Észak-Magyarország, 1965. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-17 / 193. szám

2 eszAkmagyarorszag Kedd, 19651 augusztus 11. Felrobbantották a rendőrpárancsnok«ág. épületét A dél-vietnami szabadság- harcosok hétfőn reggel merész támadást hajtottak végre a saigoni országos rendörpa- rancsnokság épülete ellen, amely hírügynökségek megál­lapítása szerint a város leg­erősebben védett épülete, őr­sége sokkal nagyobb, mint a kormányépületeké, ,vagy az amerikaiak által lakott há­zaké. A támadás úgv zajlott le, hogy a szabadságharcosok négy gépkocsival közelítették meg a rendőrség főhadiszállá­sát. A kocsik egyike, amely robbanóanyagot, szállított, eav amerikai szolgálati kocsi nyo­mán behajtott az udvarra, majd miután rakományát le­rakta. visszatért a kapuhoz. Addigra már riasztották a- rendőrséget, de a támadók má­sik három gépkocsijából, ame­lyek a bejárattal szemben áll­tak, a bennülők lövöldözni kezdtek' Időközben a rendőrség udvarán fel­robbant a lerakott robba­nóanyag. A robbanás és a lövöldözés fedezetével a négy gépkocsi eltűnt. A felvonult rendőri riadóké­szültség az utak lezárása elle­nére sem találta meg a táma­dókat. A robbanás ledöntötte a rendőrség épületének egyik falát, s a légnyomás több környez.ő ház ablakait betörte és tetőcserepeit lesodorta. A támadásnak öt halálos áldo­zata van, köztük egy rendőr. A leomló fal megsebesített mintegy 15 személyt, akik kö­zött három amerikai katona is volt. Mint az AFP írja. a rendőr­ségnek abban az épületében, amely ellen a támadást elkö­vetlek, a fontosabb foglyokat őrzik, s itt zajlanak le a ki­hallgatások is. Ez a rendőrsé­gi köznont egv kilométer hosz- szúsá"ban húzódik azon a fő­útvonalon, nmriv Saigont Cholnn kínai lakónegyeddel köti össze. A dél-vietnami fővárost hétfőn egész nap izgalomban tartotta a szabadságharcosok­nak a rendőrkapitányság ellen elkövetett hajmeresztőén me­rész vállalkozása., amelynek következtében —, mint hiva­talosan megerősítették — négy ember az életét vesztette, ti­zenöt pedig megsebesült. A rendőrség óriási apparátussal fogott hozzá a nyomozáshoz, de a támadóknak nyomuk ve­szett. A hírügynökségek rend­kívül színes beszámolóikban egyértelműen kiemelik a vál­lalkozás részvevőinek vakme­rőséggel határos bátorságát, a merénylet tökéletes megszer­vezését. Az Uj-Kína hírügynökség jelenti, hogy a kambodzsai tájékoztatásügyi minisztérium közleménye szerint egy ame­rikai—dél-vietnami helikopter rakétákkal lőtt egy kambod­zsai határállomást: egv katona könnyen, egy asszony pedig súlyosan megsebesült. Ssovjet—torok köáöa kosié tnény Ürgüplü török miniszterel­nöknek a Szovjetunióban tett hivatalos látogatásával kap­csolatban hétfőn szovjet.—tö­rök közös közleményt adlak ki. A közlemény elmondja, hogy a látogatás során esz­mecsere folyt nemzetközi kér­désekről, valamint a szovjet —török kapcsolatok további fejlesztéséről. A felek megállapítják: erő­feszítéseket kell' tenni, hogy előmozdítsák a nemzetközi fe­szültség enyhülését és az egye- ‘'•mes béke megszilárdulását. — A Szovjetunió és-:-Török­ország szükségesnek tartja a hatékonyan nemzetközileg el­lenőrzött általános és teljes leszerelésre irányuló .erőfeszí­tések támogatását. Három, hét múlva sorsolják az V. és a VI. Békekölcsönt A „nyári szünet” után há­rom hét múlva ismét előke­rülnek a békekölcsön sorsolás szerencsekerekei. Az Országos Takarékpénztár szeptember 6- án és 7-én Budapesten ren­dezi az 1., az 5. és a 6. béke­A képernyő előtt A% aranyifjú Ha élne, most lenne hetven­öt éves Hunyady Sándor, Bró- dy Sándor fia, a két világhá­ború közötti novella-művészet kiváló képviselője. Regénye­ket, drámákat is írt, de a leg­maradandóbbat, legértékeseb­bet novellában alkotta. Bohém életformája, sajátos társadal­mi helyzete valójában minden társadalmi osztálytól elválasz­totta. Kártyaklubok, vörös­lámpás házak, művészek, bo­hémek, előkelő fürdőhelyek, a pesti körút jelentették Hu­nyady világát, műveit ezek életének apró rezzenéseiből merítette, ezek életét, ezt a világot bírálta. Nem volt for­radalmár, nem is gondolt talán rá, hogy a világot meg is le­het változtam, és érdemes megváltoztatni, de igazságos, őszinte írásaival segítette arí­nak a világnak a lemezteleníté- sét, leleplezését. Születésének évfordulóján a Magyar Televízió úgy emléke­zett meg róla, hogy az Irodalmi képeskönyv sorozatban be­mutatta Az aranyifjú című novellájának televízió-válto­zatát. Az 1933-ban írt Az aranyifjú kegyetlen kép egy léhűtő arisztokrata krupiéról és környezetéről, egy gazdagok látogatta fürdőhely életéről. Kalandorok, lecsúszottak, nagyvilági életről álmodó szobalányok élete villan fel a novellában, illetve az abból készült bűnügyi játékban. . Az aranyifjú ma már kissé poros, avatag, mint bűnügyi történet átlátszó, de ha már a televízió éppen ezt választot­ta jubileumi megemlékezésül, a szerző iránti tisztelettel vár­tuk és fogadtuk. A novellát Abay Pál és Ke­rekes Imre dolgozta át televí­zióra, az előadást Horváth Ti­bor rendezte. Egyes szerepeit Somogy vári Pál, Kállai Ilona, Horváth Gyula, Temessy Hédy, Gera Zoltán, öze Lajos, Pécsi Ildikó, Csákányi László és népes statisztéria formálta. A rendező többször élt a nar­rátora? megoldással, s ilyenkor Hunyady szavai mögött a maga némaságában is igen plaszti­kusan érzékelödött a történet, felvonultak egy letűnt korszak nagypolgári jellegzetes figu­rái, és általában igen érzék­letes kép rajzolódott ki, egy posványosodó viliig, egy deka­dens társadalmi osztály élve­teg, szennyes tobzódásáról. És ha napjainkban hatásta­lan is az ilyenféle társadalom­kritika, a ko-rrekt módon tele­vízióra átültetett mű híven emlékeztetett Hunyady Sán­dorra. Benedek Miklós kölcsön 1965. második félévi sorsolását. Az első napon az 1. béke­kölcsön húzását bonyolítják le, s 77 700 kötvényre 22,3 millió forintot sorsolnak ki. Másnap, először 272 800 ötö­dik békekölcsönre 41,3 millió forintot, majd a 6. békeköl­csön 404 800 kötvényére 61,3 millió forintot sorsolnak ki nyeremény és törlesztés for­májában. A kétnapos húzáson tehát a három békekölcsönből össze­sen 755 300 kötvényre 124,9 millió forintot kapnak vissza a szerencsés kötvénytulajdo­nosok. Húszéves a ,,10000 sziget” köztársasága Kitüntetés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Alpár Mihálynak, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága munkatársának több évtizedes munkásmoz­galmi tevékenysége elismeré­séül 60. születésnapja alkal­mából a Munka Érdemrend aranyfokozata .kitüntetést ado­mányozta. A kitüntetést Dobi István, az Elnöki Tanács el­nöke nyújtptta át. Jelen volt a kitüntetés átadásánál Kiss Károly, az Elnöki Tanács tit­kára és Nógrádi Sándor, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága elnöke. Húsz esztendővel ezelőtt ki­áltották ki az Indonéz Köztár­saságot.. Ma, amikor a Távol- Kclel c több mint százmilliós országa a tevékeny gyarmato­sításellenes harc részvevőjévé vált és e harcban nagy tekin­télyt szerzett, a húsz évvel ez­előtti dátum a megtett út im­pozáns jelképévé magasodik. Azon a napon, amikor az In­donéz Köztársaságot a Maláj­földtől egészen Ausztrália ka­pujáig húzódó „tízezer sziget országában” kikiáltották, In­donézia földjén- még félmillió állig , fölfcgyverzctt japán ka­tona a-lJt. A terror nyomásából kiszabadult nemzeti felszaba­dító mozgalom azonban hatal­mas erővel tört felszínre. A Merdeka (Szabadság) kiáltás végigharsogott Jáván és Szu- mátrán. A legnagyobb góc­pontok szinte néhány nap alatt kerültek a hazafiak bir­tokába. Mindenütt diadalma­san lobogtak a köztársaság vörös-fehér zászlói és csaknem 400 éves holland gyarmati uralom után a falakat szinte eltakarták a feliratok: „Soha többé gyarmati rabszolgasá­got”. Indonézia azonban egyike volt azoknak az országoknak, ahol a gyarmatosítók a máso­dik világháború után fegyver­rel próbálták visszaszerezni a hatalmat. Már 1945. novembe­rében angol ha lőáirviík lőtték az ország legnagyobb kikötő­városait. A következő eszten­dő a tárgyalás, a megállapodás megszegése és az intervenciós kísérletek szüntelenül ismétlő­dő körforgását hozta, míg vé­gül 1947. júliusában amerikai —angol támogatással holland fegyveres intervenció tört a szigetre. Ez a háború voltaképpen 1949-ig tartott. így a köztár­saság kikiáltását és a függet­lenség nemzetközi elismerteté­sét több mint négy esztendő választotta el egymástól. Négy­éves* fegyveres felszabadító harcban vívta lti Indonézia a maga függetlenségét. S e harc utolsó szakaszában rendkívüli jelentősége volt a Szovjetunió politikai és diplomáciai támo­gatásának. A szovjet fellépés jelentősen hozájárult, hogy az intervenciósok végül is kény­telenek voltak beszüntetni had­műveleteiket, szabadon enged­ni a fogságba vetett indonéz politikusokat, köztük Sukarnot, a köztársaság jelenlegi elnökét, és leülni a „kerekasztal kon­ferencia” tárgyalóasztala mel­lé. Az ott hozott döntések megadták a lehetőséget az In­donéz népnek arra, hogy füg­getlen politikai irányvonalat dolgozzon ki. Indonézia ma a „harmadik világ” legkövetkezetesebben imperialista-ellenes politikát folytató országai közé tarto­zik. Bátran szembeszállt azok­kal a gyarmatosító fenyegeté­sekkel. amelyek a Malaysia „támaszpont-állam” megalko­tásában öltöttek testet. Szilárd magatartása eevik fontos té­nyezője annak, hogy ez a mes­terséges államalakulat, mint Singapore kiváltása mulatja, a belső bomlás állapotába ke­rült. Az indonéz állam belpo­litikáját a haladó intézkedések egész sora. mindenekelőtt a külföldi tőke támaszpontjai ellen vívott következett harc jellemzi. Indonézia kétségtelenül ki­használta a függetlenség kiví­vásával nyert lehetőségeket. A formát pozitív tartalommal töltötte meg, s kivívta az egész haladó emberiség elismerését, megbecsülését. M'lio/m és Kosziéin üzenete Sukarno elnökhöz Apasztasz Mikojan és Alek- szej Koszigin a szovjet nép nevében jókívánságait fejezte ki dr. Sukarno indonéz el­nöknek Indonézia függetlensé­ge kikiáltásának 20. évfordu­lója alkalmából. Az indonéz nemzeti ünnep alkalmából Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter üd- vözlő táviratot intézett dr. Subandriohoz, Indonézia első miniszterelnökhelyetteséhez és külügyminiszteréhez. A régi lakótelep egyik almafáján szapora csicsergésbe kezdett egy madár a vasárnap reggel tiszteletére. Perényi felfülelt a kedves hangra, és leeresztette a bal­tát. amellyel egy kis gyújtóst vágott éppen. A madár meg­riadt valamitől, és elrepült a szemközti ház eperfájára. Pe­rényi összeszedte az aprófát, és bevitte feleségének a kony­hába. —* Ki kellett volna menni a hegyekbe —- mondta.az asz- szonynak. aki éppen zöldbor­sót tisztított. i— Menj fiam — felelt sze­líden. — Nekem dolgom van. Pár darabot kilötykölök, és sütni is akarok valamit, mert Ilusék biztosan eliönnek dél­után a gyerekekkel. Perényi bólintott. Tulajdon­képpen igaza van az asszony­nak. pihenni itthon lehet a legjobban, Zsúfolt autóbusz, fíitekedés. izzadtság, bolyon­gás. hangyák, bogarak, szú­nyogok. kéménv föld. és ha-, zstvió újra nréselődés. El is tervezte. ho»v kirak­ja a nyusáevat, a pici kertbe, méteré naevon büszke volt és amit semmiféle hérházi bal­konért nem cserélt volna el Egv kitűnő künvvet hozott ki a könyvtárból, azt. fogja ol­vasni. közben-! röchen „’imn- fcál Is pz ámvőt-han. a jó le­vegőn. Ez minden hegynél, minden qf-or.-!-,.?] többet ér Ebéd után felesége a bűvös szobában szokott el nvüitörni. öröm nézni a kényelmes he- verészést. Néhány oldal után letette a könyvet és tűnődni kezdett. Perényi szívesen tűnődött bi­zonyos dolgokon, szelíden, bé- kességesen, ez a tűnődési kész­ség jelleméhez, életformájá­hoz tartozott. — Brrrrrrtn'rtrrrrtrrr. Ijedten kapta fel fejét, és a szörnyű recsegő haing irá­nyába nézett. A szemközti porta fáiról ap­ró lökösökként száguldottak el a madarak. Az udvaron két fürdőruhás fiatal atléta ár­tatlan motorkerékpárt kínozott szadista élvezettel. Felhorkant, de tűrt. Felváltva rugdosták, de konok maradt. Vésül is nem bírta tovább, és állatian felüvöltött. Ez volt a brrrtrrr- trrrr. Perényi rosszallóan hunyor­gott. De aztán belátta, hogy motorkerékpárok vannak, azo­kat időnként rugdosni kell és ez némi zajjal jár. Megnyug­tatta feleségét, aki rémülten szaladt ki a konyhából, hogy még nem az atombomba rob­bant. tehát van ideje megfőz­ni a zöldborsót. A szelíd asz- szonv szokatlanul epésen je­gyezte meg: — No. jó vásárt csináltunk ezekkel. Néhány nania költöztek el Jubosék. az öreg nyugdíjasok a kolóniái lökésből valahova. hármas cserével. Már a köl­tözködésnél látszott, hogv -fia­tal. friss vérű barbárok hódí­tották meg a lakást. d= akkor még seekí se gondolt ilyen koi-os7trófára. Perénvjnek ezen a nvári. pihenésre való vasárnapon bőven akadt tűnődnivalóia. A társas élet kötelező szabói vál­nál kezdte, a tapintat és fi­gyelmesség nemes tulajdonsá­gainál folytatta, a tehetetlen, acsargó gyűlöletnél és megve­tésnél végezte. Az új szomszédok, visszaél­ve „az én házam, az én vá­ram” egyébként tiszteletre méltó elvével, minden’ szom­szédot nullának tekintettek, csak úgy, mintha egy csen­des-óceáni szigeten élnének, több ezer mérföldnyire min­den lakott területtől. Perényi arra gyanakodott, hogy vala­mi baleset következtében va­lamennyien megsüketültek. A kövér asszony ordítva közölte férjével, hogy pörkölt lesz ebédre, az pedig beleegyezése jeléül még nagyobb üvöltéssel felejtő, hogy: jó lesz. Két fiúk, a két fiatal fürdőruhás atlé­ta ügy konzultált a döglött motorbicikli felett, hogy a csüggedt sárhányólemezek va­dul rezonáltak a hangokra Az egyik a dudát próbálta ki. A duda működött. Á fiú fél­órán keresztül nyomkodta mérges morzejeleket sugároz­va szét a reszkető légbe. Pe­rényi szá.itátt figyelte, hogy a két szülő nem rohan oda szétütni köztük, hanem gyen­géd és ellágyult arccal áll meg figyelni a műveletet, olyan meghatott örömmel, mintha karácsonyi ezüstcsengő csilin- gc'f-őf hallgatnák. P erényi megdöbbent és szemlehunyva pihe- gett a nyugágyban. Borzolt ideggel azon tűnődött, hogy miféle embe­rek vannak. Kultúra, civilizá­ció, intelligencia, — letagad- hatatlanok az eredmények! — de itt vannak még azok a va­dak is, akik dübörgő táncbán tombolják ki elpusztított el­lenségeik teteme fölött diadal­mámorukat. Abban persze tévedett, hogy az új szomszédok távol esnek a civilizáció áldásaitól. Mikor a csökönyös motor se­hogyan sem akart életre kel­ni, a fiúk durván és kegyet­lenül bedobták a kamra sö­tétjébe, Egy kis időre eltűn­tek a szoba mélyén, aztán bömbölve és falakat rezegtek- ve megszólalt a rádió. Perényi mélabúsan Jerikó falaira emlékezett. Azonnal meg tudta állapítani, hogy az új harcieszköz fondorlatosán megszerkesztett valami, mint ahogyan az ágyúk is nagy fejlődésen mentek keresztül a középkortól napjainkig. A gyár alkotta becsületes hang­szóró nem bizonyult elég erős­nek eme család számára. ígv tehát a fiúk, nyilván szakmá­jukhoz tartózott, keresztezték és kombinálták magnóval, le­mezjátszóval és sporttelep! megafonnal. de lehet, hogy egyszerűen csak sorosan kapr csolták a készülékeket. A hatás leírhatatlan volt. Perényiék bal és jobb szomszédságának tagjai bódult arccal jelentek meg a nyílt színen, azután eszeveszetten menekül­tek vissza az ajtók, ablakok mögé. Perényi . felesége gyor­san . kitapasztalta, hogy ki kell tótania száját, mint a tüzé­reknek, így nem okoz fül- és orrvérzést a tánczene és a bömbölő ének. Perényi azon tűnődött, mi­lyen szerencse, hogy táncze­ne van és nem háborús tár­gyú ha.ngjáték. De már az ebédnél, melvnél ketten ültek feleségével, ■ kezdett elcs.üg- gedpi. Nagyon szerette a rá­diót. minden jó műsorszámot meghallgatott, de most úgy érezte, hogy hetekig nem fogja lenyomni a gombiát. Szobájuk megtelt azzal a dü­börgő, prófétai szózattal, hogy a várható időjárás zivataros lészen, felhőátvonulásokkal, majd ugyanezen hang fenye­getően bejelentette, hogy idő­szerű politikai kérdésekről is beszámolót fog tartani. Meg is tartotta. Utoljára azt dörögte a fülükbe, hogy: jóéjszakát gyerekek. Perényi még sok mindenen tűnődött lefekvés után, pél­dául azon. hogy a vaskaput miért vasárnap kel] megegyen­getni és ha csak ez a nap al­kalmas rá, miért kell ezt sza­lonzene ütemére csinálni? Töprengett azon, hogy az el­következendő háborúság — mert lesz! — milyen eszközök­kel történik majd? A szom­szédság küldöttségének békés és udvarias memorandumát minimális tapintatért és irga­lomért eleve eredménytelen­nek vélte. Erősen ingadozott a lángszóró és a sörétes légpus­ka között. Felesége a szer­kesztőségnek küldendő tevé­jét, esetleg a rendőrség, men­tők és tűzoltók kihívását ja­vasolta. A nyár harmadik , vasárnap­ján zajlott te az ütközet. Ad­dig a békés hajlamú és türel­mes Perényi remélte, hogy fejcsóválásait, mord pillantá­sait mégiscsak megértik a Hangosok. Nem értették meg, Ök .természetesnek és ártat­lannak tartották életformáju­kat. Ezen a vasárnapon Perényi feláldozta azt a kétméteres, pompás bádoglemezt, melyet eredetileg a tyúkól tetejére szánt. Az ellenséges területhez legközelebb eső stratégiai pontot foglalta el. a kis ud­var sarkát, a kerítés mellett. A kalapács háromkilós volt. — Tani — tani — tam — tamtamtam — tarn ?— tani — tam —tamtamtam — iám. Sámlin ült a lemez mellett és fáradhatatlanul püfölte. El volt szánva rá, hogy estig fog­ja ütni egyfolytában. De egy óra múlva, sajogni kezdett a válla A Hangosok­nál döbbent csend honolt.. Ha­ditanácsot tartottak, vagy al­kalmasint védelmi állásba vo­nultak vissza. Amikor éppen úgy érezte; hogy nem bírja felemelni a kalapácsot, a jobb oldali ke­rítés fölött megszólalt a derék Tatai: — Várjon szomszéd. Felvál­tom egy kicsit. Ő is verte a lemezt egy óráig. Akkor már ott állt a bal oldali szomszéd. Fenyves- Öt a Hangosok jobb oldali szomszédja váltotta, azt pedig a bal oldali. .... Gyönyörű és lélekemelő volt az együttműködés, az önkén­tes felajánlkozás. Felváltva pihentek, cigarettáztak, ebé­deltek és szedtek be Antineu* ralgikát. De höseiesen helyt­álltak az összefogás biztos győzelmének édes tudatában. Délúlán három órakor az ellenség megfutamodott, A két fiatal atléta sötét pillantást vetett a vékonydongájú Peré­nyi re — éppen ő volt tüzelő^ állásban —, de a mögötte álló csoport láttán behúzták nya­kukat, szüleik után iramodtak és eltűntek az utca végén. A csapat megfontoltan 'tárgyalni kezdte az eseményeket,- és hitet tett a spontánul ke­letkezett szövetkezés, a harc­nak a végső győzelemig való folytatása mellett. A hálás Perényi elosztotta köztük két üveg családi sörét, és minden­ki délutáni szunyókálására tért, i‘ A bádoglemez pedig, kissé kopácsolt állapotban, felkerült a tyúkólra, mert a Hangosa# ettől a naptól kezdve Csen" desekké váltak.' I Regös Sándor: CSENDÉLET

Next

/
Oldalképek
Tartalom