Észak-Magyarország, 1965. október (21. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-07 / 236. szám
Cftfltórtök, 1965. október 7. északmagyarorszAg 3 T se «1 se í ffo i'in ál᧠nevelés A% ideológiai munka megyénk ifjúságának körében i. „Igényes, gondolkodó politikai légkör alakult ki a KISZ- szervezetekben. A fiatalok nagy része töri fejét a társadalomban jelentkező gondok és feladatok megoldásán, nem bízza másra, nem várja a sorstól, hanem tevékenyen segíti azokat.” így summázhatnánk mindazt, ami a napokban elhangzott a KISZ Borsod megyei bizottságának kibővített ülésén. Az ülés napirendjén az ifjúság ideológiai munkájának néhány időszerű kérdése szerepelt. Mind a beszámoló, mind a hozzászólások többsége egyértelműen vázolta azokat a tennivalókat, amelyek mindenképpen megoldásra várnak a KlSZ-szer- vezetekben és bizottságokban. Itgyoldnluság Mostanában, és nem véletlenül, sokat beszélünk az ideológiai feladatokról. Ez a munka, természetesen, nem tekinthető valamifajta kampányfeladatnak, és nem szakítható el a szocialista társadalom építésétől. Éppen ezért a KISZ megyei bizottságának idei munkájában is rangos helyet kapott az ifjúság ideológiai nevelésének megvitatása, és az elkövetkezendő időszak tennivalóinak meghatározása. A beszámoló, amelyet Nagy Tibor, a nevelési osztály vezetője terjesztett be, megfelelő platformról vizsgálta megyénk fiatalságának helyzetét: hűen tükrözte a jelen képet és a jövő feladatait, nem volt lakkozott, de borúlátó sem. Elöljáróban érdemes néhány szót szólni a KISZ-vezetők fel- készültségéről. Az ideológiai politikai képzettséggel többségüknél nincs baj. Inkább a munka során kialakult helytelen szemlélet az, ami gátolja a jó munkát. Van egy megfogalmazás, amely így hangzik: „Munkájuk során, a határozatok végrehajtásában a KISZ- bizottságok és alapszervezetek külön kezelik a nevelő tevékenységet.” E helytelen értelmezés szerint tulajdonképpen arról van szó, hogy a KISZ-nek van egy általános tevékenysége, ebbe beletartozik a tagfelvételtől a szabad idő helyes kihasználásáig minden, és van egy nehezebben megfogható nevelő munka. A nevelő munka egyedüli eszközének többen csak a marxizmus—leninizmus oktatását, a különböző előadásokat, vitákat és irodalmi esteket tekintik. Az építő munkában való részvételt, a védnökségvállalásokat, a szocialista szerződések teljesítését kizárólag gazdasági tevékenységnek tekintik. Cé I < is d a < oss 1« K a nevelésben Hogy mennyire megtalálhatók az ilyen nézetek, bizonyítják az akcióprogramok is. Ismeretes, hogy azok nevelési fejezetei sok esetben leszűkítettek, szegényesek. És kitűnik abból is, amit az ede- lényi Alkotmány Tsz KISZ- szervezetében lehetett hallani: Nincs baj a fiatalokkal, ha rendszeresen foglalkozunk velük, ha neveljük őket. Azonban sok a munka, így nincs idő a nevelésre. Az effajta szemléletbeli hibák is hozzájárulnak, hogy a KISZ tevékenysége nincs kellően átitatva a céltudatos nevelő munkával. Aránytalanul többet foglalkoznak szervezési, úgynevezett praktikus témákkal, mint a tartalmi munkával. Ebben talán az is közrejátszik, hogy az utóbbi nehezebb, mint a mechanikus tevékenység. Szcnvedélyesscg és önképzés Az ideológiai, politikai munka egy másik árnyoldala: gyakran fellelhető a bátortalanság, a lassúság, és a politikai érzéketlenség. Szinte általános jelenség, hogy némely KISZ-bizottság és -szervezet nem érzékeli kellően a területén élő ifjúság örömeit és gondjait. Ügy mondta ezt a bizottsági ülésen Dudla József, a Lenin Kohászati Művek KISZ-titkára, hogy közömbösség tapasztalható. Egyik alapszervezetüknél például azt mondták, semmivel sem töz'ődnek. Aztán, amikor néhány vezetőt lecseréltek, bebizonyosodott, hogy nem a tagsággal volt a baj, nem a tagság vált közömbössé, hanem az előző vezetőség. Kissé elszoktunk az aktív politikai munkától, Az érzéketlenség, a bátortalanság és a kényelmesség kritikája, sajnos, sok KISZ-szervezetre és aktívára vonatkozik. Nem mentség az, hogy baj van az információkkal, kevés „politikai muníciót” kapnak a bizottságok és a szervezetek vezetői. Jóllehet, ez is akadály, de közelről sem indokolhatja azt a politikai passzivitást, amely hellyel-közzel fellelhető. Annak már nemcsak objektív, hanem szubjektív okai is vannak. A tájékozatlanság okait keresve a bizottsági ülés megállapította, hogy az ifjúsági vezetők viszonylag keveset időznek a fiatalok között. Ritkán járnak taggyűlésekre, vezetőségi ülésre, a csoportos beszélgetésről pedig lassan leszoknak. Pedig gondoljunk csak a kongresszusi felkészülésre, vagy az akcióprogramok készítésére, amikor az ifjúsági vezetők a szokásosnál többet találkoztak a fiatalokkal, nagyobb segítséget nyújtottak munkájukhoz, megismerték örömeiket és gondjaikat: mennyire jobban mentek a dolgok. A félórás, órás kiszállások nem alkalmasak erre. A körlevelek, a különféle jelentések és tájékoztatók sem helyettesítik a személyes kapcsolatokat. így eladminisztrálják, papírmunkává teszik a KISZ-élet egyik fontos tényezőjét. Az ideológiai munkában fellelhető fogyatékosságokkal összefügg a politikai önképzés és továbbképzés hiánya. Az ifjúsági vezetők többségének megvan ugyan a szükséges politikai iskolája, néhányan szorgalmasan képezik magukat, de akadnak olyanok is, akik hatodrangú kérdésnek tekintik a továbbtanulást. A tájékozódással, a képzéssel szorosan összefügg a napilapok, a folyóiratok, a politikai, irodalmi és ifjúsági művek rendszeres olvasása, tartalmas viták rendezése. Orosz József, a Borsodi Szénbányászati Tröszt KlSZ-bizottságának titkára azt is elmondta, hogy ajánlatos lenne minél több alapszervi vezetőt elküldeni öthónapos KISZ-iskolára, és valamilyen szervezett formában megoldani a függetlenített apparátusban dolgozók továbbképzését. Köztudott, hogy ifjúsági körökben mennyire népszerű a szenvedély esség, a konkrét tudás. A fiatalság azt vallja, hogy lelkesíteni és meggyőzni csak az tud, aki hittel és szenvedéllyel szolgálja az igaz ügyet, hiszen a szenvedélyesség néha megsokszorozza az igazság erejét, hatását. Különösen az ifjúságnál. Kárpáti Sándor, a KISZ Központi Bizottságának titkára meggyőzően érvelt e témát illetően. Kritikai megjegyzésként elmondta azonban azt is: KISZ-szervezeteink vezetői néha bizony megfeledkeznek róla, hogy titkári értekezleten, tanfolyamokon a politikai „muníció” kiosztásával szenvedélyességet is oltsanak a bizottságok és alapszervezetek aktíváiba. Az egyoldalúság, a politikai érzéketlenség, az esetenként fellelhető szenvedélytelenség ily bátor bírálata, a bizottsági ülés alkotó légköre egyfajta garancia arra, s erről a feladatok között is szó esik, hogy elkezdődött az ideológiai munka fogyatékosságainak felszámolása. Biztosíték arra, hogy e munkát a bizottság tagjai, megyénk KlSZ-szerveze- tének vezetői és aktívái nem tekintik kampányfeladatnak, helyesen értelmezik az eszmei offenzivát, és tartalommal töltik meg az ifjúság helyes, céltudatos nevelését szolgáló kereteket. Ezt emelte „törvényerőre" a napokban megtartott bizottsági ülés is. Paulovits Ágoston (Folytatjuk.) Ma kezdődik a II. borsodi műanyag ankét A MTESZ borsodi intéző bizottságának műanyag szakbizottsága kiállítással egybekötött műanyag ankétot rendez Miskolcon, az SZMT székházban. A háromnapos program keretén belül nemcsak hazai, hanem külföldi szakemberek előadására is sor kerül. Ma,, csütörtökön délelőtt 10 óidkor nyitják meg az ankétigés a kiállítást, amelyen dr. Pásztor Pál elvtárs, MÁV igazgató, a MTESZ borsodi intéző bizottságának elnöke mond beszédet. Ugyancsak ma délelőtt kerül sor az első tudományos előadásra, melynek címe Műanyagok alkalmazásának nemzetközi helyzete. Szó lesz a világ műanyag termelésének fejlődéséről, új termékek kialakításáról, különleges alkalmazások céljáról, a feldolgozás automatizálásáról és kombinált kötésekről. Az előadó dr. Reinhardt az alkalmazási technika mai állásának kritikai értékelését is megejti. Délután Fóti György és Kádár Károly okleveles vegyészmérnökök a poliurethán habok alkalmazásáról tartanak előadást és ugyancsak ezen a napon hangzik el Üveg-. szálvázas poliészter címmel Szabó Ambrus referátuma is. ,V Pénteken PVC granulátumok alkalmazástechnikai kérdéseiről tart előadást Páz- mándi Gyula, okleveles vegyészmérnök, majd Szota György műegyetemi adjunktus, a műanyag csapágyak súrlódási viszonyait ismerteti. A program szerint ezen a napon hangzik el Gáspár István és Scnitta Antal előadása is, amelynek címe: Üzemi tapasztalatok metamid öntvényekkel kapcsolatosan. Francia előadó Ph. Luton, a Fejlesztési Szolgálat vezetője az Organico Társaság gyártmányainak alkalmazását ismerteti, ugyancsak a pénteki program keretén belül. Kiss Lajos vegyész- mérnök a diszperziós műanyagragasztókról, Grega József gépészmérnök a dekorit lemezek megmunkálásáról, Székely Géza pedig Műanyag alakú festékek a korrózió védelemben címmel tart előadást, A műanyagankét keretén belül a programnak megfelelően 9-én kerül sor az Észak- magyarorsv.ági Vegyiművek poliuretháv és dekorit üzemének megtekintésére, délben pedig az elnöki zárszóra. A MTESZ, hasonlóan a Műszaki Hetek megrendezéséhez, ezúttal is sokoldalú tevékenységet fejtett ki azért, hogy városunk rangját tovább öregbítse a II. borsodi műanyag ankét és kiállítás sikeres lebonyolításával. — pá — A gönci dombok kincse: a gyümölc A gönci vasútállomás szomszédságában, a MÉK kis telepén, valóságos zöldség- és gyümölcshegyek között hallottam azt a megjegyzést, hogy aranyat érnek a környező dombok. De azután gyorsan azt is hozzátette az illető, hogy ne a közeli Telkibánya már kiaknázott aranybányáira gondoljunk, hanem a gönci táj gyümölcsöseire. Nem újkeletű ezen a tájon a gyümölcstermesztés, de azért a gönci kajszi barack az elmúlt esztendőkben vált híressé, mondhatni: világhírűvé. Még kevés a termő barackos, a nagyüzemi száz holdas telepítések csak az elkövetkező esztendőkben fordulnak termőre, rossz volt az időjárás is. mégis 12 vagon kajszi utazott innen külföldre, 10 a konzervgyárakba, és hét vagon a helyi piacokra. És ez csak a MÉK által felvásárolt barack meny- nyisége. De nemcsak barackjáról, hanem más gyümölcseiről is nevezetes ez a táj. Kaposi János, a MÉK encsá kirendeltségének vezetője meséli, hogy több, mint 100 mázsa császárkörte, 100 mázsa dióbél érkezett már a gönci telepre, a szilvafelvásárlás pedig száz vagon körül jár. Ebből 23 vagon ment exportra, vagy 40 a konzervgyárakba és a hazai piacokra, a többi pedig a szeszfőzdékbe kerül, Éis mindez még csak a kezdet. A környék gyümölcsösei az elkövetkező esztendőkben még több forintot jelentenek majd a termelőnek és a népgazdaságnak. Az új gyümölcsösök már nagyüzemiek, Egyre talmas átvevő telep, továbbá tárolók építése. S mi lesz a szállításra nem zetője mondja, hogy a parányinak mondható kis főzdében évi 30 ezer liter körüli pálinXtt készül az aszaltszilva. alkalmas gyümölccsel? Hiszen ilyen hatalmas termésnél arra is számítani kell. ka készül. S nem is akármilyen! Ha néhány évig érlelnék az itt főzött barack-, szilva-, Az utolsó export rakomány. jobb minőség várható a háztáji Két szeszfőzde is működik kertekből is. A MÉK tervei- Göncön. Horn Ede, a földműben már ott szerepel egy ha- vesszövetkezeti szeszfőzde veíj rendelkezés a garanciális javításokról A belkereskedelmi miniszter a kohó- és gépipari miniszterrel közösen a vásárlók fokozott védelme érdekében új utasítást adott ki a tartós fogyasztási cikkek garanciális javításáról. Az utasítás kiterjesztette a jótállási kötelezettséggel forgalomba hozott cikkek körét a Kukta gyorsfűzőkre. valamint a nem elektromos kávéfőzőkre is. Ezután az olajkályháknál, a gáztűzhelyeknél, a vízmelegítőknél is az általános garanciális feltételek az érvényesek. Az utasítás szerint a tartós fogyasztási cikkek nagy részénél, például a kerékpároknál, motorkerékpároknál, háztartási varrógépeknél, hősugárzóknál, padlókefélőgépeknél, porszívóknál, centrifugáknál, lemezjátszóknál stb. a jótállási időt egységesen egy évre emelték fel. A gyakori viták elkerülésére az utasítás egyértelműen kimondja, hogy a javítás időtartamával a készülék garanciális idejét meg kell hosszabbítani. Ha a rádió és a televízió javítása 15 napnál tovább tart, a szerviz köteles díjmentes kölcsön-készüléket adni, s azt a lakásra szállítani és üzembe helyezni; A szerviz a 30 napon túli javítás esetén a televízió és a rádióelöfizetési dijat köteles a készülék tulajdonosának megtéríteni. Alapvetően új a rendelkezésnek az a része, amely szerint, ha a garanciális kötelezettséggel forgalomba hozott cikket azonos hibával öt alkalommal, vagy» bármilyen hibával 10 esetben kell javítani, akkor a vevő kérésére díjmentesen új. hibátlan készülékre cserélik ki. Az új rendelkezés — a garanciaidő felemelése és az újabb cikkekre való kiterjesztése, valamint a cserei éhét őség biztosítása — csak az október 4-e után vásárolt készülékekre vonatkozikj vagy meggypálinkát, keresett ital lenne külföldön is. Nagyon reális elképzelés, hogy a MÉK felvásárló telepe mellett létesítsenek korszerű, nagy gyümölcsszeszfőzdét. Ha termőre fordulnak a száz holdas kajszibarackosok, száz és száz hektó kifőzésre váró cefre lesz itt. Kis gyümölcsaszaló üzem is működik már a községben. Idei terve 300 mázsa szilva aszalása. (Barack aszalással is kísérleteztek, de az még nem volt a legsikeresebb.) A szilva szezonja után almát, is aszalnak az üzemben. Bővítéssel, a berendezések korszerűsitésével jelentősen növelni lehetne a helyi gyümölcsfeldolgozást. S mindehhez nem is kell túl sok forint. Meg is térülnek majd gyorsan a beruházások. Arról nem is szólva, hogy csakis így lesznek mindenki számára kifizetődőek a környék új gyümölcsösei. O*. S.‘ (Fotó: Sz. GyJ
