Észak-Magyarország, 1965. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-12 / 215. szám

4

ESigAKMAGYARGKSKÄG

Vasárnap, 1965, szeptember 18,

A tárlatrendezés mestere

Jegyzetek Nikim A cicim kötetéről

™ Úgy hallottuk, hogy az

észak-magyarországi képzőművészek tárlatainak rendezője ezután mindig ön lesz.

$

| JUHÁSZ JÓZSEF:

| KOHÓMŰVEKNÉL

* Mennyit vesztek súlyomból, ha ide belépek

* s megmártanak tekintetük folyadékában -jc a másízlésű alkotólázban villogó szernek?

Hol még Krisztus sem üdvözülne meg, s az utolsóítélettől nem fólők megdermednének.

De azonos tüzek lángjaiban pörkölődve sem hasonlíthatom magam hozzájuk, mert egyikkel sem születtem egyazon időben, és meg sem halhatok egyszerre velük.

dolatok kedvelőit.

Szívesen olvassuk el a kő let verseit újra meg újra.

(bm)

Ö' í

AKÁC ISTVÁN:

BESZÉD

Testem méretei mindegyikétől különböznek, s lelkem sem növeszt tömeg-hisztériát.

— Ez a különállás ötvöztél emberré mégis engem, és őket is, akikben hasonlóságot kerestem; míg eggyé formált velük az azonosság.

HAROITTAY ATTILA:

Poklok ős útjait bejárva, ím, itt vagyok közietek megint. Árva voltam, kegyetlen árva, de itt vagyok közietek megint.

Óh, ón nem vágytam soha másra csak egy gyönyörű vallomásra.

Szív-gépfegyverek kattogása rohamra hívott: Kati lássa, s vívásom miden igaz Lássa, Mentem a pusztuláson által, s pöröltem a konok halállal.

Vészeimben költők: a költők. Világom semmit sem öröklött.

Az idő dárda-esőjében vallom, amit hitem megőrzött. Egemen villámok csaholtak, s hozzám a dühök lehajoltak.

A véres, tűzfény Dózsa Györgyöt nem szobor-példaként idézem: élőnek fájom, sosem holtnak.

A mellemből szakadt föld-hörgés dal-eszmélés volt — nem könyörgés Lázam szemekre feszítettem, a múlásomat lemérhessem, s férfi hűséggel elzenghessem, niely szinte kifejezhetetlen ...

Jaj, magasba és mélyre szálltam hogy a sorsomat fölmutassam, hogy az emberit fölmutassam egy határtalan vallomásban.

SZEREKEN

Az azur-kék. égi tuhiákig botorkál kereső tekintetem.

Lemenő nap sápadt fénye bújócskát játszik lila-hegyeken.

Bóiít a szénaillat, múlt időbe repít vágy-emlékezetem, Nyesett-karcsú búzakalászok villára várnak kövéren, keresztesen

Amott megtelt egy vén szekér, megindul a két tarka barom,

járom nyekken, szög ütődik,

.............

s p

oroznak szürke utakon.

Ütközőben kéklőn nevetnek rakott ágú görcsös szilvafák, háztetőkön lanyha széltől meg-niegbiccen kopott, barna nád.

Búcsúzom a mezőtől, s búcsút int egy gerle-mátkapár, a zöld termésbet, a telt megelégedéssel, őszbebukó nyár.

Lenézek. Hogy megbámult, kemény-kérges lett kezem. feledésül zöld ablakból agy parasstlány csókot dob nekem.

Mikóházi emlékalbumok tanúvallomása

Mikohasa hatszaz lelkt kisközség, Sátorai ja új hely ti

néhány kilométerre. Nyo . tanerős iskolája, picike művi lődési otthona van, mozij hetenként egyszer tart élt adást, kilenc televízió és 11 rádió viszi házhoz a művelt dés lehetőségeit, a g.yakoi autóbusz- és kisvonat-jnrato pedig biztosítják, hogy a te lu lakói igen gyakran bejál hatnak Sátoraljaújhelyre mc zlba, Vagy egyéb rendezve nyeltre.

A meglehetősen szűk mére tű, kis művelődési ház mun káját már több mint egy év tizede vezeti Pataki Sándorn tanítónő. Az elmúlt évadba: tizenkét ismeretterjesztő elő adást tartottak, a legválloza tosabb témakörökből. Nem i erre kell elsősorban felfigyel nünk, ha Mikóháza kulturá lis életét vizsgáljuk, hanem i már országos hírű népi egyiit lesre, amelyet korábban ,i< ' munkájáért a Szocialista kul túráért jelvénnyel is kitüntet tek.

Egy évvel ezelőtt egy or szagos földmű vessző vetkg/.et művelődési tanácskozáson saj- nálattal hallottuk, hogy f mikóházi népi együttes non tevékenykedik. Az együtte: lelkes vezetője, egész működésének motorja, Pataki Sándor a helybeli postahivatal vezetője súlyosan megbetegedett hosszabb időre kórházba kényszerült. Ez -törést okozott s csoport életében. Most, egy év múltán örömmel tapasztalhattuk. hogy a vezető gyógyultan visszatért, és az együttes újra munkához látott:

így kezdődött

Pataki Sándor 1948-ban került Mjkóházára helyettesítésre. Ez az ideiglenes áthelyezés aztán végleges lett. A kulturális élet, a műkedvelő tevékenység iránt érdeklődé ember volt, és mindjárt megérkezésekor kapcsolatot keresett a helyi kúltúrmunkások- kal. A művelődési otthon elődje, az akkori nópház si- ralmas állapotban volt az idő tájt. Pataki Sándor mint színjátszó kapcsolódott be egy Moliére-darabnál a népház tevékenységébe'. Aztá'n arra gondolt, hogy szélesíteni lehetne a munkát. Ismerkedett a faluval, a helybeli hagyományokkal, a régi. felszabadulás előtti mikóházi gyöngyösbokréta felhasználható mozzanataival, kiválogatta az értékeket, megkereste a régi szereplőidet, elkezdte az új gyűjtést. Valahogy így kezdődött a mai mikóházi együttes munkájaHosszú volt az ál

Nem volt sima az együttes fejlődésének útja. Sok fáradság emlékeztet rá. sok nehézség tarkította. Az első megmozdulástól naplóinkig szorgalmasan gyűjtötték a kis együttesre vonatkozó feljegyzéseket, írásos anyagokat, sajtószemelvényeket, fényképeket. s napjainkban már vaskos kötetté dagadt albumokból olvusható ki a csoport fejlődő pályája.

Ezeket a régi albumokat lapozgattuk. 1950-re vonatkozó adat bizonyítja, miként keresték a régi mikóházi táncosokat, egyéb szereplőket. Ugyanabban az évben már az úi kis csoport színjátszói Miskolcon szerepeltek szép sikerrel. Két év múlva, a csoport táncosai a járási kultúrversenven elsők lettek. És május elsején felléptették őket Budapesten, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Egy év múlva. 1953- ban a megvei bemutatón értek el nagy sikert.

Kapcsolatot teremtettek a Népművelési Intézettél és az Állami Népi Együttessel is, szervezettebbé tették á hegyközi falvakban a népi hagyományok gyűjtését. Az útón- pótlás biztosítására mind több és több fiatalt kapcsoltak be az együttes munkájába. Az Északmagyarország egy megsárgult. 1954-es lapján az 56 tagú mikóházi együttes sikeréről olvashatunk. Ugyanebb'-n az évben igen nagy elismerés érte a mikóháziákat. Gyűjtőút ja során az Állami Népi Együttes a mikóházian almi feldolgozott táncokat úgy vette fel műsorára, hogy a mikóházi együttes bemutatóját filmezte le.

Természetesen, Pataki Sándor és a csoport más vezetői közben sokféle továbbképzésen, művészeti, szakmai tanfolyamon vettek részt. A néptánc, a népdal mellett párhuzamosan élt a színjátszás. Népi játékokat is alkottak. Sorra születtek a produkciók, mind jobban megismerték őket messze tájakon is, aztán eljött az országos elismerés, a bevezetőben említett kitüntetés formájában. így ment a munka törés nélkül 1964-ig.

Jelentkeznek a nehézségek

1964-ben Pataki Sándor megbetegedett. Távolléte bé- nítólag hatott az együttes munkájára. Betegsége alatt felesége helyettesítette, természetesen nem pótolhatta egészben. Nehéz volt a sok elfoglaltságé asszonynak ösz- szetartani a csoport tagjait, hiszen nagyon kevesen dolgoznak közülük helyben, viszonylag sok a diák Sátoraljaújhelyből, a határőr, akit köt a szolgálat, általában nagyon nehéz volt a próbák és a kevés fellépés idejének egyeztetése. A gyűjtőmunka és az új produkciók betanulása szánté teljesen leállt legalábbis a szorosabban vett népi együttes tevékenysége, inkább a belső önnevelő, ön-' cépző munka került előtérbe §s a színjátszás. Bródy Sándor ranítónő-jét igen szép előadásban többször is bemutatják.

Aztán az év elején Pataki Sándor hazatért a kórházból, is már mint lábadozó is újra bekapcsolódott a munkába.

Ismét munkához látlak

A vezető visszatérte új len- iületet adott az együttes mun- cájának. Fokozott erővel cezdték a tanulást, az új tán- :ok. az új népi játékok, protekciók előkészítését. A tava- :zi felszabadulási kulturális

szemlén a gyelrmekcsopor aranyérmet nyert a járási be mutatón.

Persze, az elmúlt évek se rán gyakran cserélődtek szereplők. Sokan elmentek a együttesből. Akik férjbe mentek megváltak a munká tói, több diákból főiskola lett a messzi fővárosban, he lyettük mindig újuk jönnek és kezdődik a tanulás, a mun ka elölről. Pataki Sándor újr; kutatja a Hegyköz községei' gyűjti' á helyi és a . környék beli hagyományokat lakodal makon, legényavatásokon, fo nóban, egyéb, a népi hagyomá nyokat még őrző megnyílva nulásokon. Máshol ismeretlel népdalok kerülnek papírra népi játékok alakulnak ki a: együttes munkája során, gyér mekjálékokat koreografálnak egyik-másik újonnan feldolgozott motívumot betétkén alkalmazzák más játékokban él tovább az együttes Patak Sándor irányítása és feleségének segítő munkája mellett.

Az együttes a sátoraljaújhelyi körzeti földművesszövetkezet védőszárnyai alatt é? anyagi támogatásával működik. Természetesen, ez az anyagi támogatás nem fedez mindent, sokat kell magának az együttesnek is „kigazdálkodnia”. De nem ezért dolgoznak elsősorban, hanem mert hivatásuknak érzik, szedetik a népi kultúrát. És dolgoznak, szerveznek tovább töretlenül, még akkor is, ha a csoport egyik-másik régi tagiénál elégedetlenség, kesergés jelentkezik amiatt, hogy más. tevésbe ismert és kisebb múltra visszatekintő környékbeli földművesszövetkezeti csoportokat külföldre küldetek, Csehszlovákiában, Lenivel országban szerepelhetnek, tudják, egyszer sor kerül rá, logy a mikóháziak is bemu- athassák tudásukat szerte az >rszágban és az országhatáro- con tül.

Erről a munkáról, erről a 'azdag másfél évtizedről, erői a szép tevékenységről ta- íúskodtak a mikóházi emlék- dbumok.

Benedek Miklós

HULLAMTÖRÖ

az élete értelmét mindinkább megtaláló költő hangja csendül a harmadikból. Éles szemmel figyeli az életet, sok versében keményen ostorozza napjaink fonákságait, nem egyben türelmetlenség szülte indulat is tükröződik, s köz-é ben három sorban megfogal-t mázzá önmaga ars poeticáját;*

„Nézd, a valót és néped -S

igazságát szépen kifejezni:+ ez költői erény. De e mondandó^ kötelez: mert? van joga megkövetelni, hogy ugyf élj, mint ahogy iiod.”C

Vall a máról, az életről, kör-* nyezetéről, az újabb hazájává? lett borsodi tájról, és szigorú--* an ostorozza a képmutatókat.t Könyörtelen élességgel bírál,* pellengerez. Külön is ki kelik emelni ebben a kategóriában* az Optimista travesztia című.í nagyszabású és igen hatásost perszlflázsát. Végül ismételten* megemlítjük az Éveim éneke* című önvallomást. £

B

orsodban már aligha^ kell bizonygatni, de a* kötet Is tanúsítja min-í den olvasó előtt, hogy Niklai* Ádám kiforrott és igen te-* hetséges költő. aki. egyformán* otthonos a klasszikus és azk oldottabb versformákban,* mondanivalóját sohasem ren-k deli alá formai játékoknak, £ bravúroknak. Verseinek több-* sége sajátos, közéleti publi-j cisztikai alkotás, amely trión-* danivalójával, kifejezési mód-f iának választékos és mindigS közérthető szépségével min-*

S

okáig váratott magara Niklai Ádám első verseskötete. Nem fiatalember már, elmúlt negyven esztendős, mire költeményeit kötetbe gyűjtve láthatta és mintegy önmaga megmutató- < saként az olvasók kezébe adhatta. Első verse is kései gyer- mák, 1959. óta publikál mindössze. Több versét époen la- punk közölte először, másokat a Napjaink, és igen sok olyan k.öleményével találkozunk a kötetben, amely először miskolci, vagy borsodi irodalmi rendezvényen hangzott el.

A Magvető Könyvkiadó vég- j re megjelentette válogatott ; verseinek kötetét Hullámtörő 1 címmel. Örömmel fogadtuk, ' érdeklődéssel olvastuk. Jóleső ‘ felismeréssel olvastuk újra a ‘ legtöbb vers ismerősen hangzó ' sorait. 1

A kötet öt csoportra tagoltan mutatja meg Niklai Ádám költészetét, míg a könyvet záró Éveim éneke című, nagy terjedelmű önéletrajzi költemény pályájáról ad szép < és őszintén valló képet. A 1 költő élete egyébként más 1 versekből, mint mozaikszem- < csőkből is összerakódik, c Életrajzi töredékek, a kórházi r ágyra szegezett beteg vágyó- ( dása az életbe, a szerelem, az 1 anya iránti szeretet, a lábadó- s zás ujjongó öröme viliódzik a c költemények egy csoportjában, c Az átalakuló falusi élet da- i rabkál tükröződnek mások bam 1

.... film, táncjáték,

Színház, s általában minden művészi szándékú vizuális megjelenítés rendezői kezet tételez fel. A filmnél például első számú alkotóként jelenik meg a rendező, miután az ő művészi világképén abszor- beálódik át a nyersanyag, a téma; a sztori. A színháznál, táncjátéknál, 'drámaíró, rendező, koreográfus a rendezővel azonos „hivatottságú" személyek. Az elmondottak ismertek általában, s csak azért bocsátkoztunk ismétlésbe,

hogy nagyobb „életteret" biztosítsunk egy kevéssé ismert művészi munkának: a tárlatrendezésnek.

A tárlatrendező személye majd minden képzőművészeti kiállítás alatt és után háttérben marad. Munkásságáról nem szól a kritikus, ritkán említi nevét a kiállító művész. Pedig a tárlatrendező sok mindent tesz azért a harmonikus képért, amely a kiállítás termetben a nézőket, fogadja.

Honnan, mitől ez a harmónia, a képek, a szobrok arzenáljában?

kevesen .gondolkodtak el azon, hogy miért olyan sorrend fogadja őket műélvezet közben, mint amilyennek találkoznak. A szemlélődő tudomásul ve.szi: így a jó.

A kép- és szoboranyag megtekintése után seholsem találkozunk egy kis kartonocská- val, amelyen olvashatnánk: Rendezte X, Y.

Tudjuk jól: nem elsőrangú kérdés ez, mert végtére is a tárlatok főszereplői maguk a kiállított művek, illetve azok alkotói. Ez értelemszerű. De arra azért fel kellett volna figyelniük kritikusainknak is, hogy például az észak-magyarországi képzőművészek Salgótarjánban megrendezett, gazdag anyagot felsorakoztató tárlata mellett, a kiállítás sikerében részes volt a rendező is, mert a rideg, félig- Icész, ideiglenes kiáll Műcsarnokban nagy szakértelemmel rendezte el a kiállítás anyagát.

I . . ... nevéhez

Baranyi Judit fünodik

az észak-magyarországi kép- 5Őmű vészek tarján! tárlatárak rendezése. Ö az októberien megrendezésre kerülő III. Miskolci Országos Grafikai Siennate „kivitelezője” is.

Mit kell tudnia egy tárlat- •endezőnek? Ezt kérdeztük Saranyi Judittól, alti ugyaniak csodálkozott kíváncsiságunk miatt', meet a tárlatren- iezőket nem szokás megfag- ?atni.

— A tárlatrendezés — hallottuk Baa’anyi Judittól — időben jóval előbb kezdődik, mini a képek tablóra, vagy felre történő állítása. A i-endezc hónapokkal előbb megismerkedik az anyaggal, részt vesz a katalógus összeállításában, szavazati joggal bekapcsolódik a zsűri munkájába. így amikor tényleges elrendezésre került a sor, a tárlatrende- ző a legapróbb részletekig ismer minden kiállítandó alkotást.

— Milyen szempotokat kell figyelembe venni a tárl átrendezéshez?

— Sok mindenre kell ügyelni arryagrendezós közben. Más elvek szerint csoportosítjuk a kollektiv kiállítás képanyagát, mint az egyénit. A műfaj szintén kiparancsol bizonyos szisztémát. A stílus ugyancsak befolyásolja a rendezést. A kollektív kiállításnál például ügyelni kell arra, hogy egyik művész se törjön „élre”, mondjuk a másik rovására. A témavariáció, a feloldások, az átkötések és áthidalások — mind, mind rendezői „kellékek” és szempontok.

— Hol tanulta a tárlatrendezés művészetét?

— Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem bölcsész karán művészettörténész diplomát szereztem. A tárlatrendezés Itt nem „tantárgy”. Ennek művészetét nálunk tulajdonképpen sehol sem tanítják. Minden majdani tárlatrendező egyéni kedv és rátermettség alapján vállalkozik a feladatra.

— Hány tárlatot rendezett már, mióta elhagyta az egyetemet?

— A III, Országos Miskolci Grafikai Biennale a háromszázadik, Tehát ' egy kicsit jubiláns is ez a mostani szép munka.

— Igen. Salgótarjánban debütáltam az észak-magyar- oi'szági képzőművészek előtt Ezt követően Kunt Ernő budapesti tárlatát bízták rám. A Műcsarnok minden képzőművészeti rendezvényét, amelyet Észak-Magyarorszngnak szán, szeretném színvonalasra, érdekesre rendezni. Persze a döntő szó képzőművészeinké: mit adnak a kezem alá.

— A tárlatrendező ad-e értékelést egy-egy művész munkájáról, segit-e a művésznek menet közben?

— Ez ldnek-kinek a „munka- módszerétől” függ. Én szívesen bocsátkozom műfaji vitába, s elég gyakran megfordulok képzőművészeink alkotóműhelyeiben is. Ez természetes dolog. Sok művész igényli is a serkentő vitát.

— S a kiállítás székhelyein a különböző szei'velc felfigyelnek-e a tárlatrendező tanácsaira, mondjuk a kiállítási termekkel kapcsolatban?

— Rendszerint igen. Például Salgótarjánban a kiállítás színhelyén eredetileg más intézményt akartak óletrehív- ni. Mi igyekeztünk bebizonyítani, hogy a provizórikus kiállításcsarnok némi változtatással kiválón alkalmas

' állandó tárlatok rendezésére.

Természetesen igyekszünk tanácsokat adni a fényviszonyok megjavítására, a térlehetőségek növelésére, jobb kihasználására, s még sok egyébre vonatkozóan.

... • 31-én megnyitOktob^i j3 kapuit a ni.

Miskolci Országos Grafikai Biennale. Az alkotások elrendezése, ritmusa Baranyi Judit ízlését, fantáziáját dicséri , majd. * Nevével ugyan nem találkozunk egyik művészsarokban sem, de az alkotások rendszerbe foglalása, a kiállítás jó hangulata, a megemlékezés erejéig . bizonyára elvezet bennünket, a tárlatrendező nevéhez is.

GŰ i*lr ,í »ti T