Észak-Magyarország, 1965. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-16 / 218. szám

ßSSK AUTAf A ri'V A r>tt-r* 4 r; Csütörtök, 1D65. szeptember 16= !§§*y terveznek Hezöciáton Mezócsáton új, korszerű hajlékot kapott a járási műve­lődési ház. Augusztus 20-án már át is adták rendeltetésé­nek. Az új épület méltó a já­rási székhelyhez és igen cél­szerű beosztásával jó kere­tet nyújthat a népművelési munkához. A község igényei­nek megfelelő, nagy színházi előadóterem, négy nagymére­tű klubszoba, több részes, olvasásra, társasjátékokra al­kalmas előtér található az új épületben, a jó elosztás laHózás a íervben biztosítja azt is, hogy a nagy több dolgozó jár el naponta különböző, távoli ipari üze­mekbe. Hivatalokban, intéz­ményekben, vállalatok köz­pontjaiban mintegy ötszázan dolgoznak. Kevés a fiatal, igen sokan vágyakoznak el a falusi jellegű járási székhely­ről. Mindez figyelembe veen­dő a község kulturális prog­ramjának megszabásakor. E művelődési programnál te­kintettel voltak minderre. terem távol esik a klubszobá­tól, s így a különböző foglal­kozások nem zavarják egy­mást. Sajnos, egyes klubszo­bák felszerelése még hiá­nyos, hihetőleg a közeljövő­ben teljes lesz a berendezés is. A szép, új keret természete­sen megfelelő tartalmat is kí­ván. Az augusztus 20-i meg­nyitás óta már többféle ren­dezvény, kiállítás volt, ven­dégszerepeit a miskolci szín­ház is. Elkészült a program Bori Józsefné több mint egy évtizede igazgatja a művelő­dési házat. Igazgatta a koráb­bi, nehezebb körülmények között is. Az ő vezetésével ké­szült el az új művelődési ház társadalmi vezetőségének mun­katerve, az újjászületett in­tézmény 1965—66-os évének programja, amely magában foglalja a községben levő tö­megszervezetek és intézmé­nyek kulturális feladatainak egy részét is, legalábbis azo­kat, amelyeknek megoldásán azok a művelődési házzal kö­zösen munkálkodnak. A terv elkészítésénél figye­lembe vették, igen helyesen, a község lakosságának össze­tételét. A 6627-es lélekszámú községben három termelőszö­vetkezet működik, és ezernél A sok irányú program rész­letes tervet említ az ideológiai munka hatékonyságának eme­lésére, találunk benne prog­ramot a termelékenység nö­velését célzó propaganda megjavítására, a művészet és a tömegek egymáshoz közelí­tésére, a tudományos ismeret- terjesztésre. Például a világ­nézeti nevelés eredményes­ségének emelése végett ötféle akadémiai előadás-sorozatot terveznek. Szerepel a prog­ramban egy sor egyéb tanfo­lyam is. Külön figyelemre méltó, hogy a társastánc tan­folyamon kívül, társastánc klub létesítését is tervbe vet­ték. Gondoltak családi és tár­sadalmi ünnepek megrende­zésére, a KISZ korba lépő fiatalok bevezetésére a mű­velődési házba, a mezőgazda- sági szakoktatásra. A terv tíz kiállítást irányoz elő, há­rom író-olvasó találkozót, filmankétot. Pályaválasztási tanácsadást akarnak szervez­ni, korrepetáló köröket a felnőttoktatás segítésére, hat féle klubfoglalkozást. Külön figyelmet érdemel a műkedvelő művészeti munka terve. Hat tanszakon zeneokta­tást kívánnak bevezetni, a két színjátszó csoport három egész estét betöltő darabot és nyolc egyfelvonásost akar bemutat­ni. Négy műsorra készül az Zászlódísz liöszönfse az évfordulót Miskolc város Tanácsának végrehajtó bizottsága felkéri a város lakosságát, továbbá az üzemeket, vállalatokat, intéz­ményeket, hogy a Miskolc várossá nyilvánításának 600. év­fordulója alkalmából rendezendő ünnepi tanácsülésre lobo­gózzák fel lakóházaikat, épületeiket. Az ünnepi zászlódísz szeptember 17-én, pénteken déltől hétfőig köszöntse az ünnepet. Megjelent a Borsodi Műszaki Élet 3. száma A Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szövetsége bor­sodi intéző bizottságának közleményei, a Borsodi Mű­szaki Elet című folyóirat 3. száma a napokban jelent meg. A lap elsősorban az 1965. évi Borsodi Műszaki Hetekről szá­mol be, a téma rangjának megfelelő terjedelemben. Közli dr. Pásztor Pálnak, az intéző bigottsäg elnökének megnyitó beszédét, majd ér­dekes, fotókkal tarkított írás­ban számol be a Borsodi Mű­szaki Hetek egyik legfonto­sabb eseményéről, a szivattyú­gyártási konferenciáról. Fáy Csaba írása, azon túlmenően, hogy rögzíti e nagy fontossá­gú eseménysorozat műszaki természetű és tudományos igé­nyű előadásait, közvetlen han­gon ír azokról a baráti esz­mecserékről, amelyekre a konferencia tudományos ülés­szaka után került sor. (A kül­földi vendégek városnézése, a diósgyőri vár megtekintése, az autóbuszkirándulások.) A Vesszősi fatermelés tanul­ságai címmel Király Lajos írt cikket. Ez az anyag meg­egyezik a szerző előadásával, amelyet szintén a Borsodi Mű­szaki Hetek során tartott. így lehetővé válik az értékes anyag szélesebbkörű publi­kálása. A cikkekben, illuszt­rációk és fotókópiák találha­tók. Figyelemre méltó cikk jelent meg Egri Beláné tollá­ból Borsod megye ipara a statisztikai számok tükrében címmel. A szerző, nyilván gazdag anyagforrás birtoká­ban, nagyszerű képet fest el­sősorban a II. világháborút kö- ■wető ipari fejlődésről. mészetesen vonalakban elöljáróban nagy­érinti a háború előtti ipar helyzetét Borsod­ban. A cikkben több olyan táblázat és kimutatás talál­ható, amelyek hűen szemlél­tetik egy-egy üzem, bánya, vagy iparág, illetve beruhá­zási tevékenység fejlődését szinte évről évre. Nagy érdeklődésre tarthat számot ifj. Horváth Béla Pécs- —baranyai jegyzetek és ta­núságok című képes beszá­molója, amelyben a szerző közvetlen hangon, mégis, szakmailag igényesen ír a pécsi látogatásán tapasztalt jelenségekről. Ugyancsak ifj. Horváth Béla tollából jelent meg Miskolc oktatási létesít­ményei címmel annak az elő­adásnak anyaga, amely ez év május 13-án hangzott el a Bor­sodi Műszaki Hetek egyik ren­dezvényén. A mezőkövesdi járásról két írás jelent meg a Borsodi Mű­szaki Élet 3. számában. A ter­jedelmesebbik szerzője dr. Berki Lajos. Címe: A mezőkö­vesdi járás települő shygienés helyzete. Ez az anyag ugyan­csak elhangzott már megyénk­ben az Északmagyarországi Egészségtudományi Szakcso­port tudományos ülésén. Dr. Takács Sándor A mező­kövesdi járás vízellátása és csatornázása címmel írt egy korábbi előadásával megegye­ző anyagot. két rövid portré található a lapban Véjiül az egyesület kitüntetettjeiről, Harmos Károly főmérnökről és ifj. Horváth Béla osztályve­zetőről — i»á —’ irodalmi színpad. Sok új táncra készülnek a népi tánco­sok. Általában igen pezsgőnek ígérkezik a népművelő élet. Szerepelnek persze a tervben politikai rendezvények, ünnep­ségek, őszi-tavaszi könyvna­pok, mintabál, színházi ven­dégelőadások, más műkedve­lő csoportok vendégül látása, táncmulatságok, kirándulá­sok, zenetörténeti ismeretter­jesztés, klubhangverseny, Sze­pesi György oplimpiai élmény- beszámolója és még igen sok­féle programpont. Tanács és bizalom Mindez csak ízelítő kívánt lenni a mezőcsáti művelődési ház 1965—66-os évi program­jából, ami igen választékos és nagyon összetett. Egyik-másik pontja talán vitatható is. Pél­dául meggondolandó, hogy műkedvelők vállalkoznak-e a Bál a Savoyban című revű- operett bemutatására, vagy, hogy a filmankéton éppen a Húsz óra című feszUvál-nagy- díjas filmünket vitassák-e meg, nem kellene-e frissebb filmet választani, s általában helyes-e mindenben a válasz­tás, helyes-e mindent ennyi­re részletekbe menően meg­határozni, nem keJ!ene-e va­lamilyen módon lazítani a tervet, és a végrehajtás során a napi élethez jobban igazo­dóan megtölteni a tervet tar­talommal? Első vizsgálódásra egészé­ben talán soknak is tűnik a terv. Lesz-e vajon elég idő és erő a megvalósításhoz, és lesz-e érdeklődés Mezócsáton ennyi minden iránt? A sok irányú akarás nem osztja-e túlzottan szét az erőt és az érdeklődést, különös figye­lemmel a járási székhely kis lélekszémára? Egy bizonyos: a művelődési ház vezetőiben megvan az ügyszeretet, de a megvalósu­lás csak szélesebb körű társa­dalmi összefogás eredménye lehet. Segítséget vár a műve­lődési ház a kooperáns társa­dalmi szervezetektől, a járási tanácstól, és a légi! létók esebb- től: a nagyközönségtől. Hisz- szük, hogy meg is kapja. A szép, új épület jó keretet ad­hat a sokrétű programra épülő, tartalmas népműve­lési munkának. Benedek Miklós Bernal békeharcost szívroham érle John Desmond Bernalt, a világszerte ismert angol tu­dóst és békeharcost kedden szívroham érte és jelenleg az egyik londoni kórházban ápol­ják. A kórházi jelentés szerint a beteg nincs életveszélyben. ------o-O-o-----­T izenkét gyermek után hármas ikrek A Saarvidék-i Neun- chirchenben nagy meglepetés érte egy 38 éves építőipari munkás 12 gyermekkel már megáldott családját, amikor a mama hármas leányikreket ho­zott a világra. Az anya és az újszülöttek kitűnő egészségnek örvendenek. Iskolaavatás - kérdőjelekkel He/őkeresztúr szolgált már egy új iskolát. Ép­pen ezért évekkel ezelőtt je­lentkezett egy »igen erős társa­dalmi készség is, hogy minél előbb méltó otthont kapjon sok keresztúri iskolás gyer­eseményröl. Minden „fair”- nek látszott, a falu népe örült, s csak később, szeptember 1-én, tanévkezdéskor változott az öröm ürömmé: o tanévei nem tudták megkezdeni az új iskola falai között. Ez annál inkább kellemetlen volt, mert mek. Amikor hírt kaptunk az az új tanintézet körzeti jelleg­kész intézmény teheti széppé* őszintén fűtötté az avató szó­nok szavait. (Persze, ha a szó­noknak „lakkoznak”, tiszte­letére kész állapotba hozzák az avatandó intézményt, a fe­lelősség kérdését másképpen kell felv&tni.) Csak azért kész­nek nyilvánítani egy épít­A hejőkeresztúri új általános iskola most az érdeklődés középpontjában áll. Rendőrségi felhívás 1965. szeptember 5-re virra- vagy környékén utasokat vei­dé éjszaka Miskolcról ismeret- tek fel, jelentkezzenek szemé­len tettesek elloptak egy nyu- lyesen, vagy írásban a Miskol- gatnémet rendszámmal ellá- ci városi és járási Rendőrka- tott, krémszínű, Opel Rekord pitányságon, Miskolc, I. kér., típusú személygépkocsit. A Rudas László u. 14. sz. alatt, személygépkocsival a Miskolc Telefonon: 36-141/258. mcllé- —Hollóstető—Eger között hú- ken. zódó 22. sz. műúton, Felsőtár- _______________________ kány határában a 28—29 km- kő között karamboloztak. Kérjük azon gépjárműveze­tőket és személyeket, akik a kérdéses útvonalon a baleset színhelyén szeptember 5-én hajnalban jártak, s az úton személyeket elsősegélyben ré­szesítettek, kocsijukra sebesült személyt felvettek, a kérdéses időszakban a jelzett helyen Mindig örülünk, _ ha fal- p vauik, varosaink egy-egy új létesítménnyel gya- rapszanak, De a legnagyobb öröm az lenne, ha a felavatott létesítménnyel kapcsolatban soha nem kellene kérdőjeles mondatokat megfogalmazni. Párkány László Tanulóvezeto (A Quick karikatúrája) MOZIMŰSOR B£KE IC—26; A fekete tulipán. Színes francia. Széles! K: naponta hn. 4, 6 és 8. M. 19. f, io cs f. 12: Bátor emberek. nos. Színes magyar. Széles! K: na­ponta í. 5 és hn. 7. SZIKRA 16—17: Hölgyeim. vigyázat! Ma­gyarul beszélő francia. Széles! 18 —19: Beáta. Magyarul beszélő len­gyel. 20: Talpalatnyi föld. Ma­KOSSUTH filmszínház délelőtti műsora _ __ _________ I C—22: A fekete tulipán. Színes gyár. ; <* és t-korl) A kőszívű francia. Széles! K: vasárnap kivé- ember fiai 3 II. Színes magyar telével naponta de. f. 11-kor. KOSSUTH filmszínház délutáni műsora 16—20: Bűntény a művészpanzió­ban. Magyarul beszélő NDK. 21— 22: Viharos alkonyat. Magyarul be­szélő szovjet. K: naponta 4 és f. 7. M. 19. f. 10 és í. 12: Egy olasz Varsóban. (Széles 1) FAKLVA 16—17: (csak n. 6-kor!) Nyomorul­tak I—II. Magyarul beszélő színes NDK—francia—olasz. Széles! 18: Matróz a rakétában. Angol. Szé­les! 19—21; (csak n. 6-kor) A Ten- kes kapitánya I—n. Magyar. Szé­les! K: szombaton n. 6 és f. 8. M. 19. f. 11-kor: 101 kiskutya. TÁNCSICS 16—17: Az alattvaló. Magyarul beszélő NDK. 18—19: A hazug lány. Magyarul beszélő francia. Széles! 20—21: Egy gyilkosság krónikája. Magyarul beszélő NDK. Széles! K: naponta hn. 5 és 7. M. 19. f. 10-kor: Moszkva—Genova. SAGVARI 16—18: Egy amerikai Párizsban. Széles! K: naponta hn. 5 és 7. M. 19. lü-kor: Robin Hood új kaland­jai. (Széles!) PETpn ' \ 16—17: Beáta. Magyarul beszélő lengyel. 18—19: A színésznő szerel­me. Színes szovjet. 20—21: A le­vegő kalózai. NDK. Széles! K: hét­fő, csütörtök, vasárnap hn. 5 £9 7, kedd. péntek, szombat csak 7. M. 19. Ne sírj, Péter! ADV Tapolca (terem) 16—17: Az öreg halász és ; ten­ger, Színes amerikai. 18—lo; itthon- Színes magyar. K: csütörtök, pén­tek, szombat 6, vasárnap f. 4 és 6­ÜIADát 18—19: Égbolt a sivatag felett- Színes szovjet. K: szombat 6, va­sárnap hn. 4 és 6. M. 19. f. ll-korl A nagy start' előtt. BÜKK (Miskolc-Hámor) 18—19: Éjszakára hajnal. i«bgyaf- 21—22: Bűntény a nuiveszpanzló- ban. Magyarul beszélő NDK. I<! kedd. szerda, szombat 7, vasárnál* Színes amerikai. 19—21; Háry Ja- f. S és 7. M. 1». li-kor; 3 plusz *> ményt, mert bele lehet illesz­teni valamelyik nemzeti ün­nepünk programjába, nem (úl szimpatikus ötlet. Jól em­lékszünk: annak idején a mezőkövesdi művelődési ház­nál is április 4-re, később augusztus 20-ra, majd novem­ber 7-re tervezték az intéz­mény avatását. De mivel a megbízók nem voltak elége­dettek a műszaki átvételkor a kivitelezővel, csak karácsony előtt kerülhetett sor az ünne­pélyes avatásra. Hejőkeresztúron sem lett volna szabad avató ünnepsé­get tartani mindaddig, amíg az iskola, rendeltetésének meg­felelően, el nem készül. Noha a gyermekek szeptember 13-án birtokba vették a szép épít­ményt, még mindig híja van az iskolának. Nem a torna­csarnokra gondolunk, amelyet egy másik ütemezés szerint készítenek el, hanem az eme­leti lépcsőfeljáróval szem­ben levő gyenge üvegfalra. Nem tartjuk megnyugtatónak ezt az üvegfalat, s nem tartjuk alkalmasnak rá, hogy több száz gyerek jelenlétében „funk­cionáljon”. Nagyon gyorsan korláttal kellene ellátni az üvagíalat, mert különben egy tolongás, vagy dulakodás (ami a gyerekeiknél nem ritka), sze­gei kezdte volna meg tevé­kenységét. Szakáidról és Hejő- szal on tárói e községbe hozták az . általános iskola felsőéveseit. lgy tehát három község csaknem 200 iskolása és szülője ‘csaló­dott a hamarra sikerült ava- tói ünnepség hitelében. A mólt héten (szeptember 8-án) három építőipari mun­kás vakargatta az iskola fo­lyosójára száradt maltert és meszet. Ottjártunkkor azt mondtuk az egyiknek: „Bi­zony, nem kész még ez az is­kola, úgy látjuk, kívül is ki­bontották a falat. Az avatás viszont már megtörtént.” „Igen — mondta az egyik idős ember —, azért volt az avatás, mert a nép szeret ünnepelni.” Később megtudtuk, hogy „felsőbb” szinten is „be volt tervezve” az avatás. tt z'i a dolgok mélyére ilu >ub pillantunk: nem kellemes jelenség ez, Avatni valamit csak akkor illdomos, ha az kész. Csak egy teljesen elkészült objektum teheti fel­emelővé a percet, csak egy .....—--- --------------------------------­e meletes iskola építésének tervéről, már hallottunk arról a tetemes társadalmi munká­ról is, amelyet a falu népe ajánlott meg. Az iskola még­sem épült a kívánt ütemben, mert a kivitelező vállalat kése- delmeskedelt. A tanintézményeket általá­ban június, július hónapban szokás (külföldön, törvénysze­rűen) „fair” állapotba hozni. A megyei építőipari vállalat is megkísérelte ezt; június 30-ra kérte az iskola átadási ha­táridejét. Végül is július 10-én terveztek egy műszaki átadást, amely azonban ' meghiúsult. Így szeptember 1-re tolódott el a határidő, de a végleges át­adásra, tudomásunk szerint, csak e hónap 13-án került sor. Közben augusztus 20-án fel­avatták az iskolát. Igaz, hogy akkor még nem volt készen, de az ünnep tiszteletére „ki- blancolták” a folyosókat, a falakat, az ajtókat, s az ün­nepi szónokok a provizórikus rend láttán nyugodtan mond­ták el avató beszédeiket. Még lapunkat is tudósították az

Next

/
Oldalképek
Tartalom