Észak-Magyarország, 1965. október (21. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-24 / 251. szám

ÉSZAKMAGYARORSZAU Vasárnap, 1965. október 24. Tűzharc Dj akartában Összecsapott a katonaság az Indonéz KP íei»yveres fiataljaival Há^utafás kínai diplomaták lakásán A Reutei öntése szerinti Djakarta Cfc,yix külvárosában pénteken a hadsereg tisztogat'' műveletei során tűzharc tört ki a katonák és az Indonéz Kommunis ta Párt helyiségei elől1 őrt álló fegyveres fiatalok között. ' és közép-javai biztonsági hely­iről. Bogorban mohamedán tün­tetők elégették Aidilnak. íz Indonéz KP vezetője lek képmását és komm ti nista zászlókat. Alinl Reuter írja. hét ind néziai párt közös nyilatkozat­ban követelte, hogy Sukamo tiltsa be a kommunista pártot. Az Uj-Kína híxnigynökség agy szombati közleményében bejelentette, hogy indonéz ka­tonák csütörtökön erőszakkal behatoltak kínai diplomaták lakására és ott házkutatás* tartottak. Heti külpolitikai összefoglalóik Jobboldali djakartai fiatalok megtámadnak egy kínai egyetemi hallgatót. Botokkal üt­legelik a diákot és halállal fenyegetik; Az indoué • k ona — a képen — hátat fordít a merényletnek. (Az Observer fotója) A Reuter megjegyzi, hogy az, október elejei államcsínykísér- j let óta ez volt az első lövöldö­zés Djakartában. , összetűzések voltok Jáva ( középső részében is, ahol a j kormány csapatai a menekülni I készülő kommunistákat üldö­zik. A djakartai rádió Singapore- ban lehallgatott adása szerint az október 1-i államcsínykísér­letben való részvétel miatt ed­dig a légierő 5 magasrangú tisztjét, az indonéz parla­ment 72 képviselőjét cs a legfelsőbb tanácsadó testü­let több tagját felfüggesz­tették állásából. Sukarno pénteken megbeszé­lést folytatott Suharto vezérőr­naggyal, a hadsereg főparancs­nokával, továbbá a rendőrség főparancsnokával, akik beszá­moltak az elnöknek a djakartai Lemondott uz osztrák kormány Az 1966-os évi költségvetés­ről folytatott tárgyalások ku­darca miatt lemondott az osztrák kormány. Miután a koalíció két tagja, a Néppárt és a szocialisták az alkotmánj*- ban előírt határidőig, pénte­ken éjfélig nem jutottak meg­egyezésre a parlament elé terjesztendő költségvetési ter­vezetről, Klaus kancellár szombaton délelőtt hivatalo­san is benyújtotta a kabinet lemondását Jonas köztársasá­gi elnöknek. A köztársasági elnök a lemondást elfogadta. Az új választásokat előrelát­hatólag február—márciusban tartják. Januárban MSZBT-kongresszus Szombaton délelőtt a Barát­ság Házában ülést tartott a Magyar—Szovjet Baráti Társa­ság Országos Elnöksége. A ta­nácskozás megkezdése előtt a részvevők kegyelettel emlé­keztek meg az MSZBT nemrég elhunyt országos elnökéről, Rónai Sándorról, valamint Sza- kasits Árpádról, az Országos Elnökség tagjáról. Az elnökségi ülésen Kristóf István főtitkár számolt be az elmúlt hónapokban végzett munkáról. A főtitkári beszá­moló megvitatása után az or­szágos elnökség úgy határozott, hogy 1966. január második fe­lében összehívja az MSZBT IV. kongresszusát. Véget ért az ENSZ-közgyűlés általános politikai vitája, ami­vel befejeződött a jubileumi ülésszak első része. Annyi már­is megállapítható, hogy az ál­talános politikai vitában fel­merültek mindazok a kérdések, amelyek jelenleg a világ köz­véleményét foglalkoztatják. Magyar szempontból kiemel­kedő jelentőségű volt Péter János, a magyar külügyminisz­ter felszólalása a vitában. Nemcsak azért, mert e fontos világfórumon .kifejtette Ma­gyarország álláspontját néhány alapvető kérdésben, hanem az­ért is. mert a jelenlegi hely­zet egyik legsúlyosabb prob­lémájának, a vietnami konflik­tusnak a megoldásához igyeke­zett segítséget nyújtani. Péter János azt fejtegette — és egy nappal később az Egye­sült Államok külügyminiszte­rével folytatott több mint egy­órás tanácskozáson is megis­mételte álláspontját —, hogy mindenekelőtt a Vietnami De­mokratikus Köztársaság elleni bombatámadásokal kell meg­szüntetni. Mindaddig, amíg az Egyesült Államok támadó há­borút folytat egy szocialista ország ellen, gondolni sem le­het arra. hogy megkezdjék a tárgyalásokat. Péter János fel­szólalása igen nagy visszhangot keltett a világsajtóban, s poli­tikai körökben egyaránt. A visszhang hatására kérte a találkozót a magyar külügy­miniszterrel az Egyesült Álla­mok külügyminisztere, ami az­ért is jelentős dolog, mert alig van példa rá, hogy általános jellegű nemzetközi kérdésről egy kis ország képviselőjével az Egyesült Államok ilyen magas szinten és ennyire be­ható módon volt hajlandó ta­nácskozásokat folytatni. A világsajtó általában úgy ítéli meg, hogy a 20. ülésszakon határozott sikereket ért el a magyar külpolitika. Egy angol lap, a Tribune egyenesen odá­ig megy, hogy azt. írja, az ENSZ-közgyűlés 20, ülésszaká­nak eddig két nagy eseménye yolt: a pápa látogatása az ENSZ-székhelyen és a magyar külügymin íszter felszólalása. Másik jele a magyar tekin­tély megnövekedésének a vi­lágszervezetben a legfontosabb bizottság, az úgynevezett első­számú politikai bizottság elnö­kévé a magyar ENSZ-delegáció vezetőjét, dr. Csatorday Ká­rolyt választották, mégpedig Magyarország áJláspontja az ENSZ-ben Mi történik Indonéziában? Bonn: minden marad a régiben igen kedvező körülmények kö­zött, amire' ugyancsak érdemes felfigyelni. A küldöttek, — köztük nyugati államok kép­viselői —, szinte egyértelműen meleg hangon nyilatkoztok a magyar küldött tevékenységé­ről. Az ENSZ-közgyűlés eddigi munkájáról egyébként elisme­rő hangon nyilatkozott Gromi- ko szovjet külügyminiszter és Péter János magyar külügymi­niszter is, aki kijelentette, hogy 1957 óta vesz részt az ENSZ ülésszakain és azzal a benyomással távozott New Yorkból, hogy a magyar dele­gáció ez alkalommal határozot­ton jó munkát végzett. A nemzetközi közvéleményt vál toza tlun u 1 t'ogl a 1 kozta t.i á k az indonéziai fejlemények. An­nak ellenére, hogy bizonyos tendencia ma már világosan kibontakozik a meglehetősen zavaros helyzetből, még min­dig nehéz végleges véleményt kialakítani. Úgy látszik, kettős vágányon futnak az események, vagy legalábbis két irányvonalat kell figyelemmel kísérni az indonéziai helyzet alakulásá­ban. Az egyik a tábornoki kar egyre agresszívebb és határo­zottan ellenforradalmi jellegű tevékenysége, a másik Sukamo elnöknek az a törekvése, hogy megpróbálja helyreállítani a régi egyensúlyi helyzetet. Valóban, az országban nem egyértelmű a helyzet; Djakar­tában, a fővárosban az ellen- forradalmi c-rök vannak túl­súlyban, viszont az ország kü­lönböző pontjain a népi erők tömörülnek. A hadsereg vezetői, akik „tisztogatási akciónak” nevezik ellenforradalmi tevékenységü­ket, és önhatalmúan betiltották a kommunista pártot is, a jelek .szerint óvakodnak attól, hogy nyilt összeütközésbe bonyolód­janak olyan népi erőkkel, amelyek az ország különböző részein szerveződnek, Nem lehet figyelmen kívül hagyni a külső erők befolyá­sát sem. A jobboldali táborno­kok nemcsak szimpatizálnak az imperialistákkal, nevezetesen az Egyesült Államokkal, Ira­nern erről az oldalról segítsé­get is várnak. Az amerikaiak­ról megállapítható, hogy rend­kívül intenziven érdeklődnek az indonéziai helyzet iránt és igyekeznek Kina-ellencs irány­ba terelni az ellenforradalmi erőket. Ennek egyik tünete volt az a támadás, amit a kínai kö­vetség ellen intéztek. A kö­vetkezőkben minden azon mú­lik, mennyire lesz foganatja Sukarno elnök felhívásának, amelyben nyugalomra és a rend megőrzésére szólít fel. Nagy figyelmet érdemel a Pravdának a cikke, amelyben arra figyelmeztet, hogy a bal­oldali erők ellen indított haj­szát a különböző imperialista csoportok igyekeznek kihasz­nálni. 3 Nyugat-Európa jelentős ese­ménye e héten: Bonnban hos/- szú huzavona utón végre a parlament megválasztotta Er- hardot kancellárnak. Az ese­mény újszerűsége paradox trió­dán abban van, hogy „minden marad a régiben”. Újszerűnek lehet nevezni a fordulatot, mert hiszen a választások óta szakadatlanul tart a harc a ke­reszténydemokraták különböző csoportjai közölt:. Az Adenauer —Strauss-csoport minden áron megpróbálta megakadályozni Erhard kancellárságát és sze­rette volna kilőni a kormány­ból Schröder külügyminisztert, akinek politikai irányvonalá­val nem értenek egyet. Meg­próbálták lehetetlenné tenni a kormányalakítást Erhard ré­szére, az eddigi koalíciós part­ner, az FDP elszigetelésével its. Egyik manőver sem vezetett sikerre, Erhard megkapta a szükséges szavazatokat és a hí­rek szerint az FDP vezére, Mende megtartja az össznémel- ügyi tárcát. A viszály kodásnak nincs nagyobb politikai jelen­tősége, csupán az, hogy ldde­rült: Adenauer nem töltetlen úr többé a nyugatnémet por­tán. miiiimiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiimiüiiiiiimimiiiiimmiiiiiiimiiiiimiiiiiiiimiiiiiimiiiiiimmiiiiii ■iimiimiiiiiimimiiiimmiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiiiiimtmiiHiiimiiniimmiiiiiHmiiiijiimiiiiiiiiiiimiiimimimiiii A vasutak jövője Dr. Csanádi György köz­lekedés- cs postaügyi mi­niszter, valamint a Magyar Tudományos Akadémia meghívására LouLs Ar­mand, a francia vasutak vezérigazgatója, a Francia Tudományos Akadémia tag­ja, a Nemzetközi Vasútegy- lct főtitkára a közelmúlt­ban előadást tartott a Kia­gyar Tudományos Akadé­mián a vasutak fejleszté­sének távlatairól. Rendkí­vül érdekes előadásának anyagát a Közlekedéstudo­mányi Egyesület miskolci szervezete rendelkezésünkre bocsátotta. Az előadást két részletben ismertetjük. A legfontosabb törvénysze­rűség. hogy napjainkban a fogyasztás növekedése mind több és több fuvarozást igé­nyel. Minél inkább fejlődik a technikai civilizáció, annál nagyobb az egy lakosra jutó lonna/km-teljesítmény. * A tonna/km-teljesjtmény gyor­sabban növekszik, mint az egy lakosra jutó termékmennyiség, minthogy a termelés mind jobb szervezése végett a nyers- anyagókat egyre távolabbról szerezzük be cs a kész termé­keket is egyre nagyobb távol­ságokra fuvarozzuk. Ha például Franciaországot összehasonlítjuk az Ameri­kai Egyesült'Államokkal, meg­állapíthatjuk. hogy az egy la­kosra jutó termékmennyiség az USA-ban kétszerese a fran­ciaországi értéknek, ugyanak­kor pedig a tonna/km-telje- sítmény hatszor akkora, mint Franciaországban. Az egy la­kosra jutó termékmennyiség egész Európában növekszik, de ennél sokka! nagyobb arányban növekedik majd „ tonna/'km-teljesítmény. Hasonló, de még erőteljesebb tendencia mutatkozik az utas/km-teljesítmények növe­kedésében is. , A rohamosan növekvő idegenforgalom egy jellegzetes megnyilvánulási formája korunknak. A biológu­sok ebben egy csökevényét látják az ember nomád őster­mészetének. Valamikor az em­beriség ezt a hajlamát úgy elé­gítette ki, hogy keresztes had­járatokat indított, háborúkat viselt. Ma ennek sokkal kelle­mesebb megvalósítási formája a tömeges idegenforgalom. A feladatokat megfelelően kelt elosztani Arra kell tehát töreked­nünk, hogy a jövőben kielé­gítsük a i rohamosan növekvő Szállítási igényeket. Ez két követelményt támaszt.: az egyik a fuvarozási tevékeny­ség minél nagyobb termelé­kenységének biztosítása, a másik pedig az, hogy minden közlekedési ágazat azokat. a feladatokat lássa cl, amelyekre u legjobban megfelel. Nincs tehát szükség versenyre a köz­lekedési eszközök között, ha­nem a szállítási feladatok meg­felelő megosztását kell megva­lósítani. A közlekedési ágazatok ko­ordinációja a múltban nem vezetett eredményre, sehol sem sikerült jól megoldani. Ma és holnap azonban a koor­dináció, mint gazdasági prob­léma jelentkezik és feltétlenül megoldást kíván. A fő kérdés ebben a szállí­tási önköltség objektív megál­lapítása. Az ezzel összefüggő problémák azonos módon je­lentkeznek, bármilyen is az egyes országok gazdasági rend­szere. Ez az a probléma, ame­lyet nemzetközi síkon is ta­nulmányozni kell. Szükséges, hogy közöljük egymással ered­ményeinket és adatainkat. E probléma eléggé kényes. Ugyanis nagy mértékben a közlekedési eszközök pályájá­nak, valamint a pályák költségeinek problémájáról van szó, amelyet az elek­tronika korszaka előtt nem is lehetett tárgyilagosan és kellő pontossággal vizsgálni. Pél­daként az USA-ban végzett kísérleteket és vizsgálatokat említhetjük, amelyek a köz­utak igénybevételének, ron­gálódásának meghatározását célozták a jármüvek súlyának és sebességének függvényé­ben. E vizsgálatok 25 millió dollárba kerültek, és sok ezer órára volt szükség ahhoz, hogy az eredményeket értékelhes­sék. Ezekből kiderült, hogy a járművek súlya négyzetesen növeli az utak elhasználódá­sát. Csakis az ilyen vizsggála- tok vezetnek világos eredmé­nyekre. Háttérbe szőrű>t a vasút? Az előadó a továbbiak során azzal az ismert jelenséggel fog­lalkozott, hogy a vasút néhány évtizede háttérbe szorult. En­nek két okát jelölte meg. Az egyik az, hogy a vasút univerzális közlekedési esz­köz, mindenféle fuvarozási feladatnak képes megfelelni és „rendkívül veszélyes állapot, ha valaki mindent meg tud tenni, mivel akkor mindent követelnek is tőle.” A jelen korszakban a specializáltak, profilirozottabbak járnak jól. Ma a legtöbb országban azt kö­vetelik a vasúttól, hogy hasz­not hajtson a nemzetgazdaság­nak, anélkül azonban, hogy fi­gyelembe vennék, melyek azok a területek, amelyeken a vasút a legelőnyösebben tudja kifej­teni fuvarozási tevékenységét. Ez az elsődleges oka, hogy a vasutak a legtöbb országban deficitesek. A vasút háttérbe szorulásá­nak a másik oka az, hogy em­berek úgy gondolták: a gép­kocsi később jelent meg a tör­ténelem színpadán, mint a vasút, és éppúgy kiszorítja majd a vasutat, mint ahogyan az eltüntette a postakocsit. Ezért úgy vélték, hogy a vasút­ra fordított pénz olyan, ame­lyet annak az öreg embernek adnak, akinek úgy is meg kell halnia. A mélyebb vizsgálat azonban azt mutatta, hogy a helyzet egészen más: „Húsz év­vel ezelőtt még igen kevesen voltunk, akik megértettük ezt. Ma már szerencsére azt mondhatjuk, hogy az embe­rek gondolkodása e tekintet­ben világviszonylatban is meg­fordult.” Az előadó ezután sorra vet­te azokat a műszaki szempon­tokat, amelyek a vasutak, fej­lesztését ismét előtérbe helyez­ték. Az encígiafelhasználás szem­pontjából a vasút igen elő­nyös helyzetet foglal el egy­részt azért, mert a teljesít­ményegységre jutó energia- fogyasztása igen csekély, más­részt, mert bármilyen eredetű energiát fel tud használni, a villamos energia formájában. Teljesen mindegy, hogy a vil­lamos energia egy vízi (pl. dunai) erőműből, gyenge mi­nőségű barna szénből, lignit­ből, vagy éppen nukleáris energiából származik, a vasút egyformán lel tudja használni. Az atomszakértők ma már egyetértenek abban, hogy nem nukleáris energiával működő mozdonyok szerkesztésévé kell törekedni, hanem a nukleáris energiából nyert villamos energiával kell a vasúti von­tatást megoldani. A jövő va- súlját tehát az olyan villamos vasúti hálózat fogja jellemez­ni, amelyet mindenféle eredetű villamos energia táplál. A jövő a villamos mozdonyoké Az előadó tisztelettel emlé­kezett meg Kandó Kálmánról, hangsúlyozva, hogy ő volt az első, aki megértette, az ipari áram közvetlen felhasználása a vasúti üzemben milyen ha­talmas jelentőségű. Ugyancsak elismeréssel adózott a Magyar Államvasutaknak, mert volt bátorsága 1933-ban megrendel­ni az első ipari árammal haj­tott villamos mozdonyt. Ma már valamennyi korszerű vas­út villamosítása ezen az ala­pon, vagyis az ipari áram közvetlen felhasználásával történik. Kandó zseniális esz­méje ma az egész világon si­kert arat, a Szovjetunióban, Japánban, Törökországban éppúgy, mint Nagy-Britanniá- ban. A La-Manehc csatorna alatti 50' km-es alagutat is ipari árammal fogják táplálni. A villamos mozdonynak, függetlenül az energetikai előnyöktől, van egy másik elő­nye is. Ez ivedig az a lehető­ség. hogy olyan mozdonyokat szerkeszthetünk és gyártha­tunk, amelyek rendkívül cse­kély karbantartást igényel­nek. E tekintetben igen nagy a különbség a belső égésű mo­torokkal működő mozdonyok és a villamos mozdonyok közt. Anélkül, hogy a tudomá­nyos álmodozás vádja érhetne bennünket, a fejlődés folya­mán elképzelhetünk olyan villamos mozdonyokat, ame­lyeknek szerkezete mintegy „óratokba” van betéve, olyan­ba, amelyet csak nagyon rit­kán kell majd kinyitni. A villamos mozdonyok al­kalmasak rá, hogy nagy se­bességgel közlekedjenek. Ma a villamos mozdonyok vala­mennyi kereke hajtott. Tiz évvel ezelőtt két villamos* mozdonyt helyeztünk üzembe, egy BB és egy CC tengelyel- rendezésű mozdonyt. Mind­kettő 300 km/órán felüli se­bességet ért el, bebizonyítva, hogy a villamos mozdony va­lóban nagy sebességre képes. E kísérletek nem voltak ön­célúak, még kevésbé hiábava­lók. Ma már például Tokióból Osakába minden órában olyan vonat indul, amelynek átlagos sebessége 200 km/óra. A Né­met Szövetségi Köztársaság­ban ebben az évben Augsburg és München közt Ugyancsak 200 km/óra sebességű vonatok fognak közlekedni. Az USA- ban Johnson elnök napirendre tűzte n vasutak korszerűsíté­sét, 200 milliárd dollárt irá­nyoztok elő a tanulmányokra és a programban a 200 mér- föld/óra (521 km/óra) sebesség megvalósítása szerepel. Meg­állapíthatjuk, hogy az egy­mástól 200—500 km távolság­ban levő városok közt ma a vasút bizonyul a leggyorsabb közlekedési eszköznek. Mái* szó van róla, hogy a Tokió— Osaka közti vonalhoz hason­lót létesítenek Boston és Wa­shington közt, New York-on keresztül, (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom