Észak-Magyarország, 1965. október (21. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-21 / 248. szám

2 ftSZAKMAGYARORSZÁG Csütörtök, 196S. október?!. Tovább a poliáiliai laelvzei A Pravda az indonéziai eseményekről A szerdai Pravda szerkesz­tőségi cikkben foglalkozik az indonéziai eseményekkel. A hírügynökségek és a vi­lágsajtó jelentése szerint — hangzik a cikk — tovább éleződik a politikai helyzet Indonéziában, foly­nak a megtorlások az or­szág demokratikus erői el­len. Bár Sukarno elnök röviddel szeptember 30-a után, a kor­mány pedig október 6-án nyu­galomra és a rend megőrzésé­re szólított» a szembenálló fe­leket, az utóbbi időben anti­demokratikus kampány indult meg a baloldali tömegszerve­zetek, köztük az Indonéz Kom­munista Párt ellen. A külföldi hírügynökségek október 18-án közölték, hogy a djakartai helyőrség parancs- j noka utasííást adott a kornmu- j nista párt betiltására. Az An- tara hírügynökség állítása sze­rint a kommunista párt, vala­mint számos baloldali lörneg- szervezet betiltása „csupán ideiglenes és csak e szerveze­tek tevékenységének kivizs­gálási időtartamára szól.” A parancs kiadásának ténye azonban azt jelenti, hogy a jobboldali erők a rend­kívüli helyzetet politikai ellenfeleikkel való leszá­molásra akarják felhasz­nálni, miközben semmibe veszik az indonéz nép nemzeti egységének és imperialistaellenes harcá­nak érdekeit. Néhány indonéz lap egyene­sen a kommunista párt és a baloldali szervezetek elleni megtorlások fokozására bujto- gat. Nyilvánvaló, hogy a balol­dali erők ellen indított hajszát nagyszerűen kihasználja a SEÄTO és a CENTO, és ,ez a kampány csupán az imperia­listák malmára hajtja a vizet. Nem véletlen, hogy több ame­rikai lap egész nyíltan felve­tette: az Egyesült Államoknak haladéktalanul hasznosítani kellene az indonéziai esemé­nyek adta lehetőségeket. A Pravda rámutat: az októ­ber 6-i kormányfelhivás azt mutatja, hogy az ország sor­sáért felelősséget érző indonéz vezetők a nemzeti egység helyreállításának lehetőségét nem az erőszakos cselekmé­nyekben és a fölösleges véron­tásban, hanem abban látják, hogy erőfeszítéseket kell tenni a béke cs a nyugalom hely­reállítására. A Szovjetunió mindig poli­tikai és gazdasági támogatós­ban részesítette a szabad In­donéziát, amely sokat szenve­dett a holland gyarmatosítók elnyomása alatt. A Szovjetunió ott állt az indonéz nép mellett, ami­kor az függetlenségéért, Nyugat-Inán visszacsatolá­sáért harcolt, amikor erő­feszítéseket tett nemzet­gazdasága és fegyveres ereje megteremtésére. A szovjet emberek. 1 íven a népek barátsága és testvéri­sége lenini eszméihez, a pro- letárnemzetköziség eszméihez, sohasem voltak közömbösek az indonéz és az Indonéz Kom­munista Párt sorsa iránt. Most, a megpróbáltatás napjai­ban, a Szovjetunióban figyelemmel és nagy ag­godalommal kísérik a ba­ráti Indonéziában történő eseményeket. A - szovjet emberek bíznak benne, hogy Indonézia népe — mint már többször tantije­iét adta — demokratikus úton rendezi a felvetődött nehéz­ségeket. A KISZ pártépítő tevékenysége Évente jónéhány fiatallal erősödik a párt. Rendszerint olyan ifjak kérik felvételüket, akik már dolgoztak a mozga­lomban, tevékeny részesei, formálói voltak valamelyik üzem, intézmény, vagy szülő­falujuk KISZ-életének. őket tehát a Kommunista Ifjúsági Szövetség helyi alapszervezete ismeri legjobban, javasolhat­ja felvételüket, hiszen ráter­mettségüket évekig kamatoz­tatta a mindennapos munká­ban. Csakhogy ez. sajnos, nem mindig ígv történik. Gyakori jelenség még manapság Is: az alapszervezet nem tud ró­la, hogy tagjai közül valaki párttag szeretne lenni. — Tavaly az MSZMP Bor­sod megyei végrehajtó bizott­sága megtárgvalta a nártépítés helyzetét. Akkor jócskán el­marasztalták a KISZ-t, mert nem foglalkozik eléggé egyik legfontosabb feladatával — mondta Cirbvs János elvtárs, a megvei KISZ-bizoltság szer­vező titkára. Történt-e változás ' azóta? fogván foglakoznak mosta­nában a KI8Z-szervezetek a Latin- interiha nem hajt fejet L ive and let live!” — ’— Éljünk és hagy­junk másokat is él­ni! Az Egyesült Ál­lamok egyszerű pol - gárai zömének köznapi éle­tét ez a vezérelv irányítja. A külpolitikai élet fontos posztjain tevékenykedő ame­rikai állampolgárok azonban fittyet hánynak erre, és La- ^tin-Amerikát saját ..száj- i'éük” szerint szeretnék át­alakítani. ..Ami a tied, az az.envém, de ami az enyém, ahhoz semmi közöd” — ilvvin ál­láspontot tükröz az Egyesült Államok képviselőházának szeptember végi határozató, amely törvényesíteni akarja a dominikaihoz hasonló ka­tonai beavatkozást a latin- amerikai országok belüevei- be. Az Eevesült Államok a „kommunista hatalomátvé­tel fenyegető veszélvére” hi­vatkozva foeadatlan próká­torként jogot forrnál rá. hogy akár a legdurvább esz­közökkel is .beavatkozzék más országok belügveibe. ám ugvanakkor mereven el­zárkózik a mind agresszí­vebb külpolitikái véna!veze­tést éró bírálatoktól. A normális diplomáciai kapcsolatokat és a nemzet­közi jogot egvaránt sértő el­lenszenves képviselőházi ha­tározatot ráadásul olvan színben igyekeznek feltün­tetni. mintha az Latin-Ame- rika népeinek érdekeit szol­gálná. Washingtonban, nagy­lelkűséget mutatva a „jó­szomszédi” és a „szövetsége- sí” viszonyra hivatkoznak, valójában azonban a közép­es dél-amerikai országok demokratikus, hazafias erői­nek izmosodása miatti féle­lem diktálja az Efgvesült Ál­lamok legújabb látln-amerl- kaí akcióját. Ténvek bizonvítiák: az imperialista Amerika ural­kodó körei mind jobban ér­zik hogy Latin-Amerikáhan erősödnek a felháborodás szülte ellenállás tömegbázi­sai. Az ellenállást éno az Eev-sült Államok latin- amerikai rvolifilcaí vonalve­zetése. a kéretlen és az ot- romha gyámkodás, a konti­nens kincseinek telhetetlen jiat-áeqeláca a iontói dölvfös* sée táplálja. Ha őszintén akarnák a változást. T.atin- Ama-ikéf fel Irellene szaha- rh'tónintó szolgai alárendelt­ségéből és önálló, független egyenrangú narfnerVértf kel­lene kezelniük. Erről azon­ban hallani sem akarnak Wasülnztr.nban. meemarad- fiató - -Szí módszer mellett tóvá''*' eeecítür tó a nép- gz,erőtlen irányelvet, -melvet az Egyesült Államok gya­korlatilag már hosszú évek óta követ Lalin-Amerikában. A diplomácia: gengszteriz- mus, mert az amerikai iránv­rép ,enyege e7~ sokféle óéit elérhet, de az elnyomott tin-amerikai népek rokon- •zerivet nem nyerheti meg 'böt, magasra korbácsolja a . nepek ellenszenvét. A latin- amerikai fővárosokból érke­ző visszhang szerint a közvé­lemény, a politikai pártok és a sajtó egyaránt a leghatáro­zottabban elutasítják az amerikai képviselőház hatá­rozatát. E határozatra vála- ké?„ a' ,le®.utóbb az argentin kepyfselohaz hozott — ellen- hatarozatot: bár az argentin kepviseloház tagjai távolról sem szimpatizálnak az ener­gikus társadalmi haladással de az Egyesült Államok kor­mányának durva beavatko­zási szándékát is kereken '■ isszautasítóit fák. Az areen- íin parlament határozató hangsúlyozza, hogy az észak- amerikai döntés ..egyoldalú oolitikai beavatkozásra, sőt, fegyveres intervencióra ösz­tönöz bármely amerikai or- száehan” <■ crynj megsérti a nének önrendelkezési jogát, valamint a be nem avatko­zás elvét holott az ENSZ és az A ÁSZ alapokmánya n"* 'rirfl^Affof Az Egyesült Államok kép- tó íselóházának döntése más latin-amerikai országokban is növekvő ellenszenvet szült. Ignacio Iribarren Bor­ges venezuelai külügyminisz­ter az amerikai beavatkozá­si tervekkel kapcsolatban ív i jelen tette, ho^y „Venezue-* la elutasít minden egyoldalú beavatkozást”, Venezuela parlamenti köreiben képte­lenségnek nevezték a határo­zatot. és kereken visszauta­sították az Egyesült Álla­mok azon igényét, hogy rá­erőszakolja akaratát a la­tin-amerikai országokra. Rajtuk kívül Chile. Colum­bia, Peru és több más dél- amerikai ország társadalmi, hivatalos, valamint politikai köreinek képviselői szintén ’ felemelték szavukat a jenki neokolonializmus vaskos vitatkozásai ellen. hatalmas kontinens legkülönbözőbb pont­jairól felhangzó éles és elutasító szavak azt bizonvítiák. hogy az elkeseredés gyümölcsei f.a tin- Am erikában még az eddiginél is erőtel iesebben érlelődnek. Latin-Amerika ma már nem hajt fejet az észak-amerikai monopóliu­mok és képviselőik előtt. Pata in-A meri ka élni akar, függetlenül és szabadon! M. B, 4 A msigyar jk» r 1 k 5í 1 «1 ö 1 íseg Hvangheba, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nagymúltú ipari városába és az itteni kohászati kombinát­ba látogatott szerda délelőtt az MSZMP KB küldöttsége, amely Focfc Jenőnek, az MSZ­MP Politikai Bizottsága tag­jának, a forradalmi munkás- naraszt kormány elnökhelyet­tesének vezetésével a KNDK- ban tartózkodik. A magyar párlküldöttséget vidéki útjára elkísérte hi Dzu Jovp, a Ko­reai Munkapárt Politikai Bi­zottságának tagja, miniszter­elnökhelyettes és Kim U Dzon, a Központi Bizottság osztály­vezető-helyettese. A küldött­séggel utazott Kovács József phenjani magyar nagykövet is. MI í-höslemén v A Magyar Távirati Irodát illetékes helyen felhatalmaz­ták az alábbiak közlésére. A Külügyminisztérium érte­sülése szerint a Magyar Nép- köztársaság londoni nagykö­vetségének beosztottja. Szabó László másodtitkár, 1965. októ­ber 16-án. szombaton a dél­utáni órákban eltűnt lakásáról. A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma és lon­doni nagykövetségünk több al­kalommal eredménytelenül kért felvilágosítást a brit kül­ügyminisztériumtól, a rendőri szervektől, valamint a buda­pesti brit nagykövetségtől, Szabó László magyar diploma­ta hollétéről. Október 19-én a brit külügy­minisztérium illetékes osztá­lyának vezetője a különböző nyugati rádiókkal csaknem egy időben közölte, bogy a londoni amerikai nagykövet­ség szerint Szabó László me­nedékjogot kért az Egyesült Államok kormányától. A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma tiltako­zott a brit és az amerikai kor­mányoknál; érdemleges felvi­lágosítást követel Szabó Lász­ló eltűnéséről és hollétéről; egyidejűleg kifejezte azt a ha­tározott óhaját, hogy a Kül­ügyminisztérium illetékes dip­lomatája érintkezésbe léphes­sen Szabó Lászlóval. Szabó László felesége és 16 éves leánya szerdán London­ból repülőgéppel visszaérkezett Budapestre. pártépítéssel? Ezekre a kérdé­sekre próbált választ adni adatok, a legfrissebb értesülé­sek és személyes tapasztalatai alapján Cirbus elvtárs. • Xliaiuíóiin na|)irenílcn Korábban nagyon alkalom­szerűen javasolt egy-egy arra érdemes fiatalt a pártba való felvételre az ifjúsági szerve­zet. Legtöbbször csak azért, hogy a statisztikában ne ma­radjon üresen a megfelelő rubrika. Kevés volt az olyan lCISZ-szervezet. ahol rendsze­resen napirendre tűzték e fontos kérdés megvitatását. Ezért foglalt így állást a KISZ legutóbbi kongresszusa előtt tanácskozó megyei kül­döttértekezlet: . a KISZ­tagok legjobbjait foil kell ké­szítenünk a párttagságra”. Az akcióprogramokban is el­ső helyen áll ez a teendő. Tit­kári értekezleteken, tovább­képzéseken előadásokat tarta­nak az ifjúsági vezetők szá­mára a pártépítés időszerű kérdéseiről, helyes, követendő módszereiről. Szükség van er­re, hiszen van „aranytarta­lék” a fiatalok között, és a legérdemesebbek kiválasztása népi csekély feladat. Bár még mindig nelrn min­denütt foglalkoznak ezzel ki­elégítően a bizottságok, s az alapszervezetek, mégis szá­mottevő, lemérhető a fejlődés, örvendetes, szép ered ni én vek­ről. jó módszerekről számol­nak be a jelentések. Melyek ezek a jó módsze­rek. hol alkalmazzák gyümöl­csözően, okosan őket? Bcszélgefés az érdekeivel Az az általános tapasztalat, hogy leginkább abban az alapszervezetben tartják szív­ügyüknek a fiatólok előké­szítését a pártba, ahol a tit­kár, vagy a vezetőségből vala­ki tagja a pártnak. Érdekes módszert honosítot­tak meg a szerencsi járásban. A K TSZ-bizottság munkatár­sai felosztották eavmás között a területet. Vidéken járva a pártbizottság munkatársával egviitt, a helyi vezetők véle­ményét is figyelembe véve be­szélgetnek a pártba javasolt fiatallal. A Borsodi Szénbányászati Trösztnél az a gyakorlat, hogy taggyűlésen megkérik a fiata­lokat: válasszák ki maguk közül a felvételre megérette­ket. Okos vélemények, ered­ményes viták során születik meg a döntés. Ahol szervezet­ten, átgondoltan és rendszere­sen javasol tagjelöltségre fia­talokat a KISZ, ott meg is mutatkozik ennek hatása. Na­gyobb bizalommal fordulnak ügyes-bajos dolgaikkal a veze­tőséghez a fiatalok. Az ózdi járásban, Kazinc­barcikán, s még néhány he­lyen fél év alatt több felvé­telt javasoltak a KlSZ-szerve- zetek. mint tavaly. A Szerep esi Cukorgyárban, Ormosbá nyán, Szeniistvánban, a mis­kolci járás községeiben rend­szeres természetes velejárója a KISZ-munkának a pártépí­tő tevékenység. Gyors intézési! Miskolcon a városi KISZ. vb nemrég vitatta meg alap­szervezeteinek pártépítő mun­káját. Túlzás nélkül megálla­pítható, hogy sokat javult a helyzet, akárcsak a félévvel ezelőttihez képest is. Azokat a fiatalokat, akik úgy érzik, hogy immár a pártban a he­lyük, a KISZ megbízatásokkal látja el. a továbbiakban ezt pártíeladatnak tekintik. Az egyik, gyakran előfor­duló hiba, hogy nem egyszo: hosszú idő telik el, míg a pártba jelentkező fiatal ügy< a taggyűlés elé körül. Sokszor a KISZ-szervezet hanyagsá gán, kényelmességén múlik ez A káros, „ráérünk, van még idő” szemléleten mindenkép­pen változtatni kell! Üt Természetesen e téma szá mos változata fordul elő. hi­szen más adottságok, körül - menyek között dolgozik, mun kálkodik maid minden KISZ- szervezet. A bíztató, szép fej­lődés. reméljük, töretlen lesz. s a korábbi megtorpanások, után nemes és szép feladatá­nak. állandó feladatának te­kinti a KISZ-íiatólok párttag gá nevelését. Gyárfás Katalin A ríiodessai Itorrraáiiyfő üzenete Szerdán délután Wilson brit min iszt erein öknek átnyú j tot­ták Ian Smith rhodesiai kor­mányfő üzenetét, amelyben „a tizenkettedik óra előtt,” utol­jára felhívja a brit kormányt, hogy járuljon hozzá Rhodesia függetlenségének kikiáltásához a fehér telepesek feltételei alapján. A brit. kabinet a levél vé­tele után azonnal összeült. A szocialista brigádoh életéből Ilii vara. a naplóbap ? Ez év áprilisának utolsó napján a BVK műtrágya üze­mének karbantartó brigádja, amely már elnyerte a szocia­lista címet, értekezletre gyü­lekezett. A két napirendi pont közül a második volt az érde­kesebb, ez iránt nyilvánult meg a nagyobb figyelem. Üj brigádvezetőt választottak. A döntés megszületik A vita széleskörű, de meg­gondolt volt. Érintette mind­azokat a problémákat, ame­lyek a brigád életében és mun­kájában jelentkeztek. Orbán Sándor, Barta Zoltán, Lovász Bertalan, s mindenki, aki fel­szólalt, egyértelműen tette meg a javaslatot; — Pecséri Károlyt mentsék fel, ugyanakkor bízzák meg Seres Balázst a brigád vezeté­sével. Az indok: ...az utóbbi időben egy alkalommal sem tájékoztatta a brigád tagjait az jelért eredményekről, nem tö­rődött a rábízott feladattal, visszaesett a kollektíva mun­kája, holott sokkal többre képes ... S, hogy helyes volt napi­rendre tűzni a brigád e gond­ját, azt az azóta eltelt időszak fényesen igazolta. Az üzemvezető véleménye A karbantartók mindenütt ott vannak, őket mindenütt várják, ha gyors beavatkozás­ra van szükség egy-egy üzem­zavar kapcsán, vagy bármilyen kis hiba esetén. A Seres-bri­gádot is ismerik már a mű­trágya üzemben, de nem isme­retlen nevük a vállalat más részeiben sem. Kiválóan meg­állják helyüket. Amit megjaví­tottak, amiatt azóta sem volt a termelésben kiesés. Egy al­kalommal eltört a műtrágya- üzemben a kaparógép sínpá­lyája. Az ilyen jellegű hiba elhárítása általában 14—16 órát igényelt. A brigád hét óra alatt tett eleget ennek a meg­bízatásnak. Erről írja a brigád­naplóban Ollári elvtárs üzem­vezető, országgyűlési képvise­lői •— E szép eredményt a mun­ka gyors és pontos megszerve­zésével sikerült elérni, csak így volt elérhető, hogy a mun­kában kiesés ne legyen. Mindig ott vannak, oda kül­dik őket, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. A borsodsziráki tsz-ben A borsodsziráki tsz és a brigád között szoros baráti kapcsolat alakult ki. Amikor legutóbb ott jártak, megígér­ték: mindenfajta javítási mun­kát elvégeznek a tsz részére, ha arra szükség van. A napló­ban olvasható a tsz elnökének, Rákosi Ferenc elvtársnak né­hány sora is. Ezt írja; — A BVK műtrágya üzemé­nek szocialista brigádja meg­látogatta termelőszövetkeze­tünket. A brigád tagjaiban nagyszerű embereket ismer­tünk meg. örültünk, hogy ér­deklődtek tsz-ünk iránt, vitat­ták problémáit és fejlődési le­hetőségeit. Felajánlották se­gítségüket, és helyeselték kap­csolatunk fejlesztését. Mind­ez nagy segítség Tesz a tsz to­vábbi előrehaladásához. Húsz újítás A brigád figyelme mindenre kiterjed. Mindenekelőtt a szo­cialista szerződésben vállalt kötelességüknek igyekeznek eleget tenni, de tevékenységűi; kiterjed az újító mozgalom gazdagítására is. Erről a kö­vetkező olvasható a nagyon gondosan vezetett naplóban: — Bár a vállalásban nem szerepel, a brigád eddig húsz újítási javaslatot nyújtott be, amiből 12 darabot már el is fogadtak. A megtakarítás érte­ke 500 ezer forint. Az áprilisi brigádértekezlet óta megélénkült e kis kollek­tíva élete, tartalmasabb, sok­rétűbb a munkája, nem hiába beszélnek róla elismeréssel a műtrágyaüzemben és a válla­latnál is. Álljon itt ennek do­kumentálására újra az üzem­vezető bejegyzése, amely így hangzik: — A harmadik negyedév­ben a kollektív széliem fejlő­dése észrevehetően meggyor­sult. Az exporttermelés bizto­sításához szükséges átalakítá­sokat, új berendezések készí­tését pontosan és gyorsan el­végezték. Dicséretes, hogy a brigád valamennyi tagja, ki­véve az állami oktatásban résztvevőket, jelentkezett po­litikai oktatásra is. Ezekről árulkodik a napló, Seres Balázs szocialista bri­gádjának naplója. OótkS i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom