Észak-Magyarország, 1965. október (21. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-24 / 251. szám
4 ÉSZAKMAGYAROKSZÁG Vasáruaij, 1965. október 24, %r a televíziót mezőkövesdi ankét tapasztalatai és tanulságai A Magyar Rádió és Televízió pártbizottsága, a televízió szakmai vezetőinek bevonásával, országos jellegű közvéleménykutatáson keresi a választ arra, hogy a különböző foglalkozású társadalmi rétegek miként vélekednek a televízió munkájáról. Borsod megyében Mezőkövesden tartottak a közelmúltban ilyen jellegű megbeszélést, amelyen a járás községeinek, termelőszövetkezeteinek képviselői tolmácsolták lakóhelyeik, szövetkezeteik dolgozóinak álláspontját. A vizsgálódás sokirányú, kutatják, hogy miként vélekednek a tájékoztató munkáról, a televízió direkt és indirekt formában végzett politikai tevékenységéről, vezető emberek interjúiról, a „televízió pártpropagandájáról, elvi politikai műsorairól, termelési és ismeretterjesztő adásairól, s nem utolsósorban a szórakoztató műsorokról. A tanácskozás igen színes, érdekes volt, érdemes az ott szerzett benyomásainkat, a levonható tanulságokat, legalábbis a legfőbb vonatkozásokban. mintegy reflexióként elmondani. Tudat íormálás Első témacsoportként a vezető emberek interjúival, a televízió politikai tudatformáló munkásságával kapcsolatos kérdéseket ragadjuk ki. Igen jóhatásúnak mondták a felszólalók a párt- és kormányvezetők nyilatkozatait. Elmondták, hogy a falusi dolgozók szívesen hallgatják, ha a legfelsőbb állami, vagy pártvezetők adnak közvetlen tájékoztatást a televízió nyilvánosságán keresztül különféle termelési, gazdasági, politikai kérdésekről, de szívesen vennék, ha időnként alacsonyabb szintű vezetők is megjelennének a képernyőn, hasonló tájékoztatásra, és végül: (igen megszívlelendő kívánság) örülnének, ha meghatározott időn belül a televízió bemutatná, hogy miként realizálódnak ezek a nyilatkozatok a mindennapi életben. Volt olyan felszólalás, amely azt kívánta, hogy több legyen a televízióban a közvetlen politizálás, többet foglalkozzék a párt politikájával, az egyes párthatározatok végrehajtásának állásával. Szilárdan foglaljon állást a televízió ezekben az adásokban a párt politikája mellett. Más felszólaló inkább a közvetett, szórakoztató, élvezetesebb módon, film, televíziójáték, színmű közbeiktatásával végzett politizálásnak híve. De többen leszögezték a. párt álláspontja melletti szilárd kiállásnak szükségességét. Szorosan kapcsolódik ehijez a témakörhöz az a kívánság, hogy a televízió műsora differenciáltabban szóljon az egyes nézőrétegekhez, legyenek rélegműsorok, cs itt hangzott el az a helyes javaslat is. hegy nem kell minden műsort végignézni; például a magasabb intellektust kívánó szatirikus műsorokat nem minden nézőnek szánják. Jelentkezett az a kívánság, hogy az életet, annak különféle jelenségeit izgalmasan, érdekesen mutassa be a tv. Többen kérték, éppen az élet izgalmas megmutatása érdekében. hogy a televízió ne csak eredményeket mulasson meg. hanem azt az utat is, ahogyan például egyes községek, intézmények az eredményekhez eljutottak. Mutassa meg például azt, hogy nagyobb arányú társadalmi munkát púként szerveztek, vagy hogyan jutottak el családi ünnepségek közös, állami megszervezéséhez. Sok szó esett a tudatformálásról is. Kérték, hogy a húsz év eredményeit rendszeresen mulassa be a televízió. elsősorban a fiataloknak, hogy ne csak a szülőktől hallják, hanem a kép, a film is győzze meg őket és segítse tudatuk formálását. Igen helyesnek ítélték tudatformálás szempontjából a dunai árvíznél tanúsított helytállás bemutatását. Többen elmarasztalták viszont a hazalátogató disszi- densek túlzott reklámozását. A tudatformálás! kérdésekhez szorosan kapcsolódik az ifjúság nevelésének problémája.. Volt, aki szóvá tette, és ezt, többen helyeselték, hogy a televízió egyes munkatársai magatartásukkal is ^jutassanak jó példát az ifjúmunkásság- nak, amikor egy-egy községbe, szövetkezetbe kiszállnak, másrészt a képernyőn tanúsított magatartásukkal segítsék a fiatalok ízlésbeli fejlődését. Áltálában több bírálat, illetve elismerő szó érte a televízió ifjúsági műsorait, és különösen sokat foglalkozott a tanácskozás a gyermekműsorokkal, kérve, hogy azok legyenek mind színesebbek, különösen a vasárnap délelőtti adásidőben, amikor egy-egy jólsikerült műsorösszeállítás hosszasan lékötheti a gyermekeket, tartalmasán tölti ki délelöttjüket. ' Szórakozó« A tudatformálással kapcsolatban többen érintették a színházi közvetítések szerepét is. A felszólalásokból kitünően, a falusi tv-nézők igen szerelik a színházi előadásokat, szívesen fogadják azokat a képernyőn, de az előadásokhoz fűzött színházi jegyzetekről már megoszlottak a vélemények. Volt, aki teljesen elvetette szükségességét; volt, aki előre kért tájékoztatást a darabról, a könnyebb megért- hetés végett. Igen jónak találták például a közelmúltban sugárzott Lope de Vega darabot, A hős falu-t. Ugyancsak szeretik a televízió- játékokat is, például Berkesi András Matematika című játékát minden résztvevő úgy emlegette, hogy a községben nagy tetszést kellett. Többen szóvá tették tájleírások, útirajzok, beszámolók kérdését is, mondván, hogy szükség van külországok ismertelésére, mint például Boldizsár Iván sorozata, de lehetőleg úgy szerkessze a televízió ezeket az útibeszámolókat, hogy az minden nézőnek hasznára váljék, és ne csak egy szükebb réteg élvezhesse Más hozzászóló szóvá tette, hogy ne csak a külföldet, hazánk szép tájait is . ismertesse meg a televízió többmilliós nézőtáborával. A filmekről szinte minden felszólaló beszélt. Általában sok kifogás hangzott el, konkréten említettek elmarasztalóan egyes filmeket, és összességében a televízió filmműsorával elégedetlen volt minden felszólaló. (E kérdésről a későbbiekben külön szándékozunk írni, ezért itt részleteiben nem elemesük.) Szó esett természetesen a milliók által várt sportközvetítésekről, s többen elmondták, hogy részben kevésnek tartják, részben pedig egysíkúnak a televízió sportműsorát, mert vannak sportágak, amelyeket teljesen elhanyagolnak a labdarúgás kedvéért. Többen szóvá tették, illetve dicsérték a Televízió Híradó friss hírszolgálatát, és néhány hozzászóló foglalkozóit az iskola- televízió kérdésével is. Mezőgazdasági -« dekesek legyenek, mint az ipari jellegű műsorok, hogy lekössék a nem mezőgazdasági foglalkozású nézőnek a figyelmét is. (Figyelemreméltó adat, hogy például Mezőkeresztesen mintegy 550 televízió van, az’oknak 85 százaléka parasztok lakásaiban. Tehát, van kihez szólni az adásokban!) Néhány tanulság Mint a fentiekből is kitűnik, sokféle megjegyzés és igen sokféle kívánalom hangzott el. Vz alapjában nagyon helyes ,;özvéleménykutató tanácskozásnak volt talán egy hibája, amely meghatározta az egésznek a profilját. Nevezetesen, hogy valamennyi felszólaló' kizárólag a falu. a mezőgazdasági jellegű területek lakóinak szemszögéből nézte a műsort, és így hangozhatott el egy-két olyan kívánság is. amely ösz- szevetve # az egyéb lakossági rétegeknél felbukkanó óhajokkal, és főleg a televízió lehetőségeivel, megoldhatatlannak, irreálisnak látszik napjainkban. A tanácskozás mindenképpen sok tanulsággal szolgáit. Megmutatta azt is, hogy napjainkban talán már kevés is a Magyar Televízió adásideje, és a sokféle hiba felemlegetése njellett arra is rámutatott, hbgy egyre szélesednek az igények, mind töbrétű lesz a közönség műsor-kívánsága, és sajnálatos módon mindent este, csúcsidőben szeretne látni. A televízió bizonyára sok észrevételt, javaslatot hasznosítani tud. Például, az egyes vezetők interjúi realizálódásának bemutatását. De sokkal nehezebb feladatot jelent a differenciáltabb műsorszerkesztés, hiszen napjainkban egyaránt szói a televízió városi és falusi dolgozókhoz, egyetemi tanárhoz és csak a legszükségesebb alapvető iskolázottsággal rendelkező falusi dolgozóhoz. Nem is lehel megtalálni mindvégig a közös szintet, mindig lesznek adások, amelyek magasabb intellektust kívánnak, és adódnak olyanok is, amelyek tanultabb embernek talán unalmasnak hatnak. Éppen ezért szükséges a műsorban való válogatás. És amikor mindinkább szélesedik a televízió nézőinek falusi és városi tábora, amikor már ankéton is rétegműsorok sugárzását kívánják, és differenciáltságot emlegetnek, feltétlenül szükséges, hogy művelődési otthonok, televízióklubok. egyéb vidéki népművelési fórumok megtanítsák a közönséget arra: válogatva, igényesen, érdeklődési körének és műveltségi szintjének megfelelő szelektálással nézze a televízió adásait. Benedek Miklós KALÁSZ LÁSZLÓ: OyöíolöRi verseiméi a humort szerelem csak á porodotfc- keserű énekem tűzbe veled ott ríhatsz igazán pernyévé kun korodé felcete levegőd ott lesz valóban fekete rádfújok: széthullsz , s perdülök táncra s forogván semmi-világba sodor e magam-kavarta vihar s dalolok új dalokat verseim temetésén: „hó-rukk” — az első igazi emberi szót a humbrt szeretem csak otromba vicceit s drámáit a történelemnek ha tudom: elfeledem a humort szeretem csak az ácsok kőművesek humorát nem megírt tréfáikat csak amit kicsihol a munka maca mélykútú szellemükéi szeretem s életem s életüket és azt. hogy ezt szeretik egyedül maguk is. 175 éves a magyar színművészei A Magyar Színházművészeti Szövetség: ünnepi köszöntője HARC ITT AY ATTILA: Ellesem egy nepoilat Ugye, milyen szép. mikor hasad a sötétség és gyöngédség ül még a tájon? Tudom, gtfakran látod ilyen formán, mert korán köszöntőd a napot. Látom azt is, hogy álmos szemékkel, de dolgos kezekkel munkába sietsz......... Hallgat még a csönd, a néma derengés varázsa, csak cipőd koppanása. halad, a köveken. — de Nem fáradtál még el . Erőd. csodás magasság, hol a boldogság futó életedből? Hogy ezt is megkapja a lüktető szíved, örök szeretet és az egész élelemet Neked adom! 1790. október 25. Ezen a napon a budai Várszínházban felgördült este a függöny és megkezdődött egy előadás. Kelemen László és társulatának előadása, amikor Simái Kristóf „Igazházi, vagy egy kegyes jó atya” című „mulatságos játéka” került bemutatásra. Az első hivatásos magyar nyelvű szinielő- adás volt ez, a hivasásos magyar színjátszás és egyben a magyar színművészet születésnapja, amelynek ma 175. évfordulóját ünnepeljük. Százhetvenöt esztendő nem túlságosan nagy idő sem egy nép, sem egy nép művészetének történetében, kiváltképp akkor nem, ha arra gondolunk, hogy a most következő tavaszon fogjuk megünnepelni az európai színjátszás megszületésének kétezeröt- századik évfordulóját, vagy éppen arra, hogy alig egy esztendeje ünnepeltük Shakespeare születésének négy- századik évfordulóját. E hatalmas évszázadok mellett bizony eltörpül a szerény százhetvenötös szám. Számunkra azonban, a magyar színművészet munkásai és a ma,gyár közönség számára, mégis igen jelentékeny évforduló ez, hiszen ezen a napon a magyar színművészet a felvirágzás útjára lépett, amikor egyben belekapcsolódott a 2500 éves európai színjátszás vérkeringésébe, ahogy ez alatt a 175 esztendő alatt vált a magyar színjátszás elidegeníthetetlen részévé Shakespeare. a nagy brit drámaköltő is. A történelmi fordulópontok az átélő kortársak szemében többnyire nem mutatnak észrevehető változást, főleg nem egyetlen naphoz kötötten. Amerika felfedezésének napján nem sejtették az emberek, még maga Kolumbusz sem, hogy a későbbi történet- írásban e nap szerepel majd az újkor kezdeteként. Azon az emlékezetes várszínházi estén azonban, ma 175 eszten- deje, nem így volt. Az est valamennyi részvevője, a művészek csakúgy, mint a közönség, mélyen átérezte, hogy történelmi esemény részese* hiszen hosszú és nehéz harc eredményeképpen született meg ez a bemutató előadás* Hosszú harc eredményeképpen, amelyet a nemzeti nyelv és a nemzeti kultúra felvirágoztatása érdekében folytattak az akkori magyar közélet legjelesebbjei. S a nemzeti nyelvért folytatott harc ebben a korban politikai harcot is jelentett, hiszen az akkor már több mint 200 esztendős Habsburg-uralom a magyar népet már-már nemzeti létében veszélyeztette. A magyar hivatásos színművészet: tehát politikai harcban született, s e létrehozó harc későbbi színháztörténetünk legnemesebb törekvéseinek is állandó kísérője lett. Ugyanezeknek a törekvéseknek jegyében próbálták a Tanácsköztársaság néhány dicsőséges hónapjában is átszervezni a magyar színjátszást, ahogy ezeknek a törekvéseknek jegyében teremtettük meg a felszabadulás után az új, most már az egész magyar néphez szólni akaró szocialista színjátszást is. így vált és válik a magyar hivatásos színjátszás megalakulásának 175. évfordulója a mai magyar színművészet nagy ünnepévé. Kelemen Lászlóra és társaira pedig emlékezzünk soha el nem múló igaz szeretettel és tisztelettel. VÉR ANDOR: .Guifa Covaf Lapídcm' Régi, szép latin mondások bukkannak A zsonganak bennem, nem múlnak ei sohasem; most például az eszemben ez a mondat koppan-cseppe! „Gutta cavat lapidem”. Vájja a csepp a követ, hull a csepp a kemény kőre, lassudan mállasztja szét. Millió csepp hogyha ráhull. nincs kő, amely meg nem lágyul . . Példázatnak is be szép! Az ember is kőpáncélt hord, mintha örvös állat volna, agy a-szive-kőkemény, érzéketlen és részvétlen, néha bizony szinte kétlem, hogy hús-vérből van szegény. Renyhe agyát mozgassák meg, hogy benne egy értelemnek hő fényei gyúljanak s — mint kőre kipp-kopp — a cseppc szivére is a szeretetnek jó szavai hulljanak! Ébredjen fel babonák és csökevények kőálmából, melyben oly rég szendereg, mint követ csepp, vájja, vagja igaz és jó szomjúsága, legyen végre emberebb! adások Mit igér az 1966. évi Borsodi Nyári Egyetem? még színvonalasabb lesz, mint az előző volt. Újdonságnak számít, hogy a jövő esztendőben nem lesznek előadások. A témákat írásos formában kapják kézhez a hallgatók, s ki-ki ideje és érdeklődésé szerint ismerkedhet meg az anyaggal. Ez a módszer lehetővé teszi a vitafórumok alakulását, általában a vitatkozás szélesebb körben történő kibontakozását. Német—lengyel—cseh nyelven jelennek meg az előadások. A fordítás színvonaláról fővárosi lektorátusok gondoskodnak. A résztvevőkre vonatkozóan egyelőre annyit tudunk elmondani, hogy mintegy 160 vendéget várnak a következő Borsodi Nyári Egyetemre hallgatóként. Németek, lengyelek és csehek . érkeznek hozzánk, de jelen pillanatban tárgyalásokai folytatnak szovjet, török, bolgár és nyugatnémet csoportok képviselőivel. A program kialakításával kapcsolatban érvényre jutott az az általános elv. hogy műszaki jellegűnek kell lennie az előadás-sorozatnak. A július 11-én kezdődő, 14 napos időtartamra tervezett nyári egyetem programja gazdagnak ígérkezik. Mindenekelőtt a 125 éves Tudományos Ismeretterjesztő Társulat természet tudományos munkálkodásával ismerkedhetnek meg a hallgatók. Egy előadás bőségesen tárgyalja majd a műszaki felsőoktatás helyzetét, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen folyó tudományos kutatómunkát. Készül egy előadás Miskolc város történetéről. A hallgatók megismerkedhetnek Miskolc-Tapolca fürdőhely kialakulásával, . s megtekinthetik a II. Északmagyarországi Területi Képzőművészeti Kiállítás anyagál. Előadás hangzik el az aggteleki cseppkőbarlangról, a diósgyőri vasipar keletkezéséről, és fejlődéséről, a diósgyőri vár történetéről. A Bükk állat- és növényvilága szintén témája lesz a Borsodi Nyári Egyetemnek. Újdonságnak és érdekességnek számít az, hogy egy jelentősnek tervezett előadás hangzik majd el a borsodi ipar és mezőgazdaság exporttermékeiről. Az előadással párhuzamosan kiállításon ismerkedhetnek meg a nyári egyetem hallgatói Észak-Magyarország exporttermékeivel. Távlataiban vizsgálva ezt a rendkívül hasznosnak ígérkező programot, gazdasági eredményeket is várhatunk ettől az előadástól, illetve kiállítástól. A sárospataki vár történetével, Tokaj szőlő- és borkultúrájával ezúttal is foglalkozik a nyári egyetem. A tavalyi igényeknek megfelelően a matyó népművészet is bekerült a gazdag program-sorozat pontjai közé. Itt újdonságnak számít az, hogy egy színes matyó, lakodalom bemutatása egészíti ki a folklo- risztikus programot. A Borsodi Nyári Egyetem hallgatói számára levetítik a 111. Miskolci Filmfesztivál díjnyertes alkotásait. Ä program összeállítói arra is gondoltak, hogy a résztvevők minél többet kirándulhassanak. pihenhessenek és művelődhessenek. Az ilyenfajta igények kielégítésére múzeumi séták, barlanghangversenyek, természetjárások, templomhangversenyek, hely- történeti kiállítások megtekintése szolgai majd. A tavalyi tanulságok már most arra serkentik az intéző- bizottságot, hogy jobb szálláslehetőséget biztosítson a nyári egyetem hallgatóságának. S mivel ilyen korán elkezdődött már a Borsodi Nyári Egyetem különböző problémáinak gondozása, várható, hogy a prospektusok, plakátok időben elkészülnek és eljutnak rendeltetési helyeikre. Amint Vinczenti Lászlótól, a Borsodi Nyári Egyetem titkárától hallottuk: sokan fáradoznak azon, hogy az 1966. évi második Borsodi Nyári Egyetem sikeres legyen, és jó közérzettel távozzanak el különböző külföldi országokba «s egyetem hallgatói. Párkány LáttzJé adasok A tanácskozás anyagában o, legnagyobb helyet a mezőgazdasági jellegű adások foglalták el. Ez a járás jellegéből és a résztvevők által képviselt, közönségtömegek rétegződéséből folyóan természetes is. Érdemes felfigyelni az egyes észrevételekre, megjegyzésekre. Például elhangzott az a kívánság, hogy a mezőgazdaság gépesítéséről adott riportok legyenek alaposabbak, részletesebbek. Ne csak azt mondják ei, hogy régen háromezer ember végezte el azt a munkát, amit most néhány gép elvégez, hanem mindig mutassák meg a.zt az utal is, ahogyan eljutottak ehhez az eredményhez. Még több kis- filmet kívánnak a mezőgazda- .ság életéből, részben szakoktatási jellegűeket, részben egyes jól működő mezőgazdasági üzemek bemutatását. A közelmúltban sugárzott őszi határjárás című adás, amelyben éppen a mezőkövesdi já- járás is szerepelt, inkább csak figyelemfelkeltő volt, mintsem alaposabban ismertethette volna az egyes szövetkezetek eredményeit, munkáját. Jogosnak látszó kívánalom, hogy a mezőgazdasági adások keretében ne hangozzék el olyan szakelőadás, amelynek követése napjainkban még irreális. Többen kifogásolták a mezőgazdasági adások időpontját., és végül elhangzott; egy olyan javaslat, hogy a! mezőgazdasági munkát bemutató adások is legalább olyan \ szinten tnozogjanak, olyan ér» Annak idején örömmel szá- Jmoltunk be róla, milyen ered- aményes volt az első Borsodi J Nyári Egyetem. A résztvevők .azóta tucatjával küldték el »köszönőleveleiket, és jelentke- J zésüket az 1966. évi nyári • egyetemre. 2 A Borsodi Nyári Egyelem \jól szolgálta tehát a népek ba• rátságát, a testvéregyetemek, J kutatóintézetek, tudományos • pályán dolgozó értelmiségiek •nemzetközi kapcsalatainak .szélesítését. Miskolc város és • Borsod megye tájai, szocia- J lista építése, ipara ismertté • váltak a hallgatók előtt, akik J később országaikban jó hírve- Iröi voltak Észak-Magyaror• szágnak. J A Borsodi Nyári Egyetem • szervező bizottságát ismétel- Jten az a cél vezérelte, hogy ,jó szolgálatot tegyen a nemzetek között kialakuló kapcsolatoknak. > A Tudományos Ismeretter- Jjesztő Társulat Borsod megyei .szervezete, mint a nyári • egyetem gazdája, alapos Jelemzés alá vette az elmúlt évi • tapasztalatokat, s most, ami- 5kor megalakult az intéző bi• zottság, és megszületett az *1966. évi program, már arról »számolhat be, hogy a Borsodi • Nyári Egyetem soron követke- J zö programsorozata zökkenő• mentesebb, gazdagabb és
