Észak-Magyarország, 1965. október (21. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-05 / 234. szám
Kedd, 1965. október 5. ÉSZAKMAGYARORSZAG 3 Kétéltű traktor Á Szovjetunióban vízen és szárazon egyaránt használható traktorokat is készítenek. E masinák előtt nincs akadály. Átszelik a folyókat, a tavakat és a mocsarakat is. Munkájukra elsősorban a Szovjetunió északi, erdős tájain van szükség: a kivágott, nagy meny- nyiségű fa elszállításához használják őket. ' Ha szükséges, a kétéltű traktor egyéb célokra is átalakítható. Kilencven lóerős motorja és 540 mm szélességű hernyótalpai talajegyengetésre és kisebb távú földszállításra is alkalmassá teszik. 9!) Búcsú“ a bánkútitól... Két évvel ezelőtt, a zárszámadás napján több dalt feljegyeztem Tiszaszederkényben. Meglett férfiak énekelték. Az egyik így hangzik: „Még a búza ki sem hányta a fejét, már a galamb mind elhordta a szemét. Megállj galamb, páros galamb, majd lelőlek a nyáron, vadász lessek a szederkényi határon.’’ A nőin már nem nktuúfis A minap mondtam is Ká- nyási Béla termelőszövetkezeti elnöknek, hogy nagyon szerethetik Szederkényben a búzái, olyan szépen tudnak róla énekelni. — Nem a nóta a fontos, hanem a termés — intett az elnök. de azért • megkérdezte, milyen nótákat énekeltek. Soroltam. Mosolygott. — Van ezeknél szebb nóta is a búzáról, — folytatta. Sokkal szebb és sokkal aktuálisabb. — Melyik? — kérdeztem. — Az, hogy „Búza, búza. de szép tábla búza. Ráhajlik a palkonyai útra . . .” — Tovább? — Tovább nem aktuális. — Miért? — Mert a nóta úgy folytatódik, hogy .,Szederkényi legények aratják, babájukkal keresztbe rakatják”. Ez az ami nem aktuális. Mi kombájnnal arattunk. Mindent? — No, nem mindent, de azt a tábla búzát igen. — amelyikbe.? a nóta illik. — Melyik volt az a tábla? — Amelyik harmincegy mázsájával fizetett holdanként. — Bezosztája? — Az bizony. IVem vélellenül termett »nnyi ... A beszélegetésbe ezután számok és szakkifejezések vegyültek. Az a szép tábla búza, amely 31 mázsájával fizetett holdanként, valóban a palkonyai út mellett termett, <a műtrágyagvár árnyékában. Viccelni kezdtem. — Azért adott az a tábla annyit, mert a műtrágyagyárból rászállt a jó füst, vagy a munkások titokban jó sok műtrágyát szórtak a búzára? Az elnök értette a viccet. mosol3'gott is, majd így szólt: — Adtunk mi arra műtrágyát eleget, meg istállótrágyát is. Nem véletlenül termett ott annyi búza. Burgonya után vetettünk. De a burgonya előtt kétszáz mázsa istállótrágyát kapott a talaj holdanként, a búza alá meg 150 kiló szuperfoszfátot és 100 kiló 34 százalékos nitrogént szántottunk be alaptrágyának. Tavasszal újabb 150 kiló 34 százalékos nitrogénnel fej trágyáztunk. — Gyomirtás? — Nem kellett ott gyomot irtani. Sűrű növényben nem kell, mert nem él meg a gyom. Mondtam én ezt az embereknek eddig is. de csak most értették meg. Nem szabad sajnálni a vetőmagot. Összegezlek a lamiSságokat A szederkényi Szőke Tisza Tsz 440 holdon termelt búzát az idén. Átlagtermésük 15 mázsa holdanként, de lett volna húsz is. ha nem pusztít annyit a víz. Mert ez a termelőszövetkezet vizek közt gazdálkodik. Itt ömlik bele a Sajó a Tiszába és a két folyó szögletében terül el a határ nagyobb része. Az idén háromszor is szorongattak a folyók, elárasztották a fél határt! — Az idén milyen területen kerül a földbe a búza — kérdeztem az elnöktől. Négyszázkilencven holzonyított. Mégis, az ellenzéknek engedve, száz holdon vetettünk bánkútit. — Nem sikerült? — Lényegében nem, mert mind ledőlt. Alig tudtuk learatni. A bezosztája meg állt. mintha drótból lenne a szára. És ontotta a termést. Csak néztek az emberek. Annyi volt a mag, hogy a kombájnokban befulladtak a maghordó kanalak. Ez aztán pontot tett a vita végére. A 31 mázsás holdankénti búzatermés országosan is rekord. Nem született ez magától, és Tiszaszederkényben is összegezték a tanulságokat. Mindenekelőtt azt, hogy alaposan elművelt magágyba, korán kell vetni, és legalább 150 kiló magot holdanként. — Most milyen elővetemé- nyek után vetik a búzát? — Tavaszárpa után 170 holdon, borsó után 50 holdon, burgonya után 50 holdon, siló- kukorica után 40 holdon. És a további 170 holdon búza után. Igaz, hogy van 50 hold cukorrépánk is, de nem tudjuk, mikorra fejezzük be a szedést. Ha sikerül időben betakarítani a répát, búzát vetünk utána. Ez esetben csak 120 hold az a terület, ahol búza után búzát vetünk. Lényeges: a jó magágy A tarlókat már felszántották, és 120 kiló nitrogénnel, meg 120 kiló foszforral alapozták meg a termést holdanként. A burgonyaföld tavaly ősszel 200 mázsa, a silókukorica 150 dón, ötvennel többön, mint ta- ln^zsa, a cukorrépa 250 mázsa valy.. — A 31 mázsás tábla sikerén buzdultak fel? — Azon is. Meg máson is. — Min még? — A bezosztáján. Eldőlt a vita. Búcsút mondunk a bán- kútinak. — Ellenezték a bezosztá- ját? — Még a vezetőségen belül is. A bánkúti nyel lett kardoskodtak. Még tavaly is, pedig a bezosztája már akkor is biflsszonyok tanácskozása Sátoraljaújhelyen December első felében tartja ez évi kongresszusát a Magyar Nők Országos Tanácsa, s erre a községi, a városi, a járási és a megyei bizottságok is megteszik a kellő előkészületeket. A sátoraljaújhelyi járási nőtanács a Hazafias Népfront járási bizottságával karöltve ma délelőtt fél 9 órai kezdettel nagyszabású kibővített értekezletre hívta össze a községi nőtanácsok, az üzemi és termelőszövetkezeti nőbizottságok vezetőit, továbbá a VAD ES OK pártbizottságok titkárait, a termelőszövetkezetek elnökeit és az általános iskolai igazgatókat. A városi tanács dísztermében kezdődő értekezleten megtárgyalják a községi nőtanácsok és tsz-nőbizottságok munkáját, a termelőszövetkezeti asszonyok szocialista versenymozgalmának eddigi eredményeit, az őszi betakarítási munkák állását, a községek őszi-téli kulturális életének kérdéseit. Az értekezleten megválasztják azokat a küldötteket, akik a decemberi országos kongresszuson képviselik majd a sátoraljaújhelyi járás asszonyait, leányait. éwégi f istállótrágyát kapott holdanként. Tavasszal fejtrágyáznak. A búzavetést már elkezdték. — Milyen talajmunkát kap a vetőszántás? — Előbb tárcsát, azután gyűrűshengert, vetés előtt boronát, utána ismét gyűrűshenger és borona következik. A szántással és a vetéssel együtt tehát hét műveletet végzünk. De másként nem lehet jó magágyat csinálni. A talajmunkákbam hét gép dolgozik. Kettő vet. De panaszkodott is az elnök. A legjobb, a legnagyobb kapacitású gépük, a lánctalpas DT—413- as' traktor áll. Nemrég hozták haza a Meaőcsáti Gépjavító Állomásról. Nagyjavításon volt. 63 000 forintot fizettek érte. És éppen csak hazaért a gép. A megérkezés percében elromlott. Azóta áll, pedig a szántásban ez most a legjobb traktor! A DT áll, de a többi gép dolgozik. Szántanak, vetnek. Október 15-ig el akarják vetni a búzát Mert a búzát itt nagyon szeretik. Különösen az olyan táblákat amelyek 31 mázsájával fizetnek holdanként. Azt mondja az elnök, erről kellene már egy új nótát írni Szendrei József Rendhagyó október Az idén távol esett tőlünk a nyár. Panaszosan hívtuk, vágytak a meleg napokat — mindhiába. Elmentek az üdülők víz mellé, hegyek tövébe, sziklás vidékekre, de örömtelenül tértek haza, mert nélkülözték a pihenés legdrágább komponensét: a napfényt. Eltemettük tehát a nyarat, jó korán. Talán már augusztusban. az is lehet, hogy júniusban — csecsemő korában. S most feltámadt az áhított nyár, zavarba hozva a vagy kulcsos gondnokokat, akik már zárni készültek üdülőkben, vizek mentén. Ez a tétova ősz, amelyet mind a mai napig nem is lehet ősznek nevezni, meghökkentette a fürdözőket is. A miskolci Augusztus 20 strandon október 2-án és 3- án (!) csúcsforgalom volt. A legszebb nyári napokra emlékeztetett a fürdőzés, de csak úgy általában és mennyiségileg. Mert az emberek azért mások voltak. Fiatalok, s öregek elterültek a medencékben, és csöndes megadással fordították tekintetüket a perzselő Nap irányába: nem nagyon örültek a kései ajándéknak. — Olyan ez a napsütés, mint a születésnapi ajándék, amelyet nyolc nap elmúltával kap meg az ünnepelt — mondta egy fürdözö. A gyerekek sem zajongtak a medencékben, s olyan szokatlan volt a nagy fürdő-tér, hogy szinte azt hitte az ember: üresek a medencék. Lehangoltak és tűnödöek voltak a fürdőzők. Egy elszalasztott nyár „utóiratát’’ olvasgatták vízbe lógatott, lábukkal, s a 30 fok ellenére is s „stilustalanságra” és a télre gondoltak. Talán nagyon is jogosan, mert a hiába várt nyár elszelelt. s nagy-nagy világkörüli kacskarinqó után visszatért néhány na óra — kitúrva örökéből az őszt. Mi következhet ezután? Természetesen a tél. Vagy talán az is rendhagyó lesz, mert az ősz nem hagyja magát...? <P—l) két tanulón kívül az évvégi ▼ szakmunkás vizsgán négyen * nem feleltek meg. Valameny-^ nyien gyenge előmentelű ta- 4 nulók voltak a korábbi évek-Y ben is. E tanulóknak a válla-▼ lat nem adhatott szabadságot,^ mert az egy hónapi pihenés^ csak a sikeres szakmunkás- 4 vizsga után jár. A javítóig Y természetesen dolgozni kell. ▼ Nem történt más, mint az, ^ hogy egy tanintézetben betar-Á tolták a rendelkezéseket, ésl a hanyag, felkészületlen ta-Y nulókat további tanulásra* kényszerítik. A várt nyárig szabadság elmaradása való- A ban kényelmetlen, de ezért Y elsősorban a diákok felelősök.» Szó sincs olyasmiről, hogy? munkaerőt kell pótolniok a bu-^ költ diákoknak, és főleg arról, A hogy ezért buktatták meg Y őket. ' Talán nem is ért ennyi fog-f lalkozást egy névtelen vadas- ^ kodás, de nem mehettünk el a szó nélkül a bejelentés mel-Y lett. És most itt is le kell ▼ vonnunk, de ez esetben már ♦ alátámasztott tények alapján, f a következtetést: fél füllel, a vonatban hallott diák-pana-J szokat, különösen pótvizsgára f készülő tanulóknak nevelőik- f re vonatkozó megjegyzéseit ^ fogadjuk kellő kritikával, sí ne feledjük, hogy a javító-» vizsgák, bukások alapvető okaf a diákok hanyagságában ke- ^ resendő. A (bm) . getós kitalált keret, és a levél írója valóban az egyik „sértett” tanuló, vagy annak közvetlen hozzátartozója, barátja. Névtelen levelekkel, megalapozatlannak látszó, felelőtlen vádaskodással általában nem is érdemes foglalkozni (erről a levél íróját, cím hiányában, szerkesztői üzenetben tudattuk), de a bejelentés nem hagyott nyugton. Amikor legközelebb az intézet székhelyén jártunk, szóba hoztuk az ügyet. A tanács művelődésügyi osztályán meghökkenéssel hallgatták, de bővebb felvilágosítással nem szolgálhattak, mert az iparitanuló intézetek nem tartoznak a helyi tanácshoz. Amennyire az intézet munkáját és az érintett pedagógust ismerik, a bejelentést alaptalannak tartották. Az intézetben megtudtuk, hogy a megvádolt pedagógus osztályából, az egyik végzős, III. éves tanulócsoportból két tanuló nem mehetett szakmunkásvizsgára, mert olyan magas volt az igazolatlanul mulasztott napjaik száma, hogy a vonatkozó rendelkezések értelmében három, illetve hat hónappal meg kellett hosszabbítani szakmai gyakorlatukat. Mindketten hanyag, rossz magatartásé tanulók, foglalkoztatásuktól a munkáltató üzem is meglehetősen idegenkedik. Egyikük ellen fegyelmi vizsgálat van folyamatban, E Néhány hete, még az új tanév kezdete előtt, érdekes tartalmú levelet kaptunk. A levél írója, egy állítólagos vasúti beszélgetés alapján felháborodott hangon tájékoztatott, hogy a megye egyik iparitanuló intézetében furcsa dolgok történtek. Az állítólagos beszélgetésből levélírónk megtudta: az intézetben igen sok diákot megbuktattak csupán azért, hogy a nyári időszakban is biztosítsák a szakmai gyakorlatot biztosító üzem munkaerő-szükségletét. A magas bukási átlagért az osztályfönöknő a felelős, mert az üzem illetékes osztályvezetőjével „összejátszva” egy csapat tanulót megfosztott nyári pihenőjétől. Ez a közlés néhány következtetés levonására indította levélírónkat, és indulatos megállapításokat közölt velünk az osztályfőnöknő, valamint a vállalati osztályvezető hivatali munkájáról, emberi magatartásáról. A levél ténymegállapításai eléggé megalapozatlanoknak tűntek, így a belőlük levont következtetés sem lehetett helytálló. Egyébként a levél alatt olvasható név nem sokat mondott, mert közelebbi cím hiányában további részletekről nem tudtunk érdeklődni. Valami halvány gyanú élt bennünk már az első olvasáskor, hogy a vasúti beszél? Á közhivatal szakmai toldást és politikai képzettséget kivált Az ideológiai párthatározatot minden alapszervünkben nagy érdeklődéssel tárgyalják. Ezzel a témával foglalkozik most a Közalkalmazottak Szakszervezetének Borsod megyei Bizottsága is. /Vem elég a szakmai ismeret i,Az államapparátusi feladatok teljesítése az apparátus dolgozóitól nemcsak speciális szakmai ismereteket követel” ■— szögezi le a szakszervezetnek ezzel a kérdéssel foglalkozó jelentése. Az elmúlt húsz évben végzett munka eredményeinek felsorolása után a jelentés rátér arra a kétségtelenül elméleti felkészületlenségből következő jelenségre, hogy a közalkalmazottak egy része sokszor nem kapcsolja össze tevékenységét a politikai nevelő munkával. Ez, a jelentés szerint azért hiba, mert s lakosság nagy követelményeket támaszt az államigazgatási dolgozókkal szemben. „A vélt, vagy jogos sérelmek, ha elő is fordulnak, nem azért történnek, mert az államigazgatási apparátus dolgozói nem akarnak a problémákkal megfelelően foglalkozni”. Ezt azonban meg is keil magyarázni a sérelmezőnek, és az objektív okok, a törvény-, valamint a szükségszerűségek feltárása a szakmai tudáson kívül politikai felkészültséget igényel. Ezt a szükséges politikai felkészültséget a helyi párt- szervezetek oktatási tanfolyamain sajátíthatják el a közalkalmazottak. Szakszervezeti politikai iskolákat is létrehoztak már, 3 év alatt mintegy 300 szakszervezeti tag részesült alapfokú politikai oktatásban. Jelenleg körülbelül 35C dolgozó tanul a megyéből kö- ®ép-, vagy főiskolán. Ami politikai kérdés Nyilván ennek az oktatásnál eredménye, hogy az utóbb időben javult a fegyelem ; tanácsi vállalatoknál, keve sebbszer kell felelősségre von oi embereket, és például : Miskolc városi Tanács álla tartott költségvetési szervek nél másfél millió forint étékí béralapmegtakarítást értek el Az is az oktatás hatékonyságát bizonyítja, hogy a tanácsi apparátus dolgozói segítik az állandó bizottságok munkáit. Ugyancsak politikai kérdés és oktatással lehet megoldani, hogy ne legyenek, vagy minél minimálisabb mennyiségben legyenek fegyelmi ügyek. Nem lehet elfogadni azt se, hogy egyeselv szerint a közalkalmazott munkahelyem kívül tanúsított magatartása „magánügy”. Ezt már a- Munka Törvénykönyve se engedi meg nálunk, de a lakosság is fokozottabb felelősséget vár a közhivatalnoktól. Kétségtelen, hogy a közalkalmazottak felkészültsége jelentősen növekedett megyénkben, viszont az már politikai kérdés, hogy „illetékes szervek nem élnek kellően a káder-átcsoportosítás lehetőségével”. Ennek eredményeként „magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők alacsonyabb végzettséget igénylő munkakörben dolgosnak”. Politikai képzettség kérdése, hogy a dolgozók vállaljanak felelősséget munkájukért, és döntés előtt várják meg, hogyan foglal állást a vezető. Ugyanekkor még jobban el keli mélyíteni a vezetők és a beosztottak kapcsolatát Amit tenni kell Az elmondottakból következik tehát hogy a politikai nevelő munkának tudatosítania kell a közalkalmazottakban s munkafegyelem fontosságát s felelősségvállalás szükségességét, a vezetők és a beosztottai! jó kapcsolatának fontosságát a nemzetközi kapcsolatok ápolását, a szakszervezet nemzetközi munkájának széleskörű ismertetését Mindez lehetővé teszi, hogy a szakmai tudást megfelelő politikai hozzáállással egészítsék ki, am napjainkban feltétlenül szükséges. m. i.
