Észak-Magyarország, 1965. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-01 / 205. szám
\ Szerda,- 1965. szeptember 1. rszakmagyarorszAg Az EMáSZ fotókiállításának anyagából Zuhany alatt (Thummerer Herbert felvétele) Költségvetésiés községfejlesztési tervkészítés tanácsainknál é A hnrcnrl me£yei taná- A üorsoa csok a közeli hetekben állítják össze.196G— 67. évi költségvetésüket és az 1966. évi községiéi lesztési tervüket. A jövő évi tervek összeállításával párhuzamosan a folyó évben úgy kell gazdálkodni, hogy maradéktalanul megvalósítsák az ez évre tervbe vett feladatokat. A folyó évi gazdálkodásra meghatározó jelentőségű az MSZMP múlt év decemberi határozata. A határozat végrehajtása az év I. negyedében csak lassan, vontatottan kezdődött. A termelés minőségi előírásainak szigorú betartása, a felhasználásoknál az ésszerű takarékosság megvalósítása és ál- ' tatában a gazdasági munka hatékonysága csak fokozatosan vált mindennapi ténj'kedé- sünk gyakorlatává. A megyei tanács végrehajtó bizottsága augusztus 17-én értékelte a tanácsok vállalatainak, intézeteinek, intézményeinek és valamennyi szervének I. félévi gazdálkodását. Vállalataink ugyan összességében eleget tettek termelési és gazdaságossági előírásaiknak, azonban néhány helyen nem érték el a kitűzött célt. . Bevételeink időben befolytak. A költségvetési és a községfej- . lesztési célki tűzések egyenletesen, folyamatosan megvalósultak. A gazdálkodásban mindinkább érvényesülnek a takarékossági célkitűzések. Ezek mint egészséges tendenciák a legtöbb helyen serkentőleg hatnak ésszerű intézkedések megtételére, a munkafegyelem erősítésére. Segítik az eszközök jobb kihasználását, az olcsóbb, jobb kivitelezést, általában a minőségi munkát. Több vállalatnál azonban nem kielégítő ütemben haladnak a felújítások. Több vállalatnál és járásban nagyobb gondot kell fordítani az állományon kívüli bérek felhasználására. A x . hátralevő négy hó- l v napja további erőfeszítést kíván valamennyi tanácstól és vállalattól. Még nem mindenütt és nem eléggé bontakozott ki a helyi öntevékenység. A helyi adottságok és lehetőségek figyelembe vételével kevés olyan intézkedés történt, amely a párt helyes intézkedéseinek megszilárdításán túlmenően, további helyi tartalékot tárt volna fel. Az I. félévi gazdálkodás eredményes. Sok szép létesítményt adtak át alkotmányunk ünnepén. Megyénk lakossága a tervbe vett építkezéseket csupán az I. félév során csaknem 20 millió forint értékű társadalmi munkával segítette. Mindez a hozzáállás és gazdag tapasztalat biztató alap a tanácsok jövő évi terveinek készítéséhez. Tanácsaink ez évben első ízben két évre, 1966—67. évre állítják össze költségvetésüket. Ez amellett, hogy több munkát és nagyobb figyelmet igényel, igen előnyös. A kétéves tervezést indokolja a tanácsok nagyobb önállóságának és hatáskörének igénye, továbbá a távlatban történő áttekintés, a pénzügyi lehetőségek ésszerűbb kihasználása is. A perspektivikus gazdálkodási szemlélet gyakorlati megvalósítása, az 1965. évi takarékossági intézkedések folyamatossága, az anyagi ^ és műszaki megalapozás javítása végett is igen jó a kétéves tervezés. Az 1966. évre tervezett közületi fogyasztás néhány nagyobb létesítmény, mint például az edelényi kórház belépése mellett az eddig elért ellátási színvonal tartását. . illetve annak további szilárdítását teszi lehetővé. Mégis, hogyan lépjünk előre az ellátás továbbjavításában? A tanácsok és intézményeik által nyújtott ellátások és szolgáltatások továbbfejlesztésének legfőbb eszköze a munka minőségének javítása, anyagi lehetőségeink:■ legcélszerűbb, legfontosabb helyekre való összpontosítása, a. takarékosság, a. hatékonyság növelése a gazdálkodás minden területén. Ezenkívül az adott pénzeszközök gondos újraelosztása is jelentős tartaléka lehet az ellátás javításának. Mo\\roL- azok a legfőbb élni, ci/ytm veki amelyeket a : tanácsi szerveknek figyelembe kell venniük költségvetésük és községfejlesztési tervük -ké- 1 szításénál? Mindenekelőtt mértéktartóan és biztonságosan kell tervezni. Az igények sorolása és a kivitelezés megfelelő előkészítése alapvetően fontos az egyes, tervbe vett feladatoknál. Az ésszerű takarékossági elvek következetes keresztülvitelét, : gyakorlati megvalósítását már ' a tervezés során biztosítani kell. Az anyagi erők széttör- gácsolása helyett határozottan ezek koncentrálására kell törekedni, különösen a felújí- i f ásoknál és karbantartásoknál. : Fokozatosan, évről évre egy- egy települést vagy létesítményt hozzunk rendbe úgy, ' hogy a központi szerveknek az : alapvető problémák megoldá- 1 sára néhány évig, a folyamatos működésen kívül, ne legyen gondjuk. Igen fontos a különböző szervek anyagi erőforrásai és célkitűzései összhangjának bizto- sítása, mely elsősorban a ta- ' nács feladata. Számolni kell ' a közös összefogásból eredő ' előnyökkel, melyekre számos 1 dicséretre méltó példa van me- ; gyénkben is, akár az egy köz- . ségen belüli összefogásra, akár . a több község anyagi erejének : koncentrálására gondolunk. Éveken keresztül többet 1 adott a lakosság az egyes létesítményekhez a tervezettnél. : Ennek további bizalomra kell 1 ösztönöznie a tanácsokat. Sok- I kai bátrabban kall támaszkodni a lakosság segítő készségére, társadalmi munkájára. 1 Ez a segítség annál hatékonyabb, minél inkább figyelembe veszik tanácsaink és azok vezetői, már a tervezésnél, a helyi lakosság legszélesebb rétegének véleményét. Ar társadalmi munka rendkívül fontos gazdasági jelentőségén kívül annak politikai fontosságát, a közösségi munkára. való nevelő hatását is figyelembe kell venni. Jobban megbecsüljük azt a létesítményt, amelynek . létrehozásában a mi munkánk is benne van. Minél többen hozzáadják erejüket, munkájukat egy-egy célkitűzés megvalósításához, annál nagyobb eredményekre képes a helyi tanács. Ezért nemcsak a társadalmi munka értékét kell szem előtt tartanunk, | hanem időszerű a társadalmi munkában részvevők számának szorgalmazása is. A költségfejlesztési célkitűzésekhez 1966. évtől az eddiginél jóval nagyobb segítséget tud nyújtani a megyei tanács végrehajtó bizottsága is. Ugyanis az ide vonatkozó törvényerejű rendelet a megye minden lakosára, ez eddigieken túlmenően, további 14 forint állami hozzájárulást nyújt. A megyei ga a községfejlesztési feladatok eredményes megoldása és célirányos területekre való összpontosítása végett, elsősorban a megye legalapvetőbb problémáinak megoldásához nyújt anyagi és erkölcsi támogatást. Ilyen például megyénkben az ivóvízellátás javítását célzó létesítmények megvalósítása. Továbbá rendkívül fontos a gyermekeink oktatását, nevelését segítő intézmények létrehozása, jó karbantartása, felszereltségének javítása is. A saját erők felhasználása a helyi adottságok mérlegelése alapján, mindenekelőtt az egészségügyi ellátás javításában, utak, hidak, járdák létesítésében és felújításában, valamint a közvilágítás bővítésében és korszerűsítésében a legcélirányosabb. A két évre szóló költségvetés készítése igen fontos egy község életében. A gondos munkával, az emberek minél szélesebb rétegének véleményével egyezően elkészített költség- vetés hatással van a dolgozók mindennapi életére, munkakedvére, így a termelésre is, könnyebbé, szebbé teszi az emberelv éleiét. Ezért fontos, hogy a tanácstagok a tervbe vett feladatokat beszéljék meg választóikkal, az egyes állandó bizottságok foglaljanak állást egy-egy költségvetési és községfejlesztési kérdésben. Az állam igen nagy összegű anyagi támogatást nyújt központi erőforrásaiból költségvetésünkhöz. Különböző erőforrásokból a lakosság által befizetett adónak mintegy tízszeresét adja hozzájárulásként megyénk tanácsainak költségvetéséhez. Ezért nem közömbös annak számbavétele, miként használjuk fel ezeket az összegeket, mit tud ehhez hozzáadni a lakosság saját községe fejlesztésére, szépítésére. A tervekkel és forinttal fedezett költségvetés végrehajtásának legjobb megalapozása, legnagyobb biztosítéka a lakosság egyetértése és ezáltal a feladatok végrehajtásának segítése. A községi tanácsok szeptember második felében tárgyalják meg költségvetésüket és községiéj lesztési tervüket. Jó, ha ez alkalommal a helyi célkitűzések megtárgyalásán kívül számba veszik mindazokat a járási, megyei és országos szerveknél tervbe vett feladatokat, amelyek, ha nem is az adott községijén valósulnak meg, mint például egy-egy központi iskola, kórház, rendelőintézet, diákotthon stb., de mindenféleképpen a környező községek lakosainak érdekeit, jobb ellátását szolgálják. Tinril ic megvalósítható lXtaili, terveket kell öszszeállítani. Szerényen, de biztonságosan kell tervezni. Nagy László a Borsod megyei Tanács vb pénzügyi osztályának vezetője Bizonyára sok emberrel előfordult már, hogy amikor megérkezett Debrecenből, Pécsről, Szegedről, a fővárosról nem is beszélve, Miskolcon egy kissé elszomorodott és irigykedve, sóvárogva gondolt vissza azokra a városokra, ahol az utcákat díszcserjék, bokrok, virágok szegélyezik; gondozottak, üdék a parkok, tiszták a járdák. De ahogyan mi észrevesszük ezt a különbséget, észreveszik a Miskolcra látogató turisták, külföldi vendégeink is. Az az igazság, hogy Miskolc városképéről, tisztaságáról, közterületeinek rendbentartásáról hosszú idő óta kedvezőtlen vélemény alakult ki. Halljuk a megjegyzéseket a város lakóitól, s a hozzánk látogatóktól, akik az egész országba hírét viszik, hogy Miskolc rendezetlen, piszkos város. Ennek az elmarasztalásnak, mint azt a városi tanács legutóbbi ülésén megállapították; a túlzások ellenére is megvolt az alapja. Az utóbbi években a köz- tisztaságban, de különösen a parkosításban nagy változások következtek be. A városképet javító intézkedések azonban még mindig nem tudták alapvetően megváltoztatni a kedvezőtlen állapotokat, s természetesen az ennek nyomán kialakult közvéleményt. Cél: a zöldterületek növelése A tanácsülésen tárgyilagos, kritikus szemmel vizsgálták Miskolc tisztasági helyzetét. A. mai állapot egyrészt a város gyors fejlődéséből adódik; a nagyarányú építkezések és az ipari fejlődéssel járó. átlagosnál nagyobb szennyeződés objektiven befolyásolják városunk tisztaságát, másrészt pedig hatóságilag és társadalmilag sem fordítottunk elég gondot a tisztaságra, a zöldterületek növelésére, fenntartására. Ma már szerte a világon következetesen növelik a zöldterületeket, hiszen a parképítés a városrendezés leggazdaságosabb, a városképet Parkjaink védelméért >- gyorsan javító módszere. Kül- v földön és hazánkban is kiala- *’ kultak már a gyakorlati normák. Ezek szerint 8 négyzet- t méter közterületi parknak - kell jutni egy lakosra. Mi et- " tői még elég távol vagyunk Bár a második 5 éves terv a során a város gondozott park- e területe megkétszereződött, :t még mindig nem tudtuk a vá- a ros zöldterületeit megfelelően 2 fejleszteni. Jelenleg az egy la- kosra jutó zöldterület 3,2 négyzetméter. Éppen ezért a ú tanács évről évre fokozott a gondot, s mind nagyobb ösz- i_ szeget fordít parkosításra. A Selyemrét-dél parkosítása, s a í- város belterületén létesített 1_ kisebb parkok (Színház-udI var, Kazinczy utca) hamarosan a lakosság kedvelt pihenőhe- t- lyeivé váltak. A tapolcai park z a legszebbek közé tartozik az országban, s nem utolsósor- ban kiemelkedik az Avas ren- a dezése. Mindez azonban még min- n dig kevés Miskolc nagyságá- hoz képest. Kevés például a l_ fa, még mindig kevés a vi- rág. Rontja a városképet a n nem parkosított közterületek, útszegélyek elgazosodása, a Szinva- és a Pece-patak medrének elhanyagoltsága. Lassú a város belső területeinek, s egy-egy jellegzetes részének fásítása: megoldatlan például az Avas erdősítése, s nem tettek eddig semmi intézke- k dést a Papírgyár térségében ------------------------------------------------kivágott jegenyesor pótlására sem. Amit létrehoztunk — védjük is meg A parkok gondozása, fenntartása nagy költségbe kerül. Miskolcon a város rendkívül nagy forgalma és zsúfoltsága következtében az elhasználódás nagyobb az országos átlagnál. Nem várhatunk tehát gyors és tartós eredményt mindaddig, amíg a városrendezés, a városszépítés, parkjaink megóvása nem válik társadalmi üggyé. Meggyorsítja a zöldterületek pusztulását, növeli a gondozási költségeket. hogy a közületek a parkterületek rongálódását a munka befejezése után nem javítják ki. Sokfelé anyagtárolásra is rendszeresen használnak parkterületet, parkosított járdaszegélyeket, s nem egyszer megtörténik, hogy amikor elvonulnak onnan, nagy meny- nyiségű törmeléket hagynak maguk után. Elsősorban a kerületi tanácsok hibája, hogy nem követelik meg tőlük a parkterületek kijavítását, helyreállítását. Sokat tehet a város szépítéséért a lakosság is. A segítség egyrészt új parkterületek társadalmi munkában történő kialakításában és gondozásában, másrészt parkjaink védelmében, növényállományának megóvásában jelentkezhet. Mindannyian szeretjük ezt a várost és szeretnénk, ha Miskolc valóban méltó is lenne hírnevéhez, jelentőségéhez. Onodvári Miklós MI újság a laerbolyal aknánál? Itt kanyarog a kisvonat Tar• dona felé. Szépvidékű táj ez. i Talán nemsokára eddig is el- ' nyúlik Kazincbarcika. Emele• tes, tágas alakú épület vonja különösen magára a figyel, met — Az irodaházat keressük. — Az újat. vagy a régit? Mert az új ez lesz — mutat t az emeletes épületre egy munkás. — A régi pedig az erdőben van. ~ Kell is az új irodaház, mert a bánya munkájának növekedésével a mi tennivalónk is egyre több — mondja a szűk, régi épületben a főmérnök távollétében Faragó Sándor mérnök. A szobában lepedőnyi térkép a herbolyai aknáról. _ Fénymásolat. Egy-két éve készülhetett, azóta már sok-sok tussal húzott vonás mutatja: merre terjeszkedett az akna. A terv szerint az aknának 63 vagon szenet kell adnia naponta. Vajon ad-e mindig ennyit? — Az első félévben, sajnos, egy százalékkal lemaradtunk. Csak 99 százalékos tervteljesítést sikerült elérnünk. A lemaradást részben az okozta, hogy kevés volt a munkáslétszám, aztán jött egy nagy vetőnyomás és a tárnok lesüllyedtek. Az új fronton pedig hátráltatta a munkát, hogy nem kaptunk megfelelő hosszúságú tárnokát. Az év elején az akna önköltségi mutatói is rosszak voltak. Januárban például a tervezettnél 2,9 százalékkal többért termelték a szén tonnáját. Szóval az első félévben elég sok gond akadt. És azóta? Forgó Sándor így válaszol: — Csökkent a létszámhiány. Már megfelelő bánvatámokat is kapunk, igaz. még mindig nem egészen eleget. Tavasszal kaptunk egy maróhengeres gépet, amivel erősen növelhető a frontfejtés! teljesítmény, s ez az önköltségcsökkentést is magával vonja. Szeretnénk, ha a gép naponta három vágást tenne meg. De vannak esetek, amikor a szénfal olyan kemény, hogy nem bírja a gép. Ahhoz, hogy kevesebbe ke- Tüljön egy tonna szén kibá- nyászása. nemcsak a gép, hanem minden bányász sok mindennel hozzájárulhat. Például: a munkát költségesebbé tevő anyagok megmentésével. — Eddig már több mint 200 ezer forint értékű anyagot vételeztünk vissza és használtunk fel újra. Hasznos az ilyen takarékosság. És a herbolyai aknánál ez már meghonosodott. Ha az év hátralévő részében mindenben ilyen gondosak lesznek, bizonyára sikeresen záriak az esztendőt K. A.
