Észak-Magyarország, 1965. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-08 / 211. szám

Szerda, 1965. szeptember 8. (szakmaovarorszag 3 A% újító-mo&galom eredményei a Borsodi Vegyikombinátban nem a pénz a legfontosabb szempont.. Az újítások legfőbb értékét az adja, hogy köny- nyebbé és gyorsabbá teszik az A BVK-ban helyesen törőd- ember munkáját. Ha tehát egy __ Az űjítómozgalmat aka- nek az újítók erkölcsi elisme- újítás csak a legkisebb mér­d álvozó tényezők közül első- résével. Tavaly az egymillió fékben megkíméli az ember Borban a szakvélemények ké- forintot meghaladó népgazda- erejét, már akkor is sokat ér. __________________________________ A vegyikombinát és minden m ás gyár, üzem dolgozóinak elsősorban ezért kell újításo­kon töprengniük mindennapos munkájuk során. És főleg ez­ért fontos az újítások gyors ügyintézése, mielőbbi megva­lósítása is. Ruttkay 20 éves a Szabad Föld 1945. augusztus 29-én je­lent meg először. S ha most, a 20 éves jubileum fényei­nél néhány percre elidőzünk, akaratlan a tisztelet hangján kell szólnunk a vállalt fel­adat, s a megtett út láttán. Mert a Szabad Föld nem kevesebbet vállalt, mint azt, hogy tanítja a betű szerete- tére azolcat, akiket évszáza­dokon át mindig megpróbál­tak távoltartani a kultúra, a betű világától, varázsától. Tömeglapként indult az új­ság, hogy segítsen eligazod­ni a megújuló hétköznapok apró-cseprő emberi dolgai­ban azoknak, akik leginkább híjával voltak mindenféle eligazításnak. Érdek- és jogvédelmed kí­vánt nyújtani, hogy erősít­se a bizalmat az új élet iránt. Harcot hirdetett a maradiság ellen, szabadulást a babo­nák világából, hogy ráéb­ressze saját erejük tudatá­ra az embereket, akikhez szól, a falvak népét, azolcat, akikhez régen oly kevesen szóltak emberi hangon. A Szabad Föld szerkesztő­ségi közössége számára a mostani jubileum alkalmából talán az lehet a legnagyobb öröm, hogy a szándékok megértésre találtak az' olva­sók körében. Az újság és azok. akiknek szól. egymás­sal szinte családias kapcso­latra léptek, s ahogy múltak az évek, úgy nőtt, terebélye­sedett a család. Az indulás­kor még 40 ezres példány­szám négy év múlva túlha­ladta a 250 ezret, újabb négy év elteltével pedig megköze­lítette a félmilliót, amennyi ma is. Már önmagában ez a körülmény is elegendő hoz­zá. hogy mindazok, akik ezt az újságot hétről hétre elké­szítették, írták és szerkesz­tették, növekvő felelősségér­zettel forduljanak a falun élő emberek felé. Ha elfogadjuk, hogy a szándékok mércéje a megér­tés. s az, hogy mennyien vallják azokat magukénak, elmondhatjuk: az újság ed­digi életében nem múltak az évek hiába. A Szabad Föld, ahogyan 20 év előtt az öntu­datra ébredés hónapjaiban és éveiben tette, most a szo­cializmus megtalált útján is hasznosan akarja szolgálni olvasóit. Az első órától az utolsóig Sots múlik a hall igátokon — A pártszervezetek felelő szege Az irányelvek szellemében Beszélgetés az esti egyetem igazgatójával Az új tanév küszöbén fel­kerestük Kerekes József elv­társat, a Marxizmus—Leniniz- mus Esti Egyeteme igazgató­ját és a sikeres tanulmányi munka néhány alapvető fel­tételéről beszélgettünk. Ismeretes, hogy me­gyénkben a Marxizmus —Leninizmus Esti Egye­temének három éves ál­talános és két eves sza­kosított tagozatain az idén több mint 1300 hall­gató ismerkedik a tudo­mányos világnézet alap­vető kérdéseivel. Az elő­ző évek tapasztalatai, s az intézménnyel szem­ben támasztott fokozot­tabb követelmények alapján miben látja Ke­rekes elvtárs a sikeres tanulmányi munka leg­fontosabb feltételeit? A hail Igátoktól függ elsősor­ban, miként alakul majd a tanulmányi fegyelem, ami na­gyon fontos feltétele a sikeres tanulásnak. Tőlük függ, hogy az első órától az utolsóig kellő figyelmet, szorgalmat és áll­hatatosságot tanúsítanak-e az előadásokon, az osztályfoglal- kozásokon és az iskolán kí­vüli önálló tanulás során, amely intézményünkben a tanulás alapvető módszere. Rajtuk múlik, hogy alapos, lelkiismeretes felkészüléssel az irányelveket. Feltehetően hallgatóink nagy része is, a későbbiekben pedig vala­mennyien újra és újra átve­szik az egyes tantervi témák feldolgozása során. önálló tananyagként tehát nem ke­rül feldolgozásra. Nem lát­juk ennek szükségességét azért sem, mert a pártszerve­zetek mindenütt megtárgyal­ják a taggyűléseken. Annál inkább szükségét látjuk vi­szont annak, hogy az előadá­sok, a konzultációk és az osz­— Ügy gondolom, hogy a si­keres tanulmányi munka leg­fontosabb követelményei adot­tak. Sok-sok tapasztalat alap­ján kialakított megfelelő te­matika és program a marxiz­mus három ága, a filozófia, a politikai gazdaságtan és a tu­dományos szocializmus alap­vető kérdéseinek tanulmányo­zásához: jól felszerelt könyv­tár, nagy tapasztalatokkal ren­delkező tanári kar és ami ta­lán a legfontosabb, hallgató­ink önként jelentkeztek az egyetemi-e, a felvételi vizsgák tapasztalatai szerint megfelelő képességgel és jó előképzett­séggel rendelkeznek ahhoz, hogy megfeleljenek a követel­ményeknek. A korábbi évek alapján sze­retném kiemelni a hallgatók és a hallgatók pártszervezetei­nek felelősségét. Rajtuk igen sok múlik. Mezőgazdasági újítók országos kiállítása Mintegy 234 mezőgazdasági újítást mutatnak be az ér­deklődőknek a mezőgazdasági újítók első országos kiál­lításúm Kacsatenyészfcs a termelőszövetkezetekben (Tudósítónktól.) Évek óta igen jelentős bevé­teli léteiként szerepel a Bod­rogközi Állami Gazdaság költségvetésében a kacsate- nyésztés, hiszen évente általá­ban 150 ezer pecsenyekacsát értékesítenek a gazdaság Bál­ványos-tanyai telepéről. A jó példát a környező ter­melőszövetkezetek is követik. f A dorkói Aranykalász, a f györg'ytarlói Üj Világ, a vá- a mosújfalui Hegyalja, a végar-Y dói Rákóczi és a sárazsadányi ▼ Jóreménység Tsz is foglalko-f zik nagyüzemi kacsatenyész- (» téssel. Egy-egy csoportban a 4000—5000 pecsenyekacsát is T felnevelnek. (h. j.) ® jelennek-e meg az osztályfog- . tályfoglalkozások, továbbá a negyedévi és félévi vizsgák, valamint az évvégi szigorlatok előkészületei során az irány­elvek alkotó szellemében fog­lalkozzunk az ideológiai kér­désekkel, az egyes konkrét témáknál pedig — mindhárom szakon — hasznosítsuk az irányelvek állásfoglalását és útmutatásait. Ha figyelembe vesszük, hogy az egyetemi tanács július 17-i ülése a tanszékek múlt évi zárójelentését megtárgyalva egy sor elméleti-gyakorlati kérdés alaposabb tisztázását is sürgeti, akkor az irányel­vek hasznossága és felhasz­nálásának szükségessége még nyilvánvalóbb. Olyan, az el­múlt tanév során élénk ér­deklődéssel vitatott kérdé­sekre gondolok, mint a szo­cializmus teljes felépítésével összefüggő egyes kérdések; a párt és a munkásosztály ve­zető szerepének érvényesü­lése e korszakiban-; az osztály- harc jellege, formái és mód­szerei; az egyén és a társa­dalom viszonya a szocializ­musban; ateista propagandánk időszerű kérdései; a naciona­lizmus jelentkezési formái napjainkban; vagy a nemzet­közi kommunista mozgalom egységéért folytatott harc aktuális kérdései; továbbá a nemzeti demokratikus forra­dalom és a neokolonializmns elleni harc kérdései; stb. Az irányelvek és a megyei párt- bizottság anyaga hasznos, konkrét segítséget nyújt e kér­dések legtöbbjének marxista megválaszolásához. Az irányelvek útmutatásai­nak, a megyei pártbizottság, sőt a városi és a nagyüzemi pártbizottságok, továbbá az alapszervezetek vitáinak és állásfoglalásának hasznosítá­sára tág lehetőség nyílik majd a foglalkozásokon. Az lenne jó, ha az irányelvekben vázolt ideológiai problémák megol­dásában, a szocialista tudat és erkölcs erőteljesebb térhó­dításában az esti egyetem hall­gatói már tanulmányaik során is a párt legjobb segítői len­nének. lalkozásokon, a negyedévi be­számolókon, a félévi vizsgá­kon és az évvégi szigorlato­kon. Meggyőződésem, hogy intézményünk tanárai sem­milyen segítség elől nem zár­kóznak el a tanulás folyamatá­ban, színvonalas előadások­kal, a kért konzultációkkal, az osztáiyfoglalkozások ide­jének jó kihasználásával is segítik majd a legfontosabb kérdések, összefüggések meg­értését, elmélyítését és össze­kapcsolását a való élettel, a szocialista építés, az osztály­harc napi kérdéseivel. Az el­sajátított ismeretek ..kipróbá­lása”, gyakorlati alkalmazása szintén a hallgatók feladata lesz. A hallgatók pártszervezetei­nek felelősségét elsősorban a tanulmányi fegyelem szem­pontjából említeném. Főleg azzal segítenek a hallgatóknak a pártszervezetek, ha rend­szeresen figyelemmel kísérik az esti egyetem hallgatóinak tanulmányi fegyelmét, munká­ját, eredményeit, ha gondos­kodnak róla, hogy a kötelező, úgynevezett ..kötött” foglal­kozásokról (előadások, osztály­foglalkozások) egvszer se hiá­nyozzanak indokolatlanul. De azzal is segíthetik hallgatóink ^eredményes tanulását, ha bi- * zonyos pártmegbízatásoktól, f vagy más társadalmi munká­itól tanulmányaik időszakára I részben, vagy ha szükséges, Y egészen mentesítik őket. Az oktató-nevelő mnn- kához bizonyára nagy se­gítséget nyújtanak, ugyanakkor fokozottabb követelményeket támasz­tanak vele szemben a Központi Bizottság irányelvei az ideológiai munka időszerű kérdé­seiről. Miként fogják hasznosítani e fontos páfidokumentumot a ta­nulmányi munka folya­matában? I adódik, T ponti y r Intézményünk jellegéből hogy mind a Köz- Bizottság irányelvei, mind pedig a megyei pártbi- fzottság ezzel kapcsolatos ál- f lásfoglalása igen nagy segít­séget nyújt munkánkhoz, más- ereszt valóban növeli felelős­ségünket is. Az esti egyetem ▼ tanári kara alaposan tanul­▼ mányozta és tanulmányozza Remélhetőleg így is lesz — fejezte be nyilatkozatát az esti egyetem igazgatója. Csépányi Lajos Az első díjjal kitüntetett, az Sz—100-as traktorhoz kap­csolható, hét vasú, hidraulikus, magasvázú eke, Vilityer János újítása. ,A fólia alatt fa’ajmelegít^sű rendszerrel nevelik a palán­tákat. A fűtést termálvíz, vagy ipari h 'i ilcktú) és ka* sán adja.- sági eredményt elérő újítás- tevékenységéért Tóth Ottó i Kovács István és Cseh Pétéi- kapta meg a Kiváló újító jel­- vény aranyfokozatát. — Az idén különösen a fel­- szabadulásunk huszadik év- ; fordulójára meghirdetett újí- 1 tási verseny hozott szép ered- t ményeket. Az előző év azo- ' nos időszakához viszonyítvs : kétmillió forinttal nagyobi értékű újításokat kaptunk — hangsúlyozta Körtvélyes Ist­ván műszaki igazgatóhelyet­tes. — Az értékelés szerint aj első díjat Orosz Béla és Ko­■ rom Dezső, a telepfenntartás ■ dolgozói nyerték el. Második ■ díjat kapott Dedics András é: ■ Kolozs János az oxigén-üzem­■ bői. a harmadik díj tulajdo- ’ nosa Hankó János, a negyedik díj Mészáros József és Kis: . Lászlóé lett. Külön értékelték a népgaz- . daság számára leghasznosabt . újításokat. Ezek közül a leg­értékesebbnek Holló Kálmán . Szigeth Lajos, Lukács Mihály . Patkó László és Brdz István . újítása bizonyult. A legíobb érték Pénzben mérve legkönnyebb ■ kifejezni, mit jelentenek az újítások a gyár. sőt, a nép­• gazdaság számára. De nálunk nem a pénz a legfontosabb szempont. Az újítások legfőbb értékét az adja, hogy köny- nyebbé és gyorsabbá teszik a? • ember munkáját. Ha tehát egy- újítás csak a legkisebb mér­tékben megkíméli az embei erejét, már akkor is sokat ér A Hazafias Népfront Bor­sod megyei Bizottságának el­nöksége és a nőtanács Borsod megyei végrehajtó bizottsága együttes ülésen tárgyalta meg a két tömegszervezet együtt­működésének legközelebbi feladatait.. Az ülésen Németh Imre országgyűlési képviselő elnökölt, s megjelent Deine László, a megyei pártbizottság titkára. Tájékoztatójában Kovács Kálmánná, a megyei nőtanács titkára rámutatott, hogy me­gyénk lakosságának csaknem 52 százaléka nő, gazdasági és társadalmi működésük tehát egyaránt jelentős. A szocialista átalakulás a falun élő, dolgozó asszonyok életét formálta át legszembetűnőbben, itt a szó­A iiég»fronI és sí n«iiio?»aíoii» •• JL A rr g •• 1 r r rr * egy ti i 1 ni n kod cser o I cialista munkaversenyt első­sorban az ő körükben sikerült meghonosítani. Állami, szak­mai és politikai oktatásban kö­zülük vett részt tavaly több mint 40 ezer asszony. Termé- i szetesen nemcsak a falusi asz- szonyok veszik ld részüket megyeszerte a munkából. Bor­sodban 1649 a női tanácstag, 29 női tanácselnök, 71 tanács- titkár és 162 vb-tag található megyénkben. A tömegszerve­zetekben is sok asszony mun­kálkodik. Az elmúlt évben 500-an kaplak közülük magas- ezintü kitüntetést. Az eredmények ellenére szá­mos akadályozó tényező gá­tolja az asszonyok tömeges munkába állítását. Elsősor­ban Miskolcon, Özdon, Ka­zincbarcikán és Tiszaszeder kényben gond az asszonyók elhelyezése. Ezzel szoros kap­csolatban áll, hogy nagy ré­szüknek alacsony a képzett­sége. A kevés gyermekintéz­mény és a meglevők rossz fel­szerelése is gátolja az anyák munkába állítását. A nők hiá­nyosabb felkészültsége és az általános szemlélet hibái egyaránt hozzájárulnak, hogy a szép adatok ellenére még mindég kevés nőt találunk a különböző vezető testületek­ben. Ezek teszik szükségessé, hogy a nőtanács és a népfront' közöset! munkálkodjék a nők munkába állításának, közéleti szereplésének előmoz­dításán. A javaslatok és a hoz­zászólások egyaránt azt emel­ték ki, hogy a helyes elgondo­lások végrehajtásának meg­szervezése lényeges, és ezzel éppen annyit kell törődni, mint a javaslatok kidolgozá­sával. Két szerv megyei vezetősé­gének együttes ülése után . most járásonként beszélik meg. ugyancsak együttesen, a • tennivalókat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom