Észak-Magyarország, 1965. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-10 / 213. szám
ESZAKMAGtARORSZAG Péntek, 1383. szeptember 18, 2 megnyílt Zágrábban A NEMZETKÖZI VÁSÁR Kádár János és Tito elnök a megnyitó ünnepségen Csütörtökön délelőtt 9 órakor megnyílt a 69. zágrábi őszi nemzetközi árumintavásár. Az ünnepélyes megnyitáson jelen volt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, aki Joszip Broz Tito meghívására feleségével együtt Jugoszláviában tölti szabadságának egy részét, valamint Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke. A megjelent vendégekeit Ivan Bacsun, a vásár igazgatója üdvözölte. Hazánkat idén 16 külkereskedelmi vállalat ’-ónviseli a vásáron. Kádár János és Joszip Broz Tito kíséretével együtt a délelőtti órákban megtekintette a magyar pavilont. Magyar kormánvltüldotlspy Monfreuxban A Nemzetközi Távközlési Egyesület, amely nemrégen ünnepelte megalapításának századik évfordulóját, a svájci Montreux-ban tartja a tagországai meghatalmazottainak értekezletét. A nemzetközi távközlés szempontjából fontos értekezletre csütörtökön délelőtt a Ferihegyi repülőtérről Horn Dezsőnek, a közlekedés- és postaügyi miniszter első az Atlanti helyettesének vezetésével kor-1 szövetségeseinek mányküldöttség utazott. I marad, de De Gaulle: I népek eiyilitiflilésének tneivalésítása a Irancia kaips itíka alapvető célja De Gaulle csütörtökön dél- 1969-ig, a szerződés lejártáig véget kell vetni a jelenlegi helyzetnek, amely- íren Franciaország alárendelt szerepre van kárhoztatva a NATQ-ban. De Gaüllé szószerint kijelentette: „A múltban általunk vállalt kötelezettségek lejártakor, vagyis legkésőbb 1969-ig, ami bennünket illet, meg fog szűnni az integrációnak nevezett és a NATO által előidézett alárendeltség, amely sorsunkat idegenek kezébe adja”. A francia . köztársasági elután tartotta meg nagy érdeklődéssel várt sajtóértekezletét. A legnagyobb feltűnést De Gaulle nyilatkozatának az a része keltette, amelyben a Közös Piac válságával foglalkozott. Kijelentette, hogy Franciaország hajlandó újrakezdem a brüsszeli tárgyalásokat, de csak akkor, ha a társországok maradéktalanul beváltják a közös mezőgazdasági ^ piac nbk a továbbiakban rámuta életbeléptetésere tett ígéretű- Franciaország visszanyerket- te szabad kezét a nemzetközi Hasonló határozottsággal politikában és abban a helyfoglalt állást De Gaulle az in- zetben van, hogy kívül marad- tegráció gondolata ellen, ami- jón a tömbök vetélkedésén és kor a NATO kérdését fejteget- az „együttműködés bajnoká- te. Hangsúlyozta, a francia nak” szerepét töltse be. kormány szükségesnek tartja A népek együttműködésé Szövetséget, mai szövetségese Az új háborús tűzfészek A=Atari Cttr Chittagong DA* Dacca D=Dipa/pur &= Gurdaspur d-dasur M.-MaJjtha Al-darotva/ ■ S.= Surdingh 2.r?afarwa! íotAűzaffarabad o Srinagar fa,fALPMl\ n tyrl / VC k 5 H H i p Punch\ | !'mr_ t Naosfiera S^MH U Jammu Sialkpto oChamba Gujranv/aia yoB oPalhankot vt labort ö/gaf/p ur VW Ko DELHI o Amritsar's^ ^ n Jóit undor f .—'~~lg-lúdPJéfna ~Ferozepore (KEL Mint a sajtójelentésekből ismeretes, India és Pakisztán fegyveres konfliktusa Kasmír térségéből a két ország több határkörzetére is átterjedt. Főtérképünkön a kasmiri és a lahorei frontok fontosabb városait ábrázoltuk. Melléktérképünkön a 100 millió lakosú Pakisztán és a 440 milliós lélekszámú India átnézeti vázlata látható. nek megvalósítása — távoli perspektívában — a francia külpolitika alapvető célja. De Gaulle ezt követően kidomborította az ENSZ öt alapító hatalmának — az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Nagy-Britannia, Kína és Franciaország — felelősségét a világ sorsáért. Megjegyezte, Franciaország ez idő szerint nem lát lehetőséget arra, hogy közvetítő szerepet vállaljon az ázsiai fegyveres viszályokban. A népek együttműködéséről szólva, a köztársasági elnök kitért Franciaország és a szocialista országok viszonyát illetően, hangoztatta, hogy a francia kormány tárgyalásokba kezdett csaknem valamennyi kelet-európad országgal. Nagy fontosságot tulajdonít a francia—szovjet kapcsolatok fejlődésének, Maurer román és Cyran.kiewicz lengyel miniszterelnök párizsi látogatásának. Reméljük — mondta De Gaulle —, hogy egy napon majd konstruktív együttműködés alakul ki az Atlanti-óceántól az Uraiig lakó népek között és Európa megoldja saját problémáit, köztük a NET-kérdést is, amely csakis általános megegyezés keretében rendezhető. De Gaulle nyilatkozatában hosszan foglalkozott belpolitikai kérdésekkel. Eyrastkwc? Párizsban Józef Cyrankiewicz, a lengyel Minisztertanács elnöke, a francia kormány meghívására csütörtökön Párizsba utazott. A miniszterelnököt útjára elkísérte Marian Naszkowski külügyminiszterhelyettes és Franciszek Modrzewski külkereskedelmi miniszterhelyettes. Szükségállapot — diktatúra nyugatnémet választási ellátására, vagyis hadjáratot már kezdet- „fékentartására”. a lakosság tői fogva a lakosság eléggé lanyha érdeklődése kíséri. A versengő pártok bizony alaposan megerőltetik magukat, hogy mindenféle ígéretekkel elnyerjék a választók szavazatát. Sok szó esik szociáÉrthető, hogy ez a törvény igen élénk ellenállást váltott ki a nyugatnémet szakszervezetekben, az értelmiség körében és a falvakban is. A történelem arra figyelmeztet, hogy a német imperialisták lis reformokról, demokratikus mindig kivételes törvényekkel jogokról és egyebekről. Egyet egyengették a háborúhoz veze- azonban még elvétve se emle- tő utat. Legutoljára Hitlerék getnek: a szükségállapot tör- felhatalmazási törvénye vitt#- vényt, amelynek bevezetéséről katasztrófába a német népet már több vita folyt hónapok- és egész Európát. A bonni kai ezelőtt a parlamentben, s kormány szükségállapot törvé- csak a lakosság erélyes fellé- nye nem sokban különbözik pásé akadályozta meg a javaslat végleges elfogadását. A szövetségi gyűlésben szereplő és a mostani választásokon induló egyetlen párt sem emelt ellene érdemi kifogást. így hát „elődeitől”, legfeljebb a csomagolása más. A parlament két alkalommal foglalkozott a javaslattal és ha még nem is hozott döntést, a veszély korántsem szűnt még korántsem került lo a na- meg. A három párt közül pirendről, csak a választási egyik sem fejt ki jelentős te- előkészületek miatt szorult hát- vékenységet a szükségállapot térbe. törvénnyel szemben. Még a Elvégre, hogy is hozakod- szociáldemokraták is csak néhatnának elő ilyenkor egy hány részletkérdésben éltek ölyan törvényjavaslattal, amely fenntartásokkal, de a patt kísértetiesen hasonlít a hitleri parlamenti csoportjának szo- idők diktatórikus rendelkező- vivője sietett leszögezni, hogy sei re. Ha a szükségállapot tör- elvileg n ein ellenzi a szükség- vény életre kelne, a bonni kormány bármely pillanatban elnémíthatná a dolgozó tömegeúllapot törvényt. a szociáldemokraták I gaz, igyekeznek mellébeszélni. Álláspontjukat azzal magyarázzák, hogy a szükségállapot törvény azért érdeke Nyugat-Németonszágnak, mert paragrafusai helyettesítik a szövetségeseknek fenntartott jogokat. így, aki megszavazza a törvényt, az a bonni köztársaság szuverénitását erősíti. Ez az érvelés egyáltalán nem nyugtatja meg az Európa békét, hatályon kívül helyezhetné a még meglevő demokratikus intézményeket és az égész társadalmi életet alá tudná rendelni az atomfegyverkezési politika, a támadó katonai tervek szükségleteinek. A bonni kormány még három évvel ezelőtt, 1962. október 31-én hozta meg a szükség- állapot törvényt azzal, hogy a parlament jóváhagyásával be- kéjét féltő embereket. De ráilleszti az alkotmány 115. cik- adásul nem is igaz. A tör- lcébe. Ez a módosítás elvenné vényben ugyanis szó sem esik a szövetségi gyűlés jogkörét és a nyugati hatalmak döntő jo- korlátlan hatalommal ruházná gát-ól, a párizsi szerződés h fel a kormányt, beleértve azt paragrafusáról, amely a béke- a jogot, hogy magát az alkot- szerződésre és áz újraegyesí- mányt is úgy változtassa, tésre vonatkozó minden kér- ahogy akarja. désben a szövetségeseknek biz, . , tosítja -a döntés jogát. Bonn törvényjavaslat, szerint, a nemzeti kérdésben toa - , .. Ö™» vábbra sem lehetne önálló. .ff®1«*!®?* j • ^ovf^ A pártok magatartásából ki- (155. cikk 2. bekezdese), akkor hogy a választások után a kormány sajat kezébe ossz- bárki lesz is a győztes, a szük- pontosithatja az NSZK egesz S0gaUapot törvény nem kerül központi es tartományi tör- le a napircndről. A nagy mo- yanyhozasat. Jogaban all el- n0póliumok és a háborús, retemül 1 a mostam törvényeik- vaTlsista erök továbbra isszor- kekben szereplő véleménynyit- galma2zák elfogadását, hiszen vanitasi szabadsagot, sajtosza- az b érdekeiket, szolgálja a ki- badsagol, gyülekezési szabad- vételes törvény, ságot, a munkahely megválasztásának szabadságát és a » nyugat-németonszági költözködés! szabadságot. haladó erőknek még Ezenkívül a 115/b. cikk 3. be- igen sokat kell tenniök, kezdése felhatalmazza a kor- hogy véglegesen elhárítsák a mányt arra, hogy nemcsak a veszélyt. Ezt a küzdelmet egész rendőrséget, a határőrséget és Európa népei támogatják, hi- a tartományi fegyveres testű- szén a szükségállapot törvény leteket, hanem a hadsereget, a veszélyezteti a kontinens biz- Bundeswehrt is bevethesse tonságát, bonyolítja a békés belső „karhatalmi feladatok” kibontakozást. A tö , szöges eiienrei.oen annas az e NDK programjában javasolt | békés, szabad és demokratikus ú j raegy esi téssel. K Gy. | ------oOo—— l Szovfef—román ?; tárgyalások > Csütörtökön a Kremlben (folytatódtak a tárgyalások az ;.SZKP és a szovjet kormány 5 vezetői, valamint a Román I Szocialista Köztársaság párt- >és kormányküldöttségének tagijai között. £ Nicolae Ceausescu, a Ro- jlmán Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára »csütöiTökön fogadást adott a > Román Szocialista Köztársaság £ moszkvai nagykövetségén. A 5> fogadáson Leonyid Brezsnyev, \ Alekszej Koszigin, Alekszandr »Selepin, Jurij Andropov és |más hivatalos személyiségek »vettek részt. Nicolae Ceauses- ?cu és Alekszej Koszágin mon- »dott beszédet. » ____oOo— ! Felbocsátották | a Kozmosz—85-öt ó A Szovjetunióban csütörtö- % kön végrehajtották a soron le♦ vű műholdkisérlelet: földkörü- ili pályára bocsátották a Koz♦ mosz—85-öt. j A szputnyikon elhelyezett ♦ tudományos berendezés tdfo- Tgástalanul működik. A koordi♦ nációs számító központban fel♦ dolgozzák az érkező adatokat,; lélegzetelállító gyorsasággal változtatja meg e vidék arculatát. A társzekeres karavánok, amelyek az amerikai vadnyugat meghódítását kezdték, még néhány száz évig ostromolhatnák a Tajgát és nem sokra jutnának vele. Ma azonban a repülőgépek különböző típusai: hatalmasak és kisebbele, helikopterek, exkavátorok, billenőkocsik, bulldózerek, óriásdaruk, távvezetékek, modern építőanyagok mind-mind a szovjet emberek rendelkezésére állnak e hatalmas terület méreteinek leküzdésében, kincseinek feltárásában. A sikerhez elengedhetetlenül fontos az emberek tevékenységének tervszerűsége, szervezettsége. Mindezt bizonyítja a párt vezetése, a kommunisták és pártonkívüliek. tudósok, mérnökök, munkások, testvéri kollektívája. Azok az emberek, akik sok száz kilométerre behatolnak a Tajgá- bav sátrakban lakva kezdik s honfoglalást, új városok, üzemek építését, az új élet tudatos harcosai, egy új világ alkotói ! Ribánszki Róbert (Következik: A fehér ezii&t városa.) Mind ismertebbé váltak a nyersanyag lelőhelyek, egyre konkrétabb tervek készültek a kitermelésre, de mire a munkások és a parasztok állama e munkát megkezdhette volna, kitört a második világháború. A háború utáni években folytatódott a kutatás és 1943- ban az SZKP Központi Bizottsága kezdeményezésére a Tudományos Akadémia rende- zésésben tanácskozást tartottak Irkulszk Kelet-Szibéria energetikai lehetőségei kiaknázása céljából. A megvalósítás azonban csak később kezdődött. mert akkor az anvaei eszközök, a pénz. és a technika a háborúban felnerzselt európai országrész űi iá építéséhez kellett. A második, az 1955-ös, hasonló témájú ir- kutszki tanácskozás már a tervek megvalósításának kezdetét jelentette. Akkor már épült az Irkutszki Vízierőmű és hozzáláttak a Bratszki Vízi- erőmű építéséhez. 1955 tehát ilyen értelemben új korszak kezdetét jelöli Kelet-Szibéria fejlődése történetében. Kiaknázzák a lehetőségeket A szovjetek államának mai lehetőségei, a technikai színvonal, a szovjet emberek tudatossága, műszaki felkészültsége a szó szoros értelmében Irkutszki jelentés III. Munkában Beszélhetünk-e Irkutszk megyéről? Az oblaszty szó területet jelent, azért na a megyének fordítjuk, nem vagyunk egészen pontosak. Köz- igazgatási értelemben azonban mégis ez a helyes. Az oblaszty ugyanazt jelenti ilyen vonatkozásban, mint nálunk a megye. Az irkutszki megye határát 1936-ban vonták meg a térképen és a gyakorlatban is. Az atlaszban a Bajkál-tótól északra elterülő részen találhatjuk, egyébként Kelet-Szibé- riának is nevezik. A Szovjetunió hatalmas kiterjedésű ország. Más dolog azonban e terület méreteit' elképzelni a térkép alapján és más a valóságban látni. A Moszkva—Irkutszk közötti repülőút kissé hozzásegíti az embert a Szovjetunió-beli távolságok megértéséhez. E repülés 6 órát vesz igénybe, és még csak a felét tette meg az utazó a Moszkva—Vlagyivosztok közötti távnak, ^hhez fogható méretek a világ egyetlen országában sincsenek. Ha például az USA-beli távolságokat akarnánk hasonlítani az Szovjetunióéhoz. bátran mondhatjuk: ekkora területek átrepü22 000 geológus lése után lekerülnénk még e hatalmas ország térképéről is. Nos, ha az elmúlt évszázadban az emberek az „amerikai méretek” fogalmat alkalmazták valami rendkívülinek. Európában szokatlanul nagynak kifejezésére, akkor ma egyre inkább a „szovjet méretek” fedik ugyanezt a fogalmat. Az irkutszki megye területéből 3 Angliát, vagy másfél Franciaországot, vagy 7 és fél Magyarországot lehetne kimérni. E hatalmas terület feltárt kincsei is rendkívüli gazdagsára vallanak. Bár a feltáráson mintegy 22 000 tagú geológus „csoport” munkálkodik, bőven van mit kutatni az elkövetkező években is. A tudósok számításai szerint például, egyedül az Angara akkora mennyiségű villamosenergia előállítását teszi lehetővé, duzzasztóművek megépítése útján. mint hazánk jelenlegi villamosenergia termelésésnek 7-szere- se. Mérhetetlen kincsek a. Taisáhan A megye felszínének 75 százalékát erdő borítja. A fafeldolgozó ipar szinte kimeríthetetlen tartalékokkal rendelkezik a Tajgában. A fakészletet mintegy nyolc milliárd köbméterre becsülik. Csupán az évi természetes növekedés eléri a 60 millió köbmétert. Ennek a mennyiségnek a közeljövőben is csak egyharmadát tudják kivágni és feldolgozni. A már ismert arany-, kőszén-, vasérc-, kősó-, csillám-, gyémántkészleteken kívül az utóbbi években új lelőhelyekre bukkantak. A terület rendszeres. tudományosan irányított geológiai kutatása kőolajmezők, bauxit, valamint hatalmas föidgázlelőhelyek feltárását tette lehetővé. Kísérőink elmondják: Szi- . béria mesébe illő kincsei a régebbi időkben is ismeretesek voltak, de a hatalmas távolságok, az őserdő, a hihetetlenül kegyetlen éghajlati viszonyok leküzdhetetlen akadályokat állítottak e kincsek megközelítésének útjába. Feltárásuk. felszínre hozataluk és felhasználásuk a modern technikai eszközök fejlődésének függvényében oldható meg. És még valami! A szovjet hatalom éveiben a kutatások rendkívüli mértékben fokozódtak, *
