Észak-Magyarország, 1965. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-12 / 215. szám
2 ßSZAKMAGfY ARORSZAC Vasárnap, 1965. szeptember IS. Szovjet—nsiüági k9zSs közlemény Összefogtak a keoézlőiek A rossz időjárás a kenézlői határban is hátráltatta az aratást. Pénteken a helyi földművesszövetkezet tagsága, a vasútállomás és a. posta dolgozói is kaszát fogtak, s társadalmi munkában 16 hold búzát arattak le. Társadalmi munkájuk értéke meghaladta a négyezer forintot. irkssiszkí jeBevaiés nefc fáj a lába, Kft viszi följ Néhányam a gépházból is tovább indulunk, fölfelé a karon. Lépcső és korlát véd bennünket ekkora magasságban. Jó 25 méterre lehetünk, amikor újra egy megjegyzés: — Ne menjünk tovább — szédülök! Egyetértünk, és szépen, óvatosain visszavonulunk. A főmérnöktől megtudjuk, hogy a tervezőintézet nemrég elkészítette a világ legnagyobb eszkavátorának tervét, és már hozzáláttak a kivitelezéséhez. (Az Uraiban is komolyan veszik a gazdasági versenyt.) Nagyon nehezen mozdulunk a „lánctalpas” mellől. Távozáskor többször vissza-visszanézünk. Nagyszerű emberi alkotást láttunk. Sok munkát fordítottak e gépóriás előállítására, de ha a 30 000 kubikos erejének megkímélésére gondolunk; megérte! Ribánszki Róbert (Következik: béna.) Elektromos Szt„Aztán összegyülekezünk a markoló karnál torkában.'’ A román párt- és kormány küldöttség szovjetunióbeli le togatása alkalmából közös köz leményt adtak ki, amely többi között hangsúlyozza: „A szovjet és a román né testvéri barátsága, valamint Szovjetunió és a Román Szó címlista Köztársaság kapcsola tai erősödnek és sikeresen fej lödnek a marxizmus—leniniz mus, a szocialista internaciona lizmus, az együttműködés ó a kölcsönös elvtársi segítség nyújtás elvei alapján. Szigo rúan betartva az egyenjogú ság, a kölcsönös tisztelet és ; szuverenitás, az egymás bel ügyeibe való be nem avatko zás elveit és ezen az alapoi összeegyeztetve minden onszá] érdekeit a szocialista világ rendszer általános érdekeivel.' A közlemény a továbbiakbai leszögezi, hogy jelentős sike rek születtek a két ország gaz dasági, kereskedelmi és kul turális együttműködése terüle tén, és megvannak a szükséges feltételek ahhoz, hogy ki szélesítsék és erősítsék a: együttműködést politikai, gazdasági és /kulturális területen „A felek ismét megerősítik hogy érdekeik fűződnek í gazdasági, valamint a tudományos és műszaki együttműködésnek a KGST keretein belül való továbbfejlesztéséhez továbbá a más szocialista országokkal való együttműködés fejlesztéséhez.” A szovjet és a román küldöttség nyomatékosan hangsúlyozza a Szovjetuniónak és a Román Szocialista Köztársaságnak azt a megingathatatlan elhatározását, hogy harcolni fognak a szocialista országok egységének megerősítéséért a marxizmus—leninizmus alapján. A felek a nemzetközi helyzet megvitatása közben megállapították, hogy nézeteik a jelenkor problémáinak értékelésében közösek. A két küldöttség úgy vélekedik, hogy az imperialista körök agresszív tevékenységének fokozódása megköveteli az éberség fokozását, szükségessé rr Őszirózsa a i az afoaúj Megyénk északi csücskében, ahol a sebes sbdrású Hernád átlépi az országhatárt, ott. a hegyek között húzódik meg egy parányi község: Abaújvár. Az első benyomás, amit az ide érkező látogató szerez, az, hogy az emberek szeretik a virágot, A szép, tiszta házak előtt mindenütt virágos-kert díszük, tele szegfűvel, piros, fehér, rózsaszín gladioluszai, . tátikával, rózsá- . val. S még nagyobb az örömünk, amikor megtudjuk a falubeliektől, hogy Abaújváron a virágoskertek gondját a család legkisebb tagjai, az úttö- rőlányok vállalták magukra. Nem meglepő hát ezek után. amikor arról hallunk, hogy az abaújvári pajtások otthoni virágoskertjükön kívül a temetőben lévő hősök-sírját is gondozzák. A proletárhatalom védelmében 1919. nyarán a Hernád völgyi harcokban elesett vöröskatonákat az abaújvári temetőkertben hántolták el. Tizenkettőn nyu^osznak itt egy hosszú tömegsírban: 46 évvel ezelőtt a nevüket sem jegyezte fel senki. Nyolc éve. hogy szép emléket állítottak az ismeretlen vöröskatonáknak az enesi tárás kommunistái. Azóta a díszes emléket minden ünnepen . megkoszorúzzák a pajtások, s tavasztól késő őszig rendben tartják a hősök közös sírját. Kiss Ibolya csapatvezető és Szabó Tibor őrsvezető irányítja a munkákat. A fiúk, a Párduc őrs tagjai á megsüppedt sírt feltöltik, formásán rendbehozzák Aztán tavasszal a Barátság őrs leánypajtásai mértani pontossággal, szimmetrikusan kijelölik a palánták helyét. majd teleültetik a sírhai- mot petúniával, -szegfűvel, őszirózsával. árvácskával, örökzöld bokrocskákkal. A tél beköszöntéséig minden évben csupa szín és illat a névtelen ' hősök sírja az abaújvári temetőben. Most további terv foglalkoztatja a pajtásokat. Elhatározták, hogy a Vöröskereszt Orteszi a Varsói Szerződés tagállamai. valamennyi szocialista ország erejének és védelmi képeségének állandó növelését, az imperialista ellenes erők, a béke és a haladás valamennyi ügyének még nagyobb összefogását. Ezután a közlemény a vietnami problémával, a leszerelési világértekezlet összehívásával foglalkozik, A szovjet és a román fél kijelenti, hogy a Varsói Szerzőlés keretében történt megállapodásoknak megfelelően kész negtenni a szükséges védelmi ntézkedéseket, ha a NATO- íllamok, a béke érdekeivel e.l- entétben, a. potsdami és egyéb lemzetközi egyezményeket negsértve. olyan tervek megvalósításához látnak hozzá, ímelyek eredményeként Nyu- ;at-Németország atomfegyve- ■ekhez juthat. A román kormány támogatja a szovjet kormány béke-kezdeményezéseit. A kommunista és munkáspártok akcióegységéről szólva, a közlemény leszögezi: Az egység megteremtésének és megszilárdításának elengedhetetlen feltétele, hogy következetesen betartsuk a pártok közötti viszony alapvető normáit, a függetlenség, az egyenjogúság és a más pártok bel- ügyeibe való be nem avatkozás elveit, továbbá, hogy őszinte elvtársi módon a pártok, a pártok vezetői között folytatandó közvetlen tárgyalások útján megvitassuk a kölcsönös érdekű kérdéseket — hangoztatja a szovjet—román közös közlemény. A közlemény végül hangsúlyozza, hogy a Leonyid Brezs- nyev vezette szovjet párt- és kormányküldöttség elfogadta a romániai hivatalos látogatásra szóló meghívást. Kérésük ne legyen hiábavaló! , Két, segítségre szoruló eiv- társunk fordult hozzánk sürgős kérelemmel: „Bn és öcsém, száz százalékos járóképtelenek vagyunk. Tizenhat évi „mozdulatlanság” után államunk rokkantaknak való járművet adott nekünk. A kocsit 250-es motor hajtja. Használat közben azonban az alkatrészek kopnak, idővel cserére van szükség. Ez pénzbe kerül. A 260 forintos havi rokkant-nyugdíjból bizony nem nagyon költekezhetünk. Nemrégiben a helyi termelő- szövetkezet egyik szerelőjét kértük meg: végezze el járókocsinkon a szükséges javításokat. Szívesen segített, azonban a motor szétszerelése után megállapította, hogy feltétlenül két új csapágyra, a dugattyúk gyűrűzésére van szükség. Mint mondotta: szívesen megcsinálná, de, sajnos, alkatrész, sem megfelelő szerszám nem áll rendelkezésére. Tudjuk, ő többet nem tehetett. Nekünk pedig nincs anyagi erőnk hozzá, és segítség után sem tudunk járni. Kérjük tisztelettel a szerkesztőséget, támogasson abban, hogy rajtunk segítsenek. Rádióból és az újságokból is értesülünk arról, milyen erő a nép összefogása. A rászorulók soha nem maradnak támogatás nélkül. Ezért reménykedünk mi is. Hiszen bár rokkantak vagyunk, mi is szeretnénk örülni az életnek, kimozdulni otthonunkból. Ez viszont csak úgy lehetséges, ha segítenek a járókocsi megjavításában.” Hajdú Sándor és Hajdú Imre Tibolddaróc, Bem u. 20 sz. Reméljük a Hajdú testvérek kérése nem marad meghallgatás, megértés és válasz nélkül! S akik segíteni tudnak, kérjük keressék fel a két testvért. Nem szabad, hogy gondjukban, bajukban magukra maradjanak! B, S. örö’skatonák vári temetők< szagos Központjának segítségével felkutatják a 19-es vöröskatonák hozzátartozóit. Szeretnének megismerkedni velük, érdeklődni életútjuk, küzdelmeik iránt, főképpen pedig a hősök életére, harcaira és a TiA »-bX-1 /, vor. A sír] áh ‘rtben hősi áldozatvállalásukra vonatkozó adatokat szeretnék összegyűjteni. Ezenkívül a nagyapák elbeszélései és az irattárakban fellelhető feljegyzések alapján próbálják majd összeállítani a Hernád völgyi harcok történetét i A lánctalpas üzem Cseremhovoban már a múlt században is bányászkodtak, de az első 5 éves terv idején indult fejlődésnek a széntermelés és a város. Hála a kedvező geológiai feltételeknek, a széntelepek felszínhez való közelségének, lehetőség nyílik a fekete gyémánt külszíni fejtésére is. A meddő eltávolítását, valamint a szén kitermelését exkavátorokká! végzik. A város határában most épül egy nagyméretű szénosztályozó, az egyik előkészítés alatt álló külszíni fejtés tőszomszédságában. Oda igyekszünk. Kísérőink valami érdekeset akartak mutatni. Megállunk a friss földhányás tetején és az elénk táruló látványtól gyökeret ereszt a lábunk. Egy több száz méter hosszú. 50—60 méter széles, kb. 20 méter mély „árokban” előttünk van a világ második legnagyobb- exkavátora. Eurázsiában a leonagvobb! És ekkor... furcsa dolog történik. — Valaki köríilünk elkezd futni a gép irányába. Mi valamennyien mint a gyerekek, utána. Lihegve érünk a csoda mellé. Fölnézünk rá, körüliárjuk méregetjük. aztán záporoznak a kérdések. Kísérőink nrrán jóleső öröm mosolya bujkál, amikor látják csodálkozásunkat, örömünket és írdeklődésünket. A válaszok: — Az egyik uráli gyár íészitménye. — Egy kollektíva tervezte is egy egész üzem dolgozott íz elkészítésén. — A helyszínen szerelték issze. — A meddő eltávolítását részi. — Mögötte 4 kisebb exkavátor markolja a szenet. — A kar magassága 40 méter. — A markoló kanál 35 köbméteres. — A terhet 70 méterre képes elmozdítani. — 5200 kilowatt kapacitású. — 25 különböző nagyságú motor működik benne. — Csupán néhány ember alkotja a személyzetet. — önsúlya 2500 tonna. — Évi 5 millió tonna szén kitermelését készíti elő. A széntermelés önköltségét mintegy hatszorosára csökkenti. — Átlagosan 30 000 kubikos évi munkáját helyettesíti. A vitás legnagyobb exkavátora Nézegetjük a hatalmas gép- óriást, a magasba nyúló kart ás ekkor valaki ’ megszólal: — Vegyük le a kalapot! — Min- ienki érti és egy pillanat alatt fedetlen főve! állunk az eszka- zátor előtt. — A tervezőkre, a rivi telezőkre, alkotóira gondolunk. És őszintén — nem kis meghatottsággal. Azután ösz- szegyülekezünk a földön pihenő markoló-kanál torkában. Az egész csoport, kísérőkkel együtt és fényképezés. Bőven beleférünk valamennyien. Azután föl a lépcsőkön a gépházba. (Egyik barátunkat, akiHeti külpolitikai összefoglalónk ^ .India és Pakisztán népének kékére van szüksége Százezer amerikai katona Uél-Vietnamliaii Az öt nagyhatalom felelőssége . $£ Be Gaulle—Cyrankiewic* találkozó ® Az jVSZK-nalk anas* a NATO kerete Is szűk LU Az indiai—pakisztáni konfliktus egyre fenyegetőbb méreteket ölt. A' brit nemzetközösségnek két, egymással szomszédos, nagykiterjedésű és rendkívül népes országa akkor került szembe egymással, amikor Ázsia békéjét a vészes-véres vietnami háború már amúgyis megzavarta, S ha azt látjuk, hagy a Kasmír miatt kirobbant ellenségeskedések hírei átmenetileg a háttérbe szorítják a vietnami helyzet alakulásáról szóló jelentéseket, akkor felvetődhet az a gyanú: azoknak állt érdekében egy újabb válság szitása, akik a vietnami agresszióban vétkesek. India is, Pakisztán is egyformán a brit befolyási övezethez tartozott. Pakisztán az imperialisták támadó katonai tömbjeinek (a SEATO-nak és a CENTO-nak) a tagja, ugyanakkor a semlegességi politikát hirdető Indiában az amerikai töke behatolása nyomán fokról fokra erősödtek az Egyesült Államok pozíciói. A szembenálló hadseregek egyebek között azonos amerikai és angol hadianyagot vethetnek be a harcba és így tovább... A szovjet álláspont az, hogy bármennyire is bonyolult a kasmírt kérdés, békés úton, tárgyalások révén kell megtalálni a megoldást. Amikor a Szovjetunió felajánlotta a két félnek közvetítői jószolgálatait, nemcsak az vezette, hogy érdeke az a felismerés: az. események ilyen alakulása „csak azoknak a külső erőknek kedvez, amelyek szembe akarják • állítani egymással a gyarmati ■ iga alól felszabadult államo■ kát”. A Szovjetunió békeieihí- vása utalt arra is, hogy India i és Pakisztán népeinek éppen i azért van szükségük a béké- , re, mert meg kell oldaniuk súlyos belső problémáikat. Valóban tény az, hogy a i gyarmati múlt gyászos öröksége mindkét országban még ma is nyomasztó: milliók éheznek, igen nagy a munka- ; nélküliek, a nincstelenek szá- , ma. Kétségkívül a belső reakció is megpróbálja felhasználni a két ország közti ellensé- . geskedéseket arra, hogy a nacionalista jelszavakkal elterelje a nép figyelmét az égető problémák megoldásának késlekedéséről. TT ■ A vietnami háborúban nem változott a hadihelyzet, bár az amerikai légierő fokozottabb bevetésével az Egyesült Államok katonai vezetése láthatólag új harci taktikát kíván alkalmazni. A szabadságharcosok vélt állásai ellen ' végrehajtott szőnyegbombázások nem jártak eredménnyel. Johnson elnök újabb harcias nyilatkozatot tett a héten, azt követően, hogy nyilvánosságra került: immár meghaladja a ; százezret a Dél-Vietnamba küldött amerikai katonák száma. Johnson Ifijelentette: „Ha százezer ember nem elegendő, kétszázezret kell odakülde- ni.., T A nyugat-európai politikában a hét eseménye De Gaulle. tábornok nagy érdeklődéssel várt sajtóértekezlete volt. A vietnami kérdéssel kapcsolatban kijelentette, hogy a megoldás keresése az öt érdekelt nagyhatalom (a Szovjetunió, Kína, Franciaország, USA, Anglia) feladata. Amikor arra emlékeztetett, hogy ugyanez az öt nagyhatalom alapította meg 20 esztendővel ezelőtt az Egyesült Nemzetek Szervezetét, a megfigyelők észrevehették, hogy ebben a De Gaulle-i megfogalmazásban burkoltan benne volt a Kínai Népköztársaság teljes jogú ENSZ-tagsá- gának elismerése és támogatása. (A jövő héten kezdődő BNSZ-közgyűlésen ez a kérdés napirendre kerülhet.) T De Gaulle tábornok söcraszállt a kelet—nyugati kapcsolatok fejlesztése mellett és szíves szavakkal szólt Cyrankie- wicz lengyel miniszterelnök párizsi látogatásáról. Nyugatnémet körökben aggodalmat is keltett a lengyel kormányfő párizsi útja, hiszen a francia —lengyel tárgyalásokra, amelyeknek témái között a német kérdés is szerepel, éppen a nyugatnémet törvényhozási választások előestéjén kerül sor. IT Míg De Gaulle tábornok kitérő választ adott sajtókonferenciáján arra a kérdésre, hogy jelölteti-e magát a decemberi elnökválasztáson, és ezzel a választási kampány megkezdését tovább halogatja, a Német Szövetségi Köztársaságban befejezéséhez közeledik a pártok választási küzdelme. A nyugatnémet közvéle- ményloen és a világsaj tóban tovább gyűrűznek Adenauer kijelentéseinek hullámai: a 89 éves volt kancellár választási beszédeiben nyíltan atomfegyvereket követel az NSZK hadseregének; A nyugati lapok is aggodalommal hívják fel a figyelmet arra, hogy új irányzat van kialakulóban Nyugat-Né- metoi-szágban, ez a szélsőségesen nacionalista, revansvágyé tendencia már a NATO kereteit is szűknek érzi és az Atlanti Szövetségesekkel is hajlandó szembefordulni a.z önálló nyugatnémet atomfegyverkezés érdekében. Éven körülmények között még nagyobb érdeklődéssel várja a világ a szeptember 19-i Bundestag-vá- lasztások kimenetelét.
