintő kérdések élénken foglalkoztatják a párttagságot. Mélyen elítélik az Egyesült Államok barbár agresszióját Vietnam ellen és „zsnndárkodását” a kis népekkel szemben. Általános vélemény szerint „az agresszo- roknak Vietnamban bűnhődniük kell...” A párttagság jelentős részét nyugtalanítja Kína egvségbontó magatartása is. Érdekes módon közelítették meg egyes taggyűléseken a szocialista országok egységének néhánv kérdését. Többen nem értik, bogy olykor bizonyos vita egyes szociab's- ta országok között is elkerülhetetlen. Arra is volt példa, hogv a KGST-vei karvcsolatos problémákat nacionalista aspektusból közelítették meg. A kérdések nyílt, őszinte, elvtársi vitája, a helyes válasz, a nézetek egyeztetése és azonossága bizonyára erősítette az edelényi járásban is a pártszervezetek eszmei-politikai és cselekvési egységét. Hasznos, tanulságos taggyűlések voltaic ezek. Hogyan lovai)!) ‘í A pártbizottság vezetői helyesen látják, hogy ezek a taggyűlések csupán első lépések a pártmunka helyes arányainak visszaállításában. A taggyűlések nagy tanulsága, hogy nem elég és nem helyes (bármennyire fontos is!) egyoldalúan a gazdaságszervező munkával törődni. A mostanihoz hasonló, néhol még konkrétabb és színvonalasabb, elvtársi eszmecserékre gyakrabban van szükség a pártszervezetekben. És nem is csali a pártszervezetekben! Mindenképpen helyes a párt- bizottság terve, hogy a közeljövőben az értelmiség különböző rétegeivel is bensőséges eszmecserét folytat az őket speciálisan érdeklő, foglalkoztató aktuális ideológiai és politikai kérdésekről. Az orvosokkal, a gyógyszerészekkel' és az állatorvosokkal máris tanácskoztak. Sor kerül a pedagógusokkal, majd az agrár- és műszaki értelmiségiekkel is hasonló eszmecserére. A Központi Bizottság ideológiai irányelveinek realizálására jó lehetőséget nyújtanak az új pártoktatási év különböző tanfolyamai is, közte a népszerű téli tanfolyamok, továbbá a különböző tömegszerveze- tá rendezvények, amelyeket a pártbizottság most az irányelvek útmutatásai szerint koordinál. * Meggyőződésünk, hogy a párttagságot és a pártonkívüli dolgozókat érdeklő kérdések folyamatos, őszinte megválaszolása nemcsak a pártszervezetek eszmei-politikai és cselekvési egységét erősíti, hanem a párt jó tömegkapcsolatait is, ami pedig mindennél fonto- sabb. Csépányi Lajos i épül az új költségvetésből Kazincbarcikán? Kazincbarcika városi Tanácsa október elsején tárgyalta a jövő évi költségvetést. A városi tanácstól kapott felvilágosítás szerint a KÖFA-ból (községfejlesztési alap) fply- tatják a strand parkosítását, kiépítik a locsolóhálózatot, 1000 folyóméter nyomóvezetéket készítenek el a város vízellátásának javítására és 1400 folyóméter járdát is építenek. Mindez jelentős meny- nyiségű társadalmi munkával párosul. A Hazafias Népfront műszaki aktíváinak társadalmi munkáját igénybevéve, amihez 201)00 forintot is kifizet a város, elkészítik 1967-re az üzletház tervét és a KÜFA alapból a Város alaptérképét. Ez rögzítené a város jelenlegi kartográfiai képét és ennek alapján kerülne sor a végleges rendezési terv kidolgozására. Felújításokra is sor kerül, így a tanácsi hidak, a be- rentei József Attila utca, az óvárosi November 7 út, ós a BVK előtti lakótelepen, a Hársfa utca felújítására. Ez év veiéig Szerencsig járhatnak a viüanpnztkyoK A MÁV legsürgetőbb íelada- tának a Budapest—Miskolc— Szerencs — Nyíregyháza — Záhony vonal villamosítását tekinti. 1904-ben Felsőzsol- cáig épült ki a villamosított pálya. 1965 végén már Szerencsig járhatnak a villanymozdonyok, 1900-ban megépül Szerencs—Nyíregyháza között a felsővezeték, s 1967-ben Záhony állomására futnak be a villanymozdonyok. A villamosítással megnő a vonal teljesítőképessége. S jelentősen csökkenthetik a debreceni vonat túlterheltségét. Az idén 29 millió 569 ezer forintot tett ki a költségvetés végösszege, jövőre 32 millió 415 ezer forintra emelkedik, amit meg kiegészít a 888 ezer forintnyi függő tétel, amelyet az iskolák távfűtésére fordítanak. Idén decemberre tervezik az új, 12 tantermes gimnázium átadását, ezt azonban megelőzi novemberben az új, 100 fős ovóda megnyitása. Modern, tetszetős tv-készillékek A VTUGY veszprémi telepén elszállításra várnak az újtípusú Iv-dobozok. eredményeket, őszintén feltárni a gondokat, megbeszélni a tennivalókat. A konferencián ugyan nem hangzott el ilyen megállapítás, de a tények minden kétséget kizáróan tükrözik: azokban az üzemekben, gyáregységekben, ahol jól foglalkoznak a szocialista versenymozgalmakkal, amelyek a szocialista gyáregység címért küzdenek, nincs különösebb gond, a termelés egyenletes. Ilyen a nagyolvasztómű, a vasöntöde, a húzómű. Ragadjuk ki a nagyolvasztó esetét. A háromnegyed évben csaknem 6000 tonnával adott többet a tervezettnél. Erre különösen nagy szükség van, hiszen a többlet nyersvas az ózdi acélműbe kerül, ahonnan a többlet termelés eredményeként e gyár blokksorának acélbetét szükségletét elégítik ki. A gyárvezetést az előrelátó szervezés, valamin; irányítás jellemzi, s nagyon jó itt a közösségi szellem is. Ez többek között azzal is összefügg, hogy az egységvezetés nem adja ki „albérletbe” a szocialista brigád megbeszéléseket. Az egységvezetést a gyakorlat győzte meg, hogy az eredményes munka végett szükség van a szocialista brigádokkal való tanácskozásra. De hát nem mindenki szocialista brigádtag. És ha a szocialista brigádok esetében így van, akkor ugyanígy kell lenni az egész kollektíva esetében is. Talán az acélműben sem lenne annyi gond, kapkodás, tervszerűbb, fegyelmezettebb lenne a munka, jobb a légkör, ha még élőbbé válna az üzemi demokrácia. Talán ha a vezetés a hengerművekben is még közelebb kerülne a dolgozókhoz, kicsit másképpen alakulnának a dolgok. A durvahengerműben most született egy egészséges kezdeményezés, amely végig- hullámzik a gyáron. A dur- vaiak forradalmi negyedévet szerveznek az adósságok törlesztésére, illetve a tervei túlteljesítésére. A termeié; tanácskozások többek közöl azt a célt is szolgálják, hogy kibontakoztassák a nagyszerű kezdeményezést, segítsék az évi feladattal kapcsolatos elképzelések megvalósítását. Csati egy mozzanat! Tévedés lenne azt hinni, hogy a konferencia önmagában elegendő. A gyár vezető szervei ugyanilyen agilisán, felkészülten akarnak részt venni a tanácskozásokon, és várhatóan következetesek lesznek a tanácskozásokon elhangzott észrevételek mérlegelésében, a javaslatok megvalósításában, a hibák megszüntetésében. A termelési tanácskozások alapos előkészítése, ellenőrzése fontos mozzanat a gyár életében. De csak egy mozzanat, Nem old meg minden gondot. De ha már egy kicsit is segít, egy kicsit is szélesíti az üzemi demokratizmust, ha csak egy kicsit is többet tud bekapcsolni a nagy egészbe a dolgozókban rejlő alkotókészségből, a gyárban ismét előre léptek egyet. Csorba Barna —OIz idei (tinim! iiíóíorgaloni adatai A MÁVAUT összegezte c idei kirándulóforgalom ad( ta.it. Eszerint eddig 23 511 ki lönjáratot indított, amelyne 1 107 000 utasa volt, s a kocsi összesen 4 000 000 kilométe', tettek meg. 125 113 utaséul 31S kocsi járt külföldön, összese 379 1S5 kilométer hosszú útoi Október napjaiban termelési tanácskozásokat, munka- értekezleteket tartanak a-Lenin Kohászati Művekben. Ebben nincs semmi új, hiszen negyedévenként ismétlődő, s megszokott esemény. A gyár vezetői azonban most a szokásosnál nagyobb figyelmet fordítanak előkészítésére. Egyik nagyon fontos, s új mozzanatként e hét szerdáján a főosztályok, gyáregységek, politikai, társadalmi, gazdasági vezetői részére termelési tanácskozást előkészítő konferenciát tartottak. — összejövetelünk fő célja az — tájékoztatott Gergely Sándor elvtárs, a nagyüzemi pártbizottság tagja —, hogy megfelelő színvonalon készítsük elő az, októberi tanácskozásokat. Solti András szb-titkár így vélekedett: — A termelési tanácskozást a helyére kell tenni. Mi ehhez akarunk nagyobb segítséget nyújtani. Egy kis visszatekintés De hát mi tette szükségessé a termelési tanácskozásokkal való szokatlanul nagy érdeklődést? Visszaesett talán a kohászat? Valóban „mélyponton” volt — de két évvel ezelőtt. Nagy gonddal küzdöttek a múlt év első felében is, de a gyár tevékenysége fokozatosan javult, s a múlt évi össz- eredmény alapján nemcsak nyereséget tudott fizetni, hanem kiérdemelte az élüzem címet is. És most? Beszámolójában dr. Énekes Sándor, a gyár vezérigazgatója így ösz- szegezett: — Háromnegyed évi, ezen belül a harmadik negyedévi tevékenységünk eredménye általában elfogadható. Elsősorban munkánk minőségi mutatóiban jó eredményeket ért el kollektívánk. Érdemes kiragadni néhány adatot. A háromnegyed év alatt 1 százalékkal kisebb önköltséggel dolgoztak a tervezettnél. Ez azt jelenti, hogy a múlt évihez viszonyítva öt százalékkal leszorították a termelési költségszintet. Ehhez hozzájárul a fajlagos anyagos energiafelhasználás csökkentése. Ebben a nagyolvasztó érte el a legkiemelkedőbb eredményt. A kokszfelhasználásban 67 kilót takarítottak meg tonnánként. Következetesen csökkent a selejt, ez csaknem 4 ezer tonna első osztályú többterméket jelent. A múlt év azonos időszakában a vállalat több mint 8 és félmillió forint kocsiálláspénzt fizetett a MÁV-nak. Most fordított a helyzet, a MÁV fizetett a vállalatnak, eddig több mint 3 millió forintot. A bírságok kedvező alakulása a termelés és a kiszállítás ütemességének javulásával van összefüggésben. És a mennyiségi terv? Noha 9 hónap alatt 6 és félezer tonnával túlteljesítették a kiszállítási tervet, a termelési értéktervben lemaradás következett be. Ez abból adódott, hogy a társüzemekből nem érkezett be teljes egészében a megrendelt öntecs és buga mennyiség. Mindig ugyanazt? Végső soron a gyár egész működése a továbbfejlődésről tanúskodik. Igazolja ezt az is, hogy várhatóan 15 napi nyereségrészesedéssel lehet számolni. Mi hát akkor az ok, amely miatt a párt, az szb, a vállalatvezetés elégedetlen a termelési tanácskozások színvonalával? Solti András elvtárs úgy értékelte, hogy ebben is van fejlődés, előrelépés. Van azonban valami, ami figyelmeztet. Egy-egy tanácskozásnál 7—8 ezer ember távol marad. Vannak, akiknél kézenfekvő a magyarázat: a vonat nem vár. De előfordult, hogy a tanácskozásról eltávozó így érvelt: — Minden alkalommal ugyanazt hallja az ember. Ha valamit szóvá tesz, olyan, mintha a falnak beszélne. Ez kétségtelenül szélsőséges példa, minden esetre jelzi, hogy vannak termelési tanácskozások, amelyek elfeve sikertelenségre vannak ítélve. Vagy azért, mert nem készítik elő megfelelően, vagy azért, mert a beszámoló általánosításokat tartalmaz, sablonos, nem ad alapot az eredmények, a gondok alapos elemzéséhez. Megállapítani persze könnyű. A gyár felső vezetése kiforrott, jó, eredményes módszerekkel dolgozik. Ám a centrális vezetés a dolgozó tömegek aktív támogatása, javaslata, tanácsa, észrevétele nélkül félkarú óriás. A centrális vezetés és az üzemi demokrácia összehangolására mindennél alkalmasabb a termelési tanácskozás, a munkaértekezlet. Ez a konferencia, amely a párt-, a szakszervezeti-, a KlSZ-bizott- ság, a vállalatvezetés közös elhatározása alapján jött létre, „muníciót” ad tanácskozásokhoz. A vezérigazgató beszámolója példája annak: időfecsérlés nélkül hogyan kell és lehet összegezni az