Észak-Magyarország, 1965. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-26 / 227. szám

T.Má.rnap, 1S6S. szeptember 26. ESZAKMAGYARORSZAG 9 Földreform 1945 Tanulmány- és dokumentumgyűjtemény . Ä felszabadulás megterem­tette önálló nemzeti fejlődés első, s magasan kiemelkedő csúcsa: a földosztás. Évszáza­dos per zárult le ezzel, s e nagyszerű tett hű és alapos krónikája ez a vaskos kötet, amelyet a Levéltárak Orszá­gos Központja és az MTA Történettudományi Intézete e célra létrehozott munkaközös­sége alkotott: tudományos alapossággal összegezi a föld­reform megszületésének, vég­rehajtásának harcokkal teli történetét. Az Ideiglenes Nemzeti Kor­mány ünnepélyes ígéretet tett a földreform megvalósítására, de a Függetlenségi Frontban résztvevő pártok nem mind­egyike szorgalmazta őszintén az Ígéret valóra váltását.4 A kötet bevezető tanulmánya — M. Somiyai Magda munkája — nagyszámú dokumentum felhasználásával elemzi ezt a bonyolult időszakot, világosan felrajzolja a pártok taktikai harcának bonyolult vonalát, megmutatva, hogyan tette le­hetetlenné az egyes pártok lé­nyegében időnyerést szolgáló manővereit a kommunisták, s a velük szövetségesek vaskö­vetkezetessége. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦»»♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦»♦ M. Somiyai Magda bevezető ♦ tanulmánya nemcsak azért X jelentős, mert az első a szin­tézist teremtő munkák közül ♦ c témakörben, hanem azért is. ♦ mert új, nemrég előkerült do- Jkumentumokat is feldolgoz — ♦ például a Kisgazdapórt 1345 ♦februárjában készített, de kőz­úzó soha nem tett, s csak 1962- fben előkerült reformjavasla- X tát. ♦ ^ kötet zömét nagyrészt ♦ még nem publikált dokumen­tumok — számszerűit 171 — ♦ alkotják. Az időrend és a J gondolati összefüggések, illet­ővé ellentmondások figyelembe ♦ vételével, jó érzékkel csopor­tosított iratok segítségével ♦nemcsak nyomon követhetjük ♦ a pórtok közötti harcokat, ha­♦ nem a néptömegek akaratá­énak mind erőteljesebb és ha­lj tározót!abb megnyilvánulásait Jis. A Szegedi Népakarat 1944. ♦ október 23-i vezércikke, a ♦kommunisták akaratáról szól­♦ va, megállapítja: „A Pöld {ilyenformán azok kezébe ke­♦ rtil, akik ősi jogon megérdem­elik. akiknek becsületes inun­kká ja bére csak így lesz meg­♦ fizetve, és akik biztosítani fog­: ják az ország kiegyensúlyo­zott gazdasági jövőjét”. Az 5iratok között: jegyzőkönyvek ♦ a pártok közötti tárgyalások­éról, kormánybiztosok és párt- ♦ megbízottak jelentései, a nép- { követelés fogalmazta memo- ♦ randumok és kiáltványok, va­lamennyi izgalmas, múltatidé- ♦ zó olvasmány, de túl ezen — ♦ történelmi jelentőségű okirat Tcnkács Tibor rajza ♦ is. ,♦♦»♦♦♦♦♦♦♦♦♦»♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Sales nnovtdáisok A legmélyebb melankólia az, aminek nem tudjuk az okát. * Inkább lakás nélkül, mint az örök nyugvóhelyen. * jót nem lehet létrehozni. Még gyermeket sem. * Aki eladja lelkiismeretét, olyasmit ad el, amije soha­sem volt. A sikeres gyűjtő- és fel­dolgozó munka a népi demok­rácia húsz éves történelmé­nek első időszakát felölelő, legfontosabb cselekedetét be­mutató könyvvel úttörő jelen­tőségű feladatot hajtott végre, nemcsak a szakembernek, ha­nem a téma iránt érdeklődő­nek is nélkülözhetetlen müvet alkotva. (Kossuth Könyvkiadó.) Olvasd a társaid írását és olvasd át újból a magadét. ? * I A butaságban és az intelli- % genciában van valami közös: i a fej. • A dal szülte a kottát és nem j a kotta a dalokat. A Contcmpo-ranul-böl.t (m, o.) MmtiiiHiiiiHiniNimiiiiiimiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMtiiiiiiiiitii iiiiiiimimiMiimiHiiimminmiimiiiiiiimimiimimuMMiimmiiimiHiMiniiiiimmiiimmuiii Pihenés avagy Egy nyaraló naplója , Ugyanaz a kolomp máskép-1 pen hangzik egy bika mellén,! nés mint egy ökör nyakán. Végre megkezdődik a pihe- Elég nehezen jutottam hozzá fő szezonban a balatoni 1 beutalóhoz, de végre sikerült. . , , . |S most, ime, az expressz-vona­A szegénység annyira sze- g ton ringatózom a Balaton felé. rette a múltban a költőket és | N&msokára oda is érek. Jó művészeket, hogy ölelésével flesz! Csak pihennl> pihenni. gyakran megfojtotta őket. j Nagyokat aludni, heverészni az I üdülő árnyas kertjében. A két A vasárnapok az évek vén-1 heti üdülés majd felfrissít, ki- leányai. | pihenten jövök haza. ruganyos * j léptekkel, akár egy ifjú atléta. A buta ember nem mutat-í Módszeresen akarok pihenni, kozik be. Elárulja magát. I tapasztalataimat fel is jegyzem, „ I hogy jövőre már okosabban t lássak hozzá az üdüléshez. Egy temetésen mindenkit Naplót vezetek majd. s abba alakoskodhat: a. sirató asszo-1 minden lényeges mozzanatot nyolc, a fiatal özvegy, az öz- j feljegyzek. Ez volt az első fel- vegy vigasztalói, a pap, a ha-1 jegyzés. Kelt mint fent rátok, az „együttérző” szom-| első NAP. Késő este van, szédok. Csak szegény halott \ mjre lerogyok az ágyam szélé­nem alakoskodik. Annyi hibát csinál, I re, hogy rögzítsem első napom | eseményeit. Délelőtt elhelyez- hogy 1 kedtünk. Ebédnél nagyon kel­Végül megkérdezzük, vajon ő I lemes asztaltársaságba kerül- maga nem tévedés-e? | tem. Van egy szemrevaló elvált * I asszonyka is. Ebéd után lehe­“ vertem a kertben, de néhányan összeszedelőzködtek. hogy fel­fedezzék az üdülőtelep környé­két. Elhívtak, elmentem. A visszereim kicsit kidagadtak. Gondoltam, este majd pihenek. Vacsoránál kihirdették, hogy ismerkedési est lesz. Ebből nem I lehet kimaradni. Még táncol­nám Itam is. Éjfél után nagyot sé­Ha a stílusra nem fektetsz Időt, a stílus sem áll ellen az időnek. * Az a próza, amelyben nincs poézis, nem próza, hanem jegyzőkönyv. Aki legalább egyszer ___5 k ockáztatja az életét egy ma-Ítéltünk á parton, mert gőzös gasabb célért, nem, is él. Ve-1 fejjel nem jó lefeküdni. Már getál. holnap van ... Jaj, de álmos |vagyok. No, majd holnap!... MÁSODIK NAP. Reggeli után olvasni akartam. Kiköl­csönöztem az üdülő könyvtá­rából A Thibault család három kötetét, de jött a kis asztaltárs, és három mondatban elmondta az egészet. Már nem is vagyok a részletekre kíváncsi. Viszont az asszonyt elkísértem a strandra, mert — ellentétben a Thibault famíliával —, őrá roppant kíváncsi voltam, mire ő azt javasolta, hogy menjünk csónakázni. Béreltem egyet a belker-kölcsönzőtől, s most olyan izomlázam van, hogy a golyóstollat alig bírom fogni. A lene vigye azt a dög nagy evezőt. Az ebédhez főtt tész­tát adtak, az asztaltársaságban valaki azt mondta, hogy men­jünk a palacsintásbódéhoz, mert ilyenkor remek a lekvá­ros, meg a túrós. Zárva volt, mint a déli órákban csaknem minden. Viszont nekem az az ötletem támadt, hogy együnk sült keszeget. Három óra hosz- szat álltunk sorban, s mire a pulthoz értem, elfogyott. A tér­dem teljesen bedagadt. Vacsora utón el kellett mennünk a Tündér bárba. Egy huszas a beugró,, meg a többi. Tanultam egy táncot. Olyan, mint a lo- vacskázás, igen fárasztó. Úgy hívják, hogy Lettkissz, vagy mi. Egy rendőr nagyon udva­riasan hazakalauzoít minket, s most naplót írok. Már most is holnap van. Megint nem pi­hentem. Még van tizenkét na­pom. A miskolci kocsonya M iskolc várossá nyilvání­tásának 600. évforduló­ját most ünnepeltük. A mai nagy iparváros már alig őrzi a régi, mezővárosi eredetű hagyományokat, pedig ezek évszázadokon keresztül színezték népéletünket. Az elmúlt évszázadban, sok­helyütt azonban még a század elején is megvolt a városok sajátos arculata, a település formájában, a népviseletben, népszokásban megmutatkozó jellegzetesség. A szegedi halá­szat, paprikatermelés elvitte a város hírét messzi országokba is, de az ideutazó idegenek is jellegzetes helyi tárgyakat — mint a halas bicska, vagy a színes papucs — vihettek ha­za emlékül. A múlt században még Mis- kolcnak is megvoltak a spe­cialitásai: a kétkerekű talyiga. a fekete fürtös guba. és a la­cikonyha. A fürtös guba még a századunk elején is jellegze­tes miskolci és környékbeli parasztviselet volt, a kétkere­kű talyiga az első világhábo­rú után szűnt meg. a laci­konyha — változva ugvan — még ma is megtalálható. Volt azonban városunknak niég egy specialitása évszáza­dok óta: a miskolci kocsonya. Map a XVII], század végén is készítették odahaza a helybe­li parasztasszonyok, s telen­ként a piacon árúlták. Mint- ahogy egy 1790-ben lezajlott perben vallja az egyik tanú: ..Hallotta másoktul. hogy mi­dőn Köm íves József lármázott házának fel töréséért, ekkor Víg Mária odahaza nem volt. hanem az Piacson árúit Ko­csonyát”. De nemcsak télen, hanem nyáron is lehetett Miskolcon kocsonyát venni, hiszen az avasi, tetemvári. bábónyibérci pincék ezt a csemegét hidegen tartották. Készíteni mindenki tudta, disznótorok utón minden ház­ban csinálták, de lehetett ka rí­ni kocsmákban, szállókban is. Hogy mikor keletkezett a szólás: „Pislog, mint a miskol­ci kocsonyában a béka!”, pon­tosan nem tudjuk. Elsőnek — aránylag későn — Szendrei János jegyezte le. Szerinte így történt az eset: A vasúti forgalom megnyitá­sa előtti időkben a Gömör-vi- dék és Budapest közötti felső magyarországi kereskedelmet többnyire gömöri fuvarosok, úgynevezett „furmányosok” közvetítették. Miskolc városa ezeknek közbeeső állomása volt. Itt rendesen a Szentpé- teri-kapuban levő „Szarvas”. „Törökfő” és a „Magyar hu­szár” című kisebb vendégfo­gadókban szállottak meg éj­szakára. Egy • felsö-gömöri tót fúrnia- nyos is a „Magyar huszár”-ha tért be napszálltakor. Vacsorát kért a kocsmárosnétól, még­pedig kocsonyát. Az asszony­ka, kit a nép fantáziája bizo­nyos, szemmel látható tekin­teteknél fogva .,Potyka Kati” becézd névvel ruházott fel. mindjárt sarkon fordult, és a ház alatti sötét pincéből fel­hozott egy tányérral. Elibe tette a vendégnek. A tót atya­fi takaros étvággyal neki lát a vacsorának és először is a tányér közepiből kikandiká­ló húst akarja konzumálni. De egyszerre csak ijedten ejti el a villáját és igy kiált fel: — Jáj, jaj. kocsmárosní, annak a kocsonyának szeme izs van, sag úgy hunyorgatya felim! Potyka Kati aszony odabo- kázott és elhülve konstatálta, hogy igazat szól a vendég. Egy izmos termetű béka. mely majdnem derékig a ko­csonyába volt fagyva, esdeklő pillantásokat vetett feléjük a szabadításért. — No. énnek pechje volt — mondá a Kati flegmatikusán, és a tűzhelynél kiengesztelte a fagyos jószá­got, mely ezután ismét jól érezte magát, a körülmények­hez képest. A különös jelenet nagy ha­hotát keltett, s jó időre komp­romittálta a miskolci kocso­nyát és azóta már sok kopo­nyát vertek be miatta. L ehet, hogy a történet Szendrei könyve nyo­mán került a nép aj­kára, de valószínű, hogy már korábban is ismerték. Hogy a történet ma is közismert és népivé vált, azt éppen az ese­mény sok változata mutatja. Néhány évvel ezelőtt egy pá­lyázatra sokan küldték be a szólás eredetére vonatkozó adatokat, amit legtöbben is­merőseiktől, vagy az idősebb nemzedéktől hallottak. Voltak, akik szerint az esemény a ré­gi Korona vendéglőben tör­tént, de más, régen megszűnt vendéglőket, kocsmákat is megneveztek. Hogy az esemény valamikor megtörténhetett, abban senki sem kételkedett A kocsonyatörténet később annyira összefüggött váro­sunkkal, hogy az ország más területén is összegyűjtöttem variánsait. A szólás elterjedé­sét nemcsak a szájhagyomány, hanem két másik tényező is befolyásolta, elősegítette. Mar Szendrei V. kötetében is sze­repel a kocsonyás levelező lap (ez is mutatja, hogy a szólás mennyire általánosan ismert volt ekkor), később pedig egy cseréptányért árultak az is­mert felirattal. A keniénycse- répből készült kis tányérkában a kocsonya közepén béka pis­logott, s a tányér szélén volt a felirat. A tányérkát ezután sokan megvették, eltették em­lékbe. vagy ismerősöknél! ajándékozták. Két évtizeddel ezelőtt még egynéhányat lehe­tett látni belőle, ma azonban annyira ritkaság, hogy még a múzeumnak sincsen belőle. Pedig az érdekes emléktárgyat sokan keresik. nemrégiben egy ismerősöm százötven da­rabot akart a tengerentúlra vinni belőle. Talán érdemes volna a régebbinél művészibb kivitelben ismét készíteni. A szegediek rtia is árulják a ha­las bicskát, s a szépen hímzett papucsokat, a szegedi halászlé is minden vendéglőben meg­található. N álunk azonban eltűnt a sajátosan miskolci em­léktárgy. s bár a tá­nyérka helyett sok szép tárgv van, ezek nem őrzik' annyira a város varázsát. A híres és jóízű miskolci kocsonya is, ami pedig ismét a helybeliek és idelátogatók kedvenc cse­megéjévé válhatna, eltűnt az étlapról. Bodgál Ferenc ,Új tervek Encsen Az encsi járási művelődési otthon idei tervében több új elképzelés szerepel. Többek között szeretnének egy képző­művészeti szakkört szervezni, ahol a szobrászat, a festészet szeretetére, értésére nevelnék a jelentkezőket. A tervek kö­zött szerepe] egy művészbará­tok klubja megalakítása is. A klub foglalkozásaira a mű­velődési otthon vezetősége időnként jóhirű szakelőadókat hív majd meg, egy-egy érdeke- sebb témához. Ugyancsak a tervek között szerepel a járási pedagógusok táncklubjának megalakítása. Ennek a klubnak az lenne a célja, hogy az arra rátermett falusi tanítók bizonyos fokú szakképzést kapjanak a népi tánctanitásról is, és otthon, a helyi művelődési otthon cso­portjait ily módon is segíthes­sék. HARMADIK NAP. Kora reg­gel elindultunk Badacsonyba. Jöttünk-mentünk, ahogy ilyen­kor illik. Érdekes, hogy visz- szafelé a tó teljesen nyugodt volt, a hajó mégis hullámzott. Igaz, amikor kiszálltunk, a part is. Aztán valahogy cipős­tül, ruhástól elém jött a Bala­ton, és térdig vizes lettem. A nadrágom most szárad, forró lábfürdőt veszek és rumos teá­val előzöm meg a náthát. Ma ez volt. NEGYEDIK NAP. Igen stra­pás egy ilyen üdülés. Strand, kukoricavásárlás, délután csó­nakázás, este meg elmentünk a Borfaló című vendéglátóipari egységbe, ahol villany helyett gyertya ég, és azt mondják, hogy ez hangulatos. Valaki azt is bizonygatta, hogy jecet ég a lámpában, de tévedett, mert egy eldugott villanykörte csi­nálta az egészet, csak úgy volt elkészítve, mintha jecet égne. Az asszonyka, nevét nem írom le, mert diszkrét vagyok, igen jól érezte magát, mint mindig. Lefekvés előtt még nagyot sé­táltunk a parton, aztán kimen­tünk a mólóra. Leültünk a kő­párkányra, csendben, kettes­ben, messze, legalább három méterre egy másik pártól. Az­tán egy nagyobb hullámlökés felébresztett, és most a zakó­mat kell száritgatnom. Ugyan­csak forró lábvíz és rumos tea. Megy az idő. Mikor fogok én pihenni? ÖTÖDIK NAP. Már kora reggel zuhogott az eső, stran­dolásról szó sem lehetett. Reg­geli után a társalgóban üldö­géltem, de jött az egyik szoba­társ, hogy kísérjem el Csopak­ra, tud egy címet, ahol jó bort lehet kapni. Füredig hajóval, salgójában. Már megy a Lett- onnan vonattal mentünk. Visz- kissz. Igaz, többen mosolyog-j szafelé lekéstük a járatot, autó- nak, ha járom. Nem baj. Utol-j stoppal jöttünk körül, a fél só este. Valaki azt mondta,« Balatonon. Most már a fehér- hogy addig nem szabad elmen-1 neműmet is szárítani kell. For- ni a Balatonról, míg az éjszakai | ró lábvíz, rumos tea, mint fürdést ki nem próbáltuk. Ki- { fent. Holnap pihenek. HATODIK NAP. Nem esik, de hűvös van. Elkísérem az asszonykát a községi áruház­hoz. Leértékelés van, rettene­tes tolongás. Bosszús vagyok, mert lökdösnek, meg azért is, mert a kempingnadrágom is olcsóbb lett. Ha egy hetet vá­rok, féláron megvehettem vol­na. Délután megnéztük a helyi múzeumot, aztán kóvályog­tunk ide-oda, mert sehol egy üres asztalt nem találtunk. Kárpótlásul este elmentünk a Tündérbe. Már majdnem megy a Lettkissz, vagy mi, bár a tangó nekem specie! jobban feküdt. Most már tényleg pi­henni kellene. HETEDIK—TIZENKETTE­DIK NAP. Annid időm sem volt, hogy a naplómba napon­ta* feljegyezzem az eseménye­ket. Röviden: az idő rossz volt, esett, zuhogott, nem esett, de hideg volt, fújt a szél, nem fújt a szél, fürödni egyszer sem le­hetett. Séták, túrák, Tündér, ku korié a vásárlás,. didergő séták a mólón, sorban állás sült ke­szegért, roseibniért, rétesért és mozijegyért a Phaedra éjszakai szabadtéri előadására..: Hát sohasem lesz már vége?! Fá­radt vagyok. TIZENHARMADIK NAP. Ragyogó napsütés. Nagy röp­labdacsata és függő-teke baj­nokság. Délután strand, nagy gyaloglások a vízben. Vacsora után búcsú-est az üdülő tár­próbáltuk. Elvesztettem aj strandpapucsot, ami nem is volt j az enyém, mert nem kaptam“ a lámabra valót, s Pornázi ad-j ta kölcsön. Még ez hiányzott! | TIZENNEGYEDIK NAP. Végre reggel békén hagynak, | gondoltam. A szobatársam ugyanis már tegnap elutazott.“ Félnyolckor hajnalban bejött« a takarítónő, és közölte, hogy! ő is ember, és legyek szíves csomagolni, és a szobát kiürí-g teni, mert neki is csak két ke-ff ze van, és már szeretné meg- j kezdeni a takarítást. Búcsúpil-| lantás a tóra, felírjuk egymás:; címét, tudva, hogy úgysem;( írunk, de így szokás, és visz ag gőzös, illetve a vülany-ex-| pressz haza. ITTHON, ÖT NAPPAL KÉ­SŐBB. Hazaérkezésem után bementem dolgozni, de munka közben elaludtam. Az üzemi g orvos megállapította az általá­nos testi leromlottságot, a tö-j kéletes fáradtságot, és három 1 nap pihenőt adott, mert az ide- j geimnél is talált valami rend- ; ellenességet. Rámparancsolt, g hogy pihenjek. A három nap alatt huszonhét helyen jártam, 1 de már biztos ígéretem vans egy jövő évi beutalóra. Na- gyón bonyolult úton, tizenkét- j szeres cserével, de meglesz. :j Igaz, nem a fő szezonban, ba-f nem a közvetlenül előtte való| turnusban. Ki kell a dolgozó- ,j nak magát pihennie. Nem? Benedek Miklós TúJ sok méltósággal, semmi s,

Next

/
Oldalképek
Tartalom