Észak-Magyarország, 1965. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-19 / 221. szám

4

SSZAKMAGYARORSZAG

Yasámap, 1965. szeptember 19.

.Miskolc város címere

M

ost ünnepeljük Miskolc várossá nyilvánításának 600. évfordulóját. Az évforduló ünnepségei már részben lezajlottak. A város hatszázéves történetének fontosabb mozzanatait kiállításon is láthatjuk, s itt van kitéve a város egyik címere is. A címei-, illetve pecsét a régi városi életben fontos szerepet töltött, be. Hivatalos írásokat, adomány-, birtok- és kiváltságleveleket a város pecsétjével erősítették meg, a pecsétek, címerek azonban évszázadok alatt sokat változtak.

Miskolc legrégibb címere Szendrei János szerint sas, vagy turulmadár volt, melyet az Árpádok alatt a Miskolczy- család viselt címerében. A későbbi, Zsigmond király korától 1687-ig fennmaradt pecsétek koronás főt ábrázolnak, mely egyesek szerint Zsigmon- dot, mások szerint pedig X. Istvánt ábrázolja. A mellkép bal oldalán félhéld. jobb oldalán hatágú csillag van. Körirata: SIGILLUM CIVITATIS MISKOLTZ. A pecsét ábrázolásán sokáig vitáztak. Kun Miklós. Miskolc múltszázadi főbírója, majd Szendrei, Lesz ih Andor, Magasházy Béia. Simon János foglalkoztak a kérdéssel. ‘ Különösen 1904— 1905-ben írnak sokat erről, mert ebben az időben ismét felmerül a város címerhasználatának szükségessége.

Korábban, mint már . említettem, a város pecsétjének, illetve címerének használata általános volt. A hol álló, hol pedig mellképen ábrázolt királyt 1687-ben egy hajdú ábrázolásával cserélik fel. Hogy mi indította eleinket arra, hogy a régi címert újra cseréljék fel, adataink hiányában biztosan nem tudjuk. Leszűr Andor szerint feltehetőleg a pecsétrnetsző ötvös nézte el a király arcképét szakállas hajdúnak, s a kezében levő kormánypálcát és országalmát szőlöfürltei és búzaka- lasszal cserélte fel. Simon János ezt nem larjta valószínűnek. hanem azt állítja, hogy „Miskolcz város az 1680-as években saját akaratából változtatta meg címerét s ő adott utasítást a pecsétmetszőnek a hajdú vitéz kivésésére”. Okául azt hozza föl, hogy ebben az időben a nemzet a királytól és a némettől szenvedett a legtöbet, s talán ezért, meg mivel a város lakosainak nagy többsége református hitre tért át, változtatták meg a címert. Ami pedig a hajdút illeti, ebben az időben rajtuk jeles magyar vitézeket értettek, s tudjuk, hogy Borsod megye és Miskolc város lakosai is nagyban hozzájárultak a szabad hajdúsereg szaporításához. Az országszerte ismert híres hajdúkapitány Miskolczy András városunk szülötte volt, de 1679-ben a kújdcsó vt'zek itt gyű.tek össze tarác.kozni Balassa Imre vezetése alatt. A miskolci táborból intézték levelüket Teleki Mihályhoz. 1681-ben maga Thököly Imre üti fel Miskolcon táborát.

A

mi a hajdú ábrázolást illeti, ez a későbbi időben általánossá válik, a kőből faragott városcímer 1767-től ott állott a tanács épületén (jelenleg a múzeum kiállításán látható), s a későbbiekben különféle városábrázolásokon, céhleveleken. is láthatjuk. Miskolc város címerének egyik színes ábrázolását a „PRIVILEGi- elt MISKOLTZ VÁROSA T1Z- VISELÖINEK CONVENtiona- tusinak Esküveseknek Formu- láji” című könyvecske őrizte meg számunkra. A tojásalakú címerpajzsot sárga alapon pi- ■os. zöld levelekből álló barokk keret fogja közre, fölötte többágú korona. Körben „SIG1LLVM OPP1DI MISKOLTZ: 1782” felirat, majd a piros köröcskékkel elválasztott részben átló hajdú van. Az üres tér egészét betöltő alak jobb kezében leje fölé tartva három szál búza, baljában hatalmas szőiőfürt indával és levelekkel. Bal kezét kicsit magasabbra tartja a vállánál, jobb keze vállmagasságban. Fején sárga, elől és kétoldalt felhajtott süveg, haja valószínűleg fülére göndörödik. Hosszú, hegyes, kipedrett bajusza van, szája alatt előre- ugró álat. vagy kisebb sza- kálit jelképező sáv.

Zöld mentéje nyakán állig ér, tíz sor barna zsinórozással. A kabát ujja mindkét karján csúklóig. ér. a záródást nem lehet pontosan megállapítani. Derekán széles sárga öv van, melyet három átbújtatott barna zsinórral erősítenek. A mente a zsinórozás alatt kiszélesedik, s ferde balramet- széssel zárul. Piros nadrágján mindkét combon kettős fekete sima zsinór van. Sárga színű, térdig érő csizmája hátul sar- kanytúval van ellátva. A címer alatti barokkos keretben található a fentebb említett szöveg, majd az oldal alján „Délineávit & Scripsit Senator Paulus Barkasy Aó 1782”, bal oldalt „Euthymus” felírás vehető ki. Az ábrázolás valamelyik helybeli festegető ember munkája.

A hajdú kezében lévő szőlőfürt és búza ábrázolása a lakosság főfoglalkozására utal. s az ilyen jellegű város- és községpecsétek, illetve, címerek ebben az időben már általánosak. Simon János Leszihhel szemben helyesen állapítja meg, „Hogy a hajdú alak nem kardot, fokost, vagy egyéb harci szerszámot, hanem szőlőfürtöt és búzakalászt tart a kezében, ez a tény nem a címertévedés mellett bizonyít. A kékdolmányos, aranysújtá- sos magyar hajdú vitéz kézi eszközök nélkül is, csak annak és nem másnak tekinthető, mint amit ábrázolni kíván. A kezébe adott mezőgazdasági termelvények csupán több oldalról kívánják jellemezni városunkat. Mert szőlőhegyeink bora és a közvetlen Zsol- cza mellett elfolyó Sajóig (nem a városunk közelében lévő mostani Saió, mely még 50 év előtt is az Előér nevet viselte) nyúló szántóföldjeink gabonája mindenkor híres volt.”

Hat évtizeddel ezelőtt zajlik a címer vita. Az Űi címert ekkor Tagányi Károly jeles történész, az Akadémia tagja állította össze, s egy fővárosi művésszel készíttette el. A címer vörös pajzsban István királyt ábrázolja, feje fölött arany fénykoronggal. Jobbjában oroszlános buzogányt, baljában országalmát tart. A pajzson jobbra fordított nyílt lovagsisak, s rajta a város legutóbbi címere: kékdolmányos. aranysújlásos hajdú, oldalára kötött karddal. Jobb

kezében öt arany búzakalászt, baljában zöldleveles arany szőlőfürtöt tart. Sisaktartók jobbról kék arany, balról vörös ezüst levelek, örök; jobbról befelé fordult arany oroszlán, balról arany griff. Jelmondat vörös szalagon, arany betűkkel: „Eide et induslria” (Hűségért és buzgalomért). A címer keresztbefektetett

arany vonalakkal képzett- négyszögekkel, s bennük arany liliomokkal díszített zöld pecsétlapra van helyezve, melynek két szélén két aranykocka között ezüst mezőn a következő felirat van: „Borsod Vármegye Miskolcz Rendezett Tanácsú Város”. A címervi- ta később lekerül a napirendről, s 1909-ben a város megkapja a fenti címert az előbbiek helyett a következő felirattal: „Miskolcz Város Törvényhatósága + 1907+1909+”. Ezt a címert lálhajtjuk később Szendrei városmonográfiájának IV. kötetében, illetve a későbbi városmonográfián is.

A város ekkori címere, lm kissé túlzsúfolt is, lényegében a korai és későbbi címert is szerencsésen nmgábafoglalta. Az ünnepi év alkalmából megrendezett várostörténeti kiállítás, a Herman Ottó Emlékülés plakátjain, a 600 éves város ünnepi programját magában- foglaló kis füzeten a város Zsigmond korabeli címerét láthatjuk. Az ünnepi tanácsülés programját hírüladó plakáton már a város új címerét láthatjuk, melyet Katona László grafikusművész készített. A hegyes címerpajzsot arany szegély keretezi. Ezt középen három kék hullámvonal osztja ketté. A felső mezőben piros alapon kohász szembenéző alakját láthatjuk, az alsó mezőben fehér alapon a koronás főt, baloldalt hatágú csillagot, jobboldalt szőlőfürtöt találunk. Felirata nincs. A címer valószínűleg megnyeri a város lakosságának a tetszését, s később bizonyára találkoznak vele mindazok a bel- és külföldiek, akik városunkba látogatnak.

Dr. Bodgál Ferenc

Űj évad előtt a miskolci szimfonikusok

Beszélgetés Mura Péter igazgató-karmesterrel

A nagymúltú és zenei, elsősorban értékes munkás zenei és dalkultúra hagyományokban gazdag, Miskolc egyik még új, de igen jelentős intézménye a Miskolci Szimfonikus Zenekar. A jelenlegi formájában nem egészen két éves múltra visszatekintő együttes már eddig is többször bizonyságát adta: érdemes voll éleire hívni, érdemes voll a bizalmat előlegezni

Az új évad kezdetén az együttes terveiről, gondjairól beszélgettünk Mura Péter igazgató-karmesterrel.

— Elég volí-c az eltelt . két esztendő ahhoz, hogy a zenekarról, mint már összeszokott együttesről beszélhessünk?

— Az elmúlt két év valójában az egymással, a művekkel. és a zenei munkával való ismerkedést jelentette a zenekar tagjai számára. Ma már elmondhatjuk, hogy együttesünk összeszokott zenekar, melyben a tagok jól ismerik egymás erényeit és hibáit, ismerik a zenekari játék sokuk számára azelőtt ismeretlen titkait. Ez különösen azokra vonatkozik, akik különösebb gyakorlat nélkül kerültek az együttesbe, és az elmúlt két évben igyekeztek eltanulni idősebb, gyakorlottabb kollégáiktól mindazt, amit ebben az időben lehetett.

— Mik az

vei?

új évad ter— Miskolcon az évad folyamán az Országos Filharmónia bérleti sorozatában és azon kívül 10 alkalommal szerepelünk nagyzenekari koncertteli nem egyen neves vendégkarmester irányításával, de feladataink közé tartozik ezenkívül az ifjúsági hangversenyek zenekari műsorainak ellátása mind Miskolcon, mind pedig a megyében. Adunk nagyzenekari koncerteket a megye felnőtt lakosságának is, sajnos, ehhez elég ritkán jutunk. és az az igazság, hogy napjainkban még elég kevésszer igénylik. Szívesen adnánk több alkalommal is hangversenyt a megye községeiben, városaiban.

— Van-e a zenekarnak valamilyen terve arra, hogy tevékenységét bővítse, újabb szereplési lehetőségeket teremtsen?

— Igen megértő támogatóra találtunk a Szakszervezetek megyei Tanácsában, ahonnan kapunk is segítséget. Közös tervezés alapján az évad folyamán hét-három zenekari műsorral szerepelnénk a megye területén lévő szakszervezeti művelődési házakban. Ezt a két-három műsort mind több művelődési házban szeretnénk bemutatni. Az első ilyen műsorunk a Bécsi est lesz* amelyet októberben Miskolcon az SZMT Művelődési Házában mutatunk be. majd ezt követően indulunk vele körútra a megye művelődési otthonaiba. Azokon a helyeken, ahol nincs mód a zenekar elhelyezésére. szólistáink, illetve kamaraegyütteseink adnak majd hangversenyeket. További tervünk, hogy az évad végén oratóriumot is bemutassunk, illetve oratórium-hangversenyt rendezzünk. Szeretnénk erre az együttműködésre mennyer- ni a 'Nehézipari Műszaki Egyetem kórusát, és örülnénk, ha ez a közös koncert a további együttműködésnek vetné meg alapját. Hisszük, hogy az egyetem szívesen fogadja ezt a kezdeményezést. A miskolci rádióstúdióval is alakulóban van kapcsolatunk. Szeretnénk. ha rendszeresen sugároznának felvételeket zenekarunk munkájából.

— A -zenekar ellátja a színház zenei szolgálatát is. Hogyan alakul az idén a színházi munka?

— A színház idei zenei műsorterve is igényes. A zenekarnak örömteli feladatot jelent és a fejlődésben is segítségére lesz, hogy olyan műveket játszhat, mint Fali Leó

már klasszikusnak számító nagyoperettje, a Sztambul rózsája. vagy az évad második felében a My Fair Lady modern muzsikája.

— Történtek-c személyi változások az együttesnél?

— Mint fiatal együttesnél, minden évben várhatók ki- sebb-nagyobb személyi változások. Például az idén egyik harsonásunkat az Állami Operaházba vették fel. Akadt olyan zenekari tag is, aki a zenepedagógiai munka kedvéért vonult vissza az együttesben végzett tevékenységtől. Ugyanakkor új tagokat vettünk fel, részben Budapestről, a Zeneművészeti Főiskoláról, részben a Miskolci Zeneművészeti Szakiskola, illetve a miskolci tanárképző jelenlegi és végzett növendékei közűi.

— Ezek szerint zökkenő- mentesen kezdik az új évadot, és semmi gondja, problémája nincs az együttesnek?

~ Ezt nem merném ilyen határozottan állítani. Nagy gondot jelent a hangszerrel való jó ellátás. Kevés a jó, modern hangszerünk, bár a minisztérium segítségével kaptunk néhány darabot, dó további beszerzésre nincs lehetőségünk. További gondot jelent a nagyobb hangszerek szállítása is. Hosszú ideig nagy gondot jelentett a próba- helyiség. Ennek megoldására most készülnek a tervek. A Miskolci városi Tanács nekünk adta erre a célra a Kamara- színházat. Most még annak rendbehozatala szükséges. Hisszük, hogy ebben is további segítséget kapunk. Egyébként az év eleje óta rendszeresen ott próbálunk már. Nagyon nagy örömmel fogadjuk a Kamaraszínházat, mert ets az új helyiség mintegy második otthont fog majd jelenteni a zenekarnak munkájában és a tagok szabad idejében.

Benedek Miklós

Mit keresnek az antikváriumban?

Uj könyveket mindenki vásárol, amióta könyvolvasó nemzet lettünk. Ez már nem is téma. De mit keresnek az antikváriumokban az olvasók? Milyen könyvek érdeklik az embereket, mik azok, amiket az antikváriumban is megkeresnek, mert már nem kaphatóak?

Az új könyveket sokan kíváncsiságból is megveszik, mert megkapja őket a címe, hallottak valamit a szerzőről, vagy esetleg nem hallottak róla sohasem és ez biztatja vásárlásra egyik-másik vevőt. Antikváriumba azonban rendszerint céltudatosan mennek a vásárlók. Keresnek valamit, mert szülcségük van rá, mert valaha olvasták és szeretnék megvenni, vagy ajánlották nekik.

A miskolci filmklub terveiből

A miskolci filmklub tagjai szerény, de serény munkával töltötték a nyarat. Kisfilineket forgattak, hogy őszi összejövetelükhöz illusztrálással szolgáljanak. Az amatőr filmesek ugyanis szeptember 21-én munkaprogram megbeszélésre jönnek össze, s ki-ki elhozza nyári termését.

Mindezeken kívül láthatják majd a klubtagok az Országos Amatőr Filmfesztivál három díjnyertes alkotását és egyéb, a szakmai fejlődést segítő kis- filmet. Ekkor kerül sor az esztétikai előadások időpontjainak megbeszélésére. A Népművelési Intézet segítségével neves előadókat kap majd a miskolci .filmklub.

Szóba kerül egy „nagyvetítés” terve is, amelynek keretében a város lakossága is megismerkedhet a filmklub munkásságával. A Hazafias Népfront Kossuth utcai helyiségében a már említett napon, délután öt órakor gyülekeznek a filmklub tagjai. Mint minden hasonló öntevékeny népművelési rendezvényre, így ide is szívesen várnak érdeklődőket, filmrajongókafej

De miket is keresnek leginkább?

Lexikonok, történelemkönyvek és Passuth

Tegyünk szúrópróbát; Miskolcon, a Széchenyi utcán mindenki ismeri az antikváriumot. Vezetője, akit általában csak Margónak nevez mindenki, szinte gondolkodás nélkül mondja, hogy azok, akik nem irodalmi Ínyencek, ritkasággyűjtők, tehát egyszerűen csak olvasók, (és szerencsére egyre több van már), munkások, tós- tisztviselők, keresik a . lexikonokat, történelemkönyveket, a Kultúra Világa sorozat történelmi, művészet- és irodalom- történeti vastag köteteit. Ezek a tudományos igénynek is megfelelő népszerű könyvek és lexikonok, úgy látszik, alkalmasak rá, hogy ennek a széles olvasótábornak tudásszomját kielégítsék. Nyilván sokan be akarják pótolni (már mint az idősebbek), amit a múltban nem tudtak megtanulni, mások (a fiatalabbak) viszont a napi munka, családi gond mellett ezekkel a könnyedhangú, adatszolgáltató könyvekkel igyekeznek művelődni.

Talán nem meglepő, ha a szépirodalomban az a Passuth László a legnépszerűbb élő író, akinek kulturált, színesen megírt regényei a szórakoztató történet elmondása közben, sok mindenre megtanítják a népszerű tudományos műveket keresőket, ha regényt akarnak olvasni;

Németh László,

Thomas Mann és Jókai

Kellemes meglepetés, hogy ugyanezek az olvasók keresik,

mégpedig nagyon keresik Németh László műveit is. Még érdekesebb, hogy Thomas Maríntól a József-teLralógiát keresik legtöbben. A Varázshegyet viszont keyesebben. Mint a boltvezetönő mondja, a József-regény sokkal fordulatosabb a vásárlók szerint, mondhanúnk több benne a sztori, mint a küLtűrfilozófiai regénynek készült Varázshegy. Ezt el is fogadhatjuk, ha tudjuk azt, hogy a magyar Klasz- szikusok közül Jókait nem győznek eleget eladni. A nagy miagyar mesemondó feltámadását elsősorban az Olcsó Könyvtár kis sárga köteteinek köszönheti. De sokan szebb kötetet akarnak eltenni, ezért ke- ménykötésű antikvár-példányt vesznek.

Hogy mit vásárolnak még? Természetesen Mikszáth, Móricz és Gárdonyi könyveit, aztán — ifjú korom kellemes emléke kísért, ha hallom —* Romain Rolland szép, nemes- veretűen szentimentális zenész- regényét, a Jean Christoph-ot, meg Az elvarázsolt lélek sorozatot.

Végül a versekről is íríá .kell, mert Petőfi, Arany, Ad# és József Attila éppen úgy kell mindenkinek, mint a mai Váci Mihály. Sajnos, a klasszikusok alig kaphatóak. És a kedves Heltai Jenő könnyed versikéi is népszerűek.

Úgy látszik, „kis Kató”-k ma is akadnak, akikhez Heltai annak idején írta dalainak „azt a részét, mely túlnyomómat mondható”.

(maid