Észak-Magyarország, 1965. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-22 / 223. szám
Új gépek — korszerű technológia A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXI. évfolyam, 223. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1965. szeptember 22. Világ proletárjai, egyesüljetek! MBS és Juttatás Megnyílt az FASZ-közgyűlés 20. ülésszaka Ünnepségsorozat az 50 éves Diósgyőri Gépgyárban Visszautasítás és megegyezés Az 1872-ben alapított Diósgyőri Papírgyárban, ahol egykor mesterlegények kézi erővel készítették a papírt, ma korszerű berendezések, új gépsorok gyártják a minőségi termékeket. Foto: Szabados György „Október 10-ig elvetjük az őszi kalászosokat!” | A mezőkövesdi járás % négy tsz-ének % versenyfelhívása A mezőkövesed járás négy közös gazdasága tegnap, szeptember 21-én, kedden felkérte szerkesztőségünket, hogy a lap hasábjain közvetítsük versenyfelhívásukat: „Mi, a borsodivánkai Kossuth, a bükkzsérci II. Pártkongresszus, a mezőkövesdi Búzakalász és a mezőnyárádi Vj Klet r er meló szövetkezet tagsága a következő versenyfelhívással fordulunk a mezőkövesdi járás és Borsod megye valamennyi termelőszövetkezetének tagságához az őszi mezőgazdasági munkák: a vetés, a betakarítás és a mélyszántás minél gyorsabb és szakszerűbb elvégzése céljából: 1. Az őszi kalászosok vetését, a tervezett területen október 10-ig befejezzük! Különös gondot fordítunk a talaj előkészítésére és a vetés minőségére, annál inkább, mivel a, kedvezőtlen időjárás miatt. a tervezettnél nagyobb területen kerül kalászos kalászos után. 2. Az őszi betakarítást és o mélyszántást november 30-ig egyaránt befejezzük! Versenyfelhívásunk célja. hogy a következő esztendőben is az ideihez hasonló jó kalászostermést takaríthassunk be, illetve takarítsanak be megyénk minél több közös gazdaságában. Kérjük megyénk termelőszövetkezeteit, hogy versenyfelhívásunkhoz minél többen csatlakozzanak. Egyben kérjük a megyei tanács mezőgazdasági osztályát, hogy a versenyt rendszeresen értékelje, s ezt a sajtó hasábjain rendszeresen isniertesse! Mezőkövesd, 1965. szeptember 21. (A négy közös gazdaság vezetőinek, szakembereinek aláírása!) * Versenyfutás az idővel A négy termelőszövetkezet vezetői, szakemberei elmondották, hogy az elkövetkezendő néhány nap alatt eldől, sikerül-e időben földbe tenni a magot. Ha időben előkészítették a vetőmagot, két műszakban dolgoznak a traktorok, minden erőt a vetés előkészítésére és a vetésre fordítanak, az október 10-i határidő nem irreális! A borsodivánkai Kossuth Termelőszövetkezetben például már elvetették az őszi kalászosok 40 százalékát, s állandóan két műszakban dolgoznak a traktorok. (Több traktorosuk még mindig más tsz-ek- ben, más járásokban tevékenykedik!) Csaknem 600 holdn.yi területen már a mezőkövesdi Búzakalász Tsz tagsága is földbe tette a magol. A gépek' itt' is 'éj jeDnappál dolgoznak!.Mint mondják, a ver- séhyfútást az idővel csak így, az erők összpontosításával lehet: megnyerni! Egymást is segíteni! Tény, hogy a mezőkövesdi járás négy termelőszövetkezete és más közösségek már jóné- hány nappal ezelőtt letudták az aratás, a cséplés gondját. S más járások közösségeivel szemben némi előnnyel Indulnak. Erről is beszélgettünk a gégy tsz szakembereivel. — Ez igaz — ismerték el. — Azonban ezt mi elsősorban azzal magyarázzuk, hogy az aratás kezdetétől fogva minden órát hasznosítottunk. Ez tanulság lehet más közös gazdaságok számára a jövőt tekintvén Ami viszont az elkövetkezendő teendőket, elsősorban a vetést illeti, azt javasoljuk: ne sajnálják a termelőszövetkezetek megfelelő anyagi ösztönzéssel arra serkenteni a traktorosokat, hogy néhány napig, ha a helyzet úgy kívánja, éjjel-nappal dolgozzanak. S a talaj előkészítésében a vetésben segítsék 'egymást a szomszédos termelőszövetkezetek. Hiszen ez most az első. A kapások betakarítása inkább „várjon” néhány napot! De azután, ha a vetéssel végeztünk, segítsen a betakarításban minden családtag! — Reméljük — mondották a tsz-ek képviselői —, verseny- felhívásunk nem marad pozitív „visszhang” nélkül, a munka elsősorban a mi érdekünk, a jövő év jobb eredményeit alapozzuk meg vele! Minden esetre a négy közös gazdaság várja a termelőszövetkezetek, minél több közös gazdaság válaszát! Barcsa S. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem új központi épülete dolgozó alkalmazottak premi- : zalusanak továbbfejlesztéséi . tartalmazza, olyan uj „moll- vurnoKal” vázol, amelyek éppen az imént említett fogyatékosságok felszámolását célozzák. Növelni leliet a prémiumkeretet. S a növekedés a vállalat nyereségétől, illetve nyereségrészesedésétől függ. Okos, célszerű, eredményes gazdálkodás esetén a prémiumkeret arányos növekedésével elérhető a régi rendszerű prémiumok mintegy 130 százaléka. Helytelen munkával viszont 70 százalékra csökkenhet. Ennek az iptékedésnek alapvetően az a célja, hogy fokozódjék a vállalatok önállósága: az egyes dolgozók részére olyan prémiumfeladatokat írhassanak elő, amelyek jellem- ^ zőek munkakörükre. Vállalati . szintű mutatók teljesítését csak azok részére szabják meg prémiumfeladatként, akiknek számottevő, közvetlen befolyásuk van a teljesítésre. A népgazdaság és a vállalatok részére egyai'ánt előnyös, ha a prémiumok összege a h nyereséggel, illetve a nyere- t ségrészesedéssel összefügg, hi- t szén ezáltal fokozottabb le- 1 hetőség nyílik az egyéni pré- s miumok közötti nagyobb differenciálásra. arra. hogy aki s többét ad a népgazdaságnak, ;£ az többet is kapjon. Ezt cé- j. lozza egyébként az új prémi- ^ umrendszerhek az a része. í( amely kimondja: megszűnik az J egyéni prémiumok felső hatá- z Ta 0 E lvileg osztatlan tetszés- sei kellene találkoznia n az új prémiumrend- t szernek. Mégis várható, hogy. s mint a legtöbb újjal szemben, s, most is lesznek aggályosko- t dók. Fakadhat ez abból, hogy éppen a helyes alkalmazás so- s rán csak azok jutnak majd (| plusz pénzhez, akik átlagon felüli teljesítményeket produkálnak. Viszont a „kényelmes” t embereknek megcsappan a jö- r vedelniük. Igen ám. csakhogy ennek megvalósításához ma- pasfokú tárgyilagosság tisztán- 0 látás, józan ítélőképesség t szükséges. Megfelelő vezetői i bátorságra van szükség a premizálási „játékszabályok" kiírása során. Csak így találkozhatok a rendelet iószándéka a f papírra vetett gondolatok erkölcsössége a végrehajtás tisztaságával, a gvakerlat igazával. így lesz a vállalati önállóság növelésének újabb hiteles dokumentuma. Fejlődő gazdasági életünk mai követelményei tűzték napirendre a prémiumrendszer megreformálását, mai életünkkel szinkronba állítását. Az elv helyes. Kifejezi a ma fizikai és szellemi munkálkodójának igényeit. És kifejezésre juthat benne egy-egy -vállalat legfontosabb tennivalója, többek között az exportkötelezettség, a gyorsaság, a minőség, az anyagtakarékosság, a pontosság, a megbízhatóság, vagy a gazdaságosság. S minden bi- zonnval ezért is van. hogy a január 1-én születendő új prémiumrendszerről már mostanság is olv sokat hallani. *t eni bizonygatni, inkább felvillantani lehet, mit jelent az, amikor egv vállalat még inkább ura saját portájának. Nemcsak jogok- '• ban, hanem kötelességekben 1 is. Intézkedésekben és azok : kihatásaiban. Az új prémium- rendszer további lépés éppen az anyagi ösztönzés egy mi- 'őségileg magasabb rendű, ha szabad mondani egy lciforrot- j - tabb formája felé. ! Paulo vits Ágoston A prémium az a szó amelynek hallatán a: emberek többsége valamifajta pénzösszegre gondol, amit meghatározott időnként kifizetnek. Néhol, sajnálatos módon, rosszul értelmezett „szociális meggondolások” alapján, valóságos fizetéskiegészítés lett belőle. Másutt, holmi egyenlősdi szerint osztották szét ezt az alapjaiban hasznos, az ösztönzést szolgáló összeget A premizálás ilyetén e5- mechanizálása, helytelen értelmezése lassanként megkoptatta, kifakította azt a hajtóerőt, amelyet tulajdonképpen meg kellett volna testesítenie. Ez volt az egyik, s talán a kisebbik baj. A másik: a kifizetett összegek százalékolását olyan feltétlekhez kötötték, olyan feladatok megoldásától tették függővé, amelyekért a premizált dolgozó konkrétan alig-alig tehetett valamit. Általánosan „belefért” tennivalóiba, közvetve talán függött tőle, de közvetlenül vajmi keveset. így hát kialakulhatott egy olyan helytelen szemlélet, amelynek nyomán az emberek elsősorban nem a napjában mérhető konkrét tennivalókra gondoltak a prémium szó hallatán, s így nem is serkentette őket a munka elvégzésére, hanem pénzre, amit, ha minden jól megy. elsején, vagy tizenötödikén minden további nélkül megkaphatnak. Borsod ipari üzemeiben is számos példa bizonyítja, hogy nem mindig a legsikerültebb módon állapították meg a műszaki dolgozók egy-egy gyáregység, vagy üzem felelős vezetőinek prémiumfeladatát. Különösen a Kizáró okok című rovatban lehetett olyan meghatározásokat találni, amelyek általános jellegük miatt nem ösztönöztek jobb teljesítményekre, nagyobb eredményekre. Vállalati szinten megoldandó feladatok, például a műszaki fejlesztési tervek teljesítése, a gyár önköltségi mutatóinak meghatározott szinten tartása, vállalati béralap-felhasználás; stb. kerültek főművezetők, üzemtechnikusak prémium-lápjaira. Nyilván ezek eredményes megoldására tulajdonképpen nem is tudnak közvetlen hatást gyakorolni a szóban forgó dolgozók. S talán ez is oka annak, hogy gyakorta bíráltuk az idejét múlt premizálási rendszert, keresve valami újat, és főleg jobbat, ami magával hozza az egyéni felelősségérzetet és a várható pluszteljesítményt. Más szóval: munkát éppert olyan konkréttá, és tételessé lehet tenni, mint az érte járé forintokat. Most, hogy a munkáshétköznapok e sokat vitatott témája szerepelt a Minisztertanács ülésén, s a napokban £ prémiumrendszer új elveit, határozattá emelték. várható hogy a népgazdasági, a vállalati és az egyéni érdekek hasznos ösztönzése még inkább egybeesik. Szinkronba kerül az ösztön zés és a juttatás. Erkölcsösebb bátrabb, a szolialista elosztás jegyeit magán viselő lesz t prémium és az érte adót egyéni, közösségi munka. Az 1966. január 1-ével élei belépő új prémi umrendszi»' amely egyelőre a minisztériu mi iparban és a minisztériu mi kivitelező építőiparbal
