Észak-Magyarország, 1965. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-12 / 215. szám

• Világ proletárjai egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXI. évfolyam, 215. szám Ara: 80 fillér Vasárnap, 1965. szeptember 12. Ellentmondó liodifelentések gz indiai—pakisztáni konfliktusról Törökország és Irán Pakisztánt támogatja, Kína szerint India aorcsszor A Pakisztán és India között Kasmír kérdésében kirobbant harcok állásáról továbbra is csak egymásnak ellentmondó jelentések állnak rendelkezés­re. Egy Karachiban kibocsátott közlemény azt állítja, hogy az indiai hadsereg a Lahore tér­ségében történt visszavonulás után már csak védelmi harco­kat vív. Uj-Delhiben ellenben azt közölték, hogy a pakisztá­ni csapatokat ismét sikerült visszaverni. Ehhez hozzáfűz­ték, hogy a Lahore körül tom­A szovjet külügyminiszté­riumban szombaton sajtóérte­kezletet tartottak, amelyen Leonyid Zamjatyin, a kül­ügyminisztérium sajtóosztályá­nak vezetője ismertette Koszi- ginnek, a szovjet miniszterta­nács elnökének a szovjet kor­mány nevében szeptember 4- én Sasztri indiai miniszterel­nökhöz és Mohammed Ajub Khan pakisztáni elnökhöz in­tézet üzenetét. Az üzenet a többi között fel­szólítja az indiai miniszterel­nököt és a pakisztáni elnököt, összpontosítsák erőfeszítéseiket arra, hogy „haladéktalanul megszűnjenek a hadművele­boló harcokban 12 pakisztáni páncélost megsemmisítettek. Sialkot körzetében meg mindig tartanak a heves csatározások. Az indiai szóvivő alaptalan­nak minősítette azokat a pa­kisztáni jelentéseket, amelyek szerint a pakisztáni egységek hídfőállásokat létesítettek In­diai területen. Ezzel szemben a pakisztániak arról tájékoz­tatták a sajtótudósítókat, hogy az északi frontszakaszon „az indiaiakat majdnem teljesen visszakergették a határon, és tek. megálljának a tankok, el­hallgassanak az ágyúk”. A szovjet miniszterelnök vé­leménye szerint „a feleknek tárgyalásokat kellene kezde­niük a felmerült nézeteltéré­sek békés rendezésére. Ami a Szovjetuniót illeti, mindkét fél számíthat a Szovjetunió jóindulatú közreműködésére”. — Nem lennénk őszinték, ha nem mondanánk meg, hogy a kasmiri katonai konfliktus gondot okoz a szovjet kor­mánynak amiatt is, hogy olyan térségben keletkezett, amely közvetlenül a Szovjetunió ha­tárai közelében fekszik — mondja az üzenet Pakisztán a déli körzetekben is ura a helyzetnek”. A Reuter iroda tudósítója azt jelenti, hogy a Kelet-Pakisztán térségé­ben folyó hadműveletek eddig csak bombatámadá­sokra és légi párbajokra korlátozódtak. Az AFP hírügynökség és a BBC angol rádiótársaság in­diai és pakisztáni bejelentése­ken alapuló tudósításai vi­szont már szárazföldi ütköze­tekről és tüzérségi párbajról is hírt adtak. U Thant ENSZ-főtitkár Ra- walpindiből, Pakisztán főváro­sából szombaton Uj-Delhibe utazott. Elutazása előtt a repülőtéren tett nyilat­kozatában hangsúlyozta, hogy A.jub Khannal és Bhutto külügyminiszterrel hasznos tárgyalásokat foly­tatott. „Törökország és Irán magáé­vá teszi az ENSZ-nek Pakisz­tánhoz és Indiához intézett tűzszüneti felhívását, de kész Pakisztánt támogatni” — hang­zik a péntek este kiadott kö­zös közlemény Ürgüplü török és Hoveida iráni miniszterel­nök ankarai tárgyalásairól. A Renmin Ribao szombati száma megállapítja: „A jelen­legi indiai—pakisztáni konflik­tusban India ,*az ugresszor és Pakisztán az áldozat. Az in­diai reakciósok a Pakisztán ellen végrehajtott agresszió­val durván megsértik a ban- dungi elveket Koszigin üzenete az indiai miniszterei nőkhöz c5 és a pakisztáni elnökhöz Az állategészségügy szolgálatában Az Állatgyógyászati Oltóanyagellenőrző Intézet vizsgálja a forgalomba kerülő állat- gyógyászati oltóanyagokat. Az elmúlt évben létesített új izoláló telepet Gödöllőn ren­dezték be, itt vizsgálják jelenleg a sertéspestis elleni oltóanyag hatását. Dr. Pilron Mária szakádat orvos hakfeorológltd vizsgálatokat folytat az izoláló telep laboratóriumában. A vasércbányász Várossá nyilvánításának 600. évfordulóját ünnepli Rudabánya. Ma már nemcsak a föld mélyen, hanem a külszínen is bányásszák a vasércet. Idős Vajda Istvánt, aki már 37 éve vasércbányász, az egyik külszíni fejtésen kapta lcncsevégi-e fotóriporterünk. (összeállításunk a 7. oldalon.) Herman Oltó emlékkiállítás és tudományos konferencia Miskolcon Halálánál 50. és születésé- lek 130. évfordulója alkalmá­éi Herman Ottó emlékkiállí- ás nyílt meg szombaton, Mis- :olcon. A kiállítás megnyi- ása alkalmából tudományos ■.onferenciát is rendeztek. A lazafias Népfront, a Miskolc ’árosi Tanács, a Borsod me- yei Tanács és a Szakszerveze- ek megyei Tanácsa rendező­ében megnyílt kiállítást Gri- ovszki Lászióné, a Miskolc árosi Tanács végrehajtó bi- ottságának elnökhelyettese yitotta meg. A kiállításon látható Foriss 'erenc zuzmó, Jakab Zoltán ovar és lepke, Marjalaki Kiss .ajos történész szakcikkeinek, I. Szabó Béla természetvé- elmi és tudománytörténeti, ’ótfi Lajos ősrégészeti anyagé­inak és Vásárhelyi István ál­lattani gyűjteményének anya­ga. A kiállítók részben Herman Ottó tanítványai, részben az ő szellemében munkálkodnak ma Miskolcon. Külön kedves színfoltja a kiállításnak az ál­talános iskolás Gyulai Iván és a gimnazista Gyulai Péter bogár,- valamint lepkegyűj­teménye. Több kép mutatja Herman Ottó csontjainak exhumálását, mert a nagy tudós földi ma­radványait. Miskolcra hozták a Kerepesi úti temetőből és a hámori temetőben helyezik el. Kiállították az egykori sírra helyezett réztáblát is. A kiállítás megnyitása után tudományos konferencia kez­dődött. A meghívott előadókon kívül, az emelvényen foglalt helyet Deme László, a megyei Tanácskozás a Tiszán Szokatlan helyen, egy tiszai hajón tartotta meg legutóbbi ülését a megyei tanács mező- gazdasági állandó bizottsága. Megyénk égjük legégetőbb me­zőgazdasági problémájáról, az erózió sújtotta vidékek hely­zetéről, az ottani talajjavítási munkákról esett legtöbb szó ezen a tanácskozáson. Egyedi Miklós ismertette az eddigi eredményeket, az idei talaj- védelmi munkák állását. Az erózió sújtotta borsodi hegy­vidéken államunk az elmúlt évben 36 millió, az idént több mint 41 millió, s az előirányza­tok szerint jövőre is mintegy hasonló összegű vissza nem térítendő támogatást biztosit a gazdaságoknak különböző ta­lajvédelmi munkákra. 1950- től napjainkig például csupán kémiai talajjavításra 32 ezer holdon került sor az eróziós vidékeken. Az elmúlt évben 9200 holdat meszeztek. az idén mintegy 12 ezer hold mesze- zéséhez szükséges anyag érke­zett erre a vidékre, jövőre pe­dig már 14 ezer hold talajjaví­tás szerepel a tervekben. A me- szezés, valamint az altalaj- lazítás egyes községekben, mint például Heroádvécsén az idén már 20—21 mázsás búza­termést eredményezett. Az állandó bizottság ülésén' beszámoltak munkájukról a talajvédelmi társulások. Az állandó bizottság több javas­latot terjeszt a megyei tanács végrehajtó bizottsága elé. A Tiszán tartott értekezlet után az állandó bizottság tag­jai megtekintették a tiszalöki vízi erőmű vet és a duzzasztó- gát berendezéseit pártbizottság titkára. Dr. Sályi István egyetemi tanár, az El­nöki Tanács tagja nyitotta meg a konferenciát, majd dr. Ortutay Gyula akadémikus, a TIT országos elnöke méltatta Herman Ottót, a politikust* Kossuth leghívebb követőjét, aki szembeszállt a szabadság­harc vezérének fiával, Kossuth Ferenccel is, amikor az kor­mányra jutva megtagadta a függetlenségi programot, amelynek nevében megválasz­tották. „Hitvallásom a köztár­saság” — hirdette már a múlt század végén Herman Ottó, akinek egész életét végigkísérte a függetlenségi politika radi­kális eszméinek következetes vállalása és közéleti tevékeny­ségét a legkonokabb purita­nizmus jellemezte. Hazafiságát mindig össze tudta egyeztetni a nemzetiségek egyenrangúsá­gának elismerésével, és hitet tett a munkásság, valamint a parasztság mellett is. Ortutay Gyula után dr. Anghi Csaba, a Fővárosi Abat­es Növénykert igazgatója, dr. Varga László egyetemi docens, Korek József, a Magyar Nem­zeti Múzeum helyettes főigaz­gatója, dr. Csókás János egye­temi tanár méltatta a termé­szettudós. a néprajzos, az ős­régész és az ismeretterjesztő Herman Ottót. A konferencia után az egy­begyűltek megkoszorúzták Herman Ottó szobrát, majd délután örök nyugalomra he­lyezték a nagy tudós hazaszál­lított hamvait. Ennél az aktus­nál H. Szabó Béla, Herman Ottó kutató mondott beszédet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom