Észak-Magyarország, 1965. október (21. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-02 / 232. szám

'nkiíörás ISSZA KM AGVAROR5*ZAl> Szombat, 1965. október 2.­Szovjetunió : Összeült a Legfelsőbb Tanács Mazurov beszámolója as iparveselés kérdéseiről Tegnap délelőtt a Nagy Kreml Palotában együttes ülésre gyűltek össze a Legfel­sőbb Tanács mindkét házának képviselői. Az első napirendi pont előadójaként Kirill Ma­zurov, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának első elnökhelyette­se lépett a szónoki emelvény­re. A szovjet ipar túíSei:feí*ítá a 7 éve- tervet Három hónappal a szovjet hétéves terv (1959—1965) záró­terminusa előtt közölte, hogy az ipar túlteljesíti a tervet. Ebben az időszakban az ipar egésze 84 százalékkal, ezen belül a termelési eszközöket gyártó ipar 96, a közszükség­leti cikkeket gyártó ipar 60 százalékkal növelte termelését. A szovjet ipar a tervidőszak­ban 9.1 százalékos évenkénti termelésemelkedést tudott fel­mutatni, az Egyesült Államok 3.9 százalékos, Anglia 3.5, Fran­ciaország 5.6, Nyugat-Németor- szág 6.3 százalékos átlagával szemben. Az előadó megjegyezte, hogy a vállalatvezetési gyakorlat­ban az adminisztratív módsze­rek kerültek túlsúlyba, a gaz­dasági ösztönzők rovására. A tervezés most úgy módosul, hogy a vállalatok mindössze né­hány tervszámot kapnak (termékértékesítés, termék- össztétel, munkabéralap, központi beruházás, üzemi kapacitás és álló alapok beállítása), ugyanakkor maguk döntenek a munka­erő, a termelékenység, az önköltség kérdésében. Az üzemi kollektíva és minden egyes dolgozó keresete nagyobb mértékben fog függeni a vál­lalat munkájának eredményei­től. A központi iparigazgatás a népgazdasági tanácsok és a mi­nisztériumok problémakörére áttérve, a miniszterhelyettes először a népgazdasági taná­csokról beszélt. Rámutatott, hogy ezek 1957-es megalakí­tásukat követően hasznos sze­repet játszottak a kisüzemek összefogásában, a termelés ösz- szehangolásában és szakosítá­sában, később azonban az ipar­ági elvtől való elszakadás igen bonyolulttá tette az iparveze­tést. A Minisztertanács most 27 Vendéglátóink hazája: minisztérium megalakítá­sát javasolja. Ezek egy ré­sze szövetségi minisztéri­um lesz, más része pedig szövetségi-köztársasági mi­nisztérium. Utóbbiak szintén központi mi­nisztériumok, ’amelyeknek azonban azonos elnevezésű alá­rendelt minisztériumai, vagy: iparigazgatóságai lesznek az egyes szövetségi köztársaságok­ban. Mazurov leszögezte, hogy az iparági minisztériumok létre­hozása nem jelent mechanikus visszatérést az 1957. év előtti iparigazgatási struktúrához, hiszen most lényegesen kiszé­lesedik a vállalatok jogköre, megnő önállóságuk. Mongólia, az 1 560 000 négy­zetkilométer kiterjedésű hatal­mas ország, amely hazánknál közel tizenhétszerte nagyobb, Ázsia szívében, a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság kö­zött helyezkedik el. Területé­nek jelentős részét magas hegyvidék borítja. A Mongol- Altáj és a Hangáj vonulata Mongólia dorolnak egyik legelőről a má­sikra, csupán rövid ideig tele­pednek meg egy-egy sivatagi kút mellett. Változást az 1921-ben lezaj­lott népi forradalom hozott az ország életébe. Ekkor vált Mongólia köztársasággá. A nép felemelkedését célzó program végrehajtását nagy mérteikben társaságnak. Különösen fűtő­anyagot, gépeket, közlekedési eszközöket, építőanyagot és élelmiszercikkeket szállítanak az országnak, továbbá hitelek­kel és kölcsönökkel segítik a mongol népet. Hazánk ez év első hat hó­napjában csaknem 40 millió deviza forint értékű forgalmat Megszüntetik a népgazdaság5 tanácsokat Az előadó mindezek alapján javaslatot tett a Legfelsőbb Tanácsnak a népgazdasági ta­nácsok és az iparági állami bi­zottságok megszüntetésére. Egyben felhívta a figyelmet az állami tervbizottság megnöve­kedett felelősségére, hiszen neki kell meghatározni az ipar­ágak fejlesztésének leghelye­sebb arányát és az egész nép­gazdaság legmegfelelőbb struk­túráját. Mazurov beszéde végén ki­emelte a most hozandó gazda­sági intézkedések nemzetközi jelentőségét, majd még egyszer leszögezte, hogy a kezde­ményező szellemre támasz­kodó és tudományosan megalapozott iparvezetés­től merőben idegen az üres adminisztrálgatás, a vo- Iuntarizmus és a bürokrá­cia. A szovjet gazdasági apparátusnak — zárta be­szédét Mazurov — kifogás­talan pontossággal kell működnie. A nagy tapssal fogadott be­széd után megkezdődtek a hoz­zászólások. A vitában huszon­hármán szólaltak fel. J\W lork a pápa láíosaíása élőit Tizennyolcezer rendőr és több száz különleges ügynök gondoskodik majd New York­ban VI. Pál pápa személyes Csatlakoznak Mezőkövesdhez Egyre-másra érkeznek szer-" pedig a csobaji Tíszavidék Tsz kosztőségünkbe a tsz-ek távi- nevében csatlakozott a ver- ratai. Feladóik bejelentik, senyfelhíváshoz. A dévényiek hogy csatlakoznak a mezőkö- az őszi kalászosok vetését ok- vesdi tsz-ek versenyfelhívá- tóber 10-ig, a betakarítást és a sához. Legutóbb három távi- mélyszántást pedig november ratot kaptunk azonos tarta- H0-ig fejezik be jelentkezésük lommal. Hajnal László elnök, értelmében. A csobajiak az Ökrös Ferenc főagronómus és ősziek vetését október 15-re Mészáros Imréné főkönyvelő a vállalják befejezni. Ugyan- dövényi II. Rákóczi Ferenc csak vállalták a feltételeket tsz, Kecskés Imre ,einök és a biikkmogyorósi MG-tsz tag- Orosz István főmezőgazdász jai is. biztonságáról hétfőn, amikor a katolikus egyház feje első íz­ben tesz látogatást az ameri­kai kontinensen. A pápát U Thant, az ENSZ főtitkára hív­ta meg, hogy mondjon beszé­det az ENSZ-közgyűlésen. A reggeltől estig tartó látogatás során VI. Pál pápa találkozik Johnson elnökkel, körutat tesz New Yorkban, és az esti órák­ban békemisét mond a város legnagyobb stadionjában. A New York-i rendőrség hallatlan arányú biztonsági intézkedéseket foganatosított. Az elmúlt napokban külön razziával, az úgynevezett sű­rű fésű akcióval előzetes őri­zetbe vettek több vallási fa­natikust, akikről feltételezik, hogy merényletet követhetnek el a pápa ellen. *■ ♦ ♦ ♦ ♦ * «*• ♦ ♦ külön is említésre méltó. E két hegyvonulattól keletre felaszik az óriási kiterjedésű, víztelen Góbi-sivatag. Az ország éghaj­lata is igen kedvezőtlen. A szá­raz, forró nyarakat nem egy­szer mínusz 40 fokot hozó hi­deg tél követi. A mostoha éghajlati és föld­rajzi adottságok következté­ben az 1.1 millió főnyi lakos­ság fő foglalkozásává a nomád pásztorkodás vált. A mongol pásztorok egész éven át ván­megnehezítette, hogy az or­szág termelőerői rendkívül fej­letlenek voltak, nem rendelkez­tek feltárt nyersanyag készle­tekkel, sőt, még azt sem ismer­ték, melyik területek alkalma­sak rendszeres földművelésre. A fejlődés meggyorsítása és az ország természeti kincseinek feltárása végett a II. világhá­ború előtt a Szovjetunió, ille­tőleg napjainkban már a szoci­alista országok is igen nagy segítséget nyújtanak a KGST keretében a Mongol Népköz­bonyolított le Mongóliával. A magyar szakemberek különö­sen a mongol mezőgazdaság fejlesztéséhez nyújtanak hat­hatós segítséget. A III. ötéves terv első négy éve alatt 124 kutat fúrtak a vízhiányban szenvedő területeken, ezenkí­vül Magyarország szerelt fel egy konfekciógyárat a 200 ezer lakosú fővárosban, Ulánbátor­ban, és felépített egy állati ter­mékeket feldolgozó kombiná­tot Szonginóban. A Borsodi Szemle 1965/3. számából Megjelent a Borsodi Szemle, a Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulat Borsod megyei szervezete, a Borsod megyei és Miskolc városi Tanács tudo­mányos folyóiratának leg­újabb száma. Az új szám cím­oldalán a 600 éves Miskolc egyik szép részletét, az avasi feljárót látjuk, a lapszám bel­sejében is több fénykép (Sza­bados György felvételei) idézi Miskolcot. Ugyancsak a város­ról írt Ruttkay György a lap­szám élén olvasható Ezerarcú Miskolc című cikkében. III. Aki nem hitt a pokolban... Jelenleg majdnem 40' ezer ezsuita levéKenykedik a vi- ág kűjuiiüöző tájain, a külön- iöző „provinciák”-ban. Az év- zazadok során megtanulták, ogyan kell boncnak öltözni 1 inában és rabszolgákkal ke- eskedni Afrikában, miképpen .ell gyónási titkokat politikai s pénzügyi célokra felhasznál- ii. Mostanában a jezsuiták zt tekintik legfontosabb fel- daluknak, hogy a kor ural- ;odó áramlata, a szocializmus llen küzdjenek, mégpedig gy. hogy magukat is „szo- ialistá”-nak mondják. A nőst generálissá választott >edro Arrupe atya és. mond- uk, John L. Swain, a gene- álisi tisztre sokáig esélyes­tek tartott kanadai szárma- ású jezsuita vezető között lyilvánvaló különbségek van- iak a helyzet megítélésében, t jelek azt mutatják, hogy a „spanyol vonal” hívei vissza- rivánják a világ számára az tj középkort, és nem myidon- >en tetszenek nekik VI Pál )ápa megnyilatkozásai. A Swain atya vonalát követők meg hajlandók bizonyos en­gedményekre. és azt vall iák. rogy a „fehér pápát” akkor is követni kell, „ha nem látni egészen pontosan, hová vezet”. Abban azonban mind Arrupe, mind Swain, mind a „spanyol vonal”, mind az „angolszász vonal” képviselői egyek, hogy rettegnek a kizsákmányolás­tól mentes, az értelemtől ve­zetett világtól, és egyek ab­ban is, hogy a haladás erői el­len való küzdelmükben szíve­sen alkalmazzák a megtévesz­tés módszerét. A jezsuita megtévesztés egyik nagymestere a párizsi „provincia” egyik vezetője. Calvez atya. A Jézus Társa­ságnak ez a kétségkívül tehet­séges és felkészült tagja 1200 oldalas könyvet írt Marx Ká­rolyitól. Ebben rokonszenvvel nyilatkozik a tudományos szo­cializmus megalapozójának jelleméről és több tételéről is. de csak azért, hogy annál ha­tékonyabban támadhassa a marxizmus alapvető tanításait. Calvez atya egyike azoknak a marxizmussal (ravaszul) szem­benálló tudósoknak, akik be­dobták a köztudatba, hogy „a marxizmus központi problé­mája az elidegenedés”, és heves osűrés-csavarással. azt próbálják „megmagyarázni”, hogy az elidegendés a szocia­lizmus építésének is központi kérdése. A dogmatizmustól megszabadult, alkotó marxiz­mus visszaverte Calvez ügyes­kedését éppúgy, mint a dialek­tika problémájával foglalkozó német jezsuita, Gustav Wetter szintén nagyon ügyes, egves marxista kutatók hibáit ál­mokul a tudomány szelleme el­len felhasználó támadását. Akik a kínai császár papucsát csókolgatták Kifinomult taktikával dol­gozik a franciaországi jezsui­ták egyik kutató-csoportja Vanves-ban is. A szovjet in­tézmények és gazdaság kér­déseivel foglalkoznak. Több dolgot látszólagosan megdi­csérnek, hogy aztán, ezen az erkölcsi alapon, olyan követ­keztetéseket vonjanak le. ame­lyek tetszetősek. de döntően hamisak. Rendkívül ravasz a módszere a francia Daniélou atyának is. Daniélou annak az Oi’igenus nevű egyházatyának rehabilitálását szorgalmazta, aki arról volt nevezetes, hogy nem hitt a pokolban. Daniélou (azoknak a jezsuitáknak méltó mai utódja, akik a kínai csá­szár papucsát csókolgatták, hogy engedélyt kapjanak „té­rítő” missziók szervezésére) ’eljár a párizsi munkások gyű­léseire is, szidja a kapitalis­tákat. hogy aztán, például, olyan következtetéseket von­jon le, hogy bár a tőkés rend rossz és a jövő kétségtelenül a munkásosztályé, ám bízzuk a jobb világ eljövetelét a „fel­sőbb hatalmak”-ra ... Marti- neu atya az atombombát a sá­tán művének tartja, hogy an­nak az emberi társadalomból való kivonását ,,a sátán egyet­len igazi ellenfelére” — isten­re bízza. Loyolai Ignatius annak ide­jén lelke üdvösségét leite fel egy biliárd-partira, hogy egy- párizsi diáktársának bebizo­nyítsa: isten nem fogja hagy­ni őt elkárhozni. Loyolai bi- liárdozó ügyessége egy oda­adó. mindenre kész tanítvány jutalma. S ma is vannak ilyen ügyes biliárdozók a párizsi jezsuiták között éppenúgy, mint Japánban. Kanadában, az Egyesült Államokban. Itt van például John Austin atya, egy virginiai jezsuita kollégi­um professzora, aki arra spe­cializálta magát, hogv bebizo­nyítsa: miért valósítják meg a nagy trösztök — a szocializ­must. Modern lélekitlomárok A jezsuitákat az évszázadok során oly spontán gyűlölet és megvetés vette körül, hogv megtanulták, miképpen kell mindig alkalmazkodni az adott körülményekhez, és igyekeznek felvértezni masukat a belső ellenzék ellen is. Magunkat csapnánk be, ha nem tudinánk. ift Will ff.iDSf ESS A Szabad életünk történeté- . hez rovalcím alatt két tanul­mányt olvashatunk, mindkettőt Kun László tollából. Az egyik, A népi demokratikus forrada- lom kibontakozásának néhány sajátossága Miskolcon című adalékokkal kíván hozzájárul­ni az e témakörrel kapcsola­tos vitákhoz, a másik pedig a népi demokratikus forradal­munk első szakaszának prob­lémáiról folyó vitát ismerteti. , Figyelemre méltó írást közöl Szeléndi Gábor a Napjaink A hogy a római Szent Gergely! Egyetemen, a Keleti 'Intézet-v ben és a jezsuita nevelés egyébé fellegváraiban a „lélekidomár-^ ság” igen hatékony eszközeivel \ dolgoznak Loyolai mai köve-? tői. És bár a „fehér pápák”* és a Fekete Hadsereg viszonya y a különböző időpontokban kü-$ lönbözöképpen alakult, tudr.i a kell azt is, hogy a római egy-J ház e legküzdőképesebb, leg- * tehetségesebb rohamcsapata y nagy hatással lehet a pápára ^ is. Janssens atya, aki az el-i múlt évtizedben is beteg volt* már, meglehetősen megbékélt* XXIII. János békülékanyebb 3 politikájával. A jezsuiták ve-$ zető törzse azonban, hierarc-^ hia ide, hierarchia oda. nemi követte öt ebben. S bár még’ nem lehet tudni Arrupe atyá-" nak generálisként való meg-$ nyilatkozásairól, a tény. hogy§ a jezsuita vezetők gyülekező-» te éppen őt választotta meg* generálisnak, eléggé hangosan* szól önmagáért is. 1 A Fekete Hadsereg veszedel-^j met jelent a népek felszabad dulása és békéje szempontja-$ ból. Ezt nem lehet figyelmen! kívül hagyni, de egyoldalú^ megítélés volna az is. ha nem* tudnánk, hogy a Jézus Társa-1 ság. s az egész egyház, az el-| múlt évtizedekben sokat vesz-^ tett régi hatalmából, ereiéből.! befolyásolási lehetőségeiből.; Hívő körökben is növekednek» azok az erők. amelvek elhaló-^ rolják magukat, a Fekete Had-^ sereg legendás engesztel hetet-a ienségétől. és a közéokorhozT való ragaszkodást százfajta ál-» arccal leplező, mindenfajta w emberi erkölcsnek gyökeresen^ ellentmondó magatartásától. ^ Lovag Antal $ (Vége.) A kérdéseiből rovatban: Ifjúsá­gunk erkölcsi arculatáról címmel a sárospataki tanító- jelölteknek- a házasságról val­lott nézeteit foglalja össze. Két cikk mutatja be megyénk egyes tájait. A jubiláló Ruda- bányáról Ruttkay Annától, a Bodrogközről pedig Szendrei Józseftől olvashatunk. Izmusok címmel nagyméretű, értékes tanulmányt olvashatunk Tát- ray Barna tollából a Művészei, irodalom rovatban. Egy XVIII. ■századi magyar meteorológus, Benkö Sámuel miskolci orvos , munkásságát ismerhetjük meg I Szőke falvi-N agy Zoltán és ,Zétényi Endre a Múltunk meg- . ismeréséhez című rovatban közzétett cikkében. Ugyanitt ^Lehóczky Alfréd, a század- 1 eleji munkásmozgalom néhány (borsodi sajátosságát fejtegeti. iH. Szabó Béla pedig a magyar [pomológia nagyjait mutatja 'be. Bogdál Ferencnek a bor­sodi „kulacsköltészetről” írt f cikke található még e rovat­iban. ) A Kulturális krónikában vBenedek Miklós a mezőköves­di népi iparművészeti kiálli- [ tást ismerteti, egy másik cikk- 7 ben pedig a pezsgő képzőmű­vészeti életről ad számot. Tu­dósítást olvashatunk a Bor- Isodi Nyári Egyetemről. Tudo- f mányo.s életünkről is több * jegyzet ad számot. Tájékozta­tást kapunk a nemzetközi ) munkaszociológiai szeminári- \umról, a Herman Ottó ém- ? lékünnepségekről, a Szentpetc- ’ri-kapui kórház traumatoló- rgiai-orthopäd osztályának ju- 'j b ileum ár ól. valamint a miskol- ici újító kiállításról. Bcszámo- I ló foglalkozik megyénk tudo- fmányos életének áttekintésé- 9 vei. A sok adatot, tényt ismer­tető cikkhez hozzá kell tűz­önünk, hogy a Borsod megyei a és Miskolc városi Tanács vég- ; rehajtó bizottsága részletesen »foglalkozott a cikkben írt kér­désekkel, azonban azok jobb ^ megismerése végett további t vizsgálatokat, kiegészítéseket [ tartott kívánatosnak. így a [megye tudományos élete, vala­* mint az itteni ii-odalmi és ^művészeti alkotómunka még I további vizsgálódások tárgya 1 lesz. l A továbbiakban a TIT sstt- [ badegyetemröl olvashatunk, 'valamint több könyv- és folyó- hrat-rpcenzió található a Ect- ksodi Szemle 1965/3. számában.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom