Észak-Magyarország, 1965. október (21. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-06 / 235. szám

Szerda, 1965. október 6. ÉSZAKM AGYARORSZÁG 3 Ssa és világnézet A miskolci Nehézipari Mű- 1 Egyetemről szárnyra bo- '•'átott diplomás mérnökök ° szágszerte jó népszerűsítői a ■ egyetemi oktató munkának, ■ ■akmai képzésnek. Az egye-> í-ein számottevő szerepet ját- "'■■k a magyar tudományos elitben is. Most mái- összeko- v; csolódott oktatói karral buszkélked hetik, amely a szakmai képzésben elismerés­be méltó eredményeket ért el. ^mint azt az egyetem párt- o .ottsági ülése is megállapí­tó ta, a határozott világnézeti m. velés nem mindig jár együtt *s szakmai képzéssel. ^ Központi Bizottság ideoló- B*'ü irányelvei, a megyei és a v* rosi pártbizottság Ideológiai 'munkánk helyzete és időszerű feladatai című anyagai fontos dokumentummal szolgáltak a n. iskolci Nehézipari Műszaki Egyetem pártbizottságának ah- eoz, hogy megvizsgálhassa az egyetemi ideológiai munka helyzetét. Amint az egyeltem pártbi­zottsága megállapította: „A kommunista szakember-képzés feladatát a felsőoktatási <re- t?rTn célkitűzései rögzítették. Miskolcon az első lépések meg­történtek. Hátra van még az ennél sokkal nehezebb, bonyo­lultabb, összetettebb feladat: az oktatás tartalmi, módszer­em és nevelési kérdéseinek folyamatos megoldása”. A tanácskozás egyik fő gon­dolatköre az volt, hogy a mis­kolci egyetemen az ideológiai képzés, a nevelés jelenlegi aránya és hatósugara még nem felel meg a reform célkitűzé­seinek. A jó mérnöknek korszerű szakmai műveltséget kell biz­tosítani. De a korszerűségen mindenkor az ideológiai mun­ka jelenlétét és erősödését ért­sük. Az a törekvés, amely mesterségesen éket. ver a szak­mai képzés és az ideológiai munka közé, az élet, a valóság sokrétű megismerhetőségétől fosztja meg a fiatal mérnököt. A fiatal nemzedéket sokfaj­ta hatás éri. Ez lehet pozitív, de lehet negatív is. A külön­böző folyásokból érkező esz­mei áramlatok között egyesek gyorsan, mások azonban csak hosszabb idő után képesek el­igazodni. Az eligazodás idő­tartama és módja attól függ. milyen az a közeg, amelyben a hallgató él. Az oktatók példás«» tata tilsa A pártbizottsági ülés megál­lapította, hogy az oktatók többsége egyetért pártunk irányvonalával, kormányunk politikájával. Világnézet te­kintetében azonban nem ilyen egységes a kép. Vannak okta­tók, akik természettudomá­nyos világnézetüket a dialek­tikus materializmusra építik, de bizonyos társadalmi kérdé­sekben konzervatív, polgári ál­láspontot képviselnek. . Régi és vitathatatlan meg­állapítás, hogy a nevelés egyik leghathatósabb módszere a '’Példamutatás. Nem segíti a világnézeti nevelést, amikor egyes oktatók torzítva ítélik üteg a hallgatók jövőjének alakulását. Azok az oktatók. akik intenzíven foglalkoznak Politikai munkával és sokat fegitenek a tái-sadalom külön­böző gondjainak megoldásá­ban, ritkán kerülnek szóba az egyetemi ranglétrán történő előrelépéskor. Ha a szakmai képzettséggel történetesen megalapozott politikai jártas­ság is párosul — ezt a szak­tekintélyek legritkábban ve­szik figyelembe munkatársaik, kwiszéki beosztottjaik kivá­•ásztásánál. Az ideológiai munkában Sem.miesetre sem■ pozitív ^ té­nyező g társadalmi, ideológiai munka lebecsülése. Az egyelem« pártbizollság; hatásköre Az egyetemi pártbizottság hatásköre eltér a társadalmi tevékenység más területén működő szervezetekétől. Tevé­kenységében más módszerek, s ebből következően más mun­kastílus alkalmazható. Ez megszabja a pártszerve­zet káderfejlesztési feladatait is. A pártbizottságnak arra kell törekednie, hogy a tiszt- újításoknál a legrátermettebb párttag, vagy a párthoz közel álló oktató kerüljön vezető beosztásba. Az ideológiai munka egye­temi „hadállásait” célszerű két részre osztani. Milyen eredményeket tud felmutatni a pártbizottság az egyetemi hallgatók, illetve az egyetemi oktatók körében? Az egyetemi oktatók közül ez idáig 32-en végezték el a marxizmus—leninizmus esti egyetemét. Jelenleg több mint 50 oktató jár az esti egyetem előadásaira. A különböző tu­dományos ' fokozat megszerzé­sének egyik kritériumaként 34 oktató szigorlatozott mar­xista filozófiából. A világné­zeti nevelési bizottság szer­vezte különböző szintű politi­kai oktatásban évente általá­ban 100—200-an vesznek részt. Az ismeretek realizálása a gyakorlatban már közel sem történik ilyen „statisztikai” gördülékenységgel. Vagyis: a filozófiai műveltség megszer­zése nem lehet öncél. Az ifjúság kommunista szel­lemben történő nevelése zöm­mel a marxizmus—leninizmus tanszékre hárul. A tanszék sokat fáradozik feladata telje­sítésén; a mind nagyobb mar­xista műveltség megszerzése végett többen aspirálnak tudo­mányos rang megszerzésére, doktori cím elnyerésére. A tanszék oktatói részt vállal­nak az egyetemi politikai mun­kából. Részt vesznek a me­gyei és városi párt-, továbbá KlSZ-bizottságok, valamint az esti egyetem munkájában. Bármilyen eredményesnek ítéljük meg a marxizmus—le­ninizmus tanszék munkálko­dását, a tanszék egyedül nem képes elérni stabil és megbíz­ható eredményt. A különböző szaktárgyak oktatóinak világ­nézeti vértezetlségc. vitakész- sége és nevelőhatása alakít­hatja csak ki ifjúságunk poli­tikai, erkölcsi arculatát. Ter­mészetesen szükséges, hogy az oktatói kar ne a nevelés pasz- szív tárgyának tekintse a. fia­talságot, hanem felnőtt, önálló gondolkodásra képes „matériá­nak”. Még nem szakítottunk azzal a helytelen Gyakorlottal: as oktató és a. hallgató világa elválik egymástól. Ezt a kap­csolatot a miskolci Nehózinari Műszaki Egyetemen is a kitű­zött cél relációjában érdemes megoldani: az egyetem nem­csak mérnököket, hanem kom­munista mérnököket szándé­kozik falai közül kibocsátani. A mérnökképzéshez, talán meg­felelő a ..hagyományos” okta­tó—hallgató kapcsolat, de a kommunista mémökkéoz.éshez nélkülözhetetlen nz emberke-, zelség megteremtése, a hallga­tók jellemfeilődésének figye­lemmel kísérése.' Kezdjünk el ismét polilizálnii Az egyetem pártbizottsági ülésén részt veti Cseterki Ha­jós elvtárs, a Politikai Bizott­ság póttagja, a Központi Bi­zottság titkára is. felszólalá­sának egyik gondolata szinte szállóigéje lett a pártbizottsa- gi ülésnek: kezdjünk el újból politizálni. Ez a száll Mge, úgy reméljük, hamarosan tért hó­dit értelmiségi pártszerveze­teinknél is. A miskolci Nehéz­ipari Műszaki Egyetemről ki­bocsátott hallgatók, illetve mérnökök tudatszintje meg­határozója lehet egy-egy kö­zösség, vagy pártszervezet po­litikai-világnézeti munkájá­nak. Az aktív politizálási szándék érvényre juttatása fórum, pó­dium és kontroll lehet, min­denkor a belső nehézségek megoldásában. Az aktív po­litizálás mindenkor papiren­den tartja az Ideológiai mun­ka szükségességét, s megraj­zolja a világnézeti munkálko­dás térképeit, melyek egyben megmutatják, a legszüksége­sebb tennivalókat is. Csak az intenzív politikai élet képes őrködni a szakmai és a világ­\z ideológiai munka helyzete cs időszerű feladatai a Nehézipari Műszaki Egyetemen nézeti nevelés egységén, össze­hangolásán. Célok és feladatok Az egyetemi ideológiai mun­ka megjavításának elenged­hetetlen feltétele, hogy szépí­tés nélkül feltárjanak minden hibát. Még inkább szükséges azonban a „hogyan” kérdésé­nek tisztázása. Az elkövetkezendő években nagyobb gonddal kell törődni a szakmai és ideológiai neve­léssel. Az egyetemen a karok és tanszékek vezetőin sok mú­lik ennek megvalósításában annál is inkább, mivel a szo­cialista nevelós hatékonyságá­nak személyes és szubjektív feltételei egyre inkább meg­érnek ebben a vonatkozásban is. Tarthatatlan az a nézet, miszerint az egyetemi világné­zeti nevelés külön szervek (ideológiai bizottságok, párt­ós KISZ-szervezetek, a mar­xizmus—leninizmus tanszék) feladata. Az oktatók alapvető ideoló­giai továbbképző fóruma to­vábbra is az esti egyetem. Szükséges lenne azonban lét­rehozni ezen belül az egye­tem problémáival hatékonyan foglalkozó csoportot. A hallgatók általában eddig is igényelték különböző poli­tikai, világnézeti kérdésekről a vitákat. beszélgetéseket. Ezeknek gazdái és irányítói a KISZ-csoportok voltak. Ez­ért a pártbizottságon szüksé­gesnek és helyesnek tartják a KISZ-oktatás bevezetését. A marxista tanszék oktatóinak egyik igen fontos pártmunká­ja lesz a jövőben a KISZ-ok- tatás sokoldalú segítése. Szük­séges, hogy a pártalapszerve­zetek is aktív segítőivé válja­nak az oktatásnak. Az egyetem pártszervezetei­nek munkájában még mindig túlteng a tanszéki ügyekkel való foglalkozás és nem min­dig kap megfelelő helyet a nevelő munka. A jövőben na­gyobb gondot kell arra fordí­tani, hogy a hallgatók felnőtt módon váljanak részeseivé minden eseménynek. Az ideológiai irányelvek szellemének megfelelően ör­vendetesen javult a párttagok tájékoztatása. Az a feladat, hogy a tájékoztatás ne reked­jen meg a párttagok között. A miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetem pártbizottsága helyesen és céltudatosan szab­ta meg az ideológiai munkával kapcsolatos feladatokat. Elér­kezett a végrehajtás időszaka. Bízunk benne, hogy egy esz­tendő elteltével az egyetemi politikai, világnézeti munkál­kodás még gyümölcsözőbb lesz mind az oktatók, mind pedig a hallgatók körében. Párkány László Felkészülés a télre a Miskolcs Oázmivehnél Nem tagadja azt senki a Miskolci Gázműveknél, hogy az utóbbi években, különösen télen elég sok panasz érkezik hozzájuk. „Kicsi a gáznyomás . . . Miért nem vezetik be a gázt a cse­répkályhámba? ... Az utcánk­ban napok óta javítják a gáz­vezetéket.” Azt azonban elhihetik az ilyen és hasonló panaszokkal jelentkező miskolciak, hogy a gázművek szakemberei min­gondok különösen télen súlyo­sodnak, amikor is nagyobb a gázfogyasztás. — Várható-e valami javulás már az idei télen? — A főmér­nök a következőket válaszolta kérdésünkre: — A nyáron 700 ezer forin­tos költséggel felújítottuk ter­melő berendezéseinket, hogy biztosítani tudjuk a tavalyi termelési szintet, a napi 70— 30 ezer köbméter gáz szolgálta­tását. Tavaly újabb gázszállító dent megtesznek a panaszok .kompresszort kaptunk, így a csökkentéséért és annak örül­nének legjobban, ha a város minden házában elégedettek lennének a gázszolgáltatással. Csakhogy vannak olyan dol­gok a gázműveknél, amikről semmit, vagy csak nagyon ke­veset tudnak a lakosok. Egyre nagyobb igények — korszerűtlen csőhálózat A főmérnök irodájában van egy grafikon, amely a Miskol­ci Gázművek fejlődésének főbb mutatóit jelzi 1882-től 1963-ig. Erről leolvasható: 1882-ben 800 ezer, 1951-ben egy millió, 1963-ban pedig már 11 millió köbméter gázt kel­lejt a műnek adnia ahhoz, hogy kielégítse az egykori 600-ról csaknem 10 ezerre növekvő fo­gyasztók igényeit. A gáztermelés tehát a fo­gyasztók számának megfelelő­en rohamosan nőtt — különö­sen húsz év óta. A főcsőháló­zat pedig, amely 1882-ben mindössze 5,8 kilométernyi volt Miskolcon, ma mintegy 100 ki­lométer. Igen ám, de a jelenle­gi hálózat egyharmad része el­avult öntöttvas és eternit, amit fokozatosan ki kell cserélni. A ldcserélés pedig tetemes pénz­be kerül. Csupán az idén 12 millió forintot fordítanak a csőhálózat felújítására. Jövőre pedig előreláthatólag újabb 10 millió forintot költenek ilyen célra. A megoldás: földgáz A régi öntöttvas- és eternit­csöveket hegesztett, acélcsö­vekre cserélik ki, s ezekbe már a városi gáznál nagyobb nyo­mású földgáz is mehet. A föld­gázra való áttérés ugyanis az egyetlen megoldás ahhoz, hogy a Miskolcon évről évre roha­mosan növekvő igényeket ki­elégíthessék. A gázmű jelenlegi kapacitása ugyanis már annyi­ra túlterhelt, hogy az egymás után épülő bérházak, új létesít­mények városi gázzal való el­látása igen nagy gondot jelent. És mint említettük, ezek a régit felújíthatjuk és a kiszál­lítást is zavartalanná tehetjük. Mivel azonban tavaly óta is több száz új fogyasztónk lett, a tavalyi termelési szint bizto­sítása már az idén kevésnek bizonyulna, ha nem állítanánk át földgázra, amit lehet. De há­rom nagy beruházáson dolgo­zunk: földgázfelhasználásra ál­lítjuk át az Avas Szállót, a Miskolci Sütőipari Vállalat 17. telepét és a MÁV Járóműjavító Vállalatot. így jelentős városi gázt szabadítunk fel és adha­tunk az új lakásoknak. Most tervezzük a Kilián-déli lakó­telepen is a földgázra való át­térést. A gázművek szakemberei ennyi biztatót mondanak az idei télre és több megértést várnak a lakosoktól. (Ruttkay) Meggyorsult szőlők erese A Földművelésügyi Minisz­térium kertészeti főosztályán tájékoztatásul elmondották, hogy néhány alföldi borvidé­ken szeptember közepén meg­kezdték ugyan a rothadásra hajlamos szőlőfajták, főleg az ezerjó szüretelését, de a száraz, meleg idő beköszöntővel félre­tették a puttonyokat. S az eredmények a várakozókat iga­zolták: az egyhetes napsütés általában 2—3 fokkal növelte a cukortartalmat. A kései faj­ták jelenleg 13—16 fokosak, a korai fajtáknál viszont he­lyenként 16—19 fokot is mér­nek. Kecskemét környékén a Medoc Noire elérte a 20 fokot. A legutóbbi határszemlék és jelentések szerint a szőlők ál­talában lombosak, zöldek, akár heteken át érlelhetik még a termést. A szakemberek azt ajánlják, hogy ahol a szőlő még nem érte el a 17 cukorfo­kot, a tőkék lombosak, a szőlő egészséges, és a gazdaság a ké­sőbbi, úgynevezett munkacsú­csok idején is tud majd elegen­dő munkaerőt adni az esetleg sürgős, gyors szürethez, továb­bá tárolótér és feldolgozó-ka­pacitás is rendelkezésre áll — ott várjanak a szürettel! Még akkor is, ha a minőségi javu­lás „heti” normája nem min­denütt éri majd el a 2—3 fokot. Hogyan lehet világhíres egy hisz? Moszkva Zürich, Geno- iuosziwa, va Xripoli> Koppenhága, Milánó, Amszter­dam, Lagos, Tema. Néhány hely csupán „kapásból”, ahol már ismerik a Kazincbarci­kai Vegyesipari Ktsz munká­ját. Gyöngyösi Dániel elnök­kel találomra lapoztunk fel néhány megrendelést. Aztán az elnök megmutatta áruik mintapéldányait is: szépen varrott, meglepően elegáns férfi-pizsamákat. Ezek a ktsz exportcikkei. Három hónap óta készítik Kazincbarcikán ezeket a pizsamákat, és máris egymás után kapják a meg­rendeléseket a világ minden tájáról. Hogyan kezdődött? Az öt­lettől a megvalósulásig sok utat megjártak, sokat vitatkoz­tak a ktsz vezetői fölötteseik- kel. Az exporttermelés gondolata akkor vetődött fel, amikor látták, hogy a ktsz lányka- és bébiruhákat készítő részlegé­nek kapacitását nem köti le a belkereskedelem igénye. — Akkor se bízhatunk „ké­nyes” export-munkát egy olyan részlegre, amelyben zömmel betanított szakmun­kások dolgoznak, akik koráb­ban háziasszonyok voltak. Tapolcai ősz í«P*s. . l' s- 'Vé Tapolcán, a miskolciak kedvelt kirándulóhelyén még virítanak a tavirózsák. A kirán­dulók szívesen clgyönyörküduek az ősz ajándékában. Foto: Sz. Gy. Inkább számolják fel a rész­leget! — elhangzottak ilyen vélemények is az OKISZ-ban. És ekkor a kazincbarcikai városi pártbizottság és a vá­rosi tanács is közbeszólt: a részleg asszonyai nem vál­hatnak munkanélkülivé! Vénre tavaly a ktsz 2 mil- T Lorc lió forint értékű exportmunkát kapott. A férfi pizsamák megnyerték a külke­reskedelmi vállalat teszését. Erre az évre azonban még mindig nem kapott export­tervet a ktsz, csak a harma­dik negyedévre bíztak rájuk 3 millió forint értékű exportr munkát, terven felül. — A megrendelésnek határ­időre eleget tettünk. 2,1 millió forintért nyugatiaknak, a töb­biért a Szovjetunióba készí­tettünk pizsamákat — újsá­golta örömmel Brassó Imre fő­könyvelő. — És már a negye­dik negyedévre is számítha­tunk mintegy 2 millió forint értékű exportra. — Az idén július 5-től szep­tember 27-ig 14 minőségi el­lenőrzés volt nálunk, és a MERT egyetlen egyszer sem talált kifogást a munkánkra — folytatta Gyöngyösi Dániel. A részleg 55 dolgozója (a 14 féle szakmunkát vállaló ktsz termelői létszámának 33 szá­zaléka) tehát megmutatta: sok akarással és szorgalommal még korszerűtlen elhelyezési körülmények között is tudnak olyan minőségi árut készíteni, ami a legkényesebb külföldi igényeknek is megfelel. S hogy mennyire megfelel, ezt bizo­nyítják az utánrendelések. A koppenhágai cég például augusztus elsején megrendelt tőlük 1008 pizsamát és szep­tember 30-ra már ismét kért 800 darabot. A MODEX egyébként azért is elegedett a ktsz-szel, mert minden igényre azonnal reagál. Ha kell 90 pizsamát készít, ha kell 3000 darabot. Vagyis, amit a gyár­ipar kis szériában nem tud vállalni, azt a ktsz megcsinál­ja. Mint az elnök mondja: a ktsz-eknek tulajdonképpen ez az egyik fontos feladatuk. Az ilyen export mindenképpen előnyös számukra. Előnyös egyrészt azért, mert a kis té­telekért kisszéria-felárat kap­nak, másrészt, mert a magas minőségi igényű exportot a külkereskedelem jól dotálja, tehát a dolgozók jobban keres-' nek. Igaza van Gyöngyösi Dá­nielnek: amelyik ktsz jó mi­nőségű exportot tud készíteni és vállalja a kis tételeket is, az mindenképpen jól jár. Nem­csak anyagilag, hanem erköl­csileg is, hiszen híre eljut a nagyvilágba. K. Ác

Next

/
Oldalképek
Tartalom