Észak-Magyarország, 1965. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-26 / 227. szám

T.Má.rnap, 1S6S. szeptember 26.

ESZAKMAGYARORSZAG

9

Földreform 1945

Tanulmány- és dokumentumgyűjtemény .

Ä felszabadulás megteremtette önálló nemzeti fejlődés első, s magasan kiemelkedő csúcsa: a földosztás. Évszázados per zárult le ezzel, s e nagyszerű tett hű és alapos krónikája ez a vaskos kötet, amelyet a Levéltárak Országos Központja és az MTA Történettudományi Intézete e célra létrehozott munkaközössége alkotott: tudományos

alapossággal összegezi a földreform megszületésének, végrehajtásának harcokkal teli történetét.

Az Ideiglenes Nemzeti Kormány ünnepélyes ígéretet tett a földreform megvalósítására, de a Függetlenségi Frontban résztvevő pártok nem mindegyike szorgalmazta őszintén az Ígéret valóra váltását.4 A kötet bevezető tanulmánya —

M. Somiyai Magda munkája — nagyszámú dokumentum felhasználásával elemzi ezt a bonyolult időszakot, világosan felrajzolja a pártok taktikai harcának bonyolult vonalát, megmutatva, hogyan tette lehetetlenné az egyes pártok lényegében időnyerést szolgáló manővereit a kommunisták, s a velük szövetségesek vaskövetkezetessége.

♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦»»♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦»♦ M. Somiyai Magda bevezető

♦ tanulmánya nemcsak azért X jelentős, mert az első a szintézist teremtő munkák közül

♦ c témakörben, hanem azért is.

♦ mert új, nemrég előkerült do- Jkumentumokat is feldolgoz —

♦ például a Kisgazdapórt 1345 ♦februárjában készített, de kőzúzó soha nem tett, s csak 1962- fben előkerült reformjavasla- X tát.

♦ ^ kötet zömét nagyrészt

♦ még nem publikált dokumentumok — számszerűit 171 —

♦ alkotják. Az időrend és a J gondolati összefüggések, illetővé ellentmondások figyelembe

♦ vételével, jó érzékkel csoportosított iratok segítségével ♦nemcsak nyomon követhetjük

♦ a pórtok közötti harcokat, ha♦ nem a néptömegek akaratáénak mind erőteljesebb és halj tározót!abb megnyilvánulásait Jis. A Szegedi Népakarat 1944.

♦ október 23-i vezércikke, a ♦kommunisták akaratáról szól♦ va, megállapítja: „A Pöld {ilyenformán azok kezébe ke♦ rtil, akik ősi jogon megérdemelik. akiknek becsületes inunkká ja bére csak így lesz meg♦ fizetve, és akik biztosítani fog:

ják az ország kiegyensúlyozott gazdasági jövőjét”. Az 5iratok között: jegyzőkönyvek ♦ a pártok közötti tárgyalásokéról, kormánybiztosok és párt- ♦ megbízottak jelentései, a nép- { követelés fogalmazta memo- ♦ randumok és kiáltványok, valamennyi izgalmas, múltatidé- ♦ zó olvasmány, de túl ezen — ♦ történelmi jelentőségű okirat Tcnkács Tibor rajza ♦ is.

,♦♦»♦♦♦♦♦♦♦♦♦»♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Sales nnovtdáisok

A legmélyebb melankólia az, aminek nem tudjuk az okát.

*

Inkább lakás nélkül, mint az örök nyugvóhelyen.

*

jót nem lehet létrehozni. Még gyermeket sem.

*

Aki eladja lelkiismeretét, olyasmit ad el, amije sohasem volt.

A sikeres gyűjtő- és feldolgozó munka a népi demokrácia húsz éves történelmének első időszakát felölelő, legfontosabb cselekedetét bemutató könyvvel úttörő jelentőségű feladatot hajtott végre, nemcsak a szakembernek, hanem a téma iránt érdeklődőnek is nélkülözhetetlen müvet alkotva.

(Kossuth Könyvkiadó.)

Olvasd a társaid írását és olvasd át újból a magadét. ? *

I

A butaságban és az intelli- % genciában van valami közös: i a fej.

•

A dal szülte a kottát és nem j a kotta a dalokat.

A Contcmpo-ranul-böl.t

(m, o.)

MmtiiiHiiiiHiniNimiiiiiimiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMtiiiiiiiiitii

iiiiiiimimiMiimiHiiimminmiimiiiiiiimimiimimuMMiimmiiimiHiMiniiiiimmiiimmuiii

Pihenés

avagy

Egy nyaraló naplója

, Ugyanaz a kolomp máskép-1 pen hangzik egy bika mellén,! nés mint egy ökör nyakán.

Végre megkezdődik a pihe- Elég nehezen jutottam

hozzá fő szezonban a balatoni 1 beutalóhoz, de végre sikerült. . , , . |S most, ime, az expressz-vonaA szegénység annyira sze- g ton ringatózom a Balaton felé.

rette a múltban a költőket és | N&msokára oda is érek. Jó

művészeket, hogy ölelésével flesz! Csak pihennl> pihenni. gyakran megfojtotta őket. j Nagyokat aludni, heverészni az

I üdülő árnyas kertjében. A két A vasárnapok az évek vén-1 heti üdülés majd felfrissít, ki- leányai. | pihenten jövök haza. ruganyos

* j léptekkel, akár egy ifjú atléta.

A buta ember nem mutat-í Módszeresen akarok pihenni, kozik be. Elárulja magát. I tapasztalataimat fel is jegyzem, „ I hogy jövőre már okosabban

t lássak hozzá az üdüléshez.

Egy temetésen mindenkit Naplót vezetek majd. s abba alakoskodhat: a. sirató asszo-1 minden lényeges mozzanatot nyolc, a fiatal özvegy, az öz- j feljegyzek. Ez volt az első fel- vegy vigasztalói, a pap, a ha-1 jegyzés. Kelt mint fent rátok, az „együttérző” szom-| első NAP. Késő este van, szédok. Csak szegény halott \ mjre lerogyok az ágyam szélénem alakoskodik.

Annyi hibát csinál,

I re, hogy rögzítsem első napom | eseményeit. Délelőtt elhelyez- hogy 1 kedtünk. Ebédnél nagyon kelVégül megkérdezzük, vajon ő I lemes asztaltársaságba kerül- maga nem tévedés-e? | tem. Van egy szemrevaló elvált

* I asszonyka is. Ebéd után lehe“ vertem a kertben, de néhányan összeszedelőzködtek. hogy felfedezzék az üdülőtelep környékét. Elhívtak, elmentem. A visszereim kicsit kidagadtak. Gondoltam, este majd pihenek. Vacsoránál kihirdették, hogy ismerkedési est lesz. Ebből nem I lehet kimaradni. Még táncolnám Itam is. Éjfél után nagyot séHa a stílusra nem fektetsz Időt, a stílus sem áll ellen az időnek.

*

Az a próza, amelyben nincs poézis, nem próza, hanem jegyzőkönyv.

Aki legalább egyszer ___5

k

ockáztatja az életét egy ma-Ítéltünk á parton, mert gőzös gasabb célért, nem, is él. Ve-1 fejjel nem jó lefeküdni. Már

getál.

holnap van ... Jaj, de álmos |vagyok. No, majd holnap!...

MÁSODIK NAP. Reggeli után olvasni akartam. Kikölcsönöztem az üdülő könyvtárából A Thibault család három kötetét, de jött a kis asztaltárs, és három mondatban elmondta az egészet. Már nem is vagyok a részletekre kíváncsi. Viszont az asszonyt elkísértem a strandra, mert — ellentétben a Thibault famíliával —, őrá roppant kíváncsi voltam, mire ő azt javasolta, hogy menjünk csónakázni. Béreltem egyet a belker-kölcsönzőtől, s most olyan izomlázam van, hogy a golyóstollat alig bírom fogni. A lene vigye azt a dög nagy evezőt. Az ebédhez főtt tésztát adtak, az asztaltársaságban valaki azt mondta, hogy menjünk a palacsintásbódéhoz, mert ilyenkor remek a lekváros, meg a túrós. Zárva volt, mint a déli órákban csaknem minden. Viszont nekem az az ötletem támadt, hogy együnk sült keszeget. Három óra hosz- szat álltunk sorban, s mire a pulthoz értem, elfogyott. A térdem teljesen bedagadt. Vacsora utón el kellett mennünk a Tündér bárba. Egy huszas a beugró,, meg a többi. Tanultam egy táncot. Olyan, mint a lo- vacskázás, igen fárasztó. Úgy hívják, hogy Lettkissz, vagy mi. Egy rendőr nagyon udvariasan hazakalauzoít minket, s most naplót írok. Már most is holnap van. Megint nem pihentem. Még van tizenkét napom.

A miskolci kocsonya

M

iskolc várossá nyilvánításának 600. évfordulóját most ünnepeltük. A mai nagy iparváros már alig őrzi a régi, mezővárosi eredetű hagyományokat, pedig ezek évszázadokon keresztül színezték népéletünket.

Az elmúlt évszázadban, sokhelyütt azonban még a század elején is megvolt a városok sajátos arculata, a település formájában, a népviseletben, népszokásban megmutatkozó jellegzetesség. A szegedi halászat, paprikatermelés elvitte a város hírét messzi országokba is, de az ideutazó idegenek is jellegzetes helyi tárgyakat — mint a halas bicska, vagy a színes papucs — vihettek haza emlékül.

A múlt században még Mis- kolcnak is megvoltak a specialitásai: a kétkerekű talyiga. a fekete fürtös guba. és a lacikonyha. A fürtös guba még a századunk elején is jellegzetes miskolci és környékbeli parasztviselet volt, a kétkerekű talyiga az első világháború után szűnt meg. a lacikonyha — változva ugvan — még ma is megtalálható.

Volt azonban városunknak niég egy specialitása évszázadok óta: a miskolci kocsonya. Map a XVII], század végén is készítették odahaza a helybeli parasztasszonyok, s telenként a piacon árúlták. Mint- ahogy egy 1790-ben lezajlott perben vallja az egyik tanú: ..Hallotta másoktul. hogy midőn Köm íves József lármázott házának fel töréséért, ekkor Víg Mária odahaza nem volt. hanem az Piacson árúit Kocsonyát”. De nemcsak télen, hanem nyáron is lehetett Miskolcon kocsonyát venni, hiszen az avasi, tetemvári. bábónyibérci pincék ezt a csemegét hidegen tartották. Készíteni mindenki tudta, disznótorok utón minden házban csinálták, de lehetett ka ríni kocsmákban, szállókban is.

Hogy mikor keletkezett a szólás: „Pislog, mint a miskolci kocsonyában a béka!”, pontosan nem tudjuk. Elsőnek — aránylag későn — Szendrei János jegyezte le. Szerinte így történt az eset:

A vasúti forgalom megnyitása előtti időkben a Gömör-vi- dék és Budapest közötti felső magyarországi kereskedelmet többnyire gömöri fuvarosok, úgynevezett „furmányosok” közvetítették. Miskolc városa ezeknek közbeeső állomása volt. Itt rendesen a Szentpé- teri-kapuban levő „Szarvas”. „Törökfő” és a „Magyar huszár” című kisebb vendégfogadókban szállottak meg éjszakára.

Egy • felsö-gömöri tót fúrnia- nyos is a „Magyar huszár”-ha tért be napszálltakor. Vacsorát kért a kocsmárosnétól, mégpedig kocsonyát. Az asszonyka, kit a nép fantáziája bizonyos, szemmel látható tekinteteknél fogva .,Potyka Kati” becézd névvel ruházott fel. mindjárt sarkon fordult, és a ház alatti sötét pincéből felhozott egy tányérral. Elibe tette a vendégnek. A tót atyafi takaros étvággyal neki lát a vacsorának és először is a tányér közepiből kikandikáló húst akarja konzumálni.

De egyszerre csak ijedten ejti el a villáját és igy kiált fel: — Jáj, jaj. kocsmárosní, annak a kocsonyának szeme izs van, sag úgy hunyorgatya felim!

Potyka Kati aszony odabo- kázott és elhülve konstatálta, hogy igazat szól a vendég.

Egy izmos termetű béka. mely majdnem derékig a kocsonyába volt fagyva, esdeklő pillantásokat vetett feléjük a szabadításért. — No. énnek pechje volt — mondá a Kati flegmatikusán, és a tűzhelynél kiengesztelte a fagyos jószágot, mely ezután ismét jól érezte magát, a körülményekhez képest.

A különös jelenet nagy hahotát keltett, s jó időre kompromittálta a miskolci kocsonyát és azóta már sok koponyát vertek be miatta.

L

ehet, hogy a történet Szendrei könyve nyomán került a nép ajkára, de valószínű, hogy már korábban is ismerték. Hogy a történet ma is közismert és népivé vált, azt éppen az esemény sok változata mutatja. Néhány évvel ezelőtt egy pályázatra sokan küldték be a szólás eredetére vonatkozó adatokat, amit legtöbben ismerőseiktől, vagy az idősebb

nemzedéktől hallottak. Voltak, akik szerint az esemény a régi Korona vendéglőben történt, de más, régen megszűnt vendéglőket, kocsmákat is megneveztek. Hogy az esemény valamikor megtörténhetett, abban senki sem kételkedett

A kocsonyatörténet később annyira összefüggött városunkkal, hogy az ország más területén is összegyűjtöttem variánsait. A szólás elterjedését nemcsak a szájhagyomány, hanem két másik tényező is befolyásolta, elősegítette. Mar Szendrei V. kötetében is szerepel a kocsonyás levelező lap (ez is mutatja, hogy a szólás mennyire általánosan ismert volt ekkor), később pedig egy cseréptányért árultak az ismert felirattal. A keniénycse- répből készült kis tányérkában a kocsonya közepén béka pislogott, s a tányér szélén volt a felirat. A tányérkát ezután sokan megvették, eltették emlékbe. vagy ismerősöknél! ajándékozták. Két évtizeddel ezelőtt még egynéhányat lehetett látni belőle, ma azonban annyira ritkaság, hogy még a múzeumnak sincsen belőle. Pedig az érdekes emléktárgyat sokan keresik. nemrégiben egy ismerősöm százötven darabot akart a tengerentúlra vinni belőle. Talán érdemes volna a régebbinél művészibb kivitelben ismét készíteni. A szegediek rtia is árulják a halas bicskát, s a szépen hímzett papucsokat, a szegedi halászlé is minden vendéglőben megtalálható.

N

álunk azonban eltűnt a sajátosan miskolci emléktárgy. s bár a tányérka helyett sok szép tárgv van, ezek nem őrzik' annyira a város varázsát. A híres és jóízű miskolci kocsonya is, ami pedig ismét a helybeliek és idelátogatók kedvenc csemegéjévé válhatna, eltűnt az étlapról.

Bodgál Ferenc

,Új tervek Encsen

Az encsi járási művelődési otthon idei tervében több új elképzelés szerepel. Többek között szeretnének egy képzőművészeti szakkört szervezni, ahol a szobrászat, a festészet szeretetére, értésére nevelnék a jelentkezőket. A tervek között szerepe] egy művészbarátok klubja megalakítása is.

A klub foglalkozásaira a művelődési otthon vezetősége időnként jóhirű szakelőadókat

hív majd meg, egy-egy érdeke- sebb témához.

Ugyancsak a tervek között szerepel a járási pedagógusok táncklubjának megalakítása. Ennek a klubnak az lenne a célja, hogy az arra rátermett falusi tanítók bizonyos fokú szakképzést kapjanak a népi tánctanitásról is, és otthon, a helyi művelődési otthon csoportjait ily módon is segíthessék.

HARMADIK NAP. Kora reggel elindultunk Badacsonyba. Jöttünk-mentünk, ahogy ilyenkor illik. Érdekes, hogy visz- szafelé a tó teljesen nyugodt volt, a hajó mégis hullámzott. Igaz, amikor kiszálltunk, a part is. Aztán valahogy cipőstül, ruhástól elém jött a Balaton, és térdig vizes lettem. A nadrágom most szárad, forró lábfürdőt veszek és rumos teával előzöm meg a náthát. Ma ez volt.

NEGYEDIK NAP. Igen strapás egy ilyen üdülés. Strand, kukoricavásárlás, délután csónakázás, este meg elmentünk a Borfaló című vendéglátóipari egységbe, ahol villany helyett gyertya ég, és azt mondják, hogy ez hangulatos. Valaki azt is bizonygatta, hogy jecet ég a lámpában, de tévedett, mert egy eldugott villanykörte csinálta az egészet, csak úgy volt elkészítve, mintha jecet égne. Az asszonyka, nevét nem írom le, mert diszkrét vagyok, igen jól érezte magát, mint mindig. Lefekvés előtt még nagyot sétáltunk a parton, aztán kimentünk a mólóra. Leültünk a kőpárkányra, csendben, kettesben, messze, legalább három méterre egy másik pártól. Aztán egy nagyobb hullámlökés felébresztett, és most a zakómat kell száritgatnom. Ugyancsak forró lábvíz és rumos tea. Megy az idő. Mikor fogok én pihenni?

ÖTÖDIK NAP. Már kora reggel zuhogott az eső, strandolásról szó sem lehetett. Reggeli után a társalgóban üldögéltem, de jött az egyik szobatárs, hogy kísérjem el Csopakra, tud egy címet, ahol jó bort

lehet kapni. Füredig hajóval, salgójában. Már megy a Lett- onnan vonattal mentünk. Visz- kissz. Igaz, többen mosolyog-j szafelé lekéstük a járatot, autó- nak, ha járom. Nem baj. Utol-j stoppal jöttünk körül, a fél só este. Valaki azt mondta,« Balatonon. Most már a fehér- hogy addig nem szabad elmen-1 neműmet is szárítani kell. For- ni a Balatonról, míg az éjszakai | ró lábvíz, rumos tea, mint fürdést ki nem próbáltuk. Ki- {

fent. Holnap pihenek.

HATODIK NAP. Nem esik, de hűvös van. Elkísérem az asszonykát a községi áruházhoz. Leértékelés van, rettenetes tolongás. Bosszús vagyok, mert lökdösnek, meg azért is, mert a kempingnadrágom is olcsóbb lett. Ha egy hetet várok, féláron megvehettem volna. Délután megnéztük a helyi múzeumot, aztán kóvályogtunk ide-oda, mert sehol egy üres asztalt nem találtunk. Kárpótlásul este elmentünk a Tündérbe. Már majdnem megy a Lettkissz, vagy mi, bár a tangó nekem specie! jobban feküdt. Most már tényleg pihenni kellene.

HETEDIK—TIZENKETTEDIK NAP. Annid időm sem volt, hogy a naplómba naponta* feljegyezzem az eseményeket. Röviden: az idő rossz volt, esett, zuhogott, nem esett, de hideg volt, fújt a szél, nem fújt a szél, fürödni egyszer sem lehetett. Séták, túrák, Tündér, ku korié a vásárlás,. didergő séták a mólón, sorban állás sült keszegért, roseibniért, rétesért és mozijegyért a Phaedra éjszakai szabadtéri előadására..: Hát sohasem lesz már vége?! Fáradt vagyok.

TIZENHARMADIK NAP.

Ragyogó napsütés. Nagy röplabdacsata és függő-teke bajnokság. Délután strand, nagy gyaloglások a vízben. Vacsora után búcsú-est az üdülő tárpróbáltuk. Elvesztettem aj strandpapucsot, ami nem is volt j az enyém, mert nem kaptam“ a lámabra valót, s Pornázi ad-j ta kölcsön. Még ez hiányzott! |

TIZENNEGYEDIK NAP. Végre reggel békén hagynak, | gondoltam. A szobatársam ugyanis már tegnap elutazott.“ Félnyolckor hajnalban bejött« a takarítónő, és közölte, hogy! ő is ember, és legyek szíves csomagolni, és a szobát kiürí-g teni, mert neki is csak két ke-ff ze van, és már szeretné meg- j kezdeni a takarítást. Búcsúpil-| lantás a tóra, felírjuk egymás:; címét, tudva, hogy úgysem;( írunk, de így szokás, és visz ag gőzös, illetve a vülany-ex-| pressz haza.

ITTHON, ÖT NAPPAL KÉSŐBB. Hazaérkezésem után bementem dolgozni, de munka közben elaludtam. Az üzemi g orvos megállapította az általános testi leromlottságot, a tö-j kéletes fáradtságot, és három 1 nap pihenőt adott, mert az ide- j geimnél is talált valami rend- ; ellenességet. Rámparancsolt, g hogy pihenjek. A három nap alatt huszonhét helyen jártam, 1 de már biztos ígéretem vans egy jövő évi beutalóra. Na- gyón bonyolult úton, tizenkét- j szeres cserével, de meglesz. :j Igaz, nem a fő szezonban, ba-f nem a közvetlenül előtte való| turnusban. Ki kell a dolgozó- ,j nak magát pihennie.

Nem?

Benedek Miklós

TúJ sok méltósággal, semmi s,