Észak-Magyarország, 1965. október (21. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-05 / 234. szám

Kedd, 1965. október 5. ÉSZAKMAGYARORSZAG 3 Kétéltű traktor Á Szovjetunióban vízen és szárazon egyaránt használható traktorokat is készítenek. E masinák előtt nincs akadály. Átszelik a folyókat, a tavakat és a mocsarakat is. Munká­jukra elsősorban a Szovjetunió északi, erdős tájain van szükség: a kivágott, nagy meny- nyiségű fa elszállításához használják őket. ' Ha szükséges, a kétéltű traktor egyéb célokra is átalakítható. Kilencven lóerős mo­torja és 540 mm szélességű hernyótalpai talajegyengetésre és kisebb távú földszállításra is alkalmassá teszik. 9!) Búcsú“ a bánkútitól... Két évvel ezelőtt, a zárszám­adás napján több dalt felje­gyeztem Tiszaszederkényben. Meglett férfiak énekelték. Az egyik így hangzik: „Még a búza ki sem hányta a fejét, már a galamb mind elhordta a szemét. Megállj galamb, pá­ros galamb, majd lelőlek a nyáron, vadász lessek a sze­derkényi határon.’’ A nőin már nem nktuúfis A minap mondtam is Ká- nyási Béla termelőszövetkezeti elnöknek, hogy nagyon sze­rethetik Szederkényben a bú­zái, olyan szépen tudnak róla énekelni. — Nem a nóta a fontos, ha­nem a termés — intett az el­nök. de azért • megkérdezte, milyen nótákat énekeltek. So­roltam. Mosolygott. — Van ezeknél szebb nóta is a búzá­ról, — folytatta. Sokkal szebb és sokkal aktuálisabb. — Melyik? — kérdeztem. — Az, hogy „Búza, búza. de szép tábla búza. Ráhajlik a palkonyai útra . . .” — Tovább? — Tovább nem aktuális. — Miért? — Mert a nóta úgy folyta­tódik, hogy .,Szederkényi legé­nyek aratják, babájukkal ke­resztbe rakatják”. Ez az ami nem aktuális. Mi kombájnnal arattunk. Mindent? — No, nem mindent, de azt a tábla búzát igen. — ame­lyikbe.? a nóta illik. — Melyik volt az a tábla? — Amelyik harmincegy má­zsájával fizetett holdanként. — Bezosztája? — Az bizony. IVem vélellenül termett »nnyi ... A beszélegetésbe ezután szá­mok és szakkifejezések ve­gyültek. Az a szép tábla bú­za, amely 31 mázsájával fize­tett holdanként, valóban a palkonyai út mellett termett, <a műtrágyagvár árnyékában. Viccelni kezdtem. — Azért adott az a tábla annyit, mert a műtrágyagyár­ból rászállt a jó füst, vagy a munkások titokban jó sok mű­trágyát szórtak a búzára? Az elnök értette a viccet. mosol3'gott is, majd így szólt: — Adtunk mi arra műtrá­gyát eleget, meg istállótrágyát is. Nem véletlenül termett ott annyi búza. Burgonya után vetettünk. De a burgonya előtt kétszáz mázsa istállótrágyát kapott a talaj holdanként, a búza alá meg 150 kiló szuper­foszfátot és 100 kiló 34 szá­zalékos nitrogént szántottunk be alaptrágyának. Tavasszal újabb 150 kiló 34 százalékos nitrogénnel fej trágyáztunk. — Gyomirtás? — Nem kellett ott gyomot irtani. Sűrű növényben nem kell, mert nem él meg a gyom. Mondtam én ezt az emberek­nek eddig is. de csak most ér­tették meg. Nem szabad saj­nálni a vetőmagot. Összegezlek a lamiSságokat A szederkényi Szőke Tisza Tsz 440 holdon termelt búzát az idén. Átlagtermésük 15 má­zsa holdanként, de lett volna húsz is. ha nem pusztít annyit a víz. Mert ez a termelőszö­vetkezet vizek közt gazdálko­dik. Itt ömlik bele a Sajó a Tiszába és a két folyó szögle­tében terül el a határ nagyobb része. Az idén háromszor is szorongattak a folyók, elárasz­tották a fél határt! — Az idén milyen területen kerül a földbe a búza — kér­deztem az elnöktől. Négyszázkilencven hol­zonyított. Mégis, az ellenzék­nek engedve, száz holdon ve­tettünk bánkútit. — Nem sikerült? — Lényegében nem, mert mind ledőlt. Alig tudtuk le­aratni. A bezosztája meg állt. mintha drótból lenne a szá­ra. És ontotta a termést. Csak néztek az emberek. Annyi volt a mag, hogy a kombájnok­ban befulladtak a maghordó kanalak. Ez aztán pontot tett a vita végére. A 31 mázsás holdankénti búzatermés országosan is re­kord. Nem született ez magá­tól, és Tiszaszederkényben is összegezték a tanulságokat. Mindenekelőtt azt, hogy ala­posan elművelt magágyba, ko­rán kell vetni, és legalább 150 kiló magot holdanként. — Most milyen elővetemé- nyek után vetik a búzát? — Tavaszárpa után 170 holdon, borsó után 50 holdon, burgonya után 50 holdon, siló- kukorica után 40 holdon. És a további 170 holdon búza után. Igaz, hogy van 50 hold cukor­répánk is, de nem tudjuk, mi­korra fejezzük be a szedést. Ha sikerül időben betakarítani a répát, búzát vetünk utána. Ez esetben csak 120 hold az a terület, ahol búza után búzát vetünk. Lényeges: a jó magágy A tarlókat már felszántot­ták, és 120 kiló nitrogénnel, meg 120 kiló foszforral alapoz­ták meg a termést holdanként. A burgonyaföld tavaly ősszel 200 mázsa, a silókukorica 150 dón, ötvennel többön, mint ta- ln^zsa, a cukorrépa 250 mázsa valy.. — A 31 mázsás tábla sike­rén buzdultak fel? — Azon is. Meg máson is. — Min még? — A bezosztáján. Eldőlt a vita. Búcsút mondunk a bán- kútinak. — Ellenezték a bezosztá- ját? — Még a vezetőségen belül is. A bánkúti nyel lett kardos­kodtak. Még tavaly is, pedig a bezosztája már akkor is bi­flsszonyok tanácskozása Sátoraljaújhelyen December első felében tart­ja ez évi kongresszusát a Magyar Nők Országos Taná­csa, s erre a községi, a városi, a járási és a megyei bizottsá­gok is megteszik a kellő elő­készületeket. A sátoraljaújhelyi járási nő­tanács a Hazafias Népfront járási bizottságával karöltve ma délelőtt fél 9 órai kezdet­tel nagyszabású kibővített értekezletre hívta össze a köz­ségi nőtanácsok, az üzemi és termelőszövetkezeti nőbizott­ságok vezetőit, továbbá a VAD ES OK pártbizottságok titkárait, a termelőszövetkezetek elnökeit és az általános iskolai igazga­tókat. A városi tanács díszter­mében kezdődő értekezleten megtárgyalják a községi nő­tanácsok és tsz-nőbizottságok munkáját, a termelőszövetke­zeti asszonyok szocialista versenymozgalmának eddigi eredményeit, az őszi betaka­rítási munkák állását, a köz­ségek őszi-téli kulturális éle­tének kérdéseit. Az értekezleten megválaszt­ják azokat a küldötteket, akik a decemberi országos kong­resszuson képviselik majd a sátoraljaújhelyi járás asszo­nyait, leányait. éwégi f istállótrágyát kapott holdan­ként. Tavasszal fejtrágyáznak. A búzavetést már elkezdték. — Milyen talajmunkát kap a vetőszántás? — Előbb tárcsát, azután gyűrűshengert, vetés előtt bo­ronát, utána ismét gyűrűs­henger és borona következik. A szántással és a vetéssel együtt tehát hét műveletet végzünk. De másként nem le­het jó magágyat csinálni. A talajmunkákbam hét gép dolgozik. Kettő vet. De pa­naszkodott is az elnök. A leg­jobb, a legnagyobb kapacitású gépük, a lánctalpas DT—413- as' traktor áll. Nemrég hozták haza a Meaőcsáti Gépjavító Állomásról. Nagyjavításon volt. 63 000 forintot fizettek ér­te. És éppen csak hazaért a gép. A megérkezés percében elromlott. Azóta áll, pedig a szántásban ez most a legjobb traktor! A DT áll, de a többi gép dolgozik. Szántanak, vetnek. Október 15-ig el akarják vetni a búzát Mert a búzát itt na­gyon szeretik. Különösen az olyan táblákat amelyek 31 mázsájával fizetnek holdan­ként. Azt mondja az elnök, erről kellene már egy új nótát írni Szendrei József Rendhagyó október Az idén távol esett tőlünk a nyár. Panaszosan hívtuk, vágytak a meleg napokat — mindhiába. Elmentek az üdülők víz mellé, hegyek tövébe, sziklás vidékekre, de örömtelenül tértek haza, mert nélkülözték a pihenés legdrágább komponensét: a napfényt. Eltemettük tehát a nyarat, jó korán. Talán már au­gusztusban. az is lehet, hogy júniusban — csecsemő korában. S most feltámadt az áhított nyár, zavarba hoz­va a vagy kulcsos gondnokokat, akik már zárni ké­szültek üdülőkben, vizek mentén. Ez a tétova ősz, ame­lyet mind a mai napig nem is lehet ősznek nevezni, meghökkentette a fürdözőket is. A miskolci Augusztus 20 strandon október 2-án és 3- án (!) csúcsforgalom volt. A legszebb nyári napokra em­lékeztetett a fürdőzés, de csak úgy általában és mennyi­ségileg. Mert az emberek azért mások voltak. Fiatalok, s öre­gek elterültek a medencékben, és csöndes megadással fordították tekintetüket a perzselő Nap irányába: nem nagyon örültek a kései ajándéknak. — Olyan ez a napsütés, mint a születésnapi ajándék, amelyet nyolc nap elmúltával kap meg az ünnepelt — mondta egy fürdözö. A gyerekek sem zajongtak a medencékben, s olyan szo­katlan volt a nagy fürdő-tér, hogy szinte azt hitte az em­ber: üresek a medencék. Lehangoltak és tűnödöek vol­tak a fürdőzők. Egy elszalasztott nyár „utóiratát’’ ol­vasgatták vízbe lógatott, lábukkal, s a 30 fok ellenére is s „stilustalanságra” és a télre gondoltak. Talán nagyon is jogosan, mert a hiába várt nyár elszelelt. s nagy-nagy világkörüli kacskarinqó után visszatért néhány na óra — kitúrva örökéből az őszt. Mi következhet ezután? Ter­mészetesen a tél. Vagy talán az is rendhagyó lesz, mert az ősz nem hagyja magát...? <P—l) két tanulón kívül az évvégi ▼ szakmunkás vizsgán négyen * nem feleltek meg. Valameny-^ nyien gyenge előmentelű ta- 4 nulók voltak a korábbi évek-Y ben is. E tanulóknak a válla-▼ lat nem adhatott szabadságot,^ mert az egy hónapi pihenés^ csak a sikeres szakmunkás- 4 vizsga után jár. A javítóig Y természetesen dolgozni kell. ▼ Nem történt más, mint az, ^ hogy egy tanintézetben betar-Á tolták a rendelkezéseket, ésl a hanyag, felkészületlen ta-Y nulókat további tanulásra* kényszerítik. A várt nyárig szabadság elmaradása való- A ban kényelmetlen, de ezért Y elsősorban a diákok felelősök.» Szó sincs olyasmiről, hogy? munkaerőt kell pótolniok a bu-^ költ diákoknak, és főleg arról, A hogy ezért buktatták meg Y őket. ' Talán nem is ért ennyi fog-f lalkozást egy névtelen vadas- ^ kodás, de nem mehettünk el a szó nélkül a bejelentés mel-Y lett. És most itt is le kell ▼ vonnunk, de ez esetben már ♦ alátámasztott tények alapján, f a következtetést: fél füllel, a vonatban hallott diák-pana-J szokat, különösen pótvizsgára f készülő tanulóknak nevelőik- f re vonatkozó megjegyzéseit ^ fogadjuk kellő kritikával, sí ne feledjük, hogy a javító-» vizsgák, bukások alapvető okaf a diákok hanyagságában ke- ^ resendő. A (bm) . getós kitalált keret, és a levél írója valóban az egyik „sér­tett” tanuló, vagy annak köz­vetlen hozzátartozója, barátja. Névtelen levelekkel, megala­pozatlannak látszó, felelőtlen vádaskodással általában nem is érdemes foglalkozni (erről a levél íróját, cím hiányában, szerkesztői üzenetben tudat­tuk), de a bejelentés nem ha­gyott nyugton. Amikor leg­közelebb az intézet székhe­lyén jártunk, szóba hoztuk az ügyet. A tanács művelődésügyi osz­tályán meghökkenéssel hall­gatták, de bővebb felvilágo­sítással nem szolgálhattak, mert az iparitanuló intézetek nem tartoznak a helyi tanács­hoz. Amennyire az intézet munkáját és az érintett peda­gógust ismerik, a bejelentést alaptalannak tartották. Az intézetben megtudtuk, hogy a megvádolt pedagógus osztályából, az egyik végzős, III. éves tanulócsoportból két tanuló nem mehetett szakmun­kásvizsgára, mert olyan ma­gas volt az igazolatlanul mu­lasztott napjaik száma, hogy a vonatkozó rendelkezések ér­telmében három, illetve hat hónappal meg kellett hosszab­bítani szakmai gyakorlatukat. Mindketten hanyag, rossz magatartásé tanulók, foglal­koztatásuktól a munkáltató üzem is meglehetősen idegen­kedik. Egyikük ellen fegyelmi vizsgálat van folyamatban, E Néhány hete, még az új tan­év kezdete előtt, érdekes tar­talmú levelet kaptunk. A le­vél írója, egy állítólagos vas­úti beszélgetés alapján fel­háborodott hangon tájékozta­tott, hogy a megye egyik ipari­tanuló intézetében furcsa dolgok történtek. Az állítóla­gos beszélgetésből levélírónk megtudta: az intézetben igen sok diákot megbuktattak csupán azért, hogy a nyári időszakban is biztosítsák a szakmai gyakorlatot biztosító üzem munkaerő-szükségletét. A magas bukási átlagért az osztályfönöknő a felelős, mert az üzem illetékes osztályveze­tőjével „összejátszva” egy csapat tanulót megfosztott nyári pihenőjétől. Ez a közlés néhány követ­keztetés levonására indította levélírónkat, és indulatos megállapításokat közölt ve­lünk az osztályfőnöknő, va­lamint a vállalati osztályve­zető hivatali munkájáról, em­beri magatartásáról. A levél ténymegállapításai eléggé megalapozatlanoknak tűntek, így a belőlük levont következtetés sem lehetett helytálló. Egyébként a levél alatt olvasható név nem sokat mondott, mert közelebbi cím hiányában további rész­letekről nem tudtunk érdek­lődni. Valami halvány gyanú élt bennünk már az első ol­vasáskor, hogy a vasúti beszél? Á közhivatal szakmai toldást és politikai képzettséget kivált Az ideológiai párthatároza­tot minden alapszervünkben nagy érdeklődéssel tárgyal­ják. Ezzel a témával foglal­kozik most a Közalkalmazot­tak Szakszervezetének Borsod megyei Bizottsága is. /Vem elég a szakmai ismeret i,Az államapparátusi fel­adatok teljesítése az apparátus dolgozóitól nemcsak speciális szakmai ismereteket követel” ■— szögezi le a szakszervezet­nek ezzel a kérdéssel foglal­kozó jelentése. Az elmúlt húsz évben végzett munka eredmé­nyeinek felsorolása után a je­lentés rátér arra a kétségte­lenül elméleti felkészületlen­ségből következő jelenségre, hogy a közalkalmazottak egy része sokszor nem kapcsolja össze tevékenységét a politikai nevelő munkával. Ez, a jelen­tés szerint azért hiba, mert s lakosság nagy követelménye­ket támaszt az államigazgatá­si dolgozókkal szemben. „A vélt, vagy jogos sérelmek, ha elő is fordulnak, nem azért történnek, mert az államigaz­gatási apparátus dolgozói nem akarnak a problémákkal meg­felelően foglalkozni”. Ezt azon­ban meg is keil magyarázni a sérelmezőnek, és az objektív okok, a törvény-, valamint a szükségszerűségek feltárása a szakmai tudáson kívül politi­kai felkészültséget igényel. Ezt a szükséges politikai felkészültséget a helyi párt- szervezetek oktatási tanfolya­main sajátíthatják el a közal­kalmazottak. Szakszervezeti politikai iskolákat is létrehoz­tak már, 3 év alatt mintegy 300 szakszervezeti tag része­sült alapfokú politikai okta­tásban. Jelenleg körülbelül 35C dolgozó tanul a megyéből kö- ®ép-, vagy főiskolán. Ami politikai kérdés Nyilván ennek az oktatásnál eredménye, hogy az utóbb időben javult a fegyelem ; tanácsi vállalatoknál, keve sebbszer kell felelősségre von oi embereket, és például : Miskolc városi Tanács álla tartott költségvetési szervek nél másfél millió forint étékí béralapmegtakarítást értek el Az is az oktatás hatékonysá­gát bizonyítja, hogy a tanácsi apparátus dolgozói segítik az állandó bizottságok munkáit. Ugyancsak politikai kérdés és oktatással lehet megoldani, hogy ne legyenek, vagy minél minimálisabb mennyiségben legyenek fegyelmi ügyek. Nem lehet elfogadni azt se, hogy egyeselv szerint a közalkalma­zott munkahelyem kívül tanú­sított magatartása „magán­ügy”. Ezt már a- Munka Tör­vénykönyve se engedi meg ná­lunk, de a lakosság is foko­zottabb felelősséget vár a köz­hivatalnoktól. Kétségtelen, hogy a közal­kalmazottak felkészültsége je­lentősen növekedett megyénk­ben, viszont az már politikai kérdés, hogy „illetékes szer­vek nem élnek kellően a ká­der-átcsoportosítás lehetőségé­vel”. Ennek eredményeként „magasabb iskolai végzettség­gel rendelkezők alacsonyabb végzettséget igénylő munka­körben dolgosnak”. Politikai képzettség kérdése, hogy a dolgozók vállaljanak felelősséget munkájukért, és döntés előtt várják meg, ho­gyan foglal állást a vezető. Ugyanekkor még jobban el keli mélyíteni a vezetők és a be­osztottak kapcsolatát Amit tenni kell Az elmondottakból követke­zik tehát hogy a politikai ne­velő munkának tudatosítania kell a közalkalmazottakban s munkafegyelem fontosságát s felelősségvállalás szükségessé­gét, a vezetők és a beosztottai! jó kapcsolatának fontosságát a nemzetközi kapcsolatok ápo­lását, a szakszervezet nem­zetközi munkájának széleskö­rű ismertetését Mindez lehe­tővé teszi, hogy a szakmai tu­dást megfelelő politikai hoz­záállással egészítsék ki, am napjainkban feltétlenül szük­séges. m. i.

Next

/
Oldalképek
Tartalom