Észak-Magyarország, 1965. október (21. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-03 / 233. szám

Vasárnap, 1965. október S. \ trnv * rv -\i>ní»5!7j\G 5 Mint a mezőgazdasági terme­lés más ágazatainak, így a szőlőtermelésnek sem kedve­zett megyénk területén az idei nyár hűvös, esős időjárása. Természetesen, — éppen mert szőlőről, s nálunk a Tokaj- Hegyaljáról van szó, érthetően nagyobb a differenciáltság egy- egy terület között. Hiszen a ter­més mennyisége és minősége szempontjából jelentősen köz­rejátszik a táblák éghajlati fekvése. Ezért is találkozunk napjainkban a termes mennyi­ségét cs a minőséget ellentéte­sen meghatározó vélemények­kel. — Kevés lesz, sokat elvitt a peronoszpóra — vallják az egyik helyen. — Jó közepes lesz a termés, s ha hosszú lesz az ősz, aszú is várható — vall­ják másutt. — Pontosabb és általában elfogadható, a va­lóságot hűen tükröző véle­ményt azonban elsősorban az adhat, aki egyrészt régi, ta­pasztalt szakember, másrészt megnézte, ismeri a szőlőtermő területek helyzetét, állapotát. Éppen ezért fordultunk tájé­koztatásért Lengyel Bélához, a Szőlészeti és Borászati Kísér­leti Kutató Intézet tarcali tele­pének vezetőjéhez. Mint olyan tapasztalt szakemberhez, aki évtizedek óta a szőlőtermelés szerelmese, elkötelezettje, és aki ismeri is megyénk szőlő- termelését, illetve aki sokat se­gít mind a termelőszövetkeze­teknek, mind a hegyközségek­nek és egyéni termelőknek. Egy hét alatt 3 - A fokkal emelkedik a cukortartalom tábláin, mind a laboratórium­ban nagy a sürgés-forgás. Pró­baszüret próbaszüretet követ, s a leszedett szemeket, illetve egész fürtöket azonnal prése­lik, majd fokolják a mustot. S a szakember .véleménye: Ami különösen biztató, hogy legfeljebb 18—20 napon- hogy megállt a fürtök kezdődő ként tudnak permetezni. A rothadása. Megállt az alsó sző- nyáron viszont a szőlő 4—5 na- lőszemeknél. S éppen a mosta- ponkénti újrapermetezést igé- ni kedvező őszi napok alapján nyeit. S ahol ezt nem képesek reméljük, hogy teljesen meg- elvégezni, ott természetesen szűnik^ ez a veszély is. S ha sokat árthat, — ártott is — a megszűnik, ha derűs napok kő- peronoszpóra, a lisztharmat szöntenek ránk, az aszútermés egyaránt. is jelentős lesz, különösen a Ezen bizony érdemes elgon- E napokban mind az intézet déli fekvésű területeken, tehát dolkodni! Tokaj-Hegyalja re­különböző területeken fekvő a Tokaj-hegyaljai szőlősterü- konstrukciója egyre gyorsabb. let jelentősebb részén! Egyre több az összefüggő szőlő­Hol őrlőit terület, a nagyüzemi tábla To­- 4j kaj-Hegyalján. Ez viszont a a peronosspora . járulékok biztosítását is igény- — Sokan emlegették és a li. Feltétlenül több gépi per­mi véleményünk szerint alap- metezőre van szükség. Lega- talanul eltúlozva, hogy „szűre- lábbis annyira, hogy ha szü'k- — Az első néhány száraz, telt a peronoszpóra”. Meg kell séges, 6—7 naponként minde- meleg őszi nap hatására gyor- mondani, ez túlzás — állapit- nütt újra permetezhessék az sabb lett a cukorképződés és ják meg a kutatóintézet szak- egész területet. S még egy ezzel párhuzamosan ellentétes emberei. szakmai tanács a szakemberek­arányban csökken a savtarta- Lényegesebben csak ott tői; feltétlenül nagy gondot lom. — Lengyel Béla számosz- okozhatott kárt, ahol elmulasz- kell fordítani a fürtök perme- lopokkal teli kimutatásokat tolták a mindenkor az időjá- tezésére virágzás idején. Ha szed elő: — íme a bizonyság: rás meghatározta védekezést, esős az időjárás 1 százalékos S ott, ahol valamilyen oknál bordói lével, vagy más, ennek fogva erre nem készülhettek megfelelő értékű vegyszerrel! fel. A gyakori nyári esőzések, Mert lehet, hogy a leveleken vekedett a cukortartalom. Tér- s főleg a virágzás időszakában még nem jelentkezik a veszélyt mészetesen azokon a táblákon, hullott csapadék természete- jelentő „olajfolt”, de a — kü- ahol az időjárásnak megfele- sen fokozták a peronoszpóra- Ionosén virágzásban levő — lően optimális volt mind a ta- veszélyt. Mi azonban, s az ál- fürtök már veszélyben vannak! lajművelés, mind a permetezés, lami gazdaságok, a tennelőszö- Ez a helyzet ma Tokaj-Hegy­velkezetek többsége is, idő- alján a szüret előtt. Remélhe- ben és ismételten permetez- tőén — ahogy a szakember, a tünk, s — ami igen fontos té- szőlőtermelő, s mindenki kí- nyező! — a fürtöket is perme- vónja —, továbbra is jó lesz teztük, de ezzel párhuzamosan az időjárás, és a kedvezőtlen elvégeztük a porozást is! nyár ellenére, éppen a hozzá­Persze, — mint Lengyel Bé- értő munka nyomán, jó lesz a la mondja —, a kielégítő vé- szüret mind mennyiségileg, dekezés nem volt könnyű do- mind minőségileg. szeptember 18-tól 25-ig általá­ban minden szőlőfajtánál 2.5— S, vagy több mint 3 fokkal nö­iuülió a borsodi Megyénk falusi bankjai, a takarékszövetkezetek, évről évre nagyobb forgalmat bo­nyolítanak le. A 21 borsodi takarékszövetkezetben és azok 12 fiókjában a falvak lakos­sága már ötven millió forint takarékbetétet helyezett el. A takarékszövetkezetek taglét­száma az idén mintegy három és félezerrel növekedett és már meghaladja a 24 ezret. A megye falusi bankjai a közelmúltban két igen kedvez­ményes kölcsönnel örvendez­tették meg tagjaikat. A ter­melőszövetkezeti és a hegy­községi tagok részére 6—8 hó­napos lejáratú tüzelővásárlási kölcsönt folyósítanak. A ház­táji gazdaságok jövedelmének fellendítését segíti a másik kölcsön, amelyet szarvasmar­ha vásárlás esetén nyújtanak. Hétezer, sőt, indokolt esetben nyolcezer forintig adnak szarvasmarha vásárlási köl­csönt négy éves időtartamra, f> százalékos kamat és 1 szá­zalékos kezelési költség mel­lett. A takarékszövetkezetek a falusi lakosság hazai és kül­földi utazásait is segítik. Ok­tóber 1-től megyénk tíz taka­rékszövetkezetében kezdte a működést a helyi IBUSZ-kirendeltség. Mezőke­resztesen, Sajókazán, Felső- zsolcán, Szendrőn, Göncön, Tállyán, Kiesén, Tolcsván, Bogácson és Ároktőn működik IBUSZ-ki rendeltség a taka­rékszövetkezetben. A Miskolci Zenei Napok előtt Amerikai és néger karmester — Bartókné és a zenei verseny győztesei városunkban HOLNAP ismét felhangzik taté, jubilate című motettáját Vendégszerepei a Debreceni a Miskolci Zenei Napok sig- nálja — immár tizedszer — hirdetve egy pezsgő, állandóan fejlődő, a nagyüzemek zajától hangos, rohanó város kialaku­lóban lévő zenei életét, tevé­kenységét. Az idei zenei napok koncert-sorozata szerves része az alapításának 600. évfordu­lóját ünneplő város, Miskolc jubileumi programjának, kezik melyben jelentős helyet foglal zenei cl Bartók Béla művészete is. és Koronázási miséjét hatják az érdeklődők. Sorrendben a Hessen! Rádió Szimfonikus Zenekarát látjuk vendégül Dean Dixon vezeté­sével, majd Amadeus Weber­sinke német zongoraművész Beethoven estjére kerül sor. eseménynél' hall- Csokonai Színház is Puccini Bohémélet című operájávaL Az ifjúság részére Ez az én birodalmam címmel rende­zünk műsort Bartók müveiből. A MISKOLCI Szimfonikus Zenekar két további esten sze­repel. Az elsőt Lehel György vezényli, a másodikat, mely egyben a zenei napok záró­koncertje lesz. Mura Péter, az együttes igazgató-karnagya. Ez utóbbi alkalommal mutat­ják be az 1964. évi, Miskolc 600 éves évfordulója tisztele­tére kiírt zenei pályázat díj­nyertes művei közül Szőnyi Jelentős eseménynek íger- a budapesti nemzetközi verseny győzteseinek hangversenye: amikor Kovács Lóránd, a fuvolások első he- A megnyitó díszhangverse- lyezettje, a Magyar fúvósötös nyen, október 4-én az olasz és Hamari Júlia az énekver- származűsú amerikai karmes- seny dal-kategóriájának első tér, Mario di Bonaventura ve- helyezettje mutatja be műso- zényli a Miskolci Szimfonikus rát a zsűri után Miskolc kö- Erzsébet Musica festiva, Gár- Zenekart. Ezt követően 7-én a zönségének. Ezt követő Bartók tíonyi Zoltán Szimfónia és a város legrégibb műemlék épít- Béla emlékestet rendezünk. A lengyel testvérváros, Katowice létében, az avasi templomban koncert érdekessége, hogy el- zeneszerzőjének, Romanowski- rendezünk koncertet, melynek hangzik Illyés Gyula Bartók nak Contrastok című művét, orgonáját a nyár folyamán verse, az ünnepi megemléke- Az est szólistája Gál Károly részben felújítottuk. A hang- zést Denijs Dille prof., a Bar- hegedűművész lesz, aki Szy- versenyen Händel két orgona- tók Archívum osztályvezetője manowski II. hegedűversenyét versenyén kívül Ünnepi zsol- tartja és fellép a szerző öz- szólaltatja meg. tárát, továbbá Mozart Exsul- vegye, Pásztory Ditta is. F. A. Versengő városok Képernyőre kerül Kazincbarcika és Várpalota A televí-ió if-ilisági osz­A ILlLVi^lU tálya gon_ dozza a „Versengő városok” című, máris nagy népszerű­ségnek örvendő műsort. A figyelmes televíziónéző szíve­sen emlékszik vissza a soproni és veszprémi fiatalok nagy ve­télkedőjére. Sokoldalúság, fel­készültség és nagy ügyszere­tet jellemezte ezt a műsort. A nézőközönség hiteles és igen szép keresztmetszetet kapott a majdnem azonos zsánerű városok kulturális életéről, helytörténeti kutatásairól és sok egyéb „helyi” érdekes­ségről. Most ez a műsor-típus szü- kebb hazánkban, Borsod me­gyében lel „működési” terü­letre: Kazincbarcika megyénk és hazánk legfiatalabb szo­cialista városa verseng Vár­palotával, Dunántúl szépen fejlődő új bányavárosával. A televízió ifjúsági osz­tálya ezt a műsortípust az­zal a céllal indította útjára, hogy az 50 ezer lélekszámnál alacsonyabb városok fórumot kapjanak, s a fejlődésben levő kisebb városok fiataljai be­mutathassák képességeiket, tehetségüket, munkaszerete­tüket. A versengés során erő­södnek a városok ifjúsági kö­zösségei, jobban egygyé ko- vácsolódnak a szocialista bri­gádok, a kórustagok, a szín­játszó együttesek, a diákkörök, a művelődési-klubok. A műsor szerkesztésére vál­lalkozó ifjúsági osztály mind­ezeken kívül arra törekszik, hogy erősítse a versengő vá­rosok közösségi szellemét, rá­ébressze az ott élő lakókat önnön képességükre, a kul­túrában elért eredményeik nagyságára és színvonalára. Az ország színe előtt zajló ve­télkedés magában foglalja a Ki mit. tud? a Ki miben tu­dós? és a Ki minek mestere? című adások legjobb módsze­reit, s a tehetséges fiatalok felkarolásának jól bevált mó­dozatait. A televízió úgy tervezi, hogy a versenysorozat első perió­dusaiban azok a kisebb vá­rosok kapnak szót, amelyek egyébként ritkán hallathat­ják szavukat. E városok működő szabás-varrás győztesei később bejuthatnak a lyam bemutatásával, nagyobb városok kategóriájá­ban vívandó szellemi csatá- rozók soraiba. A versengő városok egv-egy ágon belül csak azonos műfaj­jal versenyezhetnek. Az el­lenfélnek ugyanezekből a műfajokból kell indulnia, hogy a zsűri egymáshoz vi­szonyítható produkciókat mérhessen össze. Annak idején, “£*• ifjúsági osztálya versengésre hívta fel az 50 ezer lélekszám­valamint Kazincbarcika ta­nácselnöke cs KISZ-titkára összeállították az előzetes programot. A várpalotaiak népi tánccsoportot állítanak lei. Ezenkívül helytörténeti témakörben (az új városoknak nincs még helytörténeti iro­dalma, tehát a „lecke” igé­nyesnek bizonyul) mérik ösz- sze tudásukat a fiatalok. A gimnázium fiataljai politech­nikai eredményeikről sze­retnének tanúbizonyságot ten­ni a kamerák előtt, egy jól tanfo­A kazincbarcikaiak erős­áramú villanyszerelésben ta­núsítható tudásukat szeret­nék bemutatni — technikumi szinten. A kémia tárgyköré­ben szintén vetélkedni kíván­nak — egészen a mérnöki szintig. Ezen kívül versmon­dókat vonultatnak fel a bar- cikaiak. Mindkét fél együtte­sen javasol — nem kötelező jelleggel — művészi torna be­mutatót, s öt-nyolc perces film készítését, annak levetítését a zsűri, illetve a televíziónézők nál kisebb varosokat, egyik exőtt. feltétel az volt, hogy legyenek kezdeményező városok, és ezek jelöljék ki partnereiket, amely városokkal szellemi csatát kívánnak vívni. Vár­palota hasonló körülmények között épül, mint Kazincbar­cika. Az adottságai is nagy­jában egyezőek. Így érthető, hogy Várpalota Kazincbarci­kát hívta ki a nagy nyilvá­nosság előtt lefolytatandó szellemi csatározásra. A javasolt témák így lát­szatra soványnak tűnnek. De amint Szabó Elemértől, a barcikai tanács művelődés- ügyi osztálya helyettes veze­tőjétől hallottuk: nagy a ké- szülődési iram, s már most a verseny előtt fél évvel sok jó elképzelésük van a kissé „ne­héznek" látszó témák játé­kossá tételére, oldására. Természetesen a tippek idő­A két város között már közben változhatnak és gya­megtörtént az első tanácsko­zás. Az indítványozó varos ta­nácselnöke és KISZ-titkára, rapodhatnak. A televízió ja­vaslat-gyűjteményében is ol­vashattunk néhány jól értéke­síthető ötletről. Például a versenyzőnek jogában áll az ellenfél városából olyan öt­perces filmet, fotóösszeállí- tást, vagy rajzos riportot ké­szíteni, amely az illető város fonákságait mutatja be. A program, érzésünk sze­rint, bővíthető művészeti pro­dukciókkal. Jövő év márciu­sában kerül sor a nagy vetél­kedőre, addig van bőséges idő ahhoz, hogy a „kötelező” műsorszámokon kívül sok egyéb színes műsor összeáll­jon. így a televízió szerkesz­tőinek könnyebb lesz a válo­gatás a színes anyagok arze­náljában. Felelősségi eljes munkára vállalkoztak a ka­zincbarcikai fiatalok. Sok mil­lió néző előtt kell vallaniuk új városukról, szakmai felké­szültségükről és múvészet- szeretetükröl. Várpalota vá­rosi jelleggel korábban ke* rült a térképre, mint Kazinc­barcika. így kulturális tra­díciói régebbiek. Következés­képpen Kazincbarcikának jól fel kell készülnie erre a ne­mes versengésre. S mindazok, akik illetékesek a fiatalok fel­készítésében, tekintsék fel­adatukat „országos” megbíza­tásnak, mert a zsűrin kívül sok százezer szemtanúja és kritikusa lesz ennek a vetél­kedésnek. Párkány László Később a tsz-irodán beszél­gettünk ezekről a dolgokról. Az elnökhelyettes maga sem ta­gadja: volt idő, amikor az asszonyok igazán minden mun­kából kivették részüket, s igen sokat dolgoztak. — Igen ám, de ma már — mondja az elnökhelyettes —, jó, ha reggel 8-ra kimennek a földekre, s öt óra után már senki sincs ott! Ha valami változott, akkor magukban is keressék az okot; No, igen, az biztos, hogy a megbecsülés elsősorban a jó munka után jár. Csakhogy ne felejtsük el azt a tizenöt évet. S ezek az asszonyok nem fia­tal menyecske fejjel álltak be akkor sem. Az idő halad, s nem helyes, ha az évről évre fejlődő, terjeszkedő, egyre na­gyobb üzemmé váló gazdaság megfeledkezik az alapítók ki­tartó, áldozatos munkájáról. Hiszen ami ma van, nekik is köszönhető. A gazda maga a tagság. S jogos igény, hogy mindenről tudni akar, arról is, ami manapság a gépesített nagyüzemben, az adminisztrá­ciók szövevénye között törté­nik. Olyan igény, amelyet a vezetőségnek kötelessége kielé- gítenij Adamovics Ilona — Valahogy másként van most, mint évekkel ezelőtt. — A vezetőség tagjai egy­más közt intézik a dolgokat. — Nem tájékoztatnak min­ket semmiről..; — Sokszor az is jólesne, ha kijönne az elnök, s odaszólna a kapátoknak: Jónapot, asszo­nyok 1 Árad a panasz. Mert nem jó, ha ezt, azt, a tagok csak hallo­másból tudják meg. Ezek az asszonyok nem öregedtek meg annyira, hogy ne érdekelné őket minden, ami a gazdaság­ban történik. Aztán a munkaversenyre te­relődik a szó. Az asszonyok­ban van lendület, de.:. — Volt itt egyszer egy fia­tal mezőgazdász nő. Az szer­vezett brigádot, de csak fiata­lokat vett be. — Mi már nem kellettünk.­Ez is sérelem, s nem is kicsi. Mert ezek az asszonyok ma is szívesen versenyeznének, csak meg kellene szervezni őket. ■ ne. — Sokat dolgoztunk a ti­> zenöt év alatt. A gyerekek már r- itt nőttek fel, a közösben. A- lányom az iskola után ide jött r- dolgozni, itt. is ment férjhez egy traktoroshoz. t t — Én is négy lagzit csinál­■ tam már, mióta a Táncsicsban 1- vagyok — tér ki a maga dől- 1 t gaira Kovács Pálné. r • — Úgy, úgy, nagymamák lettünk a közösben .;. Lelik néni már két éve , t nyugdíjas. Azelőtt évente meg- 5 volt az 500 munkaegysége, de a. I; ma is megfogja még a munka j. ■ végét. Úgy kétszáz munkaegy- ' ség most is „kijön” évente. Azt hihetné az ember, hogy í. az idős asszonyoknak elég már : 1 a maguk dolga. Elfáradtak, ■ megtették a magukét a tsz I I alakulásának hőskorában, s ' 1 most már csak éldegélnek. ' Csakhogy nem így van ám. Né- i hány bemutatkozó, tájékoztató mondat után szinte felszakad- ü- nak a panasz folyamának zsi- s- lipjei. r A heves szél megrázza a dió fa ágait, s az érett termé koppanva hull a földre. Egy egy szem begurul a disznóka rámba, s a kétmázsás hízó jó ízűt roppant rajta. A tanya mellett terül el : miskolci Táncsics Tsz zöldsé ges földje. Asszonyok kapál gatják a zellert. Két különvál csoport. Elől az idősebbek mögöttük vagy tíz fiatal lánj és asszony. Kovácsné kiskabátot kötőt derekára, elől bogozta össze a: ujját, ötvenen felül megártha ez a metsző őszi szél. Lelikné a tanya lakója, ma már nyug díjas tsz-tag szintén ott hajla dozik a kapanyél mellett. Szót kellene váltani, de ■ heves szél elkapja a hangol összekuszálja a jegyzetfüze lapjait. Betelepszünk hármai a tanyasi ház konyhájába. A két asszony alapító tagja: Táncsicsnak. — Eleinte nehéz volt — be szél az indulásról Lelik Imre Emberek a közösben Csak ejjy Az idei szőlőtermés — és néhány tanulság a jövőt illetően A termés rsem less rasas — Kései szüret várható gyorsabb a minőség javulása is. Itt van például a 108-as tábla. A legutóbbi fokolás csaknem 17 százalék cukrot mutatott. A sav viszont már nem éri el a 16 százalékot sem. A minőség javulása általá­nos, s átlagosan véve 11—14 százalék volt a cukor mennyi­sége szeptember 23-án. (Azóta tovább tart a szép, napfényes meleg idő, tehát a minőség még jobb!) — Ezt az átlagot, vélemé­nyem szerint, egész Tokaj- Hegyalja viszonylatában elfo­gadhatjuk. Természetesen a muskotály fajták és a hársle­velűéi? cukortartalma felülmúl­ja' a többiekét. Nekünk az a véleményünk, hogy ha ilyen kedvező marad az időjárás, ok­tóber- közepére eléri a cukor- tartalom a 18—20 fokot — ezt Tokaj-Hegyalja átlagában ért­jük — és ha így lesz, október közepe táján meg is kezdődhet a szüret. Természetesen mi is, — mások is —, arra törek­szünk, hogy ha az idő engedi, hagyjuk javulni a minőséget. Tehát ez évben mindenképp kései szüret várható. Természe­tesen erre, különösen a na­gyobb területekkel rendelkező állami gazdaságokban és ter­melőszövetkezetekben fel kell készülni! Egy tényezőt különös öröm­mel emleget Lengyel Béla: —• Ami különösen biztató, hogy megállt a fürtök kezdődő rothadása. Megállt az alsó sző­lőszemeknél. S éppen a mosta­ni kedvező őszi napok alapján reméljük, hogy teljesen meg­szűnik ez a veszély is. S ha megszűnik, ha derűs napok kö­szöntének ránk, az aszútermés is jelentős lesz, különösen a déli fekvésű területeken, tehát a Tokaj-hegyaljai szőlősterü­let jelentősebb részén! Hol ártott a peronosspóra? — Sokan emlegették és a mi véleményünk szerint alap­talanul eltúlozva, hogy „szüre­telt a peronoszpóra”. Meg kell mondani, ez túlzás — állapít­ják meg a kutatóintézet szak­emberei. Lényegesebben csak ott okozhatott kárt, ahol elmulasz­tották a mindenkor az időjá­rás meghatározta védekezést. S ott, ahol valamilyen oknál fogva erre nem készülhettek fel. A gyakori nyári esőzések, s főleg a virágzás időszakában hullott csapadék természete­sen fokozták a peronoszpóra- veszélyt. Mi azonban, s az ál­lami gazdaságok, a termelőszö­vetkezetek többsége is, idő­ben és ismételten permetez­tünk, s — ami igen fontos té­nyező! — a fürtöket is perme­teztük, de ezzel párhuzamosan elvégeztük a porozást is! Persze, — mint Lengyel Bé­la mondja —, a kielégítő vé­dekezés nem volt könnyű do­log. Volt olyan tábla, amelyet kilencszer permeteztek meg. S olyan kisebb kísérleti parcel­lákon, ahol 'csak három-négy permetet kaptak a tőkék, bi­zony valóban sok kárt tett a peronoszpóra. Azonban az ilyen terület egész Tokaj-Hegyalján elenyésző! S amit még a szakemberek megállapításaiból feltétlenül meg kell említeni: — A kedvezőtlen nyár, a sok veszély ellenére Tokaj- Hegyalján az idén is jó termés várható, sőt, a mostani kedvező időjárás alapján azt mondhat­juk; jó lesz a minőség is. Olyan, hogy a termésből ér­lelt borok tovább növelik majd Tokaj-Hegyalja jó hírét az egész világon. IXéhónr fontos tennivaló — Egy dolgot azonban hadd jegyezzek meg, s ezt mind a szőlőtermelőknek, mind az il­letékes szakembereknek egy­aránt üzenjük — fűzte a be­szélgetés végéhez a szakember. — Kiderült (s főleg a szőlő- termeléssel nagyobb területen csak az utóbbi időben foglalko­zó termelőszövetkezetekben okozott gondot), hogy nem vagyunk eléggé felkészülve a kedvezőtlen, az ideihez hasonló időjárásra. A csobaji termelő­szövetkezetben például csak annyi gép áll rendelkezésre, hogy legfeljebb 18—20 napon­ként tudnak permetezni. A nyáron viszont a szőlő 4—5 na­ponkénti újrapermetezést igé­nyelt. S ahol ezt nem képesek elvégezni, ott természetesen sokat árthat, — ártott is — a peronoszpóra, a lisztharmat egyaránt. Ezen bizony érdemes elgon­dolkodni! Tokaj-Hegyalja re­konstrukciója egyre gyorsabb. Egyre több az összefüggő szőlő- terület, a nagyüzemi tábla To­kaj-Hegyalján. Ez viszont a járulékok biztosítását is igény­li. Feltétlenül több gépi per­metezőre van szükség. Lega­lábbis annyira, hogy ha szük­séges, 6—7 naponként minde­nütt újra permetezhessék az egész területet. S még egy szakmai tanács a szakemberek­től; feltétlenül nagy gondot kell fordítani a fürtök perme­tezésére virágzás idején. Ha esős az időjárás 1 százalékos bordói lével, vagy más, ennek megfelelő értékű vegyszerrel! Mert lehet, hogy a leveleken még nem jelentkezik a veszélyt jelentő „olajfolt”, de a — kü­lönösen virágzásban levő — fürtök már veszélyben vannak! Ez a helyzet ma Tokaj-Hegy­alján a szüret előtt. Remélhe­tően — ahogy a szakember, a szőlőtermelő, s mindenki kí­vánja —, továbbra is jó lesz az időjárás, és a kedvezőtlen nyár ellenére, éppen a hozzá­értő munka nyomán, jó lesz a szüret mind mennyiségileg, mind minőségileg. Barcsa Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom