Észak-Magyarország, 1965. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-26 / 227. szám
6 ßSEAKWA GTA WiRSZÄG Vasárnap, 1965. szeptember M. Szabolcsi Bence; S> § § § § § § § § S, A biennale előkészületeiről Nyitás október 3I-én Hét díjat adnak ki Kondor Béla gyűjteményes kiállítása Bartók Béla és a világ népei °'§ A közelgő erdőkben és III. Miskolci biakban Seres János. — Sajá__ Országos Gra- tos karaktert ad a város kép. «tikai Biennale előkészületeiről zőművészeti életének. De je- ssí beszélgettünk a miinap Seres lentős azért naputáninak? Bartók számára< ez a kétkedő kérdés azért köztársaság nem merülhet fel, mert ön- Alapja és «• "nn fiából Üzemben FODOR JÓZSEF: Milyen szavakat... Milyen szavakat mondhatsz róla már? Az Embert dicséred-e, vagy az alkotót? Művét kérdvén: új, nagy zenéje válasz, A kor, melyben élt, küzdött, elfutott. Milyen is volt, mint emberi Eáttam, élve. Mit hangba szőtt, ma népről népre száll. Hős embersége nagy volt, mint zenéje, Ne tartsa ezt se rejtve a halál. Egy szörnyű korban élt, és a sötétség, S nehéz, szűkös élet gondjai tépték S értetlenség kísérte s gúny, amit Ma magasztal a föld! Rendíthetetlen Küzdött a Műért s barbár, kora ellen. Bartók! Nagy. példád iot> Ktfaat, 4stgnár István rajza § művészetének gyökerét és hu-r muszát is csak a természet kö-i- zelségében tudja keresni, —■' ott van az az erdőkben ési pusztákon, az erdei és pusztai: zsellérkunyhókban. y Nem illuzió-e mindez 1920-5 ban és 1930-ban, nem román-§ tikus önáltalás-e, s épp an-§ nak a művésznek ajkán, aki S annyira a XX. század gyerme-^ ke, s aki mindenekfelett any-? nyira harcosa az újnak, a leg- ; újabbnak, a holnapinak és hol-1 naputáninak? Bartók számára! ez a kétkedő kérdés azért nem merülhet fel, mert önmagában érzi a kettőt: a legrégibbet és legújabbat, a tér- mészetit és a civilizáltat — : valamint a népet és a teremtő? lángelmét. 2 V így, és csak így érthető.^, hogy számára mindig mene-i dék lehet egyik a másik után: i. hogy Franciaországból Mold-y. vába vágyik, de alföldi fal-5^ vakból Berlinbe, Párizsba, §j Londonba menekül; hogy arab§i oázisokon és török falvakban szerzett élményei nyugati nagyvárosok hangversenydo- ? , bogóin kell, hogy megszólal-^ j janak; hogy amerikai világ-|l városokban a kínai színház V ragadja meg legerősebben ;§£ hogy nagy román népdalg.yűj-§ íeményét végül is, el hagyatni- § c tan és betegen, New York ház-§£ rengetegében revideálja. A kétrt notívum úgy egybefolyik ná-|^ a. úgy kiegészítik egymást 2 s íbben a hősies és csodálatosul Hetrajzban. mint egyazon 5r szimfóniáinak egymásba-ku!-§1 :solt, örökre összefonódó zene-§n oari szólamai. E szólamok kö-§,s :ött ott az arab, török, belga. K omán népzene hangja, de ottci :eng a német, olasz, francia^ íarmonia-világ is. j? „ így és csak így válik ért- • íetővé, hogy élete legboldo- ^ :abb napjainak azokat vall-í a, amelyeket falun, parasztok 5 özött töltött: élete végén is§ gy emlékszik vissza népdal-§ yűjtő munkájára, hogy „az§ z idő, amit ilyen munkával § öltöttem, életem legszebb ré-sj ze, nem adnám oda semmi c írásért”. 5 . § Romantika ~ « vajon, * Bartók rous- % eaui romantikája 1943-ban, s i második világháború vége- S elé? S azé a Bartóké, aki § ttrausstól Schönbergig, Delius-§ ál Ravelig felszívta kora mű-§ 'eltségének, lázának és lükte-§ esőnek egész ritmusát? Ál- ^ atta magát vajon, vagy nem c udta meglátni az akkori pa- r •asztélet mély nyomorúságát, í : l.len tmond ásai t, keserves és S rak küszködését? S § Nem: a választ megadja magas 3 art ók. A népek testvérréválá- S iát akarom szolgálni — írtaS líres levelében, és kései hit-§ /allása is csalt erre a gondo-§ atra tér vissza: a népek test- § /érré akarnak válni, testvérré^ lógnak válni egy napon! Ac nűvész legszebb feladata, hogy | i nagy iestvéresülést élőké- á izítse, hogy hírnöke legyen a| >éke eljövendő nagy ünnep- 3 lapjának, altkor is, ha tulaj-§ ion élete szenvedésbe ma-§ jányba, megnemértettségbe X s nyomorba hanyatlik. Eljön ^ íz ünnep — hirdette a búcsú-r ;ó Bánták Béla, amikor utolsód zerzemónyeiben és írásaiban í neghirdetí azt az eljövendő ■» Innepet, a nagy napot, me- S yen a népeit egymásra talál-S úc. - * A , i r, III. Miskolci kozelgo Orszános Gra. lkai Biennale előkészületeiről leszélgettünk a miinap Seres ános miskolci festőművész- zel, a tárlat szervező bizolt- ágánalt tagjával. Megtudtuk, logy már kijelölték a biennale íyitásának pontos idejét, 965. október 31-ét. Ezen a na- )on vizsgálja meg a kiállított ínyagot a zsűri és dönt a kü- önböző szervek által felaján- ott díjak odaítéléséről. A bi- ■nnale nagydíját a megyei tatács adományozza, további :ét-két díjat pedig a Miskolci árosi Tanács, a Magyar Nép- :öztársaság Képzőművészeti Uapja és a Szépirodalmi könyvkiadó ajánlott fel. Az ■rszág különböző részeiből, letvenöt művész által bekül- lött mintegy hatszáz alkotás őzül kettöszáz kerül majd ok- óber 31-én a közönség elé a nás, alkalmasabb kiállító-te- em hiányában a Miskolci lemzeti Színház emeleti tár- algójábau megrendezendő tár- aton. Külön helyiségben áldják ki a második biennale agydíját elnyert Kondor Bé- i grafikusművész gyűjtemé- yes anyagát. Kondor műveit z alkalommal nem díjazhat- ík. A hagyomány ugyanos az. ogy a nagydíjat elnyert műész alkotásaiból a következő iennalén. mintegy versenyen ívül, külön kiállítást ren- eznek. Így mutatták be két vvel ezelőtt Hincz Gyula lunkáit. A biennale iránt nagy az ér- eklődés szerte az országban, 5t, a határokon túl is. Közén- zlovákiából több kénzömű- ész tekinti meg a biennale nyagát. Nem tartozik szoro- m a biennalehoz, de itt era- tendő meg, hogy az északiagya rországi képzőm űvésze- csoport szlovákiai vendeg- :ereplését a kiállítás ideje att o csehszlovák művészek ilgótnriánban viszonozzák. — A biennale egyre nagyobb ilentőséfíű lesz mind szakmai >natkozásban. mind pedig iskole kulturális élete szemen fiából — mondta a továbkell formálnia. A kettősség, mely az alkotóművész helyzetéből és szándékából adódik, először mint ellentét és feszültség vetődik fel benne, hogy azután — pályája második felében — egyre öntudaÉs a megoldás ott van már abban a levélben, amelyet Octavian Beunak ír 1931-ben: .,Az én igazi vezéreszmém:, a népek testvérréválásának eszméje. a testvérréválásé minbiakban Seres János. — Sajátos karaktert ad a város képzőművészeti életének. De jelentős azért is, mert az évente megrendezendő budapesti Országos Képzőművészeti Kiállításon kívül egyetlen lehetőség az országos grafikai művészeti termés áttekintésére egyetlen alkalom, ahol lemérhető a magyar grafikai művészet és az egyes művészek fejlődése. Nem véletlenül, vagy spontán kezdeményezés alapján rendezik Miskolcon a grafikai biennalékat. Étiben a városban megvannak a grafikus- művészet művelésének lehetőségei. Személyi és tárgyi feltételei egyaránt. Megvan a közönség érdeklődése e művészeti ágazat iránt, és adott a Csabai-kapuban, a művésztelepen a grafikai műhely is. Mindezek a lehetőségek vonzzák a más városokban élő grafikusokat, köztük több fővárosi művészt is Miskolcra.' Igen sok, országosan ismert,- vagy már nemzetközi hírű grafikus tölt hosszabb-rövi- debb időt e művésztelepen. Legutóbb Kondor Béla és Kass János volt itt néhány hónapig. Az itt megforduló művészek munkásságához Miskolc is hozzátartozik, alkotásaik összetevői között a miskolci légkör is szerepet játszik. A városnak van ilyen vonzása. Grafikusaink neve, a város grafikus-művészetének híre mind több külországban ismert lesz. (Például legutóbb Salzburgban volt kiállítás miskolci grafikusok műveiből.) " r ez a hírei A varosnak vonzóereje indokolja a grafikai bienna- lék miskolci megrendezését, és alighanem ez az a szál, amelyet megragadva mindinkább országos értékű szintre emelhetjük a város képzőművészeti életét, tovább erősíthetjük hírnevünket. Mint azt majd a III. Miskolci Országos Grafikai Biennale is minden bizonnyal teszi. (benedek) Abban a és rendkívül sokrétű műben, amelyről egyre jobban látjuk, hogy a XX. század egyik legnagyobb alkotása- volt: Bartók Béla életművében. döntő szerepet játszik a népek testvériségének gondolata. Maga a probléma nem váratlanul, nem előzmények nélkül vetődött fel Bartók és kortársai számára. A magyar szellemi élet legjobbjait is már hosszú ideje foglalkoztatta. Liszt Ferenc például, Bartók legnagyobb és legközvetlenebb elődje. Párizsból hazatérve az 1840-es években, természetesnek és szükségesnek érezte, hogy ne csak a magyar, hanem a román, orosz, ukrán, lengyel és török népzenék, vagy népies zenék felé is szinte egyazon érdeklődéssel forduljon, hogy magyar és román cigányzenészek játékát szomjas buzgalommal figyelje és tanulmányozza. De mily hallatlan erőfeszítés vezetett még odáig, amíg Bartók Béla elküldhette egy román barátjának, Busitia Jánosnak Ady Endre versét a „magyar. oláh, szláv bánat” közösségéről, s amikor hozzáfűzte, hogy a népeknek ösz- sze kell tartaniok. hiszen ^.testvérek az elnyomatásban”: már meg is érlelődött benne a gondolat, hogy ő ennek az összefogásnak költője és tudósa lesz. Bizonyára volt idő. amikor az ifjú Bartók, gyűjtő- és kutatómunkája kezdetén — í Liszt Ferenchez hasonlóan « még csak a „nyersanyagot” r látta az előtte feltáruló ha- 1 talmas népi dallamkincsben. c magyarban, románban, szlo- I vákban egyaránt; de amikor a í fent idézett sorokat leírja, t 1912-ben, már sokkal többet t jelent számára Kelet-Európa 1 népzenéje, mint zenei érdé- 1 cességet, tudományos eszkö- r sokkéi megszerzett egzotikus r invaflnt. nmei vet. művészetté f osabban ismerje fel a nagy Ilen tétben a nagy egységet, a ehézségben az erőforrást, a onfliktusban egy eljövendő sszefogás roppant távlatait. . művész fogalmazása oly szinte és világos, hogy csak t magát kel] idéznünk. 1920- an írja Busitia Jánosnak, ogy Berlinben megteleped- etne ugyan, de ,a népdalok ehezen engednek engem yugatra; hiába minden, kelet ilé húznak”. szály ellenére. Ezt az eszmét j igyekszem — amennyire ( erőmtől telik — szolgálni ze- j nemben .. ; S azt az éppenséggel nem könnyű utat, mely idáig ve- ' zetett, legjobban felmérhetjük akkor, ha Bartók teljes világképében látjuk,! mit jelentettek számára a népek. Ebben a képben — ma már világosan látjuk — a legsajátosabb módon egyesült a rousseaui romantika a XX. század tudományos realizmusával, s persze a zeneköltő fanatikus igazságszeretetével. A nép embere Bartók szemében az egyszerű, az őszinte, az igaz ember, nem azért, mert köze! maradt egy régebbi történelmi állapothoz, hanem meri közelebb maradt a természethez. Bartók ,IeveIeinekt ‘anúsaga szerint, husz- huszonkét éves korában, elfordulva a maga gyermek- és serdülő éveinek, neveltetésének tételesen vallásos irányától (mint fejtegetései elárulják), természethívő, panteista lett. Esküjét, vagy hitvallását — írja 1907-ben — legszívesebben azzal kezdené: „A Természetnek, a Művészetnek, a Tudománynak nevében ...” A természetnek ez a nagy, csodálkozó, gyermeki bámulata, a : természettel való mély közösség vágya és tudata Bartókot haláláig elkísérte. Innen, hogy mkoasü, közösségi támaszát,!!
